Ritka aranykincsre bukkantak Bulgáriában

Egy ritkaságszámba menő, 800 éves arany ereklyetartó mellkeresztet találtak egy nemrég feltárt középkori templom maradványai közt a bulgáriai Veliko Tarnovóban.

Tudja, melyik volt a legtöbb áldozatot követelő magyarországi merénylet?

A magyar történelem sem mellőzi a hosszú évszázadokra visszanyúló merényletek krónikáját. A középkortól a 20. század elejéig elsősorban a koronás fők, vagy az ország politikai életében befolyásos szerepet játszó főrendek és államférfiak estek az ilyen-olyan cselszövések áldozatául. Ehhez képest az ártatlan, hétköznapi embereket célba vevő terrorizmus már a modern kor, a 20. század „találmánya", amiből természetesen Magyarország sem maradt ki.

Megdöbben, ha megtudja, hogy ki volt a Tower utolsó foglya

A Tower, a brit főváros egyik legrégebbi és leghíresebb épületének vaskos falai megannyi történelmi dráma emlékét őrzik. A koraközépkori várkastély nemcsak az angol uralkodók királyi rezidenciájaként, hanem a brit történelem számos főrangújának börtönéül, sőt siralomházaként is szolgált, egészen a 18. század végéig. A patinás várbörtön súlyos ajtaja azonban a második világháború vérzivataros éveiben még egyszer kinyílt, személyesen Winston Churchill utasítására.

Hová tűnhetett a bankárlovagok kincse?

A történelem egyik rendkívül izgalmas fejezete a templomos lovagokhoz kötődik. Hihetetlen történetek terjedtek róluk már abban a korban is, amelyben éltek, később pedig romantikus és a misztikum ködébe vesző legendák hősei lettek. A templomosok rendje két évszázados fennállása alatt a katonáskodás mellett a pénzügyek terén is szép eredményeket ért el, szabályos bankrendszert tartott fenn és mérhetetlen vagyont halmozott fel. Túl nagyra nőttek azonban, ez okozta később a vesztüket is. Állítólagosan elrejtett kincseiket pedig a mai napig keresik a kalandorok szerte a világban.

Tudja-e, hogy melyik Magyarország legkisebb városa?

A falu és város közötti különbségre önmagában a lakosság lélekszáma alapján igen nehéz lenne valamiféle törvényszerűséget megfogalmaznunk. Amíg a budai hegyek tövében fekvő nagyközség, Solymár lakossága több mint tízezer főt tesz ki, addig az ország legkisebb városában alig valamivel több, mint ezren laknak. Magyarország legkisebb városai között olyan települést is találhatunk, ami egykor királyi székhely, és a Szent Korona őrzési helye volt.

Hogyan finanszírozták a keresztes hadjáratokat?

Az első keresztes hadjárat során – 1095-ban – több tízezren indultak el a Szentföldre. A kezdeményezésnek a vallási mellett politikai és gazdasági okai is voltak. Ezek közül az egyik legfontosabb a bizánci hadsereg veresége volt 1071-ben a manzikerti csatában, a mai Törökország keleti részében, ahol a szeldzsukok győzték le őket. Bizánc elveszítette fennhatóságát Szíria északi része és Kis-Ázsia fölött, de a keresztény Európa már ezt megelőzően is engedett át fontos területeket a muzulmánoknak. A nyolcadik században Észak-Afrika, Palesztina, Szíria és Spanyolország jelentős része muszlim fennhatóság alá került. Bizánc irányítását 10085-ben ...

Gigantikus prehistorikus temetkezési helyre bukkantak

Nagyjából ezer sírból álló ősi temetkezőhelyet tártak fel Albániában egy gázvezeték építésekor: a különleges lelőhely betekintést enged az ország ötezer éves történelmébe.

Az utolsó vacsora asztalterítője lenne a rejtélyes torinói lepel?

A torinói lepel elismert szakértője, John P. Jackson amerikai fizikus tartott előadást kutatásairól szombaton Budapesten, a Szent István-bazilikában. A kutató 1978-ban részt vett a Krisztus halotti leplének tartott relikvia tudományos módszerekkel elvégzett vizsgálatában. A különleges ereklye számos olyan jellegzetességgel rendelkezik, amelyek keletkezésére mind a mai napig nincs megnyugtató válasz.

Ősi, letűnt civilizáció építményét rejtette egy tó

Nem mindennapi titkokat őrzött évszázadokig a törökországi Iznik-tó. Néhány légi felvételnek hála, fény derült egy ősi építmény létezésére, amelyet azóta intenzíven tanulmányoznak az archeológusok.

