2019.05.20. hétfő
Felíciarendszerváltozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- állam
- hidegháború
- Lengyelország
- Ellenzéki Kerekasztal
- atomrakéta
Nem ingyen kaptuk a szabadságot
1989. március 15-én az ellenzék hívására százezres tömeg hömpölygött emlékhelyről emlékhelyre Budapest belvárosában. Egy héttel később, március 22-én létrejött az Ellenzéki Kerekasztal, ami az egyik legfontosabb esemény volt a rendszerváltoztatás folyamatában. A 30 évvel ezelőtti eseményekről beszélgetünk Kónya Imrével, az Ellenzéki Kerekasztal létrehozásának kezdeményezőjével – aki március 15-én megkapta a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend Nagykeresztjét „a szabad Magyarország békés eszközökkel történő megteremtésében és a hazai demokrácia kialakításában, illetve megtartásában betöltött kimagasló szerepe elismeréseként”.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Április negyedike; a félig sem igaz felszabadulás
A rendszerváltozásig 1945. április 4., mint a második világháború Magyarországon zajlott hadműveleteinek befejeződése, úgymond, a felszabadulás napjaként szerepelt az iskolai történelemkönyvekben. A több mint negyven évig tartó pártállami rendszer kánonjában a "felszabadulás" november 7., - korabeli terminológiával élve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mellett - a legkitüntetettebb, de történelmi féligazságokra épülő ünnep volt ez.
A sarkaiból kifordult világ
1990. március 25., az első szabad országgyűlési választások napja fontos mérföldkő Magyarország legújabb kori történelmében. Az 1948-tól kialakult monolitikus pártállami hatalmi struktúrát lebontó, tárgyalásos rendszerváltozásként is emlegetett, az 1980-as évektől kiteljesedő folyamat azonban nem érthető meg a kor európai és világpolitikai összefüggései nélkül. Mennyire volt szükségszerű, hogy a váltás önjelölt értelmiségi csoportok és az akkori hatalom úgynevezett reformkommunista szárnya között zárt ajtók mögött létrejött kiegyezésen alapuljon? Az első szabad választások negyedszázados évfordulója jó alkalom arra, hogy áttekintsükk ...
Hidegháborús visszaszámlálás, avagy „a történelem vége”
30 éve, 1985. március 11-én választották a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárává Mihail Sz. Gorbacsovot. A Politikai Bizottság alig 54 éves ambiciózus és befolyásos tagjából a Szovjetunió első emberévé lett Gorbacsov neve egy rövid, de a világtörténelem menetét alapvetően megváltoztató korszak szimbólumává lett. Reformkísérletei – szándékai ellenére – a Szovjetunió széthullásához és a majd fél évszázados jaltai rendszer megteremtette európai status quo felbomlásához vezettek. Gorbacsov neve elválaszthatatlanul összeforrt a hidegháború végével és az új világrend, a globalizáció kiteljesedésével.
Kövér: A fiatal rendszerváltoztatók nem politikusnak készültek
Az Országgyűlés elnöke szerint több válasz is adható arra, hogy mikor kezdődött a rendszerváltozás. Szavai szerint számíthatjuk az MDF megalakulásától, vagy akár 1945-től is. Kövér László beszélt arról is, hogy a fiatal rendszerváltoztatók nem készültek parlamenti képviselőnek, csak belesodródtak a politikába.
Ági és Viktor élesben
Rodolf Hervé francia fotós 1989-ben érkezett Budapestre, és a rendszerváltás hangulata annyira magával ragadta, hogy évekig a fővárosban maradt. Ahová csak eljutott, fotózott, leginkább pedig a fővárosi underground többnyire ma már megszűnt, legendás helyszíneire jutott el, és a korszak emblematikus figuráival vette körül magát, különböző akciókban, performanszokban vett részt. 1989 és 1994 között készült fotó- és videómunkáiból nyílt most kiállítás a Centrális Galériában, On the Ground 1989-1994 címmel.
Magyarország: ahol mindenki közellenség
"Élősködő cigányok", "csaló leszázalékoltak", "lábukat lógató közszolgák", "tolvaj vállalkozók", "fukszos kopaszok": Magyarországon szinte az összes társadalmi csoporthoz vagy szakmához kapcsolódik egy ellenségkép is, amelyben a problémák gyökerét látjuk, de amellyel saját felelősségünket is elhárítjuk. Miből ered ez a gondolkodásmód?
- címkék:
- rendszerváltozás
- társadalom
- állam
- Címkefelhő »
Egymillió férfi haláláért teszik felelőssé a privatizációt
Egymillió férfi halt meg a kelet-európai rendszerváltozásokat követő privatizáció miatt - állítják brit kutatók. A posztkommunista országok halálozási adatait vizsgáló szakemberek szerint a radikális makrogazdasági változások katasztrofális hatással voltak a dolgozókra, főleg ott, ahol gyors volt a folyamat és gyenge a szociális háló.
Orbán békés rendezvényre számít pénteken
Orbán Viktor a rendszerváltozáshoz hasonló hangulatú rendezvényre számít pénteken, és nem "öklöt rázó" tömeget vár a Kossuth térre. A Fidesz elnöke erről hétfőn este a Hír Televízióban beszélt.
Először áll szóba a cseh államfő a kommunisták vezetőjével
A majdnem 17 évvel ezelőtti rendszerváltozás óta első ízben fogadta cseh köztársasági elnök hivatalos tárgyaláson a kommunista párt elnökét.