Tudja-e, hogy ki volt valójában Toldi Miklós?

Arany János Toldi című elbeszélő költeményében, valamint az Ilosvai Selymes Péter regényes énekében szereplő Toldi Miklós nem kitalált alak, hanem bizony létező személy volt, Nagy Lajos király híres lovagja.

Óriásfarkasok és sárkányok: történelem a Trónok harcában

A kitalált királyságok, a gyakran túlzottan is erőszakosnak tűnő cselekmények, a dráma és a mágia furcsa egyvelege jellemzi a népszerű sorozat, a Trónok harca eseményeit. Bármilyen furcsa, de több igazság akad bennük, mint azt elsőre gondolnánk. Most bemutatjuk azokat a történelmi személyeket, helyeket és fogalmakat, amelyek meglepően hasonlítanak az író, George R. R. Martin rendkívül gazdag fantáziavilágához.

Tudja-e, hogy ki volt a magyar történelem igazi pünkösdi királya?

A legrövidebb ideig uralkodó királyunk mindössze 24 napot ült a magyar trónon. II. Károly, Nagy Lajos király gyámfia, akit rövid uralkodása miatt méltán emlegetnek a magyar történelem pünkösdi királyaként, udvari összeesküvés, illetve merénylet áldozata lett.

Akikért a harangok szólnak délben

1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.

Hamisítvány a világ legtitokzatosabb ereklyéje?

Egy most megjelent tanulmány azt állítja, hogy legnagyobb valószínűség szerint középkori hamisítvány a Krisztus halotti lepleként számontartott torinói lepel, amelyet ezúttal törvényszéki vizsgálatnak vetettek alá a kutatók, kizárólag a vérnyomoknak vélt vörös foltokra koncentrálva a relikvián.

A váci Memento Mori kiállítás múmiái is Budapestre jönnek

Ókori egyiptomi, inka, középkori német és a természetes úton konzerválódott váci múmiákat is megtekinthetik az érdeklődők a Világ Múmiái Kiállításon, amely augusztus 16-án nyílik Budapesten, a Komplex rendezvényközpontban.

Tudja-e, hogy miért került Tell Vilmos a magyar kártyára?

George Washingtonhoz hasonlóan a szabadságért harcolt, és elképesztő bátorsággal hasította ketté a saját fia feje tetejére elhelyezett almát száz lépés távolságból a számszeríjával. A svájci hős, Tell Vilmos nem véletlenül vált nemzeti jelképpé. De hogyan került a magyar kártya makkfelső-lapjára?

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a bernáthegyi kutyát?

A rumoshordóval ábrázolt kutya, amely Svájc fővárosában, Bernben, a természettudományi múzeumban állandó tárlattal is rendelkezik, egy szerzetesről kapta közismertté vált fajtanevét.

Tudja-e, hol található az elátkozott forrás, amiben minden kővé válik?

Az Egyesült Királyság területén több olyan régi és legendás forrás is található, amiben megkövesednek a beléjük került tárgyak. A múltban úgy tartották, hogy e „kutakat” gonosz varázslat sújtja, ezért a középkor embere sohasem kockáztatta meg, hogy az „elátkozott” kutak vizéből merítsen.

Az erényöv titkos története

Az erényöv ötlete a keresztes hadjáratok során lett igazán népszerű, amikor a katonák évekre elhagyták a feleségüket és háborúba indultak. De vajon ez a „biztonsági" eszköz a sötét középkor kegyetlenkedése, vagy csupán egy legenda? És vajon hogyan viselték a nők az erényöv viselésével járó higiéniai és egészségügyi problémákat?

Tudja-e, honnan ered az azt a hét meg nyolcát, és a kirelejzumát?

Az istenkáromlás gyökerei még a magyarság pogány múltjába nyúlnak vissza. Az államalapító, Szent István király tette meg hivatalosan is államvallásnak a kereszténységet, ám a magyarság egy, az ősi hagyományokhoz és a törzsi közösségi életformához ragaszkodó része ellenállt a térítésnek, a kereszténységgel szembeni ellenérzésének pedig – többek között - a keresztény jelképeket és dogmákat szidalmazó káromkodásokkal adott hangot.

Ennek a középkori hídnak még Hitler is megkegyelmezett

Több évszázaddal ezelőtt a hidaknak csak az egyik célja volt, hogy átkelést biztosítsanak a folyók felett. A középkorban kápolnákat és boltokat is építettek rájuk, többet pedig tornyokkal és bástyákkal erősítettek meg. A firenzei Ponte Vecchio, azaz az Öreg híd egy ilyen építmény.