A kannibalizmus ezernyi hátborzongató arca

Talán kevés annyira hátborzongató és taszító dolog akad az emberiség kultúrtörténetében, mint a kannibalizmus. Annak ellenére, hogy a kannibalizmus még napjainkban is társadalmi tabutémának számít, a történelem azonban azt mutatja, hogy ez sokkal összetettebb és meglepőbb jelenség, mintsem azt gondolnánk.

Tudja-e, hogy ki volt valójában Toldi Miklós?

Arany János Toldi című elbeszélő költeményében, valamint az Ilosvai Selymes Péter regényes énekében szereplő Toldi Miklós nem kitalált alak, hanem bizony létező személy volt, Nagy Lajos király híres lovagja.

Óriásfarkasok és sárkányok: történelem a Trónok harcában

A kitalált királyságok, a gyakran túlzottan is erőszakosnak tűnő cselekmények, a dráma és a mágia furcsa egyvelege jellemzi a népszerű sorozat, a Trónok harca eseményeit. Bármilyen furcsa, de több igazság akad bennük, mint azt elsőre gondolnánk. Most bemutatjuk azokat a történelmi személyeket, helyeket és fogalmakat, amelyek meglepően hasonlítanak az író, George R. R. Martin rendkívül gazdag fantáziavilágához.

Tudja-e, hogy ki volt a magyar történelem igazi pünkösdi királya?

A legrövidebb ideig uralkodó királyunk mindössze 24 napot ült a magyar trónon. II. Károly, Nagy Lajos király gyámfia, akit rövid uralkodása miatt méltán emlegetnek a magyar történelem pünkösdi királyaként, udvari összeesküvés, illetve merénylet áldozata lett.

Akikért a harangok szólnak délben

1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.

Hamisítvány a világ legtitokzatosabb ereklyéje?

Egy most megjelent tanulmány azt állítja, hogy legnagyobb valószínűség szerint középkori hamisítvány a Krisztus halotti lepleként számontartott torinói lepel, amelyet ezúttal törvényszéki vizsgálatnak vetettek alá a kutatók, kizárólag a vérnyomoknak vélt vörös foltokra koncentrálva a relikvián.

A váci Memento Mori kiállítás múmiái is Budapestre jönnek

Ókori egyiptomi, inka, középkori német és a természetes úton konzerválódott váci múmiákat is megtekinthetik az érdeklődők a Világ Múmiái Kiállításon, amely augusztus 16-án nyílik Budapesten, a Komplex rendezvényközpontban.

Tudja-e, hogy miért került Tell Vilmos a magyar kártyára?

George Washingtonhoz hasonlóan a szabadságért harcolt, és elképesztő bátorsággal hasította ketté a saját fia feje tetejére elhelyezett almát száz lépés távolságból a számszeríjával. A svájci hős, Tell Vilmos nem véletlenül vált nemzeti jelképpé. De hogyan került a magyar kártya makkfelső-lapjára?

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a bernáthegyi kutyát?

A rumoshordóval ábrázolt kutya, amely Svájc fővárosában, Bernben, a természettudományi múzeumban állandó tárlattal is rendelkezik, egy szerzetesről kapta közismertté vált fajtanevét.

Tudja-e, hol található az elátkozott forrás, amiben minden kővé válik?

Az Egyesült Királyság területén több olyan régi és legendás forrás is található, amiben megkövesednek a beléjük került tárgyak. A múltban úgy tartották, hogy e „kutakat” gonosz varázslat sújtja, ezért a középkor embere sohasem kockáztatta meg, hogy az „elátkozott” kutak vizéből merítsen.

Az erényöv titkos története

Az erényöv ötlete a keresztes hadjáratok során lett igazán népszerű, amikor a katonák évekre elhagyták a feleségüket és háborúba indultak. De vajon ez a „biztonsági" eszköz a sötét középkor kegyetlenkedése, vagy csupán egy legenda? És vajon hogyan viselték a nők az erényöv viselésével járó higiéniai és egészségügyi problémákat?

Tudja-e, honnan ered az azt a hét meg nyolcát, és a kirelejzumát?

Az istenkáromlás gyökerei még a magyarság pogány múltjába nyúlnak vissza. Az államalapító, Szent István király tette meg hivatalosan is államvallásnak a kereszténységet, ám a magyarság egy, az ősi hagyományokhoz és a törzsi közösségi életformához ragaszkodó része ellenállt a térítésnek, a kereszténységgel szembeni ellenérzésének pedig – többek között - a keresztény jelképeket és dogmákat szidalmazó káromkodásokkal adott hangot.

