Tudja-e, hogy miért olyan barátságosak a kutyák?

Miért olyan kedvesek a kutyák és vajon miért lettek az emberek legjobb barátai? A legújabb kutatások szerint a választ a génjeikben találjuk.

Nyolcszáz éve keveredhettek Polinézia és Dél-Amerika őslakosai

Egy új genetikai kutatás szerint Polinézia és Dél-Amerika őslakos népei keveredhettek egymással mintegy 800 éve, egy óceánon átívelő utazás eredményeként.

Nem kívánatos szőrszálak? Hormonzavar is okozhatja

A fokozott szőrnövekedés okozta kellemetlenség sajnos csak átmenetileg orvosolható a szőrtelenítési eljárásokkal, ugyanis a probléma mögött hormonális okok állnak. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus a hirzutizmus okairól, kezelési lehetőségeiről beszélt.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Tekintetükkel és ugatásukkal határozottan képesek irányítani a rájuk bízott nyájat, ám igazi energiabombaként hűséges társat jelentenek a biciklisek, természetjárók számára is. Megragadó egyéniségük mellett ráadásul bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is - írja a Szent István Egyetem közleménye.

Magyar kutatók fejtettek meg egy ritka betegséget övező rejtélyt

Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.

Huszadik születésnapját ünnepelte a világ legidősebb golden retrievere

Répatortával és más finomságokkal ünnepelte a huszadik születésnapját a közelmúltban Augie, a golden retriever, amivel ő lett a fajtájának a legidősebb tagja. És bár a kutya teste reggelente, ébredés után egy picit remeg, még ma is igen aktív életet és: minden nap élvezi az udvaron tett sétákat és az úszást a medencében.

Nem idegesek, mégis kétszázas a vérnyomásuk

Egy török családban egy sajátos génmutáció folytán nemzedékek óta öröklődik az extrém magas vérnyomás. A gén működésének befolyásolása a szokványos magasvérnyomás-betegség kezelésében is hasznos lehet.

Megfejthették, miért tűnt el a neandervölgyi ember

Genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új kutatás szerint.

Emberek, akik mintha csak felmenőik klónjai lennének - Galéria

Kiderült, mitől függ, hogy merre csavarodik a csigaház

Egy új tanulmány szerint nem öröklött tulajdonság, hanem véletlenszerű, ha egy éticsiga háza a megszokott jobb helyett bal felé csavarodik.

Ezért a növények a legügyesebb zöld vadászok a bolygón

Körülbelül 70 millió évvel ezelőtt, amikor a dinoszauruszok uralták a Földet, egyes növények egyfajta genetikai rendellenesség miatt rovarevővé váltak. Egy most publikált tanulmány szerint a húsfogyasztás mögött egy evolúciós hajtóerő állhat, amely során a növény „újratervezte" a leveleket és a gyökérzetét – írja a LiveScience.

Megvizsgálták a titokzatos nép DNS-ét, érdekes dolgok derültek ki

Évszázadokon át folyamatosan érkeztek a kánaániták az ókori Közel-Keletről Levante déli részére - derül ki egy új DNS-elemzésből.

Meglepő kutatás: kiderült, hogy ettől lesz valakiből alkoholista

Egy genomvizsgálat kiderítette, hogy az alkoholizmusért 29 génállomány a felelős. Tehát úgy tűnik, háromszor több genetikai tényező van, mint ahogy eddig tudták, ami közrejátszhat a függőség kialakulásáért.

Ez a 29 gén teheti alkoholistává az embert

Az alkoholproblémák 29 génváltozat számlájára írhatók egy nagyszabású genomvizsgálat eredményei szerint.

Több gyermeket szülnek azok a nők, akikben ez a gén benne van

Azok a nők, akik a neandervölgyi ember egy bizonyos génváltozatát hordozzák, több gyereket hoznak világra - állapította meg egy német tanulmány.

Alkohol és gének: szorosabb kapcsolatban állnak, mint gondoltuk

A kutatók korábban összesen tizenhárom, olyan gént azonosítottak, amelyek szoros kapcsolatban állnak a túlzott alkoholfogyasztással. Egy most publikált tanulmány szerint azonban ez a szám ennél jóval magasabb lehet. Eszerint az alkoholfogyasztás iránti vágy a korábban gondoltaknál nagyobb arányban függhet össze az italozásra vonatkozó családi kórtörténetettel.