Tudja-e, hogy melyik a magyar királynék városa?

Szent István az első püspökségek egyikét a Rómához hasonlóan dombokra épült Veszprém városában alapította. Szent István hitvesét, Gizellát itt, kedvenc városában koronázták magyar királynévá. Ettől kezdve vált sok évszázados szokássá, hogy a magyar uralkodók hitveseit a „Királynék városának” főpásztora, a mindenkori veszprémi püspök, a „királyné kancellárja” koronázta meg.

Tudja-e, melyik Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéje?

Magyarországnak három kiemelkedő nemzeti ereklyéje van, a Szent Korona, a Szent Jobb, valamint a harmadik, Szent László hermája, amelyet Győrött, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő hordalékkúpon, a Káptalandombon álló Nagyboldogasszony-székesegyházban őriznek. Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol mindhárom ereklye megfordult.

Boszorkány, Boszorkány! Elégethetjük?

Boszorkány, Boszorkány! Most találtuk, máglyára vethetjük? Szól az egyik hang a felbőszült tömegből, a Monty Python és a Szent Grál című filmben. A király testőre erre megkérdezi, honnan tudják, hogy a nő boszorkány. Érkezik is a vicces, azonban a valósághoz félelmetesen közelálló válasz: mert úgy néz ki.

Értékes középkori leletek a gombaszögi pálos monostorból

Több értékes középkori lelet, köztük korabeli érmék, freskómaradványok és egy kódex is felszínre került a felvidéki Gombaszögön, ahol a napokban fejeződött be a helyi pálos monostor feltárásának idei szakasza - tájékoztatta az MTI-t az ásatást szervező Sine Metu polgári társulás.

Tudja-e, mi köze Szent Antal tüzének a gyilkos liszthez?

Ma már tudjuk, hogy ha a liszt lilásra színeződött, tilos elfogyasztani, mert mérgezett. Valamikor ez a fajta mérgezés egy rejtélyes, ismeretlen eredetű rettegett betegség volt, amit a középkorban Szent Antal tüzeként emlegették.

Tudja-e, hogy mik is valójában a kunhalmok?

Az alföldi rónán domborodnak a síkság fölé azok az öt-tíz méter magas és húsz –ötven méter átmérőjű kúpok, vagy félgömb alakú képződmények, amelyeket évszázadok óta csak kunhalmokként emlegetnek. De valójában volt-e a kunoknak bármi köze ezekhez a halmokhoz? Utánajártunk a kérdésnek.

Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?

Győr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas ősi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerező tölgy nagy valószínűséggel hazánk legidősebb fája.

Így gyógyítottak a középkorban

Nemcsak a pestissel, a leprával és különböző fertőzésekkel kellett megharcolniuk a középkori gyógyítóknak. De vajon mennyi tudás, és milyen lehetőségek álltak a rendelkezésükre ahhoz, hogy kezeljék a betegeket?

Kelta szörnyek és démonok, melyek Harry Pottert is inspirálták

Istenek és istennők panteonja, szörnyek, hősök, alakváltók és varázslatok széles repertoárja övezi a kelta mitológiát. Nem csoda, hogy jelképei és szimbólumai egyaránt megihlették a Harry Pottert vagy épp a Csillagok háborúját. Keresse a hasonlóságokat!

Tudja-e, hogy hol áll még ma is pellengér Magyarországon?

Pellengérre állítani, kipellengérezni, mondják, amikor valakit nyilvánosan kínos helyzetbe hoznak, megkritizálnak. De mi célt is szolgált ez a középkori büntetőeszköz, a pellengér, amelyből még ma is áll egy hazánkban?

A viking, aki Kolumbusz előtt fedezte fel Amerikát

Csaknem pontosan ötszáz évvel Kolumbusz előtt hajózott Amerikába a nagy viking vezér, Leif Eriksson. Az izlandi felfedező 1000 körül első európaiként érte el Észak-Amerika partjait, egészen pontosan a mai Új-Fundland területét.

Hosszított koponyájú nők is érkeztek a Balkánról Közép-Európába

Hosszított koponyájú nők is érkeztek a balkáni térségből a kora középkori német falvakba Európán keresztül vándorolva a Római Birodalom bukása után - derült ki egy nemzetközi kutatásból.

