Hello, Leo! - ez volt az oroszlános jégkrém

A szocializmus időszakának elhibázott gazdaságpolitikája annak idején kis híján kivéreztette a fagylaltosokat Magyarországon, de a fagylaltok kedvelői hamarosan megnyugodhattak, mert egy oroszlános állatfigurát ábrázoló jégkrém képében megérkezett a "megváltó", amely aztán hosszú időre a gyerekek kedvencévé vált. A szülők pedig hamar megtanulták, hogy ha a kicsik oroszlános fagyit kérnek tőlük, akkor valójában Leo jégkrémre vágynak. Cikkünkben bemutatjuk a Leo hetvenes évek derekán kezdődött sikersztoriját.

Magyar játékgépek és flipperek a Kádár-diktatúra idején

A játéktermekben megtalálható masinák az 1970-es és 1980-as években egyszerre voltak az emberek által kedveltek, illetve a sajtó és a rendszer által üldözöttek. Az államnak jelentős bevételi forrást jelentettek a játékautomaták, a nyerőgépek és a flipperek, mégis, szavak szintjén támadnia kellett a kapitalista eredetű játékgépeket, és ez az újságírók feladata volt. A játéktermek hazai története ugyanakkor a kádári mindennapokba is újszerű módon enged betekintést, állam és állampolgárok viszonyát tekintve - a világító, fémgolyós ügyességi játékok masinái mellől szemlélődve.

Ezek voltak a hetvenes-nyolcvanas évek menő diszkóhajói a Balatonon

A Kádár-diktatúra kiemelt szórakozási lehetőségét kínálták a magyar tengernél a diszkóhajók, amelyek a balatoni nyarak elválaszthatatlan részei voltak. Ma már igazi kulthelyeknek számítanak, amelyekhez szép emlékek, sok száz buli, áttáncolt éjszakák, az első találkozás az alkohollal, az UV-lámpával, és a kissé kezdetleges, ám fülsiketítő hangtechnikával, amitől csak másnap délután tért vissza az ott szórakozók hallása. Az egykori balatoni nyarak éjszakai diszkójáratainak esetlen, színes villanykörtés bája azóta már régen átadta a helyét a profi hangosítással és minőségi világítással felszerelt bulihajók kiszámított professzionalitássának. ...

Rotschild Klára: divatkirálynő a vasfüggöny mögött

Egy betű híján névrokonságban állt a világhírű Rothschildokkal a pesti Rotschild Klára, akit évtizedeken keresztül az első számú divatkirálynőnek tartottak a vasfüggöny mögött. Olyan különleges személyiség volt, aki a Horthy-, majd a Rákosi- és a Kádár-korszakban is megtalálta a helyét, és tehetségével, szorgalmával tudott érvényesülni: közel fél évszázadon át diktálta az haute couture divatot a mindenkori magyar politikai elitnek és a művészvilág krémjének. Szalonja már indulásakor, a két világháború között fogalommá vált, ám az igazi csoda talán mégis az volt, hogy a vasfüggöny leereszkedése után tovább virágzott Rotschild Klára bbirodalma. ...

Azok a régi balatoni nyarak! Így kempingeztek a Kádár-korban

Több mint hét évtizedes múltra tekint vissza a kempingezés története a Balaton partján. Jól felpakolt, mindenre gondoló kempingezők a pokróccal letakart családi Trabival vagy Skodával, csíkos kempingszékek, mintás gumimatracok, színes óriás sátrak, konzervhegyek - ilyen volt a magyar tenger partja és a kempingezés aranykora a régi fotók tanúsága szerint. De ez az üdülési forma mind a mai napig népszerű, amit az is bizonyít, hogy országszerte rengeteg kemping működik napjainkban is. Persze, már ezerszer korszerűbben.

Lottóházaktól - Lottó Ottóig

A Magyarországon sokáig lutriként is becézett lottózás aranykora a Kádár-rendszer idejére tehető. Készpénz mellett a szerencsés nyertes kocsi, üdülő, öröklakás vagy családi ház tulajdonosa is lehetett. Lottó Ottó megjelenésével a márka életre kelt, ugrásszerű bevételnövekedést generálva számos iparág számára. A korabeli helyzetkép felelevenítésében segített a Magyar Nemzeti Digitális Archívum is.

Így lottóztak régen - nézze végig galériánkat!

Traktoros ruhától az úttörők nyakkendőjén át a luxusig: így öltözködtek a szocializmusban

Az 1960-as évektől az 1980-as évekig a magyarországi ruházati ipar és öltözködés rengeteg változáson ment keresztül. Ugyanakkor abban az időszakban az ország jelentős sikereket ért el hazai márkáival (például a Tisza cipővel vagy a Trapper farmerrel), és globális nagyvállalatok ismert, híres ruhadarabjait is elkezdte előállítani a szocialista termelés keretei között. Meglepően sok megpróbáltatáson és újításon ment keresztül a magyarországi ruházati ipar akkor, és közben nagyot változott a II. világháború utáni évek, majd a kádári éra divatja is: a traktoros ruhától eljutott a luxusig.

Két kilométeres sor és rendőrkordon, megrohamozták az emberek a boltokat a Bánfi-hajszeszért

A feltalálók útja sokszor ezernyi buktatóval teli, míg sikerül elfogadtatniuk találmányukat. Különösen igaz ez azokra, akik egy-egy adott szakmán kívülről érkeznek, hiszen így bizton számíthatnak a szakmabeliek fenntartásaira, esetleg ellenszenvükre. Ha pedig mindez egy olyan torz társadalmi rendszer keretei között megy végbe, mint amilyen a szocializmus időszaka volt Magyarországon, az már pokoljárással is felérhet. Cikkünkben három olyan feltaláló - Béres József, Bánfi András és Kovács Ádám - sorsát mutatjuk be, akik a Kádár-korszakban hihetetlen kálváriát jártak be találmányaikkal. Kuruzslónak, sarlatánnak és szélhámosnak egyaránnt ...