Ember-egér hibridet hoztak létre a biológusok

Az eddig elért legmagasabb arányban, négy százalékban emberi sejteket tartalmazó egérembriót hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat.

Izmos szuperegereket hoztak létre egy génterápia segítségével

Rövid idő alatt jelentős izomtömeg-növekedést eredményezett egereknél egy génterápia, amely csökkentette továbbá az oszteoartritisz (degeneratív ízületi gyulladás) súlyosságát a rágcsálóknál és zsírban gazdag étrendjük ellenére is megóvta őket az elhízástól.

Gombagénektől kezdtek világítani a növények

Egy gombából származó gén segítségével világító növényeket hoztak létre, amelyek egész életükben fényt bocsátanak ki. Utcákat most még nem lehet velük megvilágítani, de a jövőben ez is valóra válhat; addig meg marad a tudományos érték és az esztétikai élmény.

Hogyan élhet egy kutya 27 évig? Itt a válasz

Matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.

Elkészült az emberi fehérjekapcsolatok legnagyobb térképe

Elkészült az emberi test fehérjéinek eddigi legnagyobb kapcsolati térképe - számolt be róla a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Sikerült becsapni a koronavírust, ígéretes lehet egy gyógyszer

Egy új módszerrel sikeresen megtévesztették az új koronavírust a svéd Karloinska Intézet és a kanadai Brit Kolumbia Egyetem kutatói. A módszerrel a tüdőbe, illetve a többi szervbe jutó vírusok számát csökkentenék le drasztikusan, így olyan emberek esetében lenne alkalmazható, akik még a betegség korai fázisában vannak. A kezelést egyelőre sejtkultúrákon és miniszerveken – organoidokon – próbálták ki, az eredményeket a Cell című tudományos folyóiratban közölték.

Ezek a génváltozatok befolyásolják a D-vitamin termelését

A bőrrel kapcsolatos genetikai változatok természetes fényszűrőt képesek előállítani az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatói szerint, akik a D-vitaminnal kapcsolatos génváltozatokat tárták fel.

Feltérképezték a német juhászkutya teljes genomját

Feltérképezték a világ egyik legnépszerűbb kutyafajtájának, a németjuhásznak a teljes genomját.

Génjeinken is múlhat, mennyire betegszünk meg a koronavírustól

Az új koronavírus okozta COVID-19 egy vadonatúj, és ezért eléggé ismeretlen betegség az emberiség számára. Annyi biztos, hogy elsősorban a 65 év feletti idősekre, és/vagy a krónikus betegekre veszélyes, ők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Azt is megfigyelték, hogy a különböző embereknél a betegség nagyon sokféle módon lejátszódhat: rengetegen enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen átesnek rajta, mások – jóval kevesebben - rendesen ágynak dőlnek tőle vagy kórházba kerülnek. Egy kutatócsoport most a koronavírus-pozitív páciensek gennomjának feltérképezésére készül, és olyan egyedi genetikai jellegzetességeket keres, amik megválasszolhatják, ...

Bámulatos: emberek, a legkülönlegesebb genetikával – galéria

Nézzétek meg a valaha született legérdekesebb külsővel rendelkező embereket.

Bámulatos: emberek, a legkülönlegesebb genetikával – galéria

Genetikailag stabil lehet az új koronavírus, és ez jó hír

A különböző országokból nyert vírusminták elemzése alapján az elmúlt időszakban több jelentés is azt találta, hogy a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus viszonylag ritkán mutálódik. Ez jó hír lehet a vakcina fejlesztése szempontjából, amely ha elkészül, akár hosszú évekig hatékony lehet.

Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének őse

Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének evolúciós őse: a rizsszemnél is apróbb állat, amely 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken holt szerves anyag után kutatva élt, a ma élő legtöbb állat, köztük az ember evolúciós elődje lehet.

Szuperidős sejteket programoztak át őssejtekké

Tudósok először programozták át egy szuperidős sejtjeit indukált pluripotens őssejtették; a tudományos előrelépés lehetővé teszi, hogy tanulmányozzák, miért élnek ilyen hosszú ideig egészségesen a 110 év fölötti emberek.

Két különböző vírus egyesülése teremthette az új koronavírust

Két különböző vírus egyesíthette a genetikai anyagát, így jöhetett létre az egész világot letaroló új koronavírus – írja a The Conversation magazin cikkében Alexandre Hassanin biológus.

