Kádár János

címke rss

Hetven éve hozta létre a kommunista diktatúra az Állami Egyházügyi Hivatalt a papság elnyomására

Az 1945 után kiépülő új parlamentáris rendszerben a Magyar Kommunista Párt már kezdettől fogva és eszközökben nem válogatva tört a totális hatalom megszerzésére. A kommunisták Moszkva támogatását élvezve először a politikai ellenfeleiket távolították el a közéletből Rákosi Mátyás hírhedt szalámi taktikáját alkalmazva, amit 1948-tól az élet valamennyi szeletét átszövő totális diktatúra kiépítése követett. Az ellenállás még megmaradt szigeteit a társadalom széles körű megfélemlítésével, és az „osztályellenséggel" szemben meghirdetett kíméletlen harccal igyekeztek kiirtani. A világnézeti ellentéten túl tradícióik, szervezettségük, valaamint ...

A 2,2 milliót kereső Jakab Péter most Kádár Jánost utánozva paprikás krumplit eszik – fotó

Itthon2021.02.27, 16:54

Jakab Péter, a Jobbik elnöke, a Gyurcsány-koalíció egyik előválasztási jelöltje a baloldal által feltételezett kádári nosztalgiára rájátszva paprikás krumplit eszik. Úgy tűnik, hogy a baloldali politikus „Gyurcsányabb akar lenni Gyurcsánynál". A baloldali pártvezér jövő hónaptól az eddigi 2,2 millió forint helyett havonta már több mint 2,4 millióból vehet magának krumplit, természetesen az adófizetők pénzéből.

Élete végéig küzdött Rákosi, a bukott diktátor, hogy hazatérhessen

Tudomány2021.02.07, 13:12

Az ország közvéleménye a Magyar Távirati Iroda 1971. február 5-én kiadott szűkszavú közleményéből tudta meg, hogy Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának egykori főtitkára 78 éves korában meghalt. A 20. századi magyar történelem egyik leggyűlöltebb alakját csaknem tizenöt évig tartó száműzetés után a Szovjetunióban, az utolsó tartózkodási helyének kijelölt Gorkijban (ma: Nyizsnyij Novgorod) érte a halál. Rákosi Mátyás neve egybeforrt az 1945 után kiépülő, százezreket és milliókat megnyomorító kegyetlen kommunista zsarnoksággal; az általa szimbolizált korszak a magyar történelem legsötétebb fejezetei közé tartozik. Rákosi Mátyás éélete ...

"Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz

Tudomány2020.12.09, 00:43

1956. december 8-án délelőtt tizenegy órára mintegy négyezer fős tömeg gyűlt össze a salgótarjáni megyei tanács épülete előtt. A tüntetők két, aznap kora reggel letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását, valamint a szovjet intervenciós csapatok Magyarországról való kivonását követelték. Az épület köré a kádárista karhatalom, a pufajkások, valamint a helyi rendőrség és a városban állomásozó szovjet ezred katonái vontak gyűrűt. Tizenegy óra körül néhány figyelmeztető lövést a tömegre irányzott sortűz követett, aminek nyomán több tucat ember, köztük nők és gyerekek maradtak holtan a tér kövezetén. A véres salgótarjáni sorrtűz ...

Vérbírák és vészügyészek a kádári megtorlás szolgálatában

Tudomány2020.11.04, 16:07

Az 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát a november 4-én hajnalban elkezdődött második fegyveres szovjet intervenció pecsételte meg véglegesen. A Kremlben kormányfőnek megtett Kádár János és ellenkormánya azonban kezdettől fogva rendkívül súlyos legitimációs deficittel küzdött. A brutális szovjet beavatkozás ugyan eltiporta a forradalmat, de az ország nyakára ültetett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hatalmának megszilárdításához ez még önmagában nem volt elegendő. Az ellenállás szellemének megtörését a régi-új hatalom saját erőszakszervezeteinek gyorsított újraépítésével, valamint a központilag irányított megtorlás útjján ...

A szovjeteknek való megfelelés okozta a magyar sport gyásznapját

Sport2020.05.16, 15:53

Nincs abban semmi túlzás, hogy a modernkori magyar sport gyásznapja lett 1984. május 16. Ekkor döntötte el a Magyar Olimpiai Bizottság, hogy hazánk sportolói nem vesznek részt a Los Angelesben rendezett nyári olimpián. Ma már tudjuk, hogy a döntést nem Budapesten és nem a MOB-ban, hanem Moszkvában hozták meg. Ugyanakkor a MOB és az MSZMP is megtehette volna, hogy külön utat választ – ahogyan ezt a kínaiak, a románok és a jugoszlávok is megtették. Ám ez a magyar kommunista vezetésnek - így a sportvezetésnek sem - eszébe sem jutott.

Egyedülálló írás született az álparlamentarizmusról

Itthon2020.01.07, 08:17

Sajátos vállalkozásnak eredménye lett az Országház Könyvkiadó legújabb kiadványa, amely az 1949-1990-es időszak parlamentjét vette górcső alá. Az ominózus évtizedekben az Országgyűlés nem fejtett ki érdemi munkát, mégis egy 600 oldalas mű született erről az igazából álparlamenti időszakról.

Tényleg 24 tölténnyel akarták megbuktatni a Szovjetuniót?

Itthon2020.01.06, 08:56

Újabb kiváló tanulmánykötetet jelentett meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a magyar vidék szovjetizálási kísérletéről. A Vakvágány 2 – című kiadvány a parasztság, az egyházak, és többek között a német kisebbség megtörésén keresztül mutatja be a kommunisták felbecsülhetetlen pusztításait 1948-1963 között.

A szovjet pártvezetésen belül zajlott Kádár és Rákosi harca

Tudomány2019.11.21, 22:47

Az 1956-os forradalom és szabadságharc még füstölgő romjain szovjet szuronyok segítségével életre hívott restaurációs hatalom, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány súlyos legitimációs deficittel kellett, hogy szembenézzen a megalakulásakor. Az 1956 novemberében egy szovjet tank gyomrában Budapestre visszacsempészett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára, valamint a közjogilag illegitim, magát forradalminak nevező kormány feje számára mindezért elsőrangú kérdéssé vált, hogy a megtorlás és megfélemlítés mellett a gyűlölt közelmúlttól való elhatárolódás jegyében próbálja meg a régi-új rendszer hatalmát legitiimálni. ...

Így törte meg az egyházat a kommunista diktatúra

Tudomány2019.11.12, 21:33

Az 1956-os októberi felemelő forradalmi események után november és december a félelem, a bosszú és visszarendeződés napjait, heteit hozta. A nemzetközi közvélemény és egy egész ország figyelte lélegzetvisszafojtva Kádár János és tettestársai cselekedeteit. Az egyházpolitika az 1957-től 1959-ig tartó időszak alatt az elnyomás erejét, technikáját tekintve kontinuitást mutatott a Rákosi-rendszerrel. Ennek ellenére fel kell tenni a kérdést: változott-e a politika szemléletmódja, legalábbis volt-e szándék az 1956-os forradalom és szabadságharc által felvetett problémák átgondolására? Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet ttudományos ...

Előző
Következő