Vjacseszlav Molotov

címke rss

Sikerülhetett-e volna Magyarország kiugrása a második világháborúból?

Általánosan elfogadott tétel, hogy a történettudományban nincsen helye a mi lett volna ha? – kérdés feltevésének. Pedig nem csak a jelenben, hanem a múltban is a politikai döntéshozók mindig több lehetőség közül választhattak. Kísérletet teszünk, hogy megnézzük: egy sorsdöntő helyzetben milyen valós alternatívák álltak az egykori döntéshozók előtt, és mik voltak azok a szempontok, ami alapján végül döntöttek, történelemmé téve elhatározásuk következményeit. Magyarország újkori történetében ilyen drámai sorsfordulónak számítanak az 1944. októberi események,  amikor Horthy Miklós kormányzó megkísérelte az ország kivezetését a háborúbóól. ...

130 éve született Molotov, Sztálin egyik legfanatikusabb kiszolgálója

Tudomány2020.03.10, 14:39

Százharminc éve, 1890. március 9-én született Vjacseszlav Mihajlovics Molotov, a sztálini Szovjetunió egykori miniszterelnöke, majd külügyi népbiztosa (külügyminisztere), akinek neve a Molotov-Ribbentrop-paktum, illetve a Molotov-koktél révén vált híressé, vagy még inkább hírhedtté.

Churchill és Sztálin egy papírszalvétán osztották fel Közép-Kelet-Európát

Tudomány2019.10.09, 23:37

1944. október 9-én este, a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó brit miniszterelnök és kísérete tiszteletére Sztálin díszvacsorát adott a Kremlben. Winston Churchill ezt az oldott légkörű eseményt kihasználva azzal a váratlan javaslattal állt elő, hogy állapodjanak meg a Szovjetunió és a nyugati szövetségesek közötti befolyás százalékos mértékéről a balkáni, valamint a kelet-közép-európai államokat illetően. Amíg a szovjet tolmács, Pavlov, a brit miniszterelnök szavait lefordította Sztálinnak, Churchill az asztalon fekvő papírszalvétára is felírta az egyes országokat érintő százalékos befolyási arányokat, és a papírlapot Sztáálin ...

Döbbent csend fogadta a Molotov-Ribbentrop paktum hírét egész Európában

Tudomány2019.08.23, 22:04

Kereken nyolcvan éve, 1939. augusztus 23-án a késő esti órákban Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos, valamint Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter az elégedetten mosolygó Sztálin jelenlétében írta alá a Kremlben a rendkívüli gyorsasággal tető alá hozott német-szovjet megnemtámadási szerződést, valamint annak titkos záradékát. A kudarcos megbékélési politikát folytató nyugati nagyhatalmakat, Angliát és Franciaországot, valamint az európai közvéleményt is szabályosan sokkolta a két egymással szembenálló diktatúra, a náci Németország és a sztálini Szovjetunió között létrejött, addig mindenki által elképzelhetetlennnek ...

Összevizelt pizsamában vívta haláltusáját a milliók halálért felelős diktátor

Tudomány2018.03.06, 03:28

1953. március 5.-én, nem sokkal este tíz óra előtt Lavrentyij Berija, a Szovjetunió belbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettese, egyben a gyűlölt NKVD rettegett főnöke sietve kiviharzott Sztálin kuncevói dácsájából. A halálra vált orvosok alig pár perccel korábban remegő hangon közölték a főnöke halálos ágya mellett keselyűként gubbasztó Berijával, hogy „Sztálin elvtárs szíve megszűnt dobogni." Sztálint, a korlátlan hatalommal rendelkező és milliók haláláért felelős diktátort magatehetetlenül és egykori elvtársainak kiszolgáltatva érte utol öt napos haláltusa után a végzet.

Több mint hét évtizede megfejtetlen rejtély Kassa bombázása

Tudomány2017.06.28, 13:41

1941. június 26-án, délután egy óra öt perckor a három évvel korábban Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki város, Kassa felett, három, azonosítatlan felségjelű és típusú bombázógép jelent meg. Az alacsonyan repülő gépek harminc bombát oldottak ki a város légterében. A bombatámadásban 32 ember vesztette életét, majd 300-an megsebesültek, és közel hárommillió pengős anyagi kár keletkezett. A máig tisztázatlan hátterű légitámadás azonban még ennél is sokkal súlyosabb következménnyel járt az országra nézve. A szovjet agressziónak minősített bombatámadásra adott válaszként, Horthy kormányzó még aznap délutáni döntése nyomán, Magyarorsszág ...

Alkotmányellenes volt a tragikus magyar hadba lépés

Tudomány2016.06.26, 11:41

Hetvenöt éve, 1941. június 26-án a kora délutáni órákban halálos áldozatokat és súlyos anyagi károkat okozó bombatámadás érte Kassát. A máig homályos hátterű kassai incidens másnapján Bárdossy László miniszterelnök az országgyűlés alsóházában napirend előtt felszólalva bejelentette, hogy a felvidéki várost ért bombatámadás miatt, Magyarország hadiállapotban állónak tekinti magát a Szovjetunióval. Július elsején a Kárpát-csoport alakulatai átlépték a határt, ezzel az ország visszavonhatatlanul belekeveredett a második világháborúba.

Előző
  • 1
Következő