Vjacseszlav Molotov
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- Szovjetunió
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- Adolf Hitler
Nyolcvan éve rohanta le a náci Németország a Szovjetuniót
Nyolcvan éve, 1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor, a kora nyári pirkadatban három német hadseregcsoport 162 hadosztálya, rövid, de intenzív tüzérségi előkészítés után a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó háromezer kilométer széles fronton átlépte a határt, és betört a Szovjetunió területére. Az „Unternehmen Barbarossa", a hadtörténet legnagyobb szárazföldi hadművelete teljesen felkészületlenül érte a Vörös Hadsereget, amely csaknem összeroppant a német hadigépezet súlyos csapásai alatt. A német támadás hírére Sztálin összeomlott, és hosszú napokra eltűnt a nyilvánosság valamint közvetlen munkatársai szeme elől. Noha 19941 ...
- címkék:
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Winston Churchill
- Joachim von Ribbentrop
- Vjacseszlav Molotov
- Richard Sorge
- Adolf Hitler
- második világháború
- offenzíva
- Szovjetunió
- hadüzenet
- csapatösszevonás
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- katonai hírszerzés
- hadtörténet
- Barbarossa hadművelet
- hadseregcsoport
- katlancsata
- hadműveleti terv
- szovjet-német paktum
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Sikerülhetett-e volna Magyarország kiugrása a második világháborúból?
Általánosan elfogadott tétel, hogy a történettudományban nincsen helye a mi lett volna ha? – kérdés feltevésének. Pedig nem csak a jelenben, hanem a múltban is a politikai döntéshozók mindig több lehetőség közül választhattak. Kísérletet teszünk, hogy megnézzük: egy sorsdöntő helyzetben milyen valós alternatívák álltak az egykori döntéshozók előtt, és mik voltak azok a szempontok, ami alapján végül döntöttek, történelemmé téve elhatározásuk következményeit. Magyarország újkori történetében ilyen drámai sorsfordulónak számítanak az 1944. októberi események, amikor Horthy Miklós kormányzó megkísérelte az ország kivezetését a háborúbóól. ...
- címkék:
- Szálasi Ferenc
- Edmund Veesenmayer
- Otto Skorzeny
- Vjacseszlav Molotov
- Lakatos Géza vezérezredes
- Faragho Gábor altábornagy
- Lázár Károly altábornagy
- Horthy Miklós kormányzó
- második világháború
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- konspiráció
- Magyar Királyi Honvédség
- ideiglenes fegyverszüneti megállapodás
- Dálnoki Veress Lajos vezérezredes
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- Sztójay-kormány
- Kreml
- kiugrási iroda
- puccs
- Honvéd Vezérkar
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
130 éve született Molotov, Sztálin egyik legfanatikusabb kiszolgálója
Százharminc éve, 1890. március 9-én született Vjacseszlav Mihajlovics Molotov, a sztálini Szovjetunió egykori miniszterelnöke, majd külügyi népbiztosa (külügyminisztere), akinek neve a Molotov-Ribbentrop-paktum, illetve a Molotov-koktél révén vált híressé, vagy még inkább hírhedtté.
Churchill és Sztálin egy papírszalvétán osztották fel Közép-Kelet-Európát
1944. október 9-én este, a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó brit miniszterelnök és kísérete tiszteletére Sztálin díszvacsorát adott a Kremlben. Winston Churchill ezt az oldott légkörű eseményt kihasználva azzal a váratlan javaslattal állt elő, hogy állapodjanak meg a Szovjetunió és a nyugati szövetségesek közötti befolyás százalékos mértékéről a balkáni, valamint a kelet-közép-európai államokat illetően. Amíg a szovjet tolmács, Pavlov, a brit miniszterelnök szavait lefordította Sztálinnak, Churchill az asztalon fekvő papírszalvétára is felírta az egyes országokat érintő százalékos befolyási arányokat, és a papírlapot Sztáálin ...
