Tudja-e, hogy mi lett a Naprendszer első mesterséges bolygója?

A hidegháborús időszak két szuperhatalma, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között az 1950-es évek második felében kibontakozó űrverseny első szakaszát egyértelműen Moszkva nyerte meg, a korabeli nyugati közvélemény legnagyobb megrökönyödésére. Az 50-es évek legvégén az űrkutatásban illetve az asztronautikában elért szovjet sikersorozat csattanósan rácáfolt arra az általános nyugati vélekedésre, hogy az oroszok sohasem lesznek képesek túlszárnyalni a nyugatiak technológiai fölényét.

Egy név hiányzik még a listáról, az enyém

1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.

Nemzeti színekben pompázó Delfin a Duna felett

Talán nem véletlen, hogy pont augusztus 15.-én, a légierő napján vált jeles repüléstörténeti eseménnyé az egykori tököli katonai légi bázis betonja. Délután három óra előtt pár perccel felragyogtak a startengedélyre várakozó legendás gyakorló vadász, az Aero L-29 Delfin felszállófényei, és a gyönyörű kis fekete gépmadár, immár a HA-DLF magyar lajstromjellel az oldalán, sivító turbinával, az elszabaduló lóerők fülsiketítő dübörgése közepett végigszáguldott a betonon, majd méltóságteljesen felemelkedett a kék levegőóceánba. Öt év kemény munkájának eredményeként, ezzel valóra vált egy régi álom.

Tudja-e, melyik volt az űrverseny öt legborzalmasabb katasztrófája?

Miután a Szovjetunió 1957-ben felbocsátotta a Szputnyik-1 műholdat, az Egyesült Államok kemény űrversenyt hirdetett kommunista riválisával szemben. Az ezt követő kiélezett versengés során számos, figyelemreméltó sikert értek el mindkét oldalon: Jurij Gagarin szovjet űrhajós jutott ki elsőként a kozmoszba, Amerika pedig a holdra szállásért folytatott versenyt nyerte meg. Ám mindez számos kudarccal és halálos katasztrófákkal is együtt járt.

Bedobozolt amerikai csontokat adott át Észak- Korea

Az Észak-Korea által az Egyesült Államoknak átadott földi maradványok szinte bizonyosan amerikai katonák földi maradványai - jelentette ki a dél-koreai Osan amerikai légi támaszponton John Byrd, az amerikai védelmi minisztérium igazságügyi szakértője.

Kettős ügynök volt a világhírű író, Ernest Hemingway

Saját élményeiből ihletett regényeiben és novelláiban nem véletlenül kapott kiemelt helyet gyakorta a háború és a férfias erények. Az amerikai és a szovjet titkosszolgálatoknak is dolgozhatott a 119 éve született irodalmi Nobel-díjas Ernest Hemingway. Az akkor már világhírű írónak azonban egyik oldal sem vette túl sok hasznát.

A piperkőc marsall - Joszip Broz Tito életének rejtett pillanatai

Politikai tehetsége egyértelmű: Joszip Broz Tito feltűnően jó helyzetfelismerő képességgel és gyors észjárással rendelkezett. Kemény logikája és következetes tisztánlátása a jugoszláv partizánok egyik vezetőjévé, vagy éppen tiszteletbeli marsallá és népfelszabadítóvá, majd később jugoszláv államfővé tette. Milovan Gyilasz ritkán idézett, 1980-ban megjelent kritikai életrajza alapján olyan érdekességeket gyűjtöttünk össze, amelyeket talán még sohasem hallhattunk Tito életútjának részleteiről, és megosztó személyiségéről.

A levegőből mentették meg a nélkülöző várost

Hetven éve, 1948. június 24-én vették a szovjetek blokád alá a második világháború után négyhatalmi megszállás alá került német főváros nyugati irányítás alatt álló részét. A nyugati hatalmak a következő időszakban légihídon biztosították az ellátást, és Sztálin 318 nap múlva meghátrálásra kényszerült.

Hetven éve alakult meg a kommunista élcsapat, Rákosi Mátyás állampártja

Hetven éve, 1948. június 12-én, miután a Szociáldemokrata Párt jobb szárnyának utolsó tagjait is eltávolították a nagy múltú munkáspárt soraiból, Szakasits Árpád és a kriptokommunista Marosán György levezényelte az SZDP beolvadását a Magyar Kommunista Pártba. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja lett a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kíméletlen kommunista diktatúra és elnyomás politikai központja.

Magyar grófkisasszony hollywoodi románca

Igazi 20. századi tündérmese a szép magyar grófkisasszony és a sármos albán király házassága. Úgy tudni, a nagy nőcsábász hírében álló Zogu egy magazinban látta meg Apponyi Geraldine fotóit, és egyből felfigyelt rá. A nő arisztokrata származása már csak hab volt a tortán.

A szexuális szabadság jelszavával indult a forrófejűek lázadása

Ötven éve, 1968. május 3-án kezdődtek a Franciaországot megrengető, tetőpontjukon már-már polgárháborúval fenyegető párizsi diáklázadások. Az események fordulatot hoztak a modern francia történelemben, ahogy egy diákvezér később megfogalmazta: "Mozgalmunk sikerrel járt, de nem politikai, hanem társadalmi forradalmat eredményezett." A diáklázadás legfőbb célja, Charles de Gaulle köztársasági elnök patrióta rendszerének megbuktatása kapóra jött volna az Egyesült Államok, és a londoni kabinet számára is.

Titkos lista mutatja, mely városokat ért volna atomtámadás

A hidegháború alatt a britek annyira féltek egy szovjet atomcsapástól, hogy még 1972-ben titokban listát készítettek azokról a városokról, amelyeket a legnagyobb eséllyel érhet nukleáris támadás. A dokumentumot a brit Nemzeti Levéltár hozta nyilvánosságra.

