Horthy Miklós kormányzó

címke rss

Budapest ostroma volt a második világháború egyik legpusztítóbb városharca

1945. február 13-án az utolsó budai ellenállási gócok felszámolásával ért véget Budapest 52 napig elhúzódó ostroma. (Az évfordulón, azaz vasárnap interjút közöltünk az ostrom megítéléséről.) Sztálingrád után a magyar főváros elfoglalásáért vívott csata bizonyult a világháború második leghosszabb helységharcának. Az ostrom voltaképpen a náci diktátor, Adolf Hitler harcászatilag értelmetlen, Festung nevű, kegyetlen parancsával kezdődött. A polgári áldozatok száma meghaladta a 25 ezer halottat és 52 ezer sebesültet, több mint 32 ezer lakás teljesen megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, az összes Duna-hidat felrobbantották, a világhírű ...

Trianon ismeretlen története: a magyar felkelők, akik legyőzték a franciákat

Tudomány2021.11.10, 14:00

A trianoni békediktátum határozatainak végrehajtását felügyelő, Párizsban ülésező Nagykövetek Tanácsa 1921. augusztus 29-re tűzte ki az Ausztriának ítélt nyugat-magyarországi területsáv, benne Sopron, az osztrák elképzelések szerinti Burgenland „fővárosának" az átadását. Ám az antant nagyhatalmak tervét mégsem sikerült valóra váltani, mert az átadásra ítélt területekre beszivárgott gerillák az ezt megelőző napon fegyveres felkelést robbantottak ki. A nyugat-magyarországi felkelők, a Rongyos Gárda tagjai, szétverték és a határon túlra kergették a területfoglalás biztosítására kirendelt osztrák csendőralakulatokat. Az ellenállást látvva, ...

Tényleg megígérte Erdély megtartását Sztálin Horthynak?

Tudomány2021.10.15, 23:17

1944. október 15-én teljesen váratlanul érte az országot Horthy Miklós kormányzó rádióban beolvasott proklamációja, amelyben bejelentette, hogy fegyverszünetet kér a szövetséges nagyhatalmaktól. A beavatottak rendkívül szűk körén kívül senki sem tudta, hogy amikor a kormányzói szózat elhangzott, valójában már érvényben volt a Szovjetunió kormánya és Magyarország között létrejött ideiglenes fegyverszüneti megállapodás, amit négy nappal korábban, a titokban Moszkvába küldött magyar fegyverszüneti delegáció vezetője, Faragho Gábor altábornagy írt alá Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos Kremlbéli dolgozószobájában. A magyar feegyverszüneti ...

Egy titokzatos Leóra hivatkozott a biatorbágyi merénylő

Tudomány2021.02.02, 20:42

A magyar kriminalisztika történetében párját ritkítja a Budapest - Hegyeshalom-Bécs között közlekedő 10. számú nemzetközi gyorsvonat ellen 1931. szeptember 13-án kora hajnalban elkövetett robbantásos terrorcselekmény. A huszonkét halottat és tizenhét súlyos sebesültet követelő véres merénylet mélyen megrázta a korabeli közvéleményt. Egy, a helyszínen talált írásos üzenet alapján a nyomozóhatóság figyelme az akkoriban alig pár száz fős hazai földalatti kommunista mozgalomra terelődött. A merénylet másnapján, a kormányzó rezidenciáján megtartott válságtanácskozáson politikai indíttatású terrorcselekménynek minősítették a biatorbágyi rrobbantást, ...

Sikerülhetett-e volna Magyarország kiugrása a második világháborúból?

Tudomány2020.10.18, 20:11

Általánosan elfogadott tétel, hogy a történettudományban nincsen helye a mi lett volna ha? – kérdés feltevésének. Pedig nem csak a jelenben, hanem a múltban is a politikai döntéshozók mindig több lehetőség közül választhattak. Kísérletet teszünk, hogy megnézzük: egy sorsdöntő helyzetben milyen valós alternatívák álltak az egykori döntéshozók előtt, és mik voltak azok a szempontok, ami alapján végül döntöttek, történelemmé téve elhatározásuk következményeit. Magyarország újkori történetében ilyen drámai sorsfordulónak számítanak az 1944. októberi események,  amikor Horthy Miklós kormányzó megkísérelte az ország kivezetését a háborúbóól. ...

