Manhattan terv

címke rss
Isten nem dobókockázik, de ne is mondjuk meg neki, hogy mit tegyen

Isten nem dobókockázik, de ne is mondjuk meg neki, hogy mit tegyen

Száznegyven éve, 1879. március 14-én látta meg a napvilágot Albert Einstein, az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, aki forradalmi jelentőségű felfedezéseivel és a speciális valamint az általános relativitáselmélet megalkotásával nem csak a modern elméleti fizikának, hanem a világról alkotott felfogásunknak is új, máig érvényes irányt szabott. Nem sok olyan tudóst ismerünk, akihez annyi adoma és szállóige fűződne, mint a rendezetlen üstökéről valamint kinyúlt pulóvereiről is ismertté, egyfajta kulturális popikonná vált Albert Einsteint.

A zseniális magyar, aki mégsem kapta meg a Nobel-díjat

Tudomány2018.02.11, 22:41

Százhúsz éve, 1898. február 11-én született Budapesten Szilárd Leó, a múlt század egyik kiemelkedő magyar tudósa, aki kulcsszerepet játszott az atombomba létrehozásához vezető Manhattan-terv elindításában. A zseniális magyar tudós építette meg az első atommáglyát, aki a biofizika születésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és sci-fi írónak is kiváló volt.

Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede

Tudomány2018.01.16, 00:11

Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.

Ez volt a történelem legbrutálisabb nukleáris napfelkeltéje

Tudomány2017.10.30, 22:42

A hidegháborús fegyverkezési verseny 1949. augusztus 29., az első szovjet kísérleti atombomba felrobbantása után új szakaszába lépett. Az atommonopóliumától megfosztott Egyesült Államokban pénzt és időt nem kímélve fogtak hozzá egy sokkal nagyobb fenyegetést jelentő tömegpusztító eszköz, a hidrogénbomba kifejlesztéséhez, hogy ezzel állítsák helyre Amerika nukleáris fegyverkezésben betöltött vezető szerepét. A hidegháború kölcsönös elrettentési logikája alapján azonban az erre adandó szovjet válasz sem késlekedhetett sokáig.

Hetvenkét éve ítéletnapi fény villant fel Hirosima felett

Tudomány2017.08.06, 23:00

Ma, helyi idő szerint reggel kilenc óra tizenöt perckor, az Egyesült Államok 72 évvel ezelőtt végrehajtott atomcsapásáról, a világtörténelem első atomtámadásáról emlékeztek meg Hirosimában. Amerika 1942-ben eredetileg a náci Németország potenciális atomfenyegetése miatt fogott hozzá a Manhattan-tervhez, az atombomba kifejlesztéséhez, amelyet végül Japán ellen vetett be.

A magyar, akinek a Holdon egy kráter őrzi a nevét

Tudomány2017.02.08, 22:39

Hatvan éve, 1957. február 8-án halt meg Neumann János, a múlt század kiemelkedő matematikusa, a számítógép atyja, az egyetemes és a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakja.

Einstein megbánta, hogy nevét adta az atombombához

Tudomány2016.04.26, 08:28

A missouri szenátorból az 1944-es elnökválasztásokon alelnökké lett Harry Truman Franklin D. Roosevelt 1945. április 12-i halála után lépett ki a világtörténelem színpadára. Az addig csak protokolláris feladatokat ellátó újdonsült elnököt hetvenegy éve, 1945. április 25-én avatták be amerikai atomfegyvert előállító szupertitkos Manhattan-program részleteibe.  Az atombombát kifejlesztő tudósok szándékával szemben, az elnök el is rendelte a nukleáris fegyver bevetését, ami új korszakot nyitott az emberiség történelmében.

Előző
  • 1
Következő