Kideríthették, mi hozta létre az új koronavírust

Az új, SARS-CoV-2 néven ismert koronavírus 2019 végén jelent meg a kínai Vuhanban. Azóta világméretű járványt okozott, jelenleg több mint 70 országban pusztít. A kutatók egy új tanulmányban igazolták, hogy a kórokozót természetes evolúciós folyamatok hozták létre, és nem az ember. Az eredményeket a Nature Medicine folyóiratban publikálták.

Majdnem megállt a szíve attól, amit a dínókoponyában látott

DNS-re emlékeztető struktúrákat találtak egy 75 millió éves dinoszaurusz fosszilizálódott koponyájában.

A vörös pandák valójában nem egy, hanem két fajba tartoznak

Genetikai vizsgálattal kínai kutatók bebizonyították, hogy a veszélyeztetett vörös pandák valójában nem egy, hanem két külön fajt alkotnak.

Az utolsó mamutok szaglása és szaporodása is károsodott

Genetikai hibáktól szenvedtek az utolsó gyapjas mamutok a jeges-tengeri Vrangel-szigeten egy új kutatás szerint.

Nem a szülők génjein múlik, milyen nemű lesz a gyerek

Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.

Ismeretlen emberelőd génjei rejtőznek a nyugat-afrikaiakban

Négy nyugat-afrikai népcsoport olyan géneket hordoz, amelyek egy eddig ismeretlen emberelődtől származhatnak egy új genetikai elemzés szerint.

Magyarázatot keresnek a szuperkolóniák jelenségére

Alpesi hangyák kínálhatnak magyarázatot a szuperkolóniák jelenségére.

Feltűnt egy vírus, amihez nincs fogható a Földön

A Yara-vírus genetikai állománya annyira egyedülálló, hogy az a kutatókat is meglepte.

Rokonsági alapon szerveződhetett az avar kori elit a kutatók szerint

Az avarok inkább családjukkal együtt és nem kifejezetten katonai alakulatként vándoroltak, a hatalmat birtokló, vezető réteg rokonsági alapon szerveződhetett - állapították meg az ELTE Régészettudományi Intézete és az ELK BTK Archeogenetikai Laboratórium munkatársai.

Ijesztően hasonlít a koronavírus egy korábban pusztító kórokozóra

A Kínában fertőző koronavírus két szempontból is rendkívül emlékeztet a SARS-ra. Egyrészt genetikai állományuk közel 80 százalékban egyezik, másrészt mindkettő denevérekből ugrott át emberre – derítette ki két kutatás, amik a Nature magazinban jelentek meg. Az információ lényegesen befolyásolhatja a terápiák kifejlesztésének irányát.

Minden mai embernek van neandervölgyi örökítőanyag a DNS-ében

Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.

Több mint száz génhez köti az autizmust az eddigi legnagyobb kutatás

Több mint száz gén játszhat szerepet az autizmus spektrumzavar (ASD) kialakulásában - állapította meg a témához köthető eddigi legnagyobb génkutatás.

Egy féreg lehet az „örök élet” kulcsa

Első ránézésre nem sok hasonlóságot látunk a Caenorhabditis elegans és az emberek között. Ez a fonálféreg nagyjából 1 milliméteresre nő, és a talajban, főként rothadó növények közt él. De ha a genetikai jellemzőit tekintjük, akkor ez a parányi féreg segíthet a tudósoknak az emberiség egyik legnagyobb kihívásának, az öregedésnek a legyőzésében.

Hosszabb életet ígér az alacsonyabb zsírtartalmú tej

A sovány vagy 1 százalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttek szervezetének biológiai életkora lassabban nő, mint a 2 százalékos, illetve teljes tejet fogyasztó társaiké - derült ki egy új tanulmányból.

Hőforrásokban dőlhetett el a földi élet sorsa

Régi és heves vita lezárásához járulhat hozzá egy friss kutatási eredmény: eszerint az élővilág nem három, hanem csak két nagy birodalomra osztható. Ez az eddigieknél pontosabb megoldást kínál a sejtmaggal rendelkező fejlett élőlények, az eukarióták eredetére is - írja az MTA közleménye.

Magyar tőkével jött létre Skandinávia egyik leginnovatívabb genetikai laboratóriuma

​A 2019-es párizsi COGI (Controversies in Obstetrics, Gynecology and Infertility ) világkonferencián önálló tudományos szekcióban számoltak be az Reprocare Genetics Scandinavia (RGS) szakemberei az innovatív technológiákról és lehetőségekről, amelyek a genetikai laboratórium működésében rejlenek.