Nyolcvan éve tért vissza Észak-Erdély az anyaországhoz

Tudomány2020.09.11, 23:27

Nyolcvan éve, 1940. szeptember 11-én délelőtt zászlódíszbe öltözött Erdély fővárosa, Kolozsvár. Az utcákat, sőt, a város határát is ellepte az ünneplő tömeg, megkondultak a harangok, és virágeső záporozott az erdélyi induló ritmusára díszmenetben bevonuló honvédalakulatok katonáinak fejére. A főtéren felállított karzaton személyesen Magyarország kormányzója, Horthy Miklós fogadta a bevonuló csapatok díszszemléjét, akinek az ünnepi köszöntőbeszéd közben elcsuklott a hangja a meghatottságtól. Mindenhol hangosan zúgott az éljenzés, és ismeretlenek borultak egymás nyakába könnyezve, Észak-Erdély visszatérésének örömteli pillanataiban. AAz ...

Száz éve választották Magyarország kormányzójává Horthy Miklóst

Tudomány2020.03.01, 22:56

Kereken száz éve, hogy 1920. március elsején, a Nemzetgyűlés Horthy Miklós altengernagyot, az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának volt főparancsnokát és a Nemzeti Hadsereg fővezérét Magyarország kormányzójának választotta. Az első világháborúból a Monarchia részeként vesztesként kikerült és a "forradalmak", különösen a Tanácsköztársaságnak nevezett kommunista diktatúra miatt megtépázott ország konszolidációjában Horthy kormányzóvá választása számít az első és nagyon jelentős lépésnek.  Annak ellenére, hogy a Nemzetgyűlés csak ideiglenes közjogi megoldásnak szánta államfővé választását, Horthy Miklós kormányzó neve és 24 évig taartó ...

Tragikus ballépés volt az Amerika elleni magyar hadüzenet

Tudomány2019.12.11, 21:55

Az 1941-es esztendő a végzetes hatású politikai döntések, a második világháborúba való belépés éveként vonult be Magyarország modern kori történelmébe. A baljóslatú események sorozata áprilisban kezdődött el azzal, hogy a Jugoszláviát hadüzenet nélkül lerohanó Wehrmacht nyomában a honvédség bevonult a Délvidékre. Két és fél hónappal később, a máig tisztázatlan hátterű kassai incidens ürügyén, Bárdossy László miniszterelnök addigi óvatosságát feladva, június 27-én önhatalmúlag bejelentette, hogy Magyarország hadiállapotba került a Szovjetunióval. Az év utolsó hónapja sem múlt el egy újabb, és hosszú távon ugyancsak tragikus következmményekkel ...

Ugrás a sötétbe: ezért hiúsult meg Horthy kiugrási kísérlete

Tudomány2022.05.05, 13:10

Hetvenöt éve, 1944. október 15-én, Magyarország legújabb-kori történelmének egyik legdrámaibb pillanatában Horthy kormányzó megkísérelte, hogy szakítson a náci Németországgal, és kivezesse az országot a második világháborúból. A kiugrás sikerének rendkívül nagy volt a tétje; ezen múlott, hogy Magyarország elkerülje hadszíntérré válását, és hogy a vesztes Harmadik Birodalom utolsó csatlósa maradjon. Az október 15-én délután fél egykor elhangzott fegyverszüneti proklamáció váratlan meglepetésként érte az országot, mert a kevés beavatotton kívül senki sem sejtette, hogy mire készül a kormányzó. Horthy Miklós kiugrási kísérlete azonban ...

Örömkönnyek és virágeső fogadta Kolozsváron a magyar honvédeket

Tudomány2019.09.11, 22:53

1940. augusztus 30-án Joachim von Ribbentrop német birodalmi, valamint Galeazzo Ciano gróf olasz külügyminiszter, a román királyi kormány által Erdély ügyében döntőbíráskodásra felkért nagyhatalmak képviselőiként, a bécsi Belvedere palotában kihirdették döntésüket. A történelembe csak második bécsi döntésként bevonult nagyhatalmi verdikt értelmében Románia Észak-Erdélyt, mintegy 43 ezer négyzetkilométernyi területet kellett hogy visszaadjon Magyarország számára. A döntés hallatán Mihail Manoilescu román külügyminiszter elájult, de a magyar küldöttség öröme sem volt felhőtlen. Az anyaországhoz visszatért erdélyi magyarok azonban vihaaros ...

Előző
  • 1
  • 2
Következő