Láncra vert kopasz hercegné, fekete vezeklőcsuhában

Habár a történelmi hagyomány szerint Eleanor Cobham bájitallal csábította el férjét, és a fiatal királyt, VI. Henriket is varázslattal akarta letaszítani a trónról, máig nem tudni, hogy ez valójában így történt-e. Cobham és férje, Humphrey herceg története sokkal inkább hasonlít egy olyan szomorú szerelmi történetre, amelyet a külső tényezők alakítottak, és ők maguk az önös érdekekből fakadó összeesküvések áldozatául váltak.

Tudja-e, hogy mitől fénylik valami úgy, mint a Salamon töke?

Ha valami szépen ragyog, csillog-villog, szokás azt mondani, hogy úgy fénylik, mint a Salamon töke. Ki is ez a Salamon és mitől fénylik az ő töke? Kifényesítettük, utánajártunk.

Tudja-e, hogy ki is valójában az ördög ügyvédje?

A kereszténység három nagy ága közül a katolikus és az ortodox egyház sajátossága a boldogok és a szentek tisztelete, a protestánsok teológiai okokból elvetik a szentek kultuszát. A katolikus egyházban csak a 16. század végén öltött végleges formát a szentté avatási processzus, amelyben a világi perekhez hasonló kontardiktórius, azaz érveket és ellenérveket felsorakoztató eljárásrend érvényesül.

Tudja-e, hogy hol húzzák a delet hazánk legrégebbi harangjával?

A harangozás hagyománya egészen az 5. századig nyúlik vissza, de a déli harangszó csak III. Kalllixtusz pápa 1456. június 29-én a kereszténység védelmében, illetve az iszlám hódítás ellen kiadott imabullája óta vált napi szokássá.

Kalandos középkor: a pápa, akiről évszázadokig azt hitték, hogy nő volt

VIII. János pápa a legenda szerint kétszer is volt pápa, méghozzá egyszer Johannaként. A véletlen folytán kiderült igazság miatt felhördülő tömeg és a vajúdó, pápának felszentelt asszony története hosszú időn át beszédtéma volt a középkori keresztény világban.

Bizarr gyógyítás: ezt tették a nőkkel a középkorban

Pióca a menstruációs fájdalom ellen? Fenekléssel a termékenységért? A középkori gyógyászatban igen furcsa módszereket alkalmaztak.

Tudja-e, hol van az egyetlen épségben fennmaradt magyar királysír?

Az Árpád-házi magyar királyok tradicionális koronázó és temetkezési helye, egészen I. (Szapolyai) János haláláig Székesfehérvár volt. Természetesen akadtak köztük kivételek is, akiket nem az ősi koronázó város bazilikájában temettek el, ám közülük csupán egyetlen egy uralkodónknak maradt fenn háborítatlan épségben a koraközépkori sírhelye, hazánk területén.

Nőies férfiak és férfias nők: nem genderek, hanem vikingek

Szerették a luxuscikkeket, és divatosan öltözködtek. A férfiak nőiesek, míg a nők férfiasak voltak. Lehettek szőkék, vörösek, de sötét hajúak is. Manapság gyakran mosódnak össze a legendák és a valóság képei, ahogy egyre több figyelem irányul az ősi viking harcosokra.

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a János-hegyet?

„János legyen fenn a János-hegyen..."- mondja a kellemes, fülbemászó örökzöld Eisemann Mihály nóta. Budapest legmagasabb pontja, az 527 méter magas János-hegy, csúcsán az Erzsébet –kilátóval, a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye.

Szent László legendáját ábrázoló falfestményt rejtett a vakolat

Szent László legendáját ábrázoló falképre bukkantak a kutatók az erdélyi Somogyom szász evangélikus templomában. Az októberben tett felfedezésről Kiss Loránd erdélyi falkép-restaurátor számolt be az MTI-nek.

Már a középkorban is hamisították a neves márkákat

„Se pénz, se posztó" – az ismert mondás eredetileg a fizetés elmaradását jelentette. De miért volt ilyen jelentősége a korabeli kereskedelemben a posztónak? Hogyan fizettek a termékekért, és milyen trükköket vetettek be a csalók a vevők megtévesztése érdekében? Mindennek feltárása pedig miként segíti a gazdaságtörténeti kutatásokat? Weisz Boglárka, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Középkori Magyar Gazdaságtörténet Lendület Kutatócsoportjának vezetője az eddigi eredményeiket összegezte.

Még sehol sem voltak az oszmánok, amikor már állt Eger ősi vára

Nem csupán a műemléki épületegyüttes jelentőségéhez méltó helyreállítását készítették elő, de fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben, a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek.

Járványok, éhínségek áldozatai a csehországi sírokban

Mintegy harminc középkori tömegsírt tártak fel a kelet-csehországi Kutná Horában a régészek. Szakértők szerint európai szempontból is jelentős leletről van szó.

