Horthy Miklós kormányzó

címke rss

Egy titokzatos Leóra hivatkozott a biatorbágyi merénylő

A magyar kriminalisztika történetében párját ritkítja a Budapest - Hegyeshalom-Bécs között közlekedő 10. számú nemzetközi gyorsvonat ellen 1931. szeptember 13-án kora hajnalban elkövetett robbantásos terrorcselekmény. A huszonkét halottat és tizenhét súlyos sebesültet követelő véres merénylet mélyen megrázta a korabeli közvéleményt. Egy, a helyszínen talált írásos üzenet alapján a nyomozóhatóság figyelme az akkoriban alig pár száz fős hazai földalatti kommunista mozgalomra terelődött. A merénylet másnapján, a kormányzó rezidenciáján megtartott válságtanácskozáson politikai indíttatású terrorcselekménynek minősítették a biatorbágyi rrobbantást, ...

Sikerülhetett-e volna Magyarország kiugrása a második világháborúból?

Tudomány2020.10.18, 20:11

Általánosan elfogadott tétel, hogy a történettudományban nincsen helye a mi lett volna ha? – kérdés feltevésének. Pedig nem csak a jelenben, hanem a múltban is a politikai döntéshozók mindig több lehetőség közül választhattak. Kísérletet teszünk, hogy megnézzük: egy sorsdöntő helyzetben milyen valós alternatívák álltak az egykori döntéshozók előtt, és mik voltak azok a szempontok, ami alapján végül döntöttek, történelemmé téve elhatározásuk következményeit. Magyarország újkori történetében ilyen drámai sorsfordulónak számítanak az 1944. októberi események,  amikor Horthy Miklós kormányzó megkísérelte az ország kivezetését a háborúbóól. ...

Nyolcvan éve tért vissza Észak-Erdély az anyaországhoz

Tudomány2020.09.11, 23:27

Nyolcvan éve, 1940. szeptember 11-én délelőtt zászlódíszbe öltözött Erdély fővárosa, Kolozsvár. Az utcákat, sőt, a város határát is ellepte az ünneplő tömeg, megkondultak a harangok, és virágeső záporozott az erdélyi induló ritmusára díszmenetben bevonuló honvédalakulatok katonáinak fejére. A főtéren felállított karzaton személyesen Magyarország kormányzója, Horthy Miklós fogadta a bevonuló csapatok díszszemléjét, akinek az ünnepi köszöntőbeszéd közben elcsuklott a hangja a meghatottságtól. Mindenhol hangosan zúgott az éljenzés, és ismeretlenek borultak egymás nyakába könnyezve, Észak-Erdély visszatérésének örömteli pillanataiban. AAz ...

Száz éve választották Magyarország kormányzójává Horthy Miklóst

Tudomány2020.03.01, 22:56

Kereken száz éve, hogy 1920. március elsején, a Nemzetgyűlés Horthy Miklós altengernagyot, az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának volt főparancsnokát és a Nemzeti Hadsereg fővezérét Magyarország kormányzójának választotta. Az első világháborúból a Monarchia részeként vesztesként kikerült és a "forradalmak", különösen a Tanácsköztársaságnak nevezett kommunista diktatúra miatt megtépázott ország konszolidációjában Horthy kormányzóvá választása számít az első és nagyon jelentős lépésnek.  Annak ellenére, hogy a Nemzetgyűlés csak ideiglenes közjogi megoldásnak szánta államfővé választását, Horthy Miklós kormányzó neve és 24 évig taartó ...

Tragikus ballépés volt az Amerika elleni magyar hadüzenet

Tudomány2019.12.11, 21:55

Az 1941-es esztendő a végzetes hatású politikai döntések, a második világháborúba való belépés éveként vonult be Magyarország modern kori történelmébe. A baljóslatú események sorozata áprilisban kezdődött el azzal, hogy a Jugoszláviát hadüzenet nélkül lerohanó Wehrmacht nyomában a honvédség bevonult a Délvidékre. Két és fél hónappal később, a máig tisztázatlan hátterű kassai incidens ürügyén, Bárdossy László miniszterelnök addigi óvatosságát feladva, június 27-én önhatalmúlag bejelentette, hogy Magyarország hadiállapotba került a Szovjetunióval. Az év utolsó hónapja sem múlt el egy újabb, és hosszú távon ugyancsak tragikus következmményekkel ...