Súly, magasság, intelligencia: A kutatók kiderítették, melyik szülődtől mit örökölsz

Azt eddig is tudtuk, hogy a gyermekek rengeteg dolgot örökölnek a szüleiktől, de vajon azt tudod, kinek köszönheted fogsorod, intelligenciád, vagy hajszíned? 

Semmi keresnivalója az életnek ott, ahol a démoni féreg lakik

Másfél kilométerrel a felszín alatt, egy aranybánya kőzetében éldegél az ördögféreg névre keresztelt extrém élőlény. Bármilyen más soksejtű létforma perceken belül halálát lelné a helyi viszonyok közt, ez a parányi fonalféreg viszont itt virul.

Így segíthetnek a téli álmot alvó állatok az elhízás leküzdésében

A Utah Egészségügyi Egyetem munkatársai most publikált tanulmányukban összesen 364 olyan genetikai elemről számoltak be, amelyek részt vehetnek az elhízás szabályozásában. Utóbbi ugyanis milliókat sújt világszerte. Új kutatásukban a téli álmot alvó állatokat vizsgálták, hogy új alternatívákat találjanak az elhízás- és anyagcsere-rendellenességek kezelésére.

Karbon időszaki lopás alapozta meg a páratlan karriert

A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" - írja egy nemzetközi kutatócsoport.

Ha csapatban támadnak, nincs sok esély a gyógyulásra

A húsevő baktériumok néha csapatban támadnak, és ilyenkor veszedelmesebbek, mint egyedül. A többféle törzs által okozott kevert fertőzések gyors lefolyásúak és ellenállnak a kezelésnek.

Genetikai változások segítik az alkalmazkodást a melegedő éghajlathoz

Genetikai változások révén alkalmazkodnak a vadállatok a melegedő éghajlathoz - állapították meg skót, angol és ausztrál kutatók, akik a skóciai Rum-sziget gímszarvasait tanulmányozták.

Ostromolják a genetikai adatbázisokat a rendőrségek

Korlátlan hozzáférést kaptak az egyikhez az orlandói nyomozók.

Genetikai ollóval kezelnek daganatos betegeken az Egyesült Államokban

Először alkalmazták a CRISPR genomszerkesztési módszert daganatos betegségek ellen az Egyesült Államokban, a genetikai olló biztonságosnak tűnik a három érintett beteg esetében, de túl korai megítélni, hogy javítani fogja-e túlélési esélyüket - közölték szerdán a Pennsylvaniai Egyetem kutatói.

Íme, a 21. század továbbfejlesztett, legízletesebb görögdinnyéje

Egy új kutatás megnyitotta az utat egy úgymond „továbbfejlesztett" görögdinnye felé. Ennek érdekében a genetikusok megvizsgálták hét fajájának genomját és létrehoztak egy különleges adatbázist, amely segítségével minden eddiginél ízletesebb és húsosabb, ám a kártevőknek és változékony időjárási változásoknak is ellenálló gyümölcs kerülhet az asztalra.

Ezért képes valaki ötórányi alvással is beérni

Vannak szerencsés emberek, akik 4-6 órányi alvással is kipihentnek érzik magukat. Az utóbbi évtizedben kiderült, hogy a természetes rövid alvás örökletes, és az ehhez hozzájáruló gének ismerete segíthet az alvászavarok kezelésében.

Pápai Joci szerint csak a genetikának köszönheti izmos testét

Pápai Joci elárulta, izmait nem a rendszeres edzésnek, hanem a genetikának köszönheti.

Cukormentes kólától esett kómába egy kétgyermekes anya

Egy brit nő kis híján meghalt, miután cukormentes kólát ivott egy bárban – írja a Medical Daily egészségügyi portál. A problémát az okozta, hogy az ital egyik összetevője allergiás reakciót váltott ki az asszony szervezetéből.

Érzékeny információkat árul el rólunk a szennyvíz

Egy nemzetközi kutatás során szokatlan mintákból, a városi szennyvízminták DNS szekvenálásával határozták meg a gyűjtési területen élő lakosság összetételét az ELTE Természettudományi kar Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói.