A középkorban is túrázhat a hétvégén

Kelták, részeges Jack, halloween, és a halottak napja

November elsején és másodikán gyertyafénybe borulnak a temetők. A hozzátartozók felkeresik halottaik sírját, melyeket csokrokkal és koszorúkkal díszítenek fel. Mint sok egyházi ünnepnek, ennek is pogány gyökerei vannak, amely egészen a kelta időkig nyúlik vissza, amikor a kelták november elseje körül nagy tüzek gyújtásával az elmúlást és az új kezdetet ünnepelték.

Egy hónapos részegség és mámor, ilyen volt a vikingesküvő

A házasság képviselte a viking kultúra családi struktúrájának a szívét. Kecskeáldozat, eltemetett kard, részegség egy hónapig, ezek mind velejárói voltak a hosszúra nyúló frigynek. Ezért voltak az ehhez kapcsolódó szertartások annyira bonyolultak és összetettek.

Tudja-e, honnan származik a kézfogás, a hajbók, és a szervusz?

A napjainkban is általános "szervusz" köszöntés gyökerei az ókori Rómáig, a különös udvarias férfiak által a hölgyeknek adott kézcsók hagyománya pedig a lovagkorig nyúlik vissza.

Ilyennek látja a 40 feletti nőket egy férfi

Döbbenetes vallomás kezdett el terjedni a neten, amelyet egy férfi írt a 40 feletti nőkről. 

Régi idők szexszimbólumai: a középkor és Jeanne D’Arc

Új sorozatunkban elmúlt korokba teszünk utazásokat, hogy a történelem kezdeteitől egészen a 2000-es évekig egy-egy ikonikus nőalak figuráján keresztül megvizsgáljuk: mi számított az adott időszakban szépségideálnak és kívánatosnak. A harmadik részben a középkori Franciaországba látogatunk.

Így vette el a sznobéria az európai konyha ízeit

Tudja, mitől kevésbé ízletes az európai konyha, mint a keleti rokonai? A jelenségnek nemcsak kulturális, hanem bizony komoly, a távoli múltba visszanyúló történelmi okai is vannak.

Legendás kincsek, melyek mind a mai napig nem kerültek elő

A történelem vérzivataraiban számos világhírű mű- és kegytárgynak veszett nyoma, de nemcsak felbecsülhetetlen értékű aranykincsek, hanem például a pekingi előember tudománytörténeti jelentőségű koponyamaradványa is eltűnt a második világháború zűrzavaros éveiben. Vannak olyan tárgyak, amelyek sorsa egészen az eltűnésükig jól dokumentált, de akadnak olyanok is, mint például a titokzatos templomos lovagrend mesés hagyatéka, vagy a nácik aranya, amelyek sorsa a legendák ködébe vész. Összeállításunkban néhány eltűnt világhíres kincs nyomába eredtünk.

Valami egészen bizarr dolgot fedeztek fel egy középkori sírban

Egy három hétig tartó ásatás során valami elképesztő és megmagyarázhatatlan dolgot fedeztek fel az archeológusok a La Manche környékén. Egy sírt, amiben bizonyíthatóan nem emberi maradványok nyugszanak.

Még angolul sem tudott a leghíresebb angol uralkodó

Nyolcszázhatvan éve, 1157. szeptember 8-án született Oroszlánszívű Richárd angol király, aki csaknem tízéves uralkodását szinte végig hadakozással töltötte, s alig fél évig tartózkodott angol földön.

Muszlimok élhettek Orosháza környékén a középkorban

Orosháza környékén a 11-13. században muszlimok élhettek, a korábbi kutatásokkal ellentétben nem a skandinávoktól, hanem tőlük származhat a budai márka pénzverési alapsúly - véli kutatásai alapján Rózsa Zoltán, az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum régész igazgatója.

Mégsem volt tömeggyilkos a 14. század Darth Vaderje

Nem szolgált rá a Fekete Herceg névre a középkori Anglia egyik legnagyobb hadvezére, Eduárd walesi herceg, akinek az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a kezéhez - állítja francia archívumokban felfedezett dokumentumok alapján egy róla megjelent, új életrajz szerzője.

Vérbe borította Angliát a viking bosszúálló

Számos csatában tört a csontja, a lovaglási stílusa rendkívül vadnak bizonyult, és ráadásul igen magasra is nőtt. Csonttalan Ivar nevét sokféleképpen magyarázzák a viking sagák, ám egy biztos: észak ura legyőzhetetlenül élte életét.