intervenció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szovjetunió
- Hruscsov
- Európai Unió
- Nagy Imre miniszterelnök
- Kádár János
Az Egyesült Államok és Oroszország több évtizede tartó csatája Ukrajnában folytatódik
Carl von Clausewitz, a 19. század híres porosz katonai teoretikusának megfogalmazása szerint a háború a politika folytatása más eszközökkel. A február 24-én kitört, és a világ közvéleményét váratlanul ért orosz-ukrán háború kapcsán ezért különösen indokolt feltenni azt a kérdést, hogy valójában mi motiválta a Kremlt arra a több szempontból is kockázatos lépésre, hogy „más eszközökkel folytassa a politikát"? A hagyományos nagyhatalmi-birodalmi gondolkodás mellett ebben a lépésben az orosz érdekszféra határainak újjáépítési szándéka ugyanúgy szerepet játszik, mint egy fordított előjelű „orosz Truman-doktrína", vagyis az Egyesült Állammok ...
- címkék:
- Vlagyimir Putyin
- Borisz Jelcin
- Majdan
- Bush-adminisztráció
- Amerikai Egyesült Államok
- geostratégia
- szuperhatalmak
- Orosz-ukrán háború
- nagyhatalmi erőegyensúly
- érdekszférák
- befolyási övezetek
- müncheni biztonságpolitikai értekezlet
- orosz-grúz háború
- biztonsági garancia
- színes forradalom
- Európai Unió
- NATO
- Ukrajna
- nemzetközi jog
- terjeszkedés
- agresszió
- intervenció
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
"Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz
1956. december 8-án délelőtt tizenegy órára mintegy négyezer fős tömeg gyűlt össze a salgótarjáni megyei tanács épülete előtt. A tüntetők két, aznap kora reggel letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását, valamint a szovjet intervenciós csapatok Magyarországról való kivonását követelték. Az épület köré a kádárista karhatalom, a pufajkások, valamint a helyi rendőrség és a városban állomásozó szovjet ezred katonái vontak gyűrűt. Tizenegy óra körül néhány figyelmeztető lövést a tömegre irányzott sortűz követett, aminek nyomán több tucat ember, köztük nők és gyerekek maradtak holtan a tér kövezetén. A véres salgótarjáni sorrtűz ...
- címkék:
- Biszku Béla
- Ladvánszky Károly
- Kádár János
- fegyveres ellenállás
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- Forgószél hadművelet
- munkástanácsok
- nemzeti bizottságok
- pufajkások
- tüntetés
- Salgótarján
- megtorlás
- szovjet megszállás
- karhatalom
- intervenció
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- sortűz
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
Az USA vissza fog térni a mindenbe beleszóló, fellengzős demokráciaexport-stílushoz
Korán örülnek azoknak, akik most örömittasan hirdetik, hogy Bidennel eljön a planetáris béke és világszabadság korszaka - írta közösségimédia-oldalán az Alapjogokért Központ jogi elemző- és kutatóintézet.
Vérbírák és vészügyészek a kádári megtorlás szolgálatában
Az 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát a november 4-én hajnalban elkezdődött második fegyveres szovjet intervenció pecsételte meg véglegesen. A Kremlben kormányfőnek megtett Kádár János és ellenkormánya azonban kezdettől fogva rendkívül súlyos legitimációs deficittel küzdött. A brutális szovjet beavatkozás ugyan eltiporta a forradalmat, de az ország nyakára ültetett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hatalmának megszilárdításához ez még önmagában nem volt elegendő. Az ellenállás szellemének megtörését a régi-új hatalom saját erőszakszervezeteinek gyorsított újraépítésével, valamint a központilag irányított megtorlás útjján ...