A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul

A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.

Összevizelt pizsamában vívta haláltusáját a milliók halálért felelős diktátor

1953. március 5.-én, nem sokkal este tíz óra előtt Lavrentyij Berija, a Szovjetunió belbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettese, egyben a gyűlölt NKVD rettegett főnöke sietve kiviharzott Sztálin kuncevói dácsájából. A halálra vált orvosok alig pár perccel korábban remegő hangon közölték a főnöke halálos ágya mellett keselyűként gubbasztó Berijával, hogy „Sztálin elvtárs szíve megszűnt dobogni." Sztálint, a korlátlan hatalommal rendelkező és milliók haláláért felelős diktátort magatehetetlenül és egykori elvtársainak kiszolgáltatva érte utol öt napos haláltusa után a végzet.

A szovjet terror áldozatául esett a zsidókat mentő Raoul Wallenberg

Köztiszteletben állt, utcát neveztek el róla, szobrot emeltek az emlékének, mégis szovjet börtönben végezte életét. A fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsának alakulásában a második világháború végnapjai óriási változást hoztak. A több ezer magyar zsidót megmentő Wallenbergnek a budapesti csata idején, 1945 januárjában veszett örökre nyoma. Későbbi sorsáról rengeteg híresztelés és történelmi pletyka keringett.

Washington zárt ajtók mögött: hajszálnyira a nukleáris kataklizmától

Talán egyszer sem állt még olyan közel az emberiség a nukleáris kataklizma fenyegető rémképéhez, mint az 1960-as évek végén, a vietnami háború eszkalálódásának idején.  A vietnami hadviseléssel kapcsolatos szupertitkos úgynevezett Pentagon-ügyiratok 1971-ben történt kiszivárogtatása, illetve  nyilvánosságra kerülése súlyos politikai válsághoz vezetett az Egyesült Államokban. A világhírűvé lett kiszivárogtató, Daniel Ellsberg, a Pentagon egykori katonai tanácsadója nemrég megjelent könyvében a hidegháború korának még súlyosabb történelmi titkairól rántja le a leplet. 

Száz éve született a „Kárpátok géniusza”, Nicolae Ceausescu

Száz éve, 1918. január 26-án született Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor, akit a körülötte kialakult személyi kultusz csúcspontján Conducatorként azaz Vezérként és a "Kárpátok géniuszaként" magasztalt a hivatalos sajtó. A közép-kelet-európai kommunista rendszerek 1989-90-es összeomlása egyedül Romániában járt fegyveres harccal, és súlyos véráldozattal, Ceausescu és felesége pályafutására katonai kivégzőosztag tett pontot.

Visszatér a legendás kémrepülő, és gyorsabb lesz, mint a puskagolyó

A hidegháborús korszak titkos katonai felderítő akcióiban szerzett magának világraszóló hírnevet az SR-71 amerikai kémrepülőgép. A puskagolyónál is sebesebben, és minden korábbi sugárhajtóműves gépnél jóval nagyobb magasságban, a sztratoszférában suhanó „Feketerigó" kétségkívül a repüléstörténet egyik csúcstechnikai alkotása volt. A legfrissebb hírek szerint már elkezdték gyártani az amerikai légierőnél 1998-ban nyugdíjazott szupergép továbbfejlesztett utódát.

Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede

Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.

Jobb ma egy Kánya, mint holnap egy Ványa!

Harminchat éve, 1981. december 13-án vasárnap kora reggel a városi csomópontokat lezáró harckocsik és az utcákon cirkáló katonai járőrök látványa fogadta a megdöbbent lengyeleket szerte az országban. Megszűnt a telefonszolgáltatás, a rádió pedig kizárólag Wojciech Jaruzelski tábornok, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa első emberének beszédét sugározta folyamatos ismétléssel. Felfüggesztették a szabadságjogokat, a pártlap kivételével betiltották az összes sajtóterméket, lezárták a reptereket, valamint kijárási tilalmat és statáriumot vezettek be a kihirdetett rendkívüli állapot részeként.

Bíboros a történelem szövevényes hálózatainak rabságában

Mindszenty bíboros életútjának kutatása a modern egyháztörténet egyik legfontosabb feladata. Példamutató, következetes magatartása a forradalom napjaiban méltán váltja ki az utókor elismerését. Bertalan Péter történészprofesszor írása a bíboros 1956 októberének végén, novemberének elején kiteljesedő, szilárd erkölcsi talapzaton álló politikáját veszi górcső alá az újabb szakirodalmi kutatások alapján.

Ez volt a történelem legbrutálisabb nukleáris napfelkeltéje

A hidegháborús fegyverkezési verseny 1949. augusztus 29., az első szovjet kísérleti atombomba felrobbantása után új szakaszába lépett. Az atommonopóliumától megfosztott Egyesült Államokban pénzt és időt nem kímélve fogtak hozzá egy sokkal nagyobb fenyegetést jelentő tömegpusztító eszköz, a hidrogénbomba kifejlesztéséhez, hogy ezzel állítsák helyre Amerika nukleáris fegyverkezésben betöltött vezető szerepét. A hidegháború kölcsönös elrettentési logikája alapján azonban az erre adandó szovjet válasz sem késlekedhetett sokáig.