Ennek a középkori hídnak még Hitler is megkegyelmezett

Több évszázaddal ezelőtt a hidaknak csak az egyik célja volt, hogy átkelést biztosítsanak a folyók felett. A középkorban kápolnákat és boltokat is építettek rájuk, többet pedig tornyokkal és bástyákkal erősítettek meg. A firenzei Ponte Vecchio, azaz az Öreg híd egy ilyen építmény.

Tudja-e, hogy melyik a magyar királynék városa?

Szent István az első püspökségek egyikét a Rómához hasonlóan dombokra épült Veszprém városában alapította. Szent István hitvesét, Gizellát itt, kedvenc városában koronázták magyar királynévá. Ettől kezdve vált sok évszázados szokássá, hogy a magyar uralkodók hitveseit a „Királynék városának” főpásztora, a mindenkori veszprémi püspök, a „királyné kancellárja” koronázta meg.

Tudja-e, melyik Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéje?

Magyarországnak három kiemelkedő nemzeti ereklyéje van, a Szent Korona, a Szent Jobb, valamint a harmadik, Szent László hermája, amelyet Győrött, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő hordalékkúpon, a Káptalandombon álló Nagyboldogasszony-székesegyházban őriznek. Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol mindhárom ereklye megfordult.

Boszorkány, Boszorkány! Elégethetjük?

Boszorkány, Boszorkány! Most találtuk, máglyára vethetjük? Szól az egyik hang a felbőszült tömegből, a Monty Python és a Szent Grál című filmben. A király testőre erre megkérdezi, honnan tudják, hogy a nő boszorkány. Érkezik is a vicces, azonban a valósághoz félelmetesen közelálló válasz: mert úgy néz ki.

Értékes középkori leletek a gombaszögi pálos monostorból

Több értékes középkori lelet, köztük korabeli érmék, freskómaradványok és egy kódex is felszínre került a felvidéki Gombaszögön, ahol a napokban fejeződött be a helyi pálos monostor feltárásának idei szakasza - tájékoztatta az MTI-t az ásatást szervező Sine Metu polgári társulás.

Tudja-e, mi köze Szent Antal tüzének a gyilkos liszthez?

Ma már tudjuk, hogy ha a liszt lilásra színeződött, tilos elfogyasztani, mert mérgezett. Valamikor ez a fajta mérgezés egy rejtélyes, ismeretlen eredetű rettegett betegség volt, amit a középkorban Szent Antal tüzeként emlegették.

Tudja-e, hogy mik is valójában a kunhalmok?

Az alföldi rónán domborodnak a síkság fölé azok az öt-tíz méter magas és húsz –ötven méter átmérőjű kúpok, vagy félgömb alakú képződmények, amelyeket évszázadok óta csak kunhalmokként emlegetnek. De valójában volt-e a kunoknak bármi köze ezekhez a halmokhoz? Utánajártunk a kérdésnek.

Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?

Győr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas ősi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerező tölgy nagy valószínűséggel hazánk legidősebb fája.

Így gyógyítottak a középkorban

Nemcsak a pestissel, a leprával és különböző fertőzésekkel kellett megharcolniuk a középkori gyógyítóknak. De vajon mennyi tudás, és milyen lehetőségek álltak a rendelkezésükre ahhoz, hogy kezeljék a betegeket?

Kelta szörnyek és démonok, melyek Harry Pottert is inspirálták

Istenek és istennők panteonja, szörnyek, hősök, alakváltók és varázslatok széles repertoárja övezi a kelta mitológiát. Nem csoda, hogy jelképei és szimbólumai egyaránt megihlették a Harry Pottert vagy épp a Csillagok háborúját. Keresse a hasonlóságokat!

Tudja-e, hogy hol áll még ma is pellengér Magyarországon?

Pellengérre állítani, kipellengérezni, mondják, amikor valakit nyilvánosan kínos helyzetbe hoznak, megkritizálnak. De mi célt is szolgált ez a középkori büntetőeszköz, a pellengér, amelyből még ma is áll egy hazánkban?

A viking, aki Kolumbusz előtt fedezte fel Amerikát

Csaknem pontosan ötszáz évvel Kolumbusz előtt hajózott Amerikába a nagy viking vezér, Leif Eriksson. Az izlandi felfedező 1000 körül első európaiként érte el Észak-Amerika partjait, egészen pontosan a mai Új-Fundland területét.

Hosszított koponyájú nők is érkeztek a Balkánról Közép-Európába

Hosszított koponyájú nők is érkeztek a balkáni térségből a kora középkori német falvakba Európán keresztül vándorolva a Római Birodalom bukása után - derült ki egy nemzetközi kutatásból.

