Magyar Dolgozók Pártja

címke rss
Az emberarcú szocializmus álarc mögé rejtett embertelen arca

Az emberarcú szocializmus álarc mögé rejtett embertelen arca

1956. október 25. fordulópontnak számít a két nappal korábban kitört és szabadságharcba torkolló forradalom történetében. Az 1956-os események históriájába csak „véres csütörtökként" bevonult és óvatos becslések szerint is több száz halottat követelő Kossuth téri vérengzés újabb szörnyű példát adott a hatalmát féltő kommunista diktatúra brutális kegyetlenségéről. Máig a múlt homályába veszik, hogy kik, és kinek a parancsára nyitottak tüzet a Kossuth téren gyülekező békés tömegre, véres mészárszékké változtatva a Parlament előtti teret.

Hetven éve alakult meg a kommunista élcsapat, Rákosi Mátyás állampártja

Tudomány2018.06.12, 21:32

Hetven éve, 1948. június 12-én, miután a Szociáldemokrata Párt jobb szárnyának utolsó tagjait is eltávolították a nagy múltú munkáspárt soraiból, Szakasits Árpád és a kriptokommunista Marosán György levezényelte az SZDP beolvadását a Magyar Kommunista Pártba. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja lett a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kíméletlen kommunista diktatúra és elnyomás politikai központja.

A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul

Tudomány2018.04.06, 21:56

A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.

Lista készült a megyei kommunista vezetőkről

Itthon2018.02.26, 13:18

Adatbázisban mutatja be a kommunista állampárt megyei funkcionáriusait a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) közös projektjében. 

Generációk sora átkozta el az emlékét

Tudomány2017.03.10, 10:59

A 20. századi magyar történelem szomorú emlékű eseményeinek, az első világháborúnak, a kommünnek, Trianonnak, a magyar második világháborús hadba lépésnek és a holokausztnak, vagy Szálasi rémuralmának fájdalmas, hosszú sorába illeszkedik a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett időszak is. A kegyetlen elnyomás szinonimájává lett Rákosi-diktatúra névadója százhuszonöt éve született.

Kossuth tér – a kommunista terror véres csütörtökje

Tudomány2016.10.25, 08:06

Mind a mai napig sűrű homály fedi, hogy ki volt a felelős az 1956-os forradalom idején, október 23. és november 4. között leadott 61 karhatalmi, illetve szovjet sortűz közül a legbestiálisabb, a történelmi köztudatba csak véres csütörtökként bevonult Kossuth téri vérengzésért. A forradalom vérbe fojtása utáni évtizedekben a Kossuth téri mészárlás tabutémának számított, és más karhatalmi akciókkal szemben, emiatt senki sem jelentkezett a szovjet szuronyokkal hatalomra segített Kádár-féle forradalmi munkás-paraszt kormánynál az „ellenforradalom” leverésében játszott szerepe elismertetéséért.

Amikor elszabadult a pokol – a rádió ostroma

Tudomány2016.10.23, 11:27

Rajk László és társai 1956. október 6-i újratemetése fordulópontot jelentett a kommunista elnyomással szemben kibontakozó, zsarátnokként izzó társadalmi elégedetlenségben, az esemény nyílt, rendszerellenes tüntetésbe torkollott. Az újratemetés utáni napokban aktivizálta magát az egyetemi ifjúság, a párton belüli reformkommunista csoport, valamint az ellenzéki értelmiséget tömörítő Petőfi Kör és a Magyar Írók Szövetsége. A szabadság szelleme október 23-án végleg kiszabadult a diktatúra fojtogató palackjából. 

Előző
  • 1
Következő