- címkék:
- Tóth Ilona
- Kiss Réka történész
- Kádár János
- Mansfeld Péter
- Nagy Imre-kormány
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- statárium
- Katonai Bizottság
- bíróságok
- népbíráskodás
- Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa
- justizmord
- halálos ítélet
- megtorlás
- intervenció
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- fegyveres ellenállás
- kádár-rendszer
- Címkefelhő »
Lángoló emberi fáklya lobbant fel a prágai Vencel téren
Ötven éve, 1969. január 16-án Jan Palach a prágai tavasz eltiprása elleni tiltakozásul a Vencel téren felgyújtotta magát. A prágai egyetemista drámai tette - aki három nappal később belehalt sérüléseibe -, hatalmas visszhangot váltott ki a szabad világban, a Szovjetunió uralta keleti tömb országaiban viszont igyekeztek agyonhallgatni Palach kétségbeesetten elszánt tettét. Jan Palach a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás szimbóluma lett, akinek tettét négy nappal később egy magyar fiatalember, Bauer Sándor is megismételte a Múzeumkertben.
- címkék:
- Jan Palach
- Alexander Dubček
- Antonín Novotny
- Bauer Sándor
- Leonyid Iljics Brezsnyev
- Kreml
- intervenció
- önégetés
- prágai tavasz
- kádár-rendszer
- bársonyos forradalom
- reformok
- szocialista rendszer
- tüntetés
- rendszerváltás
- tiltakozás
- ellenállás
- szovjet megszállás
- hidegháború
- Szovjetunió Kommunista Pártja
- Csehszlovák Kommunista Párt
- Varsói Szerződés
- Címkefelhő »
Ellenségnek adott szó nem kötelez – Hatvan éve rabolták el Nagy Imrét
1956. november 22-én Nagy Imre és közvetlen munkatársai – a Kádár-kormány írásos garanciájában bízva – elhagyták a jugoszláv nagykövetség épületét, ahol a forradalom felszámolására indított szovjet katonai intervenció napjától, november 4-től a jugoszláv kormány által biztosított menedékjogot élvezve tartózkodtak. A mit sem sejtő Nagy Imrére és munkatársaira azonban a Hősök tere sarkán parkoló buszban elrejtőzött szovjet géppisztolyos katonák vártak, és Jugoszlávia helyett a mátyásföldi szovjet katonai bázisra hurcolták őket.
Szovjet forgószél csapott le az országra
November 4-én hajnali négy órakor kezdődött a szovjet intervenciós haderő „Forgószél” hadművelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet főhadiszállásra, Tökölre érkező Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-főnök letartóztatta.
Határozott cselekvésre van szükség, elkapni az összes gazembert!
Háromnapos vita után 1956. október 31-én az SZKP Elnöksége, a szovjet kommunista pártvezetés szűkebb agytrösztje egyhangú döntésre jutott a magyarországi „ellenforradalmi lázadás” katonai leveréséről. Az SZKP első embere, Nyikita Szergejevics Hruscsov presztízsokokból rendkívül fontosnak tartotta, hogy a katonai intervencióhoz megszerezze a „szocialista tábor” vezetőinek, és kiemelten az el nem kötelezett politikát folytató Jugoszlávia nagy nemzetközi tekintélynek örvendő vezetője, Joszip Broz Tito marsall beleegyezését.
Nagyhatalmi színjáték volt a magyar forradalom ügye
Az 1980-as évek végétől, illetve a 90-es évek elejétől részben kutathatóvá váltak az ENSZ, az amerikai külügyminisztérium, valamint a szovjet pártvezetés 1956-os magyar forradalomra vonatkozó titkos iratai. Az 1956. október végén megélénkülő nagyhatalmi diplomáciában elsősorban a zárt ajtók mögötti informális találkozók bizonyultak sorsdöntőnek.
Végzetesen kicsorbult a szovjet sarló Afganisztánban
Könnyű, komoly harcoktól mentes bevonulást terveztek a Kremlben, egy évtizedig tartó, felőrlő állóháború lett belőle. A súlyos ember- és anyagi veszteségeket okozó, meggondolatlan afganisztáni kaland komoly koporsószegnek bizonyult a roskadozó szovjetrendszer agóniájában. Az orosz birodalmi tudaton esett szégyenfolt csak lassan olvadt el; sovány vigasz lehet, hogy utóbb az amerikaiaknak sem sikerült a kezelhetetlen ország pacifikálása. Huszonhét éve, 1989. február 15-én hagyta el az utolsó szovjet katona is Afganisztánt.