Döbbent csend fogadta a Molotov-Ribbentrop paktum hírét egész Európában
Kereken nyolcvan éve, 1939. augusztus 23-án a késő esti órákban Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos, valamint Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter az elégedetten mosolygó Sztálin jelenlétében írta alá a Kremlben a rendkívüli gyorsasággal tető alá hozott német-szovjet megnemtámadási szerződést, valamint annak titkos záradékát. A kudarcos megbékélési politikát folytató nyugati nagyhatalmakat, Angliát és Franciaországot, valamint az európai közvéleményt is szabályosan sokkolta a két egymással szembenálló diktatúra, a náci Németország és a sztálini Szovjetunió között létrejött, addig mindenki által elképzelhetetlennnek ...
- címkék:
- Sztálin
- Joachim von Ribbentrop
- Vjacseszlav Molotov
- Neville Chamberlain
- Adolf Hitler
- második világháború
- háború
- megszállás
- Szovjetunió
- demilitarizált övezet
- náci Németország
- Győzelem Napja
- versailles-i békeszezerződés
- Kreml
- Anschluss
- Szudéta-válság
- müncheni szerződés
- Danzigi válság
- megbékélési politika
- Molotov-Ribbentrop paktum
- Csehszlovákia
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Összevizelt pizsamában vívta haláltusáját a milliók halálért felelős diktátor
1953. március 5.-én, nem sokkal este tíz óra előtt Lavrentyij Berija, a Szovjetunió belbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettese, egyben a gyűlölt NKVD rettegett főnöke sietve kiviharzott Sztálin kuncevói dácsájából. A halálra vált orvosok alig pár perccel korábban remegő hangon közölték a főnöke halálos ágya mellett keselyűként gubbasztó Berijával, hogy „Sztálin elvtárs szíve megszűnt dobogni." Sztálint, a korlátlan hatalommal rendelkező és milliók haláláért felelős diktátort magatehetetlenül és egykori elvtársainak kiszolgáltatva érte utol öt napos haláltusa után a végzet.
Több mint hét évtizede megfejtetlen rejtély Kassa bombázása
1941. június 26-án, délután egy óra öt perckor a három évvel korábban Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki város, Kassa felett, három, azonosítatlan felségjelű és típusú bombázógép jelent meg. Az alacsonyan repülő gépek harminc bombát oldottak ki a város légterében. A bombatámadásban 32 ember vesztette életét, majd 300-an megsebesültek, és közel hárommillió pengős anyagi kár keletkezett. A máig tisztázatlan hátterű légitámadás azonban még ennél is sokkal súlyosabb következménnyel járt az országra nézve. A szovjet agressziónak minősített bombatámadásra adott válaszként, Horthy kormányzó még aznap délutáni döntése nyomán, Magyarorsszág ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Horthy Miklós
- Werth Henrik
- Bárdossy László
- Vjacseszlav Molotov
- Krúdy Ádám százados
- Kassa
- Felvidék
- második világháború
- bombázás
- Szovjetunió
- Vörös Hadsereg
- Barbarossa hadművelet
- Magyar Királyi Honvédség
- hadba lépés
- Junkers Ju-52
- Iljusin Il-4
- Savoya-Marchetti SM-79
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Alkotmányellenes volt a tragikus magyar hadba lépés
Hetvenöt éve, 1941. június 26-án a kora délutáni órákban halálos áldozatokat és súlyos anyagi károkat okozó bombatámadás érte Kassát. A máig homályos hátterű kassai incidens másnapján Bárdossy László miniszterelnök az országgyűlés alsóházában napirend előtt felszólalva bejelentette, hogy a felvidéki várost ért bombatámadás miatt, Magyarország hadiállapotban állónak tekinti magát a Szovjetunióval. Július elsején a Kárpát-csoport alakulatai átlépték a határt, ezzel az ország visszavonhatatlanul belekeveredett a második világháborúba.
- 1