Kiderülhet, összeesküvés és több merénylő áldozata lett Kennedy

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a Twitteren öt napja közzétett bejegyzésében közölte, nem akadályozza meg, hogy a Kennedy-gyilkosság még titkosítás alatt álló dokumentumai nyilvánosságra kerüljenek. A Reuters hírügynökség információja szerint legkorábban október 26-án kerül fel a teljes anyag a washingtoni Nemzeti Levéltár honlapjára. Az archívum weboldalán utoljára október 25-én frissítették a Warren-jelentés hozzáférhetőségét, ám egyelőre még mindig nem egyértelmű, hogy elérhető lesz-e az összes, 75 évre titkosított dokumentum.

Egy nap, amely megrengette a világot

Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.

Kommunista diktátor relikviái kerülnek kalapács alá

Árverést tartanak Walter Ulbricht volt keletnémet kommunista pártvezér, egykori államfő hagyatékából. Az egykori keletnémet pártfőtitkár és államfő nevéhez fűződik a berlini fal felépítése, valamint a szocialista táboron belüli első jelentősebb gazdasági reform bevezetése is.

Stoltenberg: A NATO nem akar újabb hidegháborút

A NATO-t aggasztja a határainál megnövekedett orosz katonai jelenlét, amit nem hagy válasz nélkül az észak-atlanti szervezet, ugyanakkor párbeszédre törekszik Oroszországgal, nem akar újabb hidegháborút - mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn Bukarestben.

Hiába nyilvános, még mindig titkokat őriz a Warren-jelentés

Ötvenhárom éve, 1964. szeptember 27-én hozták nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosságot kivizsgáló Warren-bizottság összefoglaló jelentését. A feszült érdeklődéssel várt jelentés arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy az elnököt Lee Harvey Oswald egyedül gyilkolta meg, a merénylőnek sem társa, sem pedig titkos megbízói nem voltak. A Warren-jelentést már az 1960-as években számos kritika érte. Annak ellenére, hogy 1992-ben a Clinton-adminisztráció részben feloldotta a 22 kötetes vizsgálati anyag 75 évre elrendelt titkosítását, a Warren-jelentés néhány aktája továbbra is szigorúan titkos dokumentum maradt.

Szupertitkos akciók és világrengető botrányok hét évtizede

Hetven éve, 1947. szeptember 18-án jött létre hivatalosan az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége, a CIA. A világ egyik leghíresebb hárombetűs rövidítése által takart szervezet a hidegháborús években - kisebb-nagyobb sikerrel - kormányok megbuktatásával, politikusok elleni merényletek megszervezésével foglalkozott, a kétpólusú világ összeomlása óta fő feladata a terrorizmus elleni harc lett.

Harmincnégy éve rejtély a lelőtt dél-koreai utasszállító esete

A Korean Air KAL 007-es New York és Szöul között közlekedő menetrend szerinti járatát 1983. szeptember elsején hajnalban, miután a repülési útvonaláról messze letérve, és a nemzetközi polgári légiforgalom számára tiltott légtérbe hatolva szovjet katonai bázisok felett repült át, a honi légvédelem egyik magasba emelt Szuhoj Szu-15 vadászgépe, többszöri eredménytelen kapcsolatfelvételi kísérlet után, légiharc-rakétáival lelőtte. A 269 halálos áldozatot követelő katasztrófa óriási nemzetközi felháborodást váltott ki, ám a hidegháborús korszak egyik legsúlyosabb incidense mind a mai napig számos megválaszolatlan kérdést vet fel.

Németország hazarendelte a hidegháborús aranyat

A németek a második világháború után annyira féltek a szovjet fenyegetettségtől, hogy aranykészleteik egy jelentős részét külföldre menekítették. A német jegybank azonban úgy döntött, hogy a veszély elmúlt, így 674 tonna arany került vissza Frankfurtba.

Nagyhatalmi paktum szülte a demokráciát kivégző lopakodó diktatúrát

1948-at a rendszerváltozás előtti hivatalos történetírásban az eufemisztikus" fordulat éve" néven emlegették. A Magyar Kommunista Párt, valamint a Szociáldemokrata Párt felülről levezényelt egyesülése valóban történelmi mérföldkőnek számít a második világháború utáni Magyarország történetében. A két párt egyesülésével, 1948. június 12-én száz százalékos kommunista dominancia mellett létrehozott Magyar Dolgozók Pártja, az 1945 utáni kérészéletű és gyenge polgári demokrácia végét, valamint a brutális elnyomáson alapuló Rákosi-rendszer sötét éveinek kezdetét szimbolizálta.

Száz éve született a legnépszerűbb amerikai elnök, John F. Kennedy

Minden idők egyik legnépszerűbb és legfiatalabb amerikai elnöke, a száz éve, 1917. május 29-én született John F. Kennedy az Egyesült Államok harmincötödik elnökeként 1961 és 1963 között volt a Fehér Ház lakója. A hidegháború egyik legnehezebb időszakában hivatalba lépett, rendkívül tehetséges és nagyreményű elnök 1963. november 22-én Dallasban egy máig nem teljesen tisztázott hátterű merénylet áldozatává vált.

Meghalt Sztálin egyik unokája, a legfiatalabból amerikai punk lett

Élete 76. évében rákbetegségben meghalt Alekszandr Burdonszkij orosz színházigazgató, Sztálin egyik unokája.

McCarthy keresztes hadjárata a kommunista „ötödik hadoszlop” ellen

1957. május 2-án halt meg Joseph Raymond McCarthy, a második világháború utáni amerikai kommunistaüldözés kirobbantója. Nevéből nem túl jó csengésű fogalom lett: a mccarthyzmus számtalan ember életét tette tönkre, művészek és tudósok karrierjét törte ketté. A hidegháború első éveiben tetőző politikai boszorkányüldözés történelmileg azonban nem csak amerikai sajátosság volt.

