A nap, amikor soha nem látott közelségbe került a világvége

1962. október 22-én John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke drámai hangú televíziós beszédet intézett az amerikai néphez az Ovális Irodából. Az elnök bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet a Kuba felé tartó atomrakétákat szállító szovjet teherhajók feltartóztatására vesztegzár alá veszi a szigetországot, és ha a tilalmi zónát bármelyik szovjet felszíni egység vagy tengeralattjáró átlépi, azt az Egyesült Államok háborús cselekményként fogja értékelni, és annak megfelelően fog eljárni. A nyilvánosság Kennedy bejelentéséből szerzett tudomást a hidegháborús korszak egyik legsúlyosabb, a világot nukleáris katasztrófával fenyeegető ...

A K-129 rejtélye: Atomháborút akart kirobbantani a KGB a Kreml tudta nélkül?

Az általános vélekedés szerint a 20. századi civilizáció 1962 októberében, a kubai rakétaválság tetőzésének drámai napjaiban állt legközelebb a globális atomháború kitöréséhez. Pedig néhány körülmény arra utal, hogy a végítélet órájának mutatói sohasem álltak olyan közel az éjfélhez, mint 1968. március 8-án, a nukleáris atomtöltetekkel felszerelt K-129-es szovjet ballisztikus rakétahordozó-tengeralattjáró mindmáig ismeretlen okból bekövetkezett katasztrófájának pillanataiban.

Lettországban lebontják az utolsó szovjet atomrakéta bázist

Atomrakétát tesztelt Pakisztán

Sikeresen tesztelt Pakisztán kedden egy 2200 kilométeres hatótávolságú, nukleáris robbanófejjel is felszerelhető, föld-föld ballisztikus rakétát - közölte az ázsiai ország hadserege.

Meglepően békés volt Kim Dzsongun újévi beszéde

Kim Dzsongun észak-koreai vezető péntek hajnalban elmondott újévi beszédében kijelentette, hogy országa kész a háborúra bármilyen támadó külső erővel szemben; de ezúttal tartózkodott attól, amit rendszeresen megtesz, hogy atomfegyverrel és nagy hatótávolságú rakétákkal fenyegetőzzön.

Atomcsapással fenyegetett az orosz nagykövet

Dánia hadihajói orosz atomrakéták célpontjaivá válhatnak, ha a skandináv ország csatlakozik a NATO tervezett európai rakétavédelmi rendszeréhez - figyelmeztetett Oroszország koppenhágai nagykövete. A dán külügyminiszter tiltakozott a nyilatkozat miatt.

Hidegháborús visszaszámlálás, avagy „a történelem vége”

30 éve, 1985. március 11-én választották a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárává Mihail Sz. Gorbacsovot. A Politikai Bizottság alig 54 éves ambiciózus és befolyásos tagjából a Szovjetunió első emberévé lett Gorbacsov neve egy rövid, de a világtörténelem menetét alapvetően megváltoztató korszak szimbólumává lett. Reformkísérletei – szándékai ellenére – a Szovjetunió széthullásához és a majd fél évszázados jaltai rendszer megteremtette európai status quo felbomlásához vezettek. Gorbacsov neve elválaszthatatlanul összeforrt a hidegháború végével és az új világrend, a globalizáció kiteljesedésével. 

Meghökkent az USA Putyin keménykedésén

A hidegháborút idézi az Egyesült Államok szerint Vlagyimir Puytin orosz elnök fenyegetése. Putyin ismét Európa ellen irányítaná az orosz atomrakétákat, ha az USA Csehországban és Lengyelországban is telepíti vitatott rakétavédelmi rendszerét. A szópárbaj a szerdán kezdődő G8-csúcstalálkozót is feszültté teheti. Nicolas Sarkozy francia elnök például egyenes beszédet ígért Putyinnak.