Láncra vert kopasz hercegné, fekete vezeklőcsuhában

Habár a történelmi hagyomány szerint Eleanor Cobham bájitallal csábította el férjét, és a fiatal királyt, VI. Henriket is varázslattal akarta letaszítani a trónról, máig nem tudni, hogy ez valójában így történt-e. Cobham és férje, Humphrey herceg története sokkal inkább hasonlít egy olyan szomorú szerelmi történetre, amelyet a külső tényezők alakítottak, és ők maguk az önös érdekekből fakadó összeesküvések áldozatául váltak.

Tudja-e, hogy mitől fénylik valami úgy, mint a Salamon töke?

Ha valami szépen ragyog, csillog-villog, szokás azt mondani, hogy úgy fénylik, mint a Salamon töke. Ki is ez a Salamon és mitől fénylik az ő töke? Kifényesítettük, utánajártunk.

Tudja-e, hogy ki is valójában az ördög ügyvédje?

A kereszténység három nagy ága közül a katolikus és az ortodox egyház sajátossága a boldogok és a szentek tisztelete, a protestánsok teológiai okokból elvetik a szentek kultuszát. A katolikus egyházban csak a 16. század végén öltött végleges formát a szentté avatási processzus, amelyben a világi perekhez hasonló kontardiktórius, azaz érveket és ellenérveket felsorakoztató eljárásrend érvényesül.

Tudja-e, hogy hol húzzák a delet hazánk legrégebbi harangjával?

A harangozás hagyománya egészen az 5. századig nyúlik vissza, de a déli harangszó csak III. Kalllixtusz pápa 1456. június 29-én a kereszténység védelmében, illetve az iszlám hódítás ellen kiadott imabullája óta vált napi szokássá.

Kalandos középkor: a pápa, akiről évszázadokig azt hitték, hogy nő volt

VIII. János pápa a legenda szerint kétszer is volt pápa, méghozzá egyszer Johannaként. A véletlen folytán kiderült igazság miatt felhördülő tömeg és a vajúdó, pápának felszentelt asszony története hosszú időn át beszédtéma volt a középkori keresztény világban.

Bizarr gyógyítás: ezt tették a nőkkel a középkorban

Pióca a menstruációs fájdalom ellen? Fenekléssel a termékenységért? A középkori gyógyászatban igen furcsa módszereket alkalmaztak.

Tudja-e, hol van az egyetlen épségben fennmaradt magyar királysír?

Az Árpád-házi magyar királyok tradicionális koronázó és temetkezési helye, egészen I. (Szapolyai) János haláláig Székesfehérvár volt. Természetesen akadtak köztük kivételek is, akiket nem az ősi koronázó város bazilikájában temettek el, ám közülük csupán egyetlen egy uralkodónknak maradt fenn háborítatlan épségben a koraközépkori sírhelye, hazánk területén.

Nőies férfiak és férfias nők: nem genderek, hanem vikingek

Szerették a luxuscikkeket, és divatosan öltözködtek. A férfiak nőiesek, míg a nők férfiasak voltak. Lehettek szőkék, vörösek, de sötét hajúak is. Manapság gyakran mosódnak össze a legendák és a valóság képei, ahogy egyre több figyelem irányul az ősi viking harcosokra.

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a János-hegyet?

„János legyen fenn a János-hegyen..."- mondja a kellemes, fülbemászó örökzöld Eisemann Mihály nóta. Budapest legmagasabb pontja, az 527 méter magas János-hegy, csúcsán az Erzsébet –kilátóval, a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye.

Szent László legendáját ábrázoló falfestményt rejtett a vakolat

Szent László legendáját ábrázoló falképre bukkantak a kutatók az erdélyi Somogyom szász evangélikus templomában. Az októberben tett felfedezésről Kiss Loránd erdélyi falkép-restaurátor számolt be az MTI-nek.

Már a középkorban is hamisították a neves márkákat

„Se pénz, se posztó" – az ismert mondás eredetileg a fizetés elmaradását jelentette. De miért volt ilyen jelentősége a korabeli kereskedelemben a posztónak? Hogyan fizettek a termékekért, és milyen trükköket vetettek be a csalók a vevők megtévesztése érdekében? Mindennek feltárása pedig miként segíti a gazdaságtörténeti kutatásokat? Weisz Boglárka, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Középkori Magyar Gazdaságtörténet Lendület Kutatócsoportjának vezetője az eddigi eredményeiket összegezte.

Még sehol sem voltak az oszmánok, amikor már állt Eger ősi vára

Nem csupán a műemléki épületegyüttes jelentőségéhez méltó helyreállítását készítették elő, de