intervenció

címke rss
"Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz

"Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz

1956. december 8-án délelőtt tizenegy órára mintegy négyezer fős tömeg gyűlt össze a salgótarjáni megyei tanács épülete előtt. A tüntetők két, aznap kora reggel letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását, valamint a szovjet intervenciós csapatok Magyarországról való kivonását követelték. Az épület köré a kádárista karhatalom, a pufajkások, valamint a helyi rendőrség és a városban állomásozó szovjet ezred katonái vontak gyűrűt. Tizenegy óra körül néhány figyelmeztető lövést a tömegre irányzott sortűz követett, aminek nyomán több tucat ember, köztük nők és gyerekek maradtak holtan a tér kövezetén. A véres salgótarjáni sorrtűz ...

Az USA vissza fog térni a mindenbe beleszóló, fellengzős demokráciaexport-stílushoz

Nagyvilág2020.11.09, 13:54

Korán örülnek azoknak, akik most örömittasan hirdetik, hogy Bidennel eljön a planetáris béke és világszabadság korszaka - írta közösségimédia-oldalán az Alapjogokért Központ jogi elemző- és kutatóintézet.

Vérbírák és vészügyészek a kádári megtorlás szolgálatában

Tudomány2020.11.04, 16:07

Az 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát a november 4-én hajnalban elkezdődött második fegyveres szovjet intervenció pecsételte meg véglegesen. A Kremlben kormányfőnek megtett Kádár János és ellenkormánya azonban kezdettől fogva rendkívül súlyos legitimációs deficittel küzdött. A brutális szovjet beavatkozás ugyan eltiporta a forradalmat, de az ország nyakára ültetett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hatalmának megszilárdításához ez még önmagában nem volt elegendő. Az ellenállás szellemének megtörését a régi-új hatalom saját erőszakszervezeteinek gyorsított újraépítésével, valamint a központilag irányított megtorlás útjján ...

Lángoló emberi fáklya lobbant fel a prágai Vencel téren

Tudomány2019.01.16, 22:54

Ötven éve, 1969. január 16-án Jan Palach a prágai tavasz eltiprása elleni tiltakozásul a Vencel téren felgyújtotta magát. A prágai egyetemista drámai tette - aki három nappal később belehalt sérüléseibe -, hatalmas visszhangot váltott ki a szabad világban, a Szovjetunió uralta keleti tömb országaiban viszont igyekeztek agyonhallgatni Palach kétségbeesetten elszánt tettét. Jan Palach a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás szimbóluma lett, akinek tettét négy nappal később egy magyar fiatalember, Bauer Sándor is megismételte a Múzeumkertben.

Ellenségnek adott szó nem kötelez – Hatvan éve rabolták el Nagy Imrét

Tudomány2016.11.22, 18:12

1956. november 22-én Nagy Imre és közvetlen munkatársai – a Kádár-kormány írásos garanciájában bízva – elhagyták a jugoszláv nagykövetség épületét, ahol a forradalom felszámolására indított szovjet katonai intervenció napjától, november 4-től a jugoszláv kormány által biztosított menedékjogot élvezve tartózkodtak. A mit sem sejtő Nagy Imrére és munkatársaira azonban a Hősök tere sarkán parkoló buszban elrejtőzött szovjet géppisztolyos katonák vártak, és Jugoszlávia helyett a mátyásföldi szovjet katonai bázisra hurcolták őket. 

Szovjet forgószél csapott le az országra

Tudomány2016.11.04, 15:11

November 4-én hajnali négy órakor kezdődött a szovjet intervenciós haderő „Forgószél” hadművelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet főhadiszállásra, Tökölre érkező Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-főnök letartóztatta.

Határozott cselekvésre van szükség, elkapni az összes gazembert!

Tudomány2016.10.31, 22:55

Háromnapos vita után 1956. október 31-én az SZKP Elnöksége, a szovjet kommunista pártvezetés szűkebb agytrösztje egyhangú döntésre jutott a magyarországi „ellenforradalmi lázadás” katonai leveréséről. Az SZKP első embere, Nyikita Szergejevics Hruscsov presztízsokokból rendkívül fontosnak tartotta, hogy a katonai intervencióhoz megszerezze a „szocialista tábor” vezetőinek, és kiemelten az el nem kötelezett politikát folytató Jugoszlávia nagy nemzetközi tekintélynek örvendő vezetője, Joszip Broz Tito marsall beleegyezését.

Nagyhatalmi színjáték volt a magyar forradalom ügye

Tudomány2016.10.28, 21:17

Az 1980-as évek végétől, illetve a 90-es évek elejétől részben kutathatóvá váltak az ENSZ, az amerikai külügyminisztérium, valamint a szovjet pártvezetés 1956-os magyar forradalomra vonatkozó titkos iratai. Az 1956. október végén megélénkülő nagyhatalmi diplomáciában elsősorban a zárt ajtók mögötti informális találkozók bizonyultak sorsdöntőnek.

Végzetesen kicsorbult a szovjet sarló Afganisztánban

Tudomány2016.02.16, 09:09

Könnyű, komoly harcoktól mentes bevonulást terveztek a Kremlben, egy évtizedig tartó, felőrlő állóháború lett belőle. A súlyos ember- és anyagi veszteségeket okozó, meggondolatlan afganisztáni kaland komoly koporsószegnek bizonyult a roskadozó szovjetrendszer agóniájában. Az orosz birodalmi tudaton esett szégyenfolt csak lassan olvadt el; sovány vigasz lehet, hogy utóbb az amerikaiaknak sem sikerült a kezelhetetlen ország pacifikálása. Huszonhét éve, 1989. február 15-én hagyta el az utolsó szovjet katona is Afganisztánt.

Fokozódik a devizaháború

Gazdaság2016.01.13, 13:48

Ahogy a devizaleértékelések globálisan új lendületet vettek, egyre fogy az államok ereje ahhoz, hogy hatékonyan közbeléphessenek a fokozódó devizaháborúban.

Előző
  • 1
  • 2
Következő