2022.05.22.
Júliapaleontológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- fosszília
- dinoszauruszok
- evolúció
- dinoszaurusz
- kréta időszak

Hazai képernyőre kerül Attenborouhg legújabb dokumentumfilmje
Két amatőr fosszíliavadász séta közben felfedezett egy mamut lábszárcsontot, a világhírű természettudós, Sir David Attenborough pedig nem tudott ellenállni a különleges leletnek, így egy régészekből és paleontológusokból álló csapattal azonnal a helyszínre sietett. A 215.000 éves maradványok végül sztyeppei mamutok állattemetőjéhez vezettek, a mellettük talált őskori eszközök pedig neandervölgyiek által készített kőszerszámok lehetnek. A felfedező kutatás eredményeit összegző dokumentumfilmet, az Attenborough és a mamut temetőt a hazai közönség a Viasat Nature csatornán láthatja majd, 2022. március 13. vasárnap 13:30-tól.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A mai polipok legősibb, tízkarú rokonát fedezték fel
A mai polipok legősibb ismert, már a dinoszauruszok kora előtt is élő rokonát fedezték fel egy kanadai múzeum fosszíliagyűjteményében.
Neandervölgyi: sokkal több a közös bennünk, mint gondoltuk
Korábbi vélekedések szerint a nagyjából 400.000 évvel ezelőtt megjelent, majd 40.000 ezer éve teljesen eltűnt neandervölgyi ember csak egy kisnövésű díjbirkózóra hasonlító, nagyon egyszerű és magánakvaló jellem volt. A legmodernebb tudományos eredmények és felfedezések szerint azonban őskori unokatestvéreink jobban hasonlítottak ránk, mint azt idáig gondolni véltük! A neandervölgyiek primitív, mégis kifinomult művészek voltak, akik figyelemre méltó szerszámokkal, kezdetleges orvosi ismeretekkel és a tűzgyújtás bámulatos elsajátításával rendelkeztek. De vajon hogyan jutott ezen információkhoz a tudósok és régészek csapata? A választ ...
106 millió éves vírust találtak fosszilizálva a humán genomban
Egy a dinoszauruszok korában élt emlős őseinket gyötrő vírus maradványaira bukkantak a genomjainkban lappangva.
Új fosszíliák tárják fel az ízeltlábúak légzőrendszerének eredetét
A Manchester Egyetem kutatója, David Legg, egy Kínából, Svájcból és Svédországból származó nemzetközi tudóscsoporttal együttműködve, február 7-én a Royal Society tudományos magazinjában bejelentett egy új fosszíliát, ami felfedi az ízeltlábúak kopolyújának eredetét.
Brutális állkapcsú kétméteres féregszörny élt a tengerben
A Bristoli Egyetem, a svéd Lund Egyetem valamint az Ontario Királyi Múzeum kutatói a múzeumban őrzött mintegy 400 millió éves devon időszaki tengeri üledékes kőzetlap tanulmányozása során egy óriási kihalt sörteféreg maradványaira bukkantak.
Újabb szenzációs felfedezés történt a Bakonyban
85 millió éves, borostyánba zárt ízeltlábúakat fedeztek fel az ELTE és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói a Veszprém megyei Ajkán. A gazdag leletanyagból elsőként vizsgált pók- és pattanóbogár-zárványok a tudomány számára új fajokat képviselnek. Különlegességüket az adja, hogy a földtörténet olyan időszakából származnak, melyből csak rendkívül kevés borostyánzárvány ismert, így a felfedezett új fajok evolúciós szempontból fontos hiátust töltenek ki.
Egy amatőr kutató 200 millió éves dinóösvényt fedezett fel Walesben
A dinoszauruszok korai rokonának egy walesi strandon felfedezett 50 méteres ösvénye hozta izgalomba a brit paleontológusokat.
Hatalmas tengeri szörnyet találtak, a feje is nagyobb, mint egy ember
Minden eddiginél hatalmasabb ichtyosauria fosszilis koponyájára bukkantak Nevadában. A földtörténeti középidő, a mezozoikum elején hozzávetőleg 244 millió éve élt ragadozó monstrum a korai triász időszak legfélelmetesebb tengeri ragadozója lehetett. A két méter hosszú megkövesedett koponya azt sugallja, hogy egykori tulajdonosának mérete a mai nagy ámbráscetével vetekedhetett.
„Hamis” évgyűrűk új adatokat nyújthatnak a régmúlt hurrikánokról
Az évgyűrűk megmutathatják a vihar gyakoriságban évezredek alatt történt változásokat.