Gyilkos mezők: egymillió kivégzéssel az osztályellenség ellen

A 20. század mérhetetlenül sok áldozatot követelő kommunista diktatúráinak szomorú listáján talán a Pol Pot vezetésével 1976. március 20-án Kambodzsában hatalomra jutott vörös khmerek uralmát tekinthetjük az egyik leggroteszkebb rendszernek. A magát marxistának nevező és ideológiailag a maoizmushoz legközelebb álló polpotista irányzat négy évig tartó terrorja közel hárommillió ember kiirtásával és az ország kőkorszaki viszonyok közé züllesztésével ért véget. A rendszer első számú vezetője, Pol Pot, más kommunista diktátorokhoz, Sztálinhoz, Mao Ce-tunghoz vagy Kim Ir Szenhez hasonlóan ágyban, párnák között halt meg.

Egy sötét politikai gyilkosság elvarratlan szálai

1978. március 16-án döbbenetes hírt röpítettek világgá a hírközlő szervek; a 60-as, 70-es évek olasz belpolitikájának egyik legjelentősebb és legnagyobb formátumú politikusát, a többszörös kormányfői tisztséget viselő Aldo Morót, a Democrazia Cristiana, azaz a Kereszténydemokrata Párt nagy tekintélyű elnökét elrabolta a Vörös Brigádok nevű, szélsőbaloldali terrorszervezet. A kulisszák mögött zajló alkudozásokról szinte semmit sem tudott meg a közvélemény; a szélsőbaloldali terroristák „forradalmi törvényszéke" által kivégzett politikus halálának hírét azonban a politikai boszorkánykonyha számos prominense megkönnyebbüléssel fogadta.

Ketyegő időzített bomba a Barents-tenger mélyén

Az Európa felett észlelt, megnövekedett szintű radioaktivitás az elmúlt napok vezető hírei között szerepelt. A Bild magazin az észak-norvég területek légterében detektált nagyobb radioaktivitás lehetséges okai között azt az opciót is felvetette, hogy a nyugtalanító jelenség hátterében az 1989. április 7-én a Medve-szigettől délkeletre elsüllyedt K-278-as szovjet atom-tengeralattjáró reaktorszivárgása állhat. Annak ellenére, hogy ez a hipotézis erősen sántít, hiszen a közel két kilométer mélyen fekvő roncsból esetleg kiszabaduló radioaktív sugárzást elnyelné a tengervíz, a Komszomolec mégis potenciális fenyegetést jelent a Barents-teenger ...

Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban

A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot. 

Most felmérheti, mennyire ismeri a repülés világát

A repülést méltán tekinthetjük a 20. századi technikatörténet egyik leglátványosabb és legsikeresebb fejezetének. Fél évszázad sem telt el a Wright fivérek 1903. decemberi első szárnypróbálgatásától a hangsebesség 1947 októberében megvalósult áttöréséig és az első kezdetleges, még biciklilánccal hajtott belső égésű repülőgépmotoroktól a második világháború végén a katonai repülésben már alkalmazott sugárhajtóművek kifejlesztéséig. A repülés a mindennapok részévé vált, az 1950-es évektől robbanásszerű fejlődésnek indult interkontinentális járatok összezsugorították a Földet, ma már pár óra alatt a világ legtávolabbi szegletébe is eljjuthatunk. ...

Opus Dei, bázisközösség és állambiztonsági hálózatok

XII. Pius pápa sokféleképpen üzent a külvilágtól vasfüggönnyel elzárt keleti blokk katolikusainak. De hogyan kapcsolódik az eseményekbe a Da Vinci-kód című, nagy sikerű filmből ismert Opus Dei? Milyen hasonlóságot fedezhetünk fel a szervezet és a Provida Mater kezdetű apostoli konstitúció között? Mások mellett ezekre a kérdésekre is választ ad Bertalan Péter most megjelent könyve, Az Opus Deitől a Provida Materig, Állambiztonsági hálózatok és egyházi kisközösségek címmel.

Hatvanhat emberrel végzett a titkos biofegyver

1979 áprilisában egy titokzatos biológiai fegyver elszabadult az egyik szovjet laborból. Az eredmény: 66 emberi áldozat és ismeretlen számú elhullott állat. Napjainkig rejtélynek számított, pontosan mi is okozta a pusztítást. Közel 40 év kellett ahhoz, hogy a gyilkos organizmust a tudósok leleplezzék.

Nagyhatalmi színjáték volt a magyar forradalom ügye

Az 1980-as évek végétől, illetve a 90-es évek elejétől részben kutathatóvá váltak az ENSZ, az amerikai külügyminisztérium, valamint a szovjet pártvezetés 1956-os magyar forradalomra vonatkozó titkos iratai. Az 1956. október végén megélénkülő nagyhatalmi diplomáciában elsősorban a zárt ajtók mögötti informális találkozók bizonyultak sorsdöntőnek.

Új hidegháború jöhet

Az MI6 volt vezetője szerint feszült éveknek nézünk elébe. Nagy baj lehet abból, hogy a Nyugat nem ismerte fel Oroszország megerősödését az elmúlt 15 évben.

Szegény Laci, ha ezt látná, de közénk lövetne!

Az 1949. október 15-én koholt vádak alapján kivégzett Rajk Lászlót és halálra ítélt vádlott-társait Rákosi Mátyás minden mesterkedése ellenére 1955-ben hivatalosan is rehabilitálták. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a desztalinizációs folyamatot lezáró 1956-os XX. kongresszusa után Rákosi Mátyás párton belüli helyzete végleg ellehetetlenült. A diktátor távozása után Rajk László és társai 1956. október 6-án megrendezett újratemetése olyan rendszerellenes tüntetésbe torkollott, amelyre a történetírás az október 23-tól kibontakozó forradalom és szabadságharc egyik nyitóeseményeként tekint.