Ugrás a sötétbe: ezért hiúsult meg Horthy kiugrási kísérlete

Tudomány2019.10.16, 00:51

Hetvenöt éve, 1944. október 15-én, Magyarország legújabb-kori történelmének egyik legdrámaibb pillanatában Horthy kormányzó megkísérelte, hogy szakítson a náci Németországgal, és kivezesse az országot a második világháborúból. A kiugrás sikerének rendkívül nagy volt a tétje; ezen múlott, hogy Magyarország elkerülje hadszíntérré válását, és hogy a vesztes Harmadik Birodalom utolsó csatlósa maradjon. Az október 15-én délután fél egykor elhangzott fegyverszüneti proklamáció váratlan meglepetésként érte az országot, mert a kevés beavatotton kívül senki sem sejtette, hogy mire készül a kormányzó. Horthy Miklós kiugrási kísérlete azonban ...

Örömkönnyek és virágeső fogadta Kolozsváron a magyar honvédeket

Tudomány2019.09.11, 22:53

1940. augusztus 30-án Joachim von Ribbentrop német birodalmi, valamint Galeazzo Ciano gróf olasz külügyminiszter, a román királyi kormány által Erdély ügyében döntőbíráskodásra felkért nagyhatalmak képviselőiként, a bécsi Belvedere palotában kihirdették döntésüket. A történelembe csak második bécsi döntésként bevonult nagyhatalmi verdikt értelmében Románia Észak-Erdélyt, mintegy 43 ezer négyzetkilométernyi területet kellett hogy visszaadjon Magyarország számára. A döntés hallatán Mihail Manoilescu román külügyminiszter elájult, de a magyar küldöttség öröme sem volt felhőtlen. Az anyaországhoz visszatért erdélyi magyarok azonban vihaaros ...

Horthy István, a világrekorder kormányzó-helyettes

Tudomány2019.03.27, 22:06

A régi nemesi katonacsaládból származó Horthy István tengerésztiszt lett volna, ha iskoláját, a tengert, és majdnem a hazáját is ki nem fújja alóla az első világháború mindent elsöprő szele. Helyette nem a hullámok hátán, hanem a levegőben találta meg pilótaként a kalandot, vadászpilótaként pedig a becsületet és a helytállást.

Klessheim sötét titkai: így csalta tőrbe Hitler Horthyt

Tudomány2019.03.20, 00:48

1944. március 19-én a kora hajnali órákban, hűvös, szemerkélő esőben kezdték átlépni az osztrák-magyar, azaz az akkori birodalmi határt a Budapest felé tartó végeláthatatlan német katonai szerelvények, illetve leponyvázott teherautó-oszlopok. Amikor Horthy kormányzó különvonata, a Turán délelőtt tizenegy óra körül befutott a kelenföldi pályaudvarra, Budapesten már minden fontos stratégiai pont a német megszállók kezén volt, a Wehrmacht alakulataival a magyar fővárosba érkezett gestapósok pedig javában folytatták a németellenes politikusok és közszereplők letartóztatását. Hetvenöt éve az ország elvesztette a szuverenitását, amit bő nnégy ...

Alig egy hónapig létezett állam, amely szembeszállt Trianonnal

Tudomány2018.10.04, 20:10

Kilencvenhét éve, 1921. október 4-én, Báró Prónay Pál, a nyugat-dunántúli területek Ausztriához csatolása ellen felkelt irreguláris alakulat, a Rongyosgárda parancsnoka Felsőőrön kikiáltotta a mindössze egy hónapig fennállt Lajtabánságot. A kérészéletű operettállamnak az volt a legfőbb célja, hogy megakadályozza a trianoni békeszerződéssel Ausztriának juttatott nyugat-dunántúli területsáv átadását. A heves fegyveres harcokkal tarkított ellenállás részben elérte célját, mivel az események hatására az antant október 11-én kénytelen volt összehívni a velencei tanácskozást, ahol a derekát beadva hozzájárult a soproni népszavazáshoz.

Előző
  • 1
  • 2
Következő