Óriáspanda kutatóintézetet hoztak létre Szecsuán tartományban

Óriáspanda kutatóintézetet hoztak létre a délnyugat-kínai Szecsuán tartomány központjában, Csengtuban.

Ezúttal Burkina Fasóban engedtek szabadon génmódosított szúnyogokat

Új fegyvert vetettek be tudósok a nyugat-afrikai Burkina Fasóban a malária ellen: genetikailag módosított, sterilizált szúnyogok ezreit eresztették szabadon.

Félrement a kísérlet, mutáns szúnyogok szabadultak el

Egy brit vállalat, az Oxitec azért engedett szabadon 2013 és 2015 között több millió génmódosított szúnyogot Brazíliában, hogy ezzel visszaszorítsák a sárgalázat, a dengue-lázat és a zikát terjesztő egyiptomi csípőszúnyogot. A kísérlet azonban egy új kutatás szerint balul sült el, és az életképtelennek hitt utódok elkezdtek keveredni a természetes populációkkal, még erősebb mutánsokat hozva így létre.

Megtalálhatták a gyógyszert, ami hatékony lehet az öregedés ellen

Kutatóknak talán sikerült véghezvinniük azt, amiről az emberiség a történelem kezdete óta ábrándozik: visszafordíthatták a biológiai öregedés folyamatát. A kutatómunka azonban egyelőre még nagyon a kezdeti fázisban van, és további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy megerősítsék az eredményeket.

Először azonosították a balkezesség genetikai utasításait

Először azonosították a balkezesség genetikai utasításait, amelyek jelentősen befolyásolják az agy egyes területeinek szerkezetét és működését - írta a BBC hírportálja.

Alig négy órát alszanak, mégis kipihentek, íme a titkuk

A legtöbb embernek 8 óra alvásra van szüksége, akadnak azonban olyanok, akik 4 óra szunyókálástól is teljesen kipihentek lesznek. Kutatók egy ilyen családot tanulmányoztak, és meglepő felfedezést tettek.

Az álmatlanság jó eséllyel növeli a szívbetegségek kockázatát

A legfrissebb kutatások már szoros összefüggéseket találtak genetikai kódunk és az alvás minősége, mennyisége, az alvással töltött idő és annak egyes fázisai között. Az álmatlanságra genetikailag hajlamos embereknél ráadásul nagyobb a szívelégtelenség, a szívkoszorúér betegség és a stroke esélye.

Kétszer jobban növeli a rák kockázatát az elhízás, mint gondoltuk

A véltnél legalább kétszer jobban növeli a rák kockázatát a túlsúly és az elhízás egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei szerint.

Japánban már emberi szerveket növeszthetnek az állatokban

Engedélyt kaptak a tudományos minisztérium illetékes bizottságától japán kutatók arra, hogy emberi szerveket növesszenek állatokban. Kutatásukban az emberi őssejteket állati embriókba ültetik be, amelyeket kihordanak az állatok - közölte Maeszava Ajako, a tokiói minisztérium igazgatója. Az engedély azonban csak a Tokiói Egyetem egyik kutatási projektjére vonatkozik.

Elveszett gén miatt sújt minket a szívroham

Őseink úgy 2-3 millió évvel ezelőtt elvesztettek egy gént, és ez magyarázhatja, miért sújtanak minden állat közül pont csak minket a szívkoszorúér-problémák. Cserébe talán védettebbek lettünk a maláriával szemben.

Először fogják alkalmazni emberi testben a genetikai ollót

Először fogják alkalmazni az emberi testben a CRISPR programozott génszerkesztési rendszert, hogy megpróbáljanak gyógyítani egy örökletes szembetegséget, a Leber-féle veleszületett vakságot, jelenleg folyik a betegek kiválasztása az első ilyen tudományos kutatáshoz.

Nem találtak összefüggést a kávézás és a rákos megbetegedések közt

A kávéfogyasztás nem befolyásolja a rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát, vagyis alapvetően egy csésze fekete miatt nem emelkedik a rizikófaktor. A QIMR Berghofer Orvosi Kutatóintézetének legújabb tanulmánya több mint 300 000 napi kávéimádó adatait vizsgálta. Ez alapján jelentették ki, hogy a forró ital nem csökkentette és nem is növelte a rák kialakulásának kockázatát.