Sztálin börtönbe akarta csukni, később Nobel-díjat kapott

Október 4-én lenne százéves Vitalij Lazarevics Ginzburg Nobel-díjas szovjet-orosz fizikus, a szovjet hidrogénbomba egyik atyja, a szupravezetés elméleti hátterének egyik tisztázója.

Hidegháborús techverseny eredménye az autokorrekt

Az Egyesült Államok hidegháborús technológiai törekvésének ma is sok eredményét használjuk – de kevesen gondolnák, hogy ezek közül az egyik pontosan az automatikus szövegkiegészítés, vagyis az autokorrekt. A módszer ősatyját egy kínaiul nem tudó feltaláló alkotta meg, aki mégis kínai nyelven működő számítógépet készített.

A hétágú-koronás Vaslady Churchill szellemében politizált

Nagy Britannia első női miniszterelnöke az angol történelmi panteon rendkívüli egyéniségei között foglal helyet. A nemzeti szuverenitás jegyében azt a klasszikus reálpolitikát folytatta, amit legfőbb példaképe Winston Churchill is; minden külpolitikai kérdésben elsődleges szemponttá téve a brit nemzeti érdekeket. Kérlelhetetlenül kemény céltudatossága miatt a szovjet sajtó ragasztotta rá a rendkívül találó Vaslady elnevezést.

Sohasem nősült meg az Európai Unió megálmodója

Német gyökerekkel rendelkező franciaként, Robert Schuman lett az egyik legfőbb szószólója a történelmi német-francia megbékélés ügyének, már közvetlenül a második világháború után. A tartós  béke és jólét zálogát a közös történelmi értékeken alapuló európai együtt cselekvésben látta.  Az európai integráció megálmodója százharminc éve, 1886. június 29-én született.

Szovjet csizmák taposták el a keletnémet felkelést

1953 júniusában hasadt fel az első komolyabb repedés a második világháború után a kelet-közép-európai országokban erőszakosan berendezkedő szovjetrendszer addig stabilnak tűnő falán. Ironikus módon a magát hangzatosan a munkások államának aposztrofáló keletnémet rezsim elleni első komolyabb rendszerellenes megmozdulás magját az „uralkodó osztály”, az ipari munkásság alkotta.

NATO-főtitkár: Nincs új hidegháború a szövetség és Oroszország között

Nincs új hidegháború és a NATO nem akar konfliktust Oroszországgal - mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára csütörtökön Berlinben a német kancellárral folytatott megbeszélése után.

Az ENSZ-nek fontosabb volt a szovjet jóindulat, mint a magyar forradalom

Az ENSZ levéltárában és az amerikai Columbia Egyetemen májusban hozzáférhetővé vált dokumentumok megerősítik azt a korábbi feltételezést, amely szerint a világszervezet 1956-ban a magyar ügyben nem jeleskedett - mondta el az MTI-nek Nagy András történész, aki két héten át kutatott New Yorkban.

Hidegháborús félelmek szülték az Apolló-programot

John F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok hivatalba lépett új elnöke ötvenöt éve, 1961. május 25-én jelentette be ország-világ előtt, hogy Amerika az évtized végéig embert küld a Holdra. A szenzációs bejelentés hátterében – szemben a hivatalos indokkal, a tudományos kutatás egyetemes jelentőségével – valójában a szovjet rakéta- és űrtechnika nem várt és az amerikai nemzetbiztonság számára különösen aggasztó sikerei álltak.

Máig sötét homály fedi a II. János Pál elleni merényletet

Harmincöt éve, 1981. május 13-án négy lövés dördült el a zsúfolásig megtelt vatikáni Szent Péter téren. A szokásos pápai audienciára érkező II. János Pál a második pisztolylövés után kísérői karjaiba hanyatlott. A merénylőt, a török állampolgárságú Mehmet Ali Agcát szinte azonnal leteperték a pápa testőrei. Annak ellenére, hogy harmincöt év telt el a merényletkísérlet óta, és időközben maga a szovjet rendszer is történelemmé vált, a lehetséges megbízók személyét mind a mai napig titokzatos homály fedi.

Sokan hiszik, hogy nem Gagarin volt az első

Armstrong soha sem járt a Holdon, filmstúdióban megrendezett átverés volt az egész, Gagarin előtt pedig már mások is feljutottak a kozmoszba, csak kudarcukat agyonhallgatták a szovjetek. Ezek a legismertebb, és vissza-visszatérő összeesküvés-elméletek az űrhajózás hőskorából, amelyben még ma is sokan hisznek.

Videón vall a britek leggyűlöltebb kémje

A BBC az NDK titkosszolgálatának, a Stasinak archívumában turkálva olyan videóra bukkant, amelyen a szinte soha nem hallott, híres-hírhedt szovjet kém, Kim Philby tart órát a keletnémet kémeknek. Philby a britek egyik leghíresebb árulója, több mint 30 évig dolgozott a szovjeteknek a brit titkosszolgálat fészkéből, az MI6-ből – és most el is mondja, hogyan csinálta.

Baljós árnyak a kémek hídján

Steven Spielberg közelmúltban bemutatott, Kémek hídja című mozifilmje megtörtént, valós eseményeken alapul. Amikor az 1950-es évek hidegháborús hisztériája éppen enyhülni kezdett volna, 1960 verőfényes májusának első napjait ismét egy rendkívüli incidens híre árnyékolta be. A Kreml május 7-én bejelentette, hogy a Szovjetunió légterében az ország szuverenitását súlyosan megsértő amerikai kémrepülőgépet lőtt le a honi légvédelem.

