Nemzeti ünnepre ébredtünk - Ma 65 éve tört ki a forradalom!

1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten. A magyar szabadságot szomjazó forradalmárok egyedül vették fel a harcot a Magyar Népköztársaság, a Vörös Hadsereg, a KGB és az ÁVH ellen.

Az aradi vértanúkra emlékezünk

172 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a ma aradi vértanúkként ismert tizenkét honvédtábornokot és egy honvédezredest. Ugyanezen a napon hajtották végre gróf németújvári Batthyány Lajos, Magyarország első demokratikusan megválasztott felelős miniszterelnökének halálos ítéletét.

Védőangyalnak tartották a rézágyúkat öntő forradalmi hőst

Kereste és meg is találta a cselekvési lehetőségeket, tehetségét számos területen kamatoztatta és készen állt arra, hogy életét áldozza a forradalom ügyéért. A katonai szolgálat mellett asztalosmesterként biztosította megélhetését, és bár 1848-ban többször felvetette az ágyúöntés lehetőségét, szavai sokáig nem találtak meghallgatásra. Tüzéreket képzett ki, Kossuth Lajos pedig a székelyföldi hadi gyárak igazgatójának nevezte ki, miközben fejlesztette a hadiüzemeket. Pontosan 205 éve született Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje.

Legendás hadi ereklyék érkeznek Budapestre

Műveltségi kvíz a család minden tagjának

Március 15-én iskolai, városi és országos szinten is megemlékezünk az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. De mennyire ismerjük jól ennek az időszaknak a főbb eseményeit, szereplőit, valamint a forradalom kiemelkedő alakját, Petőfi Sándort? Kvízünkkel a család apraja-nagyja tesztelheti tudását. A kisiskolásoknak a költő életének főbb állomásait kell felidézniük, a szülők korosztályát a történelmi kérdések szólítják meg, az idősebbek pedig a memoritereknél brillírozhatnak. Kvízre fel!

Orbán Viktor: Csak erős és öntudatos nemzetek állhatnak meg a birodalmi fenyegetésekkel szemben

A magyar szabadság születése napján tisztelettel köszönti a világ magyarságát, és felemelő ünneplést kíván minden magyarnak Orbán Viktor miniszterelnök március 15-e előestéjén közzétett levelében.

Világszerte ünneplik március 15-ét a magyar közösségek

Rendhagyó történelemórákkal, előadásokkal és ünnepségekkel emlékeznek meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről a világ minden táján. Rendezvényeket szerveznek többek között New Yorkban, Torontóban és Londonban is.

Köztársaság tér 1956 – legenda és valóság

A Magyar Dolgozók Pártja Köztársaság téri pártházának 1956. október 30-i véres lincselésbe torkolló ostroma a forradalom leverése után, a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatott Kádár-rendszer egyik legfőbb hivatkozási alapja lett az „ellenforradalom brutalitását" illetően. Egyes összeesküvés-elmélet jellegű vélekedések szerint a pártház védőit szándékosan szolgáltatták ki a népharagnak, hogy ezzel is utólagos indokot teremtsenek a szovjet beavatkozáshoz és a megtorlásokhoz.

Amikor elszabadult a pokol – a rádió ostroma

Rajk László és társai 1956. október 6-i újratemetése fordulópontot jelentett a kommunista elnyomással szemben kibontakozó, zsarátnokként izzó társadalmi elégedetlenségben, az esemény nyílt, rendszerellenes tüntetésbe torkollott. Az újratemetés utáni napokban aktivizálta magát az egyetemi ifjúság, a párton belüli reformkommunista csoport, valamint az ellenzéki értelmiséget tömörítő Petőfi Kör és a Magyar Írók Szövetsége. A szabadság szelleme október 23-án végleg kiszabadult a diktatúra fojtogató palackjából.