1956-os forradalom és szabadságharc

címke rss

Hetven éve hozta létre a kommunista diktatúra az Állami Egyházügyi Hivatalt a papság elnyomására

Az 1945 után kiépülő új parlamentáris rendszerben a Magyar Kommunista Párt már kezdettől fogva és eszközökben nem válogatva tört a totális hatalom megszerzésére. A kommunisták Moszkva támogatását élvezve először a politikai ellenfeleiket távolították el a közéletből Rákosi Mátyás hírhedt szalámi taktikáját alkalmazva, amit 1948-tól az élet valamennyi szeletét átszövő totális diktatúra kiépítése követett. Az ellenállás még megmaradt szigeteit a társadalom széles körű megfélemlítésével, és az „osztályellenséggel" szemben meghirdetett kíméletlen harccal igyekeztek kiirtani. A világnézeti ellentéten túl tradícióik, szervezettségük, valaamint ...

Élete végéig küzdött Rákosi, a bukott diktátor, hogy hazatérhessen

Tudomány2021.02.07, 13:12

Az ország közvéleménye a Magyar Távirati Iroda 1971. február 5-én kiadott szűkszavú közleményéből tudta meg, hogy Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának egykori főtitkára 78 éves korában meghalt. A 20. századi magyar történelem egyik leggyűlöltebb alakját csaknem tizenöt évig tartó száműzetés után a Szovjetunióban, az utolsó tartózkodási helyének kijelölt Gorkijban (ma: Nyizsnyij Novgorod) érte a halál. Rákosi Mátyás neve egybeforrt az 1945 után kiépülő, százezreket és milliókat megnyomorító kegyetlen kommunista zsarnoksággal; az általa szimbolizált korszak a magyar történelem legsötétebb fejezetei közé tartozik. Rákosi Mátyás éélete ...

A 20. századi magyar történelem elfeledett hősei

Tudomány2021.01.13, 21:25

A 20. századi ordas totalitárius eszmék, a bolsevizmus, a nemzetiszocializmus és a fasizmus az egész világon, így szűkebb régiónkban, Kelet-Közép-Európában is szörnyű pusztítást okoztak, hatásuk közvetett módon még napjainkban is tetten érhető. Az elnyomó diktatúrák mindent elkövettek a társadalom teljes körű ellenőrzéséért, de az intézményesített terror korszakában is akadtak olyanok, akik – nem törődve egyéni sorsukkal – a megalkuvás helyett az ellenállást választották. Ezekről a kevéssé ismert, egymástól számos tekintetben különböző életutakról, a hétköznapok hőseiről közöl hiánypótló válogatást a „Magyar hősök. Elfeledett életuttak ...

"Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz

Tudomány2020.12.09, 00:43

1956. december 8-án délelőtt tizenegy órára mintegy négyezer fős tömeg gyűlt össze a salgótarjáni megyei tanács épülete előtt. A tüntetők két, aznap kora reggel letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását, valamint a szovjet intervenciós csapatok Magyarországról való kivonását követelték. Az épület köré a kádárista karhatalom, a pufajkások, valamint a helyi rendőrség és a városban állomásozó szovjet ezred katonái vontak gyűrűt. Tizenegy óra körül néhány figyelmeztető lövést a tömegre irányzott sortűz követett, aminek nyomán több tucat ember, köztük nők és gyerekek maradtak holtan a tér kövezetén. A véres salgótarjáni sorrtűz ...

Átlőtt fejjel találtak rá az 56-os magyar forradalmat vizsgáló ENSZ-diplomatára

Tudomány2020.11.26, 01:33

Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot brutálisan leverő szovjet katonai invázió mélyen felháborította a szabad világ közvéleményét. A szovjet agresszió ügye az ENSZ Közgyűlése elé került, amely 1957 januárjában különbizottság felállítását határozta el a magyar forradalom eltiprásának, és az azt követő törvénytelenségeknek a kivizsgálására. Az úgynevezett Ötös Bizottság másodtitkára, Povl Bang-Jensen dán diplomata megtagadta annak a több mint száz, zártan kihallgatott tanú nevének a nyilvánosságra hozatalát, akik súlyosan terhelő vallomást tettek a szovjetekre és magyar politikai csatlósaikra. 1959. november 26-án, amikor a „magyyar ...

Vérbírák és vészügyészek a kádári megtorlás szolgálatában

Tudomány2020.11.04, 16:07

Az 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát a november 4-én hajnalban elkezdődött második fegyveres szovjet intervenció pecsételte meg véglegesen. A Kremlben kormányfőnek megtett Kádár János és ellenkormánya azonban kezdettől fogva rendkívül súlyos legitimációs deficittel küzdött. A brutális szovjet beavatkozás ugyan eltiporta a forradalmat, de az ország nyakára ültetett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hatalmának megszilárdításához ez még önmagában nem volt elegendő. Az ellenállás szellemének megtörését a régi-új hatalom saját erőszakszervezeteinek gyorsított újraépítésével, valamint a központilag irányított megtorlás útjján ...

A baloldal korábban Moszkvába volt szerelmes, most Brüsszelbe

Itthon2020.10.23, 22:35

Példa nélküli mindaz, amit az 1956-os forradalmárok és szabadságharcosok, a pesti srácok tettek, akik szembeszálltak a világ egyik legerősebb hadseregével, a szovjetekkel. Egyedülálló az is, hogy a magyarok nem a megélhetésért, hanem a függetlenségért és szabadságért fogtak fegyvert az elnyomókkal szemben – mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Századi Intézet főigazgatója a PestiTV-nek és a PestiSrácok.hu-nak adott ünnepi interjúban, amelyben arról is beszélt: nem szabad hinni a baloldal utópisztikus elképzeléseinek, Magyarország számára a szuverenitásért és megmaradásért folytatott küzdelem elég nagy nagy ...

Szabadságharc a moziban: 23 film az 1956-os forradalomról

Film2020.10.23, 21:53

Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából huszonhárom filmet gyűjtöttünk össze az 1956-os forradalomról. Listánkon a hazai alkotások mellett szerepel amerikai B-film, olasz dráma, különféle dokumentumfilmek, szerzői művészfilmek, műfaji közönségfilmek és egy rövidfilm is, melyek hol érintőlegesen, hol a lehető legrészletesebben mutatják be a szabadságharc eseményeit.

Az 1956-os forradalom vidéken kezdődött és vidéken ért véget

Tudomány2020.10.23, 17:46

A nagyközönség számára az 1956-os forradalom és szabadságharc története egyértelműen Budapest központú eseménysorozatnak tűnhet. Noha kormányzati-közhatalmi centrumként kétségkívül a főváros számított a forradalom idegközpontjának, de a kommunista diktatúrát megrengető október 23-i felkelés lángját mégis vidéken lobbantották fel. A forradalmat és szabadságharcot brutálisan leverő szovjet intervenció után az ellenállás utolsó parazsai szintén vidéken hunytak ki, jóval az után, hogy Budapesten már kíméletlenül felszámolták azt. A vidék 1956-os szerepével és jelentőségével kapcsolatos új kutatási eredményekről Kiss Réka történész, a Neemzeti ...

Gulyás Gergely: Nem engedhetjük meg, hogy Magyarország sorsáról a megkérdezésünk nélkül döntsenek

Itthon2020.10.23, 15:41

Nem engedhetjük meg, hogy a kommunizmus eszméi újra teret nyerjenek mindennapi életünkben, hogy földrészünkön a jogállam fontosságának gyakori emlegetése közepette Marx- és Lenin-szobrokat állítsanak - mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője. 

Előző
Következő