Kémek a sasfészekben: a rádiólaboratóriumtól a villamosszékig

A hidegháború korszakában komoly fordulópontot jelentett, amikor 1949-ben megtört az Egyesült Államok atommonopóliuma. A két egykori világháborús szövetséges, Amerika és a Szovjetunió között kibontakozó nukleáris fegyverkezési verseny és az új világháborúval fenyegető válsággóc, a koreai konfliktus 1950-es kirobbanása komoly fenyegetést jelentett az alig ötéves, törékenynek tűnő békére.

Hetven éve zuhant le a szimbolikus vasfüggöny

1946. március 5-én a Missouri állambeli Fultonban, a Westminster College hallgatósága előtt hangzott el az egykori brit háborús miniszterelnök, Winston Churchill nagy hatású beszéde, amelyben a konzervatív politikus a második világháború szövetséges hatalmai között kialakult nagyhatalmi szembenállásra és különösen a sztálini Szovjetunió terjeszkedésének veszélyére hívta fel a figyelmet. 

Valódi hidegháborús kémsztorik itthonról

Magyarországon a hidegháború alatt a kémek nem a magyar kormánynak, hanem a szovjeteknek dolgoztak – nem csoda, hogy nagy részük nem volt túl lelkes, és nem szolgáltatott túlságosan fontos információkat orosz barátainknak. A kettősügynököket általában zsarolták, fenyegették, sokuk olyan gyorsan menekült az országból, amilyen gyorsan csak tudott, ha éppen nem börtönözték be az elfogatásuk után.

Fortélyos félelem irányított az atomrakéták árnyékában

Huszonöt éve, 1991. február 25-én világtörténelmi jelentőségű esemény színhelye volt a magyar főváros. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének rendkívüli budapesti ülésén, végleg sírba szállt a hidegháború egyik szimbóluma, a keleti blokk szovjet irányítás alatt állt katonai szervezete. 

Végzetesen kicsorbult a szovjet sarló Afganisztánban

Könnyű, komoly harcoktól mentes bevonulást terveztek a Kremlben, egy évtizedig tartó, felőrlő állóháború lett belőle. A súlyos ember- és anyagi veszteségeket okozó, meggondolatlan afganisztáni kaland komoly koporsószegnek bizonyult a roskadozó szovjetrendszer agóniájában. Az orosz birodalmi tudaton esett szégyenfolt csak lassan olvadt el; sovány vigasz lehet, hogy utóbb az amerikaiaknak sem sikerült a kezelhetetlen ország pacifikálása. Huszonhét éve, 1989. február 15-én hagyta el az utolsó szovjet katona is Afganisztánt.

Félreérthették Oroszország második emberét

A német külügyminiszter szerint nem beszélt arról az orosz miniszterelnök, hogy hidegháború lenne. Az orosz külügyminisztérium szerint is csak annyit mondott, hogy gyorsan sodródunk egy új hidegháború felé.

Medvegyev új hidegháborúról beszélt

Új hidegháború kezdődött, és ezért a Nyugatot terheli a felelősség - hangoztatta Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szombaton az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián.

Eddig titkos ufójegyzőkönyveket tett közzé a CIA

A világ egyik leghíresebb hírszerző szolgálatának is van humorérzéke; a szervezet levéltárában őrzött publikálatlan ufóészlelési jegyzőkönyveket a népszerű tévésorozat, az X-akták újraindításának alkalmából tették közzé. Az 1950-es évek elejéről származó tíz jegyzőkönyvet azzal a megjegyzéssel töltötték fel a CIA honlapjára, hogy abban mind az ufóhívők, mind a szkeptikusok találhatnak maguknak csemegét.

Szálasi a Führerre bízta volna, Kádár nem vehette át

A Szent Korona és a koronázási jelvények legújabb-kori hányattatott sorsára 1978. január 6-án került pont a Parlamentben megrendezett ünnepségen. Harminchárom évi távollét után Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke vette át a magyar történelem becses klenódiumait Cyrus Vance amerikai külügyminisztertől.  A jeles eseményt hosszadalmas diplomáciai előkészítő munka előzte meg.

Megmentettek a szemétdombtól egy történelmi óceánjárót

A lelkes támogatóknak köszönhetően sikerült megmenteni a szemétdombtól Amerikában egy történelmi óceánjárót, legalábbis egyelőre.

Hetven éve ért véget a második világháború

Kereken hetven éve, 1945. szeptember 2-án Japán kapitulációjával ért véget a második világháború. A második világégés mind áldozatainak számát, mind pedig kegyetlenségét és földrajzi kiterjedtségét tekintve példa nélkül áll az emberi konfliktusok történetében. A világégés következményei a második világháború után kialakult új világrend képében – közvetett módon – még napjainkra is hatással van. 

Nem volt mindegy, hogy a fal melyik oldalán ébredtek a berliniek

A kelet-nyugati szembenállás, egyben Európa hidegháborús megosztottságának jelképét, a berlini falat, pontosabban azt a műszaki határzárat, amely több mint negyed évszázadra kettéosztotta Berlint, 1961. augusztus 13-ára virradó éjjel, rajtaütésszerűen emelték. A fennállása alatt szinte folyamatosan továbbépített és erősített fal a kommunista elnyomás szimbólumává vált.

40 éve történt az első szovjet-amerikai közös űrrepülés

Lassan negyven éve, 1975. július 17-19-én a Szojuz-19 és az Apollo űrhajók összekapcsolásával végrehajtották az első szovjet-amerikai közös űrrepülést. Az addig egymással versengő két űrhatalom űrhajósainak kézfogása a kozmoszban az enyhülés egyik jelképe lett.