Máig lezáratlan ügy Petőfi Sándor csontvázkrimije

Harminc éve, 1989. július 18-án szenzációs hírről számolt be a hazai sajtó. Morvai Ferenc nagyvállalkozó, az általa finanszírozott Petőfi-kutatóexpedíció vezetőjének közlése szerint ugyanis az oroszországi Bajkál-tó közelében fekvő Barguzin település temetőjében megtalálták Petőfi Sándor, az 1848-as forradalom és szabadságharc lánglelkű költőjének földi maradványait. A bejelentést követő években parázs, és gyakran indulatoktól sem mentes vita bontakozott ki a feltárt csontmaradványok azonosságáról. Az egymásnak is ellentmondó különböző szakvélemények, és a vitát övező indulatok miatt egyelőre még nem tekinthető véglegesen lezártnak ...

A nők között több az Alzheimer-kóros, mint a férfiak között

Több az Alzheimer-kóros a nők között, mint a férfiak között. Az okok feltárásában új kutatások hoztak eredményt - adta hírül a BBC News szerdán.

A hallásvesztéshez köthető újabb gént azonosítottak kínai kutatók

A hallásvesztéshez köthető újabb gént azonosítottak kínai kutatók, az eredmény új kezelések kidolgozását teheti lehetővé.

Az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát egészséges életmóddal csökkenthetjük

Akkor is csökkenthetjük az Alzheimer-kór és a demencia más formáinak kockázatát, ha a betegség kialakulásának rizikóját genetikai tényezők növelik. Nem kell hozzá sokat tennünk.

Háromszorosára nőtt az elhízottak aránya világszerte 1975 óta

Norvég kutatók szerint háromszorosára nőtt az elhízott felnőttek aránya világszerte 1975 óta. Ennek oka az étrend változása, a mozgáshiány és a genetika. - állapították meg norvég kutatók egy nagyszabású, több mint százezer fős tanulmányban.

Háromszorosára nőtt az elhízottak aránya világszerte 1975 óta

Az étrend változása, a mozgáshiány és a genetika is szerepet játszik abban, hogy megnőtt az elhízott felnőttek aránya világszerte 1975 óta - állapították meg norvég kutatók egy nagyszabású, több mint százezer fős tanulmányban.

Kiderítették, honnan származhattak a zsidók bibliai ellenségei

Európa déli részéről érkezhettek Izrael földjére a filiszteusok, a zsidók bibliai ellenségei régészek és genetikusok közös kutatása szerint - jelentette a Háárec című izraeli újság a honlapján.

Megtalálták az érelmeszesedés okát

Brit kutatók azonosították az érelmeszesedés mögött álló folyamatot és állatkísérletekben kimutatták, hogy az akne kezelésére általában használt gyógyszer hatékony gyógymód lehet a betegségre.

Eddig ismeretlen ősi szibériai népcsoportot azonosítottak

A legutolsó jégkorszakban élő, eddig ismeretlen szibériai népcsoportot fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport egy északkelet-szibériai régészeti helyszínen előkerült két tejfog DNS-vizsgálatával.

A paleoeszkimók örökítőanyagát hordozzák magukban az inuitok

A paleoeszkimók örökítőanyagát hordozzák magukban az inuitok - állapította meg egy német vezetésű kutatócsoport.

A HIV-től védő fehérje hiánya nem jó a szervezetnek

Az AIDS-től genetikailag védett emberek más betegségekre fogékonyak, ezért 21 százalékkal kisebb az esélyük arra, hogy megérjék a 76. életévüket - állítják amerikai tudósok, akik a Nature Medicine című szakfolyóirat hétfőn megjelent számában publikálták kutatásukat.

Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhattak

Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhatott a legközelebbi nyelvrokonainkkal közös genetikai örökséget vizsgáló nemzetközi kutatócsoport, melyben magyar tudósok is részt vettek - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) MTI-nek eljuttatott közleményében.

Hatással van az állatok genetikai sokszínűségére a klímaváltozás

Hatással van az állatok genetikai sokszínűségére a klímaváltozás - állapította meg a berlini Charité Orvostudományi Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport a havasi mormota (Marmota marmota) örökítőanyagát vizsgálva.

Szegedre vezetnek az első mesterséges élőlény gyökerei

Május közepén új mérföldkövet jelentettek be a mesterséges élet létrehozásában: egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték cambridge-i kutatók, ráadásul az egész élővilágban egységes genetikai kódon is változtattak. A hír bejárta a világsajtót, ám azt kevesen tudják, hogy a példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja.

