ORIGO CÍMKÉK - Kádár János

Kádár János

A szovjeteknek való megfelelés okozta a magyar sport gyásznapját

Nincs abban semmi túlzás, hogy a modernkori magyar sport gyásznapja lett 1984. május 16. Ekkor döntötte el a Magyar Olimpiai Bizottság, hogy hazánk sportolói nem vesznek részt a Los Angelesben rendezett nyári olimpián. Ma már tudjuk, hogy a döntést nem Budapesten és nem a MOB-ban, hanem Moszkvában hozták meg. Ugyanakkor a MOB és az MSZMP is megtehette volna, hogy külön utat választ – ahogyan ezt a kínaiak, a románok és a jugoszlávok is megtették. Ám ez a magyar kommunista vezetésnek - így a sportvezetésnek sem - eszébe sem jutott.

Legfrissebb
Legrégebbi

Egyedülálló írás született az álparlamentarizmusról

Itthon2020.01.07, 08:17

Sajátos vállalkozásnak eredménye lett az Országház Könyvkiadó legújabb kiadványa, amely az 1949-1990-es időszak parlamentjét vette górcső alá. Az ominózus évtizedekben az Országgyűlés nem fejtett ki érdemi munkát, mégis egy 600 oldalas mű született erről az igazából álparlamenti időszakról.

Tényleg 24 tölténnyel akarták megbuktatni a Szovjetuniót?

Itthon2020.01.06, 08:56

Újabb kiváló tanulmánykötetet jelentett meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a magyar vidék szovjetizálási kísérletéről. A Vakvágány 2 – című kiadvány a parasztság, az egyházak, és többek között a német kisebbség megtörésén keresztül mutatja be a kommunisták felbecsülhetetlen pusztításait 1948-1963 között.

A szovjet pártvezetésen belül zajlott Kádár és Rákosi harca

Tudomány2019.11.21, 22:47

Az 1956-os forradalom és szabadságharc még füstölgő romjain szovjet szuronyok segítségével életre hívott restaurációs hatalom, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány súlyos legitimációs deficittel kellett, hogy szembenézzen a megalakulásakor. Az 1956 novemberében egy szovjet tank gyomrában Budapestre visszacsempészett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára, valamint a közjogilag illegitim, magát forradalminak nevező kormány feje számára mindezért elsőrangú kérdéssé vált, hogy a megtorlás és megfélemlítés mellett a gyűlölt közelmúlttól való elhatárolódás jegyében próbálja meg a régi-új rendszer hatalmát legitiimálni. ...

Így törte meg az egyházat a kommunista diktatúra

Tudomány2019.11.12, 21:33

Az 1956-os októberi felemelő forradalmi események után november és december a félelem, a bosszú és visszarendeződés napjait, heteit hozta. A nemzetközi közvélemény és egy egész ország figyelte lélegzetvisszafojtva Kádár János és tettestársai cselekedeteit. Az egyházpolitika az 1957-től 1959-ig tartó időszak alatt az elnyomás erejét, technikáját tekintve kontinuitást mutatott a Rákosi-rendszerrel. Ennek ellenére fel kell tenni a kérdést: változott-e a politika szemléletmódja, legalábbis volt-e szándék az 1956-os forradalom és szabadságharc által felvetett problémák átgondolására? Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet ttudományos ...

Görbe tükröt tart a szocialista éra elé a magyar vámpíros vígjáték

Film2019.11.02, 14:27

Bevallása szerint a Kádár-korról szeretett volna szórakoztató filmet készíteni a hazai közönség számára a Drakulics elvtárs író-rendezője, Bodzsár Márk. A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült vámpíros kém-vígjáték október 31-től látható a magyar mozikban. Kérdéseinkre az Isteni műszak-kal debütált rendező beszélt a vámpírfilm műfajáról és ikonográfiájáról, horrorról és szocializmusról, örök életről és természetfelettiről, Kádár Jánosról és az őt alakító Rába Rolandról. Interjú.

Vámpírtól reméli Kádár János az örök élet titkát - videó

Film2019.08.01, 09:14

Az Isteni műszak című fekete komédia rendezője, Bodzsár Márk egy hetvenes években játszódó vígjátékkal tér vissza a hazai mozikba október 31-én. A Drakulics elvtárs első előzetese már látható is.

30 éve újratemették Nagy Imrét, összeomlott a kommunista rendszer

Tudomány2019.06.16, 12:51

1989. június 16-án megtörtént az, amire még egy évvel korábban sem mert gondolni senki. A jeltelen sírból kihantolt, az 1956-os forradalom és szabadságharc miatt kivégzett magyar miniszterelnököt és mártírtársait utolsó útjára kísérte az ország, miközben „gyilkosuk”, Kádár János már nem volt beszámítható állapotban. A párt vezetői, az új főtitkárt, Grósz Károlyt is beleértve újabb forradalomtól rettegtek. A Hősök terén tartott megemlékezésen követelte először egy szónok, a fiatalok nevében beszélő Orbán Viktor a szovjet csapatok azonnali kivonását.

Máig nem tudni, kik lopták el Kádár János koponyáját és csontjait

Tudomány2019.05.02, 22:32

Tizenkét éve, 2007. május 2-án hátborzongatóan furcsa hírről tudósított a Magyar Távirati Iroda: az éjszaka leple alatt ismeretlenek a Fiumei úti sírkertben feldúlták Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori első emberének sírját, és ellopták a néhai főtitkár koponyáját, valamint pár csontját. A tudósítás szerint Kádár Jánosné Tamáska Mária urnájának is nyoma veszett. Annak ellenére, hogy külön nyomozócsoportot hoztak létre a bizarr eset kivizsgálására, mind a mai napig nem derült fény sem az elkövetők kilétére, sem pedig a furcsa sírrongálás motívumára, ami miatt számos összeesküvéselmélet-szerű teória keletkezett Kádárr ...

Egy név hiányzik még a listáról, az enyém

Tudomány2018.11.28, 08:25

1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.