Vörös Hadsereg

címke rss

A náci fegyverletétel titkai: miért kellett kétszer aláírni a kapitulációt?

1945. május 7-én a kora hajnali órákban a szövetséges haderő főparancsnoka, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán a náci Németország új államfője, Karl Dönitz admirális megbízásából Alfred Jodl vezérezredes aláírta a német haderő feltétel nélküli megadásáról szóló kapitulációs okmányt. A dokumentum másnap, május 8-án éjféltől írta elő a teljes fegyvernyugvást. A német kapitulációval Európában hivatalosan is véget ért az emberi konfliktusok történetének legnagyobb vérontása, a második világháború. A német megadás hírére a nagyvárosok utcáin önfeledt ünneplésbe kezdtek az emberek, de a kulisszák mögött  már komoolyan ...

Budapest ostroma volt a második világháború egyik legpusztítóbb városharca

Tudomány2022.05.05, 13:02

1945. február 13-án az utolsó budai ellenállási gócok felszámolásával ért véget Budapest 52 napig elhúzódó ostroma. (Az évfordulón, azaz vasárnap interjút közöltünk az ostrom megítéléséről.) Sztálingrád után a magyar főváros elfoglalásáért vívott csata bizonyult a világháború második leghosszabb helységharcának. Az ostrom voltaképpen a náci diktátor, Adolf Hitler harcászatilag értelmetlen, Festung nevű, kegyetlen parancsával kezdődött. A polgári áldozatok száma meghaladta a 25 ezer halottat és 52 ezer sebesültet, több mint 32 ezer lakás teljesen megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, az összes Duna-hidat felrobbantották, a világhírű ...

Már látták a németek a Kreml tornyait, de sosem értek oda

Tudomány2021.12.05, 22:26

Nyolcvan éve, 1941. december 5-én Georgij K. Zsukov hadseregtábornok csapatai ellentámadásba lendültek a Moszkva előtt elakadt német seregtestek ellen. A tomboló hóviharban kibontakozó offenzíva teljesen váratlanul érte a német Közép Hadseregcsoport leharcolt és fagytól szenvedő katonáit. A Távol-keletről Moszkva alá vezényelt, és a kemény hideghez hozzászokott jól felszerelt szibériai hadtestek pörölycsapásszerű támadása több helyen átszakította a szovjet fővárost körülzáró német frontvonalat. A Közép Hadseregcsoport kritikus helyzetbe került, és csak egy hajszál választotta el attól, hogy a Vörös Hadsereg nyomása alatti hátrálás ffejveszett, ...

Az 1968-as Prágai tavasz és annak utóélete: folytatódott a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata

Itthon2021.10.01, 17:13

Rövid nyári szünet után 2021. szeptember 29-én, ötödik állomásán folytatódott a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata. A beszélgetés résztvevői arra próbáltak választ találni, hogy vajon mi állhatott egy fiatal bölcsészhallgató, Jan Palach 1969. januári önégetésének hátterében. Ehhez az Olthatatlan című cseh minisorozat adta a beszélgetés kiindulópontját. Mi volt 1968 és a Prágai tavasz jelentősége? Miről szólt Alexander Dubček kísérlete és létezik-e egyáltalán „emberarcú szocializmus"? A témában jártas szakértők Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettese és Szerencsés Károly történész, az Eötvvös ...

A háborúban meghalt katonák már nem ellenségei egymásnak

Tudomány2021.09.12, 19:40

A második világháborúban Magyarországon elesett 22 szovjet katonát temettek újra katonai tiszteletadás mellett pénteken Budapesten, a Fiumei úti sírkert szovjet katonai parcellájában.

Kannibalizmus és borzalmas pusztítás a történelem legkegyetlenebb városostromában

Tudomány2021.09.10, 12:15

Pontosan nyolcvan éve, 1941. szeptember 8-án záródott be a német ostromgyűrű a Szovjetunió második legnagyobb városa, Leningrád (ma Szentpétervár) körül. A kereken 872 napig tartó véres harcokkal tarkított blokád, a leningrádi csata volt a világtörténelem legpusztítóbb városostroma, amelynek mértéktartó becslések szerint is legkevesebb másfél millió ember, nagyobb részt civil esett az áldozatául. Noha a Szovjetunió ellen indított Barbarossa hadművelet 1941 nyári nagy katlancsatái idején, amikor a Vörös Hadsereg az összeomlás szélére került, lett volna lehetőség Leningrád menetből való elfoglalására, de a náci diktátor, Adolf Hitler ...

Nyolcvan éve rohanta le a náci Németország a Szovjetuniót

Tudomány2021.06.22, 23:02

Nyolcvan éve, 1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor, a kora nyári pirkadatban három német hadseregcsoport 162 hadosztálya, rövid, de intenzív tüzérségi előkészítés után a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó háromezer kilométer széles fronton átlépte a határt, és betört a Szovjetunió területére. Az „Unternehmen Barbarossa", a hadtörténet legnagyobb szárazföldi hadművelete teljesen felkészületlenül érte a Vörös Hadsereget, amely csaknem összeroppant a német hadigépezet súlyos csapásai alatt. A német támadás hírére Sztálin összeomlott, és hosszú napokra eltűnt a nyilvánosság valamint közvetlen munkatársai szeme elől. Noha 19941 ...

Véres mészárlással ért véget Budapest 52 napig tartó ostroma

Tudomány2021.02.12, 11:28

A második világháború egyik legjobban elhúzódó és legpusztítóbb helységharcát, Budapest ostromát nem véletlenül szokták második Sztálingrádként emlegetni a hadtörténeti irodalomban. A magyar főváros 52 napig tartó ostromának záró epizódjaként a rommá lőtt budai vár területére visszaszorult, reménytelen helyzetbe került német Wehrmacht illetve Waffen-SS egységek parancsnoka, Karl von Pfeffer- Wildenbruch SS-Obergruppenführer, Hitler utolsó töltényig való kitartást elrendelő ostoba parancsát figyelmen kívül hagyva elhatározta, hogy megmaradt csapataival megkísérli a kitörést az ostromgyűrűből. Az 1945. február 11-én este nyolc órakor ...

A budapesti híd, amit eleve úgy építettek meg, hogy lebontják

Tudomány2021.01.18, 11:40

Hetvenöt éve, 1946. január 18-án adták át a második háború utáni első állandó budapesti hidat, a Kossuth hidat a Kossuth tér és a Batthyány tér közötti szakaszon. Bár eleve úgy építették meg, hogy egyszer majd lebontják, a híd egészen 1960. március 17-ig ellátta feladatát: bontását ekkor kezdték meg. Története 1963. január 2-án ért véget véglegesen.

Rejtélyes körülmények közt halt meg az amerikai tábornok, aki meg akarta állítani Sztálint

Tudomány2020.11.11, 23:35

A robbanékony természetéről és nyers szókimondásáról ismert George S. Patton hadseregtábornok, a második világháború egyik legkiválóbb hadvezére sohasem csinált abból titkot, hogy Sztálint és a szovjet bolsevik rendszert tekinti a nyugati civilizáció legveszélyesebb ellenségének. A náci Németország felett aratott győzelem kivívásában óriási érdemeket szerzett George Patton éles szovjetellenessége miatt a háború utolsó hónapjaiban egyre kellemetlenebbé vált az amerikai kormány  számára, a szovjet diktátor, Sztálin pedig egyenesen a halálát kívánta. 1945. december 9-én furcsa autóbaleset érte a tábornokot, akinek két héttel később, deecember ...

Előző
Következő