jaltai konferencia

címke rss

Amikor végleg ledobta álarcát a lopakodó diktatúra

Hetvenhárom éve, 1947. február 25-én este, a Magyar Államrendőrség kommunista irányítás alatt álló hírhedt szervezete, az Államvédelmi Osztály (ÁVO) Andrássy út 60. alatti központjában a szovjet titkosszolgálat ügynökei rajtaütésszerűen letartóztatták a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Béla országgyűlési képviselőt, akit a mentelmi valamint a nemzetközi jog durva megsértésével a Szovjetunióba hurcoltak, és egy titkos perben koholt vádak alapján húszévi kényszermunkára illetve börtönbüntetésre ítéltek. Kovács Béla gyalázatos elhurcolására úgy tekinthetünk, mint az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra leplezetlen színrelépéésének ...

Roosevelt naivitása Sztálin kezére játszotta Közép-Kelet-Európát

Tudomány2020.02.04, 23:41

A három szövetséges nagyhatalom képviselői 1945. február 4-én a németektől csak alig tíz hónappal korábban visszafoglalt Krím-félszigeti Jaltában, a cárok egykori nyári rezidenciáján, a Livágyija-palotában találkoztak, hogy egyezségre jussanak a náci Németország bukása utáni európai rendezés legfőbb kérdéseiben. Jaltára úgy tekinthetünk, mint a „három nagy", Roosevelt, Churchill és Sztálin 1943 végén Teheránban megtartott első tanácskozásának folytatására azzal a jelentős különbséggel, hogy az időközben alaposan megváltozott hadi helyzetre figyelemmel a jaltai konferencián szinte az összes fontos döntésben Sztálin akarata érvényesült.

Még a jelenre is hosszú árnyékot vet Jalta szelleme

Tudomány2019.02.16, 15:48

1945 februárjának első hetében még minden hadszíntéren dörögtek a fegyverek. Az utolsókat rúgó náci Németország és a császári Japán haláltusája közben a második világháború győztesei azonban már a jövőről tanácskoztak Juszupov herceg egykori Krím félsziget nyári palotájában. A „három nagy” tanácskozásán Sztálin kíméletlen reálpolitikája csapott össze a jövőt metsző élességgel előrelátó Winston Churchill brit miniszterelnök mentsük, ami menthető stratégiájával, miközben Roosevelt elnök az amerikaiakat mindig is jellemző naivitással egy, a második világháború vérzivatarából kiemelkedő, ábrándosan rózsaszínű új világról álmodozott. A JJaltában ...

Személyesen Churchill hagyta jóvá a drezdai bombázást

Tudomány2019.02.13, 20:03

Hetvennégy éve, 1945. február 13-án a késő esti órákban egyre jobban erősödő fenyegető morajlás töltötte be az éjszakai sötétségbe borult szász fővárost, Drezdát. A világ egyik legszebb barokk városa, az „Elba menti Firenze” történelmi városmagját mindaddig elkerülték a Németország nagyvárosait romba döntő szövetséges szőnyegbombázások. Pontban este tíz óra kilenc perckor a brit királyi légierő város fölé érkezett 800 négymotoros nehézbombázójából elkezdtek hullani a várost percek alatt tűzviharba borító gyújtóbombák ezrei. Mind a mai napig vitatott a drezdai pokol áldozatainak pontos száma, mint ahogy az is, hogy a kegyetlen pusztíítás ...

Kékcédulák kövezték ki a lopakodó diktatúra útját

Tudomány2017.08.31, 21:25

Hetven éve, 1947. augusztus 31-én előre hozott parlamenti választásokat tartottak Magyarországon. A csalásokkal tűzdelt voksoláson a kommunista párt végleg maga alá gyűrte a többi demokratikus pártot, s újabb lépést tett az egyeduralom kiépítése felé.

Nagyhatalmi paktum szülte a demokráciát kivégző lopakodó diktatúrát

Tudomány2017.06.12, 22:42

1948-at a rendszerváltozás előtti hivatalos történetírásban az eufemisztikus" fordulat éve" néven emlegették. A Magyar Kommunista Párt, valamint a Szociáldemokrata Párt felülről levezényelt egyesülése valóban történelmi mérföldkőnek számít a második világháború utáni Magyarország történetében. A két párt egyesülésével, 1948. június 12-én száz százalékos kommunista dominancia mellett létrehozott Magyar Dolgozók Pártja, az 1945 utáni kérészéletű és gyenge polgári demokrácia végét, valamint a brutális elnyomáson alapuló Rákosi-rendszer sötét éveinek kezdetét szimbolizálta.

Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban

Tudomány2017.02.21, 10:34

A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot. 

Orosz hírességekről nevezték el a Kuril-szigetek néhány tagját

Archívum2017.02.15, 10:30

Újabb fordulatot vett a Kuril-szigetek körüli orosz-japán vita: Japán tiltakozást jelentett be, miután Oroszország néhány szigetet orosz tábornokokról és politikusokról nevezett el - közölte kedden a tokiói kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a lépés ellentmond a japán álláspontnak és "rendkívül sajnálatos".

Szovjet csizmák taposták el a keletnémet felkelést

Tudomány2016.06.18, 12:57

1953 júniusában hasadt fel az első komolyabb repedés a második világháború után a kelet-közép-európai országokban erőszakosan berendezkedő szovjetrendszer addig stabilnak tűnő falán. Ironikus módon a magát hangzatosan a munkások államának aposztrofáló keletnémet rezsim elleni első komolyabb rendszerellenes megmozdulás magját az „uralkodó osztály”, az ipari munkásság alkotta.

Fortélyos félelem irányított az atomrakéták árnyékában

Tudomány2016.02.25, 22:59

Huszonöt éve, 1991. február 25-én világtörténelmi jelentőségű esemény színhelye volt a magyar főváros. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének rendkívüli budapesti ülésén, végleg sírba szállt a hidegháború egyik szimbóluma, a keleti blokk szovjet irányítás alatt állt katonai szervezete. 

Előző
  • 1
Következő