Az ember génjeitől is függ, hogy kutyatulajdonos lesz-e

Az ember genetikai összetétele jelentős mértékben befolyásolja, hogy az illető kutyatulajdonossá válik-e vagy sem - derült ki svéd és brit kutatók tanulmányából.

Hőálló burgonyát fejlesztettek ki német kutatók

Hőálló burgonyát fejlesztettek ki német kutatók: még a nyár közepi, több mint 29 Celsius-fokos napi hőmérsékletek mellett is jó minőségű gumókat növesztett a növény - közölte az erlangeni-nürnbergi Friedrich Alexander Egyetem (FAU) kutatócsapata.

Jóval kisebb a gének szerepe a rákban, mint eddig gondolták

Kutatások szerint a genetika csak 5-10 százalékban felelős a rák kialakulásáért – mondta el Gundy Sarolta kutató az M1 aktuális csatornán kedden.

Kiderítették, kik voltak Stonehenge építői

A Földközi-tenger medencéjéből, a mai Görögország és Törökország vidékéről 6 ezer éve érkeztek meg a Stonehenge építőinek ősei Nagy-Britanniába – ezt állapította meg egy DNS-vizsgálatokkal alátámasztott tanulmány.

Szupermajmokat hoztak létre egy kínai laborban

Az emberi intelligencia kutatása céljából az emberi agy fejlődésében szerepet játszó gént ültettek majomgenomba kínai kutatók.

Idegen szervvé kezdett fejlődni a bizarr tüdődaganat

Biológusok miniatűr gyomrot, patkó- és vékonybelet szúrtak ki tüdődaganatból nyert sejtek mintái között.

Az alvászavarok kezelését a genetikában találták meg a kutatók

A valaha végzett legnagyobb mértékű genetikai vizsgálatot végezték el a kutatók, akik aktivitásmérő eszközöket használtak ahhoz, hogy megvizsgálják, hogy a genetika mennyiben tehető felelőssé a rossz alvás minőségének és időtartamának kérdésében. A kutatók friss eredményeiket a Nature Communications tudományos folyóiratban tették közzé.

Zimány Linda nem érti, miért beszélnek folyton az emberek a plasztikai beavatkozásairól

Zimány Linda elárulta, nem is érti, miért vannak sokan kiakadva azon, ha valaki plasztikai sebészhez fordul.

Újabb lépést tettek a szintetikus élet megalkotása felé

Egy baktérium teljes örökítőanyagát előállították mesterségesen svájci kutatók. A korábbi hasonló kísérletektől eltérően azonban nem egy élő baktérium örökítőanyagának másolatáról van szó, hanem egy optimalizált verzióról.

Hidegen hagyta a gombákat a dinoszauruszok kihalása

Hogy alakulhatott a ma élő gombafajok evolúciója, voltak-e fajképződési robbanások és tömeges kihalási események, és milyen szabályszerűségek szerint alakul a gombák sokfélesége a Föld különböző pontjain? Ezeknek a kérdéseknek eredt nyomába Nagy László, Varga Torda, Krizsán Krisztina és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő Lendület Gomba Genomika és Evolúció Csoport többi tagja most megjelent tanulmányukban, mely a Nature Ecology and Evolution folyóirat címlapjára került.

A szemöldök színéért felelős géneket azonosítottak

Elsőként azonosított a szemöldök színéért felelős kilenc gént egy nemzetközi kutatócsoport - derül ki a Journal of Investigative Dermatology című tudományos lapban megjelent tanulmányból.

Harry herceg hajhullása elárulja, ki is valójában az édesapja

Szakértő elárulta, tudja, ki lehet valójában Harry herceg édesapja.

A gének lehetnek az igazi felelősek az álmatlanságért

A kutatók legfrissebb tanulmányuk összeállításakor legalább 1,3 millió ember génjeit és alvási mintáit értékelték: több száz, olyan gént találtak, amelyek szorosan kapcsolódnak a kialakult álmatlansághoz. A megállapításaik olyan új kezelések kidolgozását segíthetik, amelyek sokunk számára életmentő segítséget jelenthetnek az alváshiánytól küszködő világban.

Másodszor azonosítottak másfél petéjű ikreket a világon

A világon másodszor azonosítottak olyan ikerpárt, amely se nem egypetéjű, se nem kétpetéjű, a Brisbane-ben 2014-ben született kisfiú és kislány másfél petéjű (sesquizigóta) ikerpár.