Halálosan ketyegő pokolgépek az óceán mélyén

Több tucatra tehető azoknak az 1950-60-as években eltűnt nukleáris fegyvereknek a száma, amelyek a hidegháború vészjósló relikviáiként kiszámíthatatlanul várakoznak odalent, a sötét óceáni mélységekben.

Sarló és Kalasnyikov

Hatvan éve írták alá a keleti kommunista blokk politikai-katonai szervezetét megalapító Varsói Szerződést. Noha a szervezet deklaráltan védelmi jellegű volt, mégis az akkori világ legnagyobb létszámú támadó haderejével rendelkezett. Képes összeállításunkban a szervezet  történetének egy-egy epizódját villantjuk fel.

A sarkaiból kifordult világ

1990. március 25., az első szabad országgyűlési választások napja fontos mérföldkő Magyarország legújabb kori történelmében. Az 1948-tól kialakult monolitikus pártállami hatalmi struktúrát lebontó, tárgyalásos rendszerváltozásként is emlegetett, az 1980-as évektől kiteljesedő folyamat azonban nem érthető meg a kor európai és világpolitikai összefüggései nélkül. Mennyire volt szükségszerű, hogy a váltás önjelölt értelmiségi csoportok és az akkori hatalom úgynevezett reformkommunista szárnya között zárt ajtók mögött létrejött kiegyezésen alapuljon? Az első szabad választások negyedszázados évfordulója jó alkalom arra, hogy áttekintsükk ...

Hidegháborús visszaszámlálás, avagy „a történelem vége”

30 éve, 1985. március 11-én választották a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárává Mihail Sz. Gorbacsovot. A Politikai Bizottság alig 54 éves ambiciózus és befolyásos tagjából a Szovjetunió első emberévé lett Gorbacsov neve egy rövid, de a világtörténelem menetét alapvetően megváltoztató korszak szimbólumává lett. Reformkísérletei – szándékai ellenére – a Szovjetunió széthullásához és a majd fél évszázados jaltai rendszer megteremtette európai status quo felbomlásához vezettek. Gorbacsov neve elválaszthatatlanul összeforrt a hidegháború végével és az új világrend, a globalizáció kiteljesedésével. 

Kerry: Moszkva hazudik Ukrajnáról

Gorbacsov megvédi Putyint

Az Egyesült Államok kezdte az „új hidegháborút”, Vlagyimir Putyinnak pedig nincs választása, mint kiállni Oroszország érdekeiért – állítja az orosz elnök egyik legélesebb kritikusa, Mihail Gorbacsov.

Putyin új világháborút is kirobbanthat

Elhamarkodott lenne új hidegháborúról beszélni 2014-ben, azonban annyi bizonyosan látszik, hogy a korábbi, Egyesült Államok által dominált nemzetközi rendszer változóban van, aminek a következményeit lehetetlennek tűnik megjósolni.

A NATO katonái csak gyakorlatoznak az orosz határnál

56-os mártírok hozzátartozói tiltakoznak a Scorpions-koncert ellen

Az új alkotmánnyal ért véget Orbán húszéves harca

Szívek forradalmáról és húszéves kemény harcról beszélt a Bildnek Orbán Viktor a hidegháború végének 25. évfordulója alkalmából.

Üdvözöljük a második hidegháborúban! Vagy mégsem?

A berlini fal leomlása óta nem volt ilyen rossz az orosz–amerikai viszony, a nyugati országok egyre erősebb gazdasági szankciókat terveznek az oroszok ellen, Putyin pedig már a hidegháborút emlegeti. A háttérben azonban még mindig együtt dolgoznak azon, hogy kevesebb legyen az atomfegyver, és a világűrbe is együtt utaznak. Tényleg kitört a második hidegháború, vagy csak egy szokatlanul hosszú mosolyszünet következik?

Mit változtatott a világon Kennedy?

Ötven éve, hogy John F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke merénylet áldozata lett. A tragikusan korai, rejtélyes halál ma is élénken foglalkoztatja a közvéleményt, Kennedy politikusi teljesítményéről viszont kevesebb szó esik. Mit változtatott Kennedy a világon és Amerikán elnöksége 2 éve és 10 hónapja alatt?

Az új hidegháború miatt maradhatunk gáz nélkül

Ukrajna ezer és ezer szállal kacsolódik Oroszországhoz, Kijev most mégis arra készül, hogy társulási megállapodást ír alá az EU-val, jó eséllyel kivívva Moszkva bosszúját. Mi lesz, ha újra elapad a gáz Kelet-Európában, és ki menti meg Ukrajnát az államcsődtől?

Állatok voltak a CIA legkülönlegesebb kémjei

Macskákat és hollókat is kiképeztek az amerikai titkosszolgálat szakemberei a hidegháború évei alatt. Azt persze nem árulják el, hogy be is vetették-e az állatokat.

Még ma is megvan a Föld körüli titokzatos fémgyűrű

A hidegháború tetőpontján az Egyesült Államok közel félmilliárd darab, szőrszál vastagságú rézdrótot szórt szét a világűrben. Az űrszemét legfurcsább darabjai már fél évszázada keringnek a Föld körül.

Duzzogva fintorog egymásra Putyin és Obama

A hidegháború hangulatára emlékeztet az éppen kibontakozó amerikai-orosz konfliktus. A Fehér Ház már nem is akar úgy csinálni, mintha értelmét látná a Kremllel való együttműködésnek, Barack Obama inkább elkerüli Vlagyimir Putyint. A mosolyszünet legnagyobb vesztesei egyelőre a szíriaiak.

Kiberháborús forródrót létesül Washington és Moszkva között

Hidegháborús mintára egyeztetnek a nagyhatalmak a feltörésekről, hogy megelőzzék a kibertérben zajló konfliktusokból kitörő fegyveres csapásokat.

Szivárog a halál Amerika alatt

Száz évvel a nagaszaki atomtámadás után sem lehet majd lakóparkot építeni ott, ahol az Egyesült Államok hadserege előállította az első plutóniumbomba alapanyagát. A világ- és a hidegháború tízezer évre ihatatlanná tette a vizet a hanfordi bázis környékén, ahol most is szivárog a radioaktív iszap a sebtében épült, elavult tartályokból. Azt senki sem tudja, hogy mikor éri el a Columbia folyót.

Repülő csészealjjal kísérletezett az USA

A sci-fi filmek ihlethették meg az amerikai hadsereg döntéshozóit az ötvenes években. Az Egyesült Államok légiereje Project 1794 néven fejlesztetett repülő csészealjat a kanadai Avro repülőgépgyárral.

"Eltusolni a kivégzéseket" - Kik voltak a szovjetek magyar áldozatai Ausztriában?

Tíz magyar volt abból 104 emberből, akiket Ausztriában tartóztattak le és Moszkvában lőttek főbe az ország 1945-55 között tartó megszállása idején. A bűnük a szovjetek szerint az volt, hogy együttműködtek az amerikai titkosszolgálattal, ami időnként abból állt, hogy vonatokat számláltak az állomáson - derítette ki néhány osztrák kutató évtizedeken át elzárt titkos büntetőperes aktákból. Az áldozatok családja vélhetően a mai napig nem tudja, mi történt pontosan a hozzátartozóival. A magyar áldozatok listáját és fotóit az [origo] elsőként közli a kutatást vezető Barbara Stelzl-Marx-szal készült interjúval együtt.

Londonban is szobrot kapott Ronald Reagan

Ronald Reagan születésének századik évfordulója alakalmából a volt amerikai elnök Londonban is szobrot kapott. Az elmúlt hetekben Budapesten, Krakkóban és Prágában is Reagan-szobrot avattak.

A Reagan-szobor lerombolása

Szobrot emeltek Budapesten a száz évvel ezelőtt született Ronald Reagannek, az amerikai elnök körül valóságos mítosz épült nemcsak Amerikában, hanem Kelet-Európában, így Magyarországon is. Miről nem szól a legendárium?

Az utolsó kereszteslovag

A szovjet emlékmű közelében emelnek szobrot a száz évvel ezelőtt született Ronald Reagannek a budapesti Szabadság téren. Milyen változást hozott a kommunizmus elleni harcban a két ciklust megélt amerikai elnök, és mit tanulhatunk ma tőle Magyarországon?

Kinek kell a NATO?

Az Egyesült Államok és az európai tagállamok viszonya sosem volt egyértelmű a NATO-n belül, ám első negyven évében, egészen a hidegháború megnyeréséig a szervezet céljai világosak voltak. De mi a célja a 21. században? Mi igazolta a NATO szerepét a volt Jugoszláviában, Grúziában, Afganisztánban, legutóbb pedig Líbiában? 

Gestapo-ügynököket védett a CIA

A CIA tudta, hol bujkált Adolf Eichmann, a Harmadik Birodalom főhóhérja a hidegháború idején - állítja egy új, amerikai történészi jelentés. A dokumentum szerint az amerikai hírszerzés a második világháború utáni években védte a náci rendőrség, a Gestapo ügynökeit is. A CIA cáfol.

Meghalt a KGB utolsó főnöke

Meghalt a hidegháború rettegett orosz titkosszolgálatának utolsó vezetője. Vlagyimir Krujcskov az ötvenes években Magyarországon is szolgált.

Szélsőséges gyerekek aggasztják a brit elhárítást

Már 15 éves gyerekeket is beszerveznek olyan iszlám szélsőségesek, akik veszélyt jelentenek Nagy-Britanniára - figyelmeztetett a brit belső elhárítás, az MI5 főnöke. Beszélt arról is, hogy eközben sok energiát kötnek le az orosz kémek, akik állítólag ugyanolyan aktívak most is, mint a hidegháború idején voltak.

Meghökkent az USA Putyin keménykedésén

A hidegháborút idézi az Egyesült Államok szerint Vlagyimir Puytin orosz elnök fenyegetése. Putyin ismét Európa ellen irányítaná az orosz atomrakétákat, ha az USA Csehországban és Lengyelországban is telepíti vitatott rakétavédelmi rendszerét. A szópárbaj a szerdán kezdődő G8-csúcstalálkozót is feszültté teheti. Nicolas Sarkozy francia elnök például egyenes beszédet ígért Putyinnak.

Új hidegháborúval fenyegetnek az oroszok

Ismét európai célpontokra irányítja nukleáris fegyvereit Oroszország, ha az amerikaiak nem állnak el a rakétavédelmi pajzs ötletétől - fenyegette meg a Nyugatot egy új hidegháborúval Vlagyimir Putyin, és hasonlóan nyilatkozott az orosz külügyminiszter is. Oroszország már be is mutatta azokat az új fegyvereket, amelyeket "asszimetrikus válasznak" szánnak a fenyegetéssel szemben.

Washington szerint Európa túl puha a Kremllel szemben

Az USA és Oroszország között egyre hűvösebb a viszony és amerikai vezető tisztségviselők szerint Európának keményebb álláspontot kellene képviselnie Moszkvával szemben. A szócsaták után egyre többen beszélnek új hidegháborúról, miközben ismét az a veszély fenyeget, hogy Európa hangulata rakétaerdőktől lesz borús.

Horn Gyula Bátorság-díjat kapott Bad Iburgban

A hidegháború fejezetének lezárásában szerzett érdemeiért Bátorság-díjjal tüntették ki Horn Gyula volt miniszterelnököt pénteken a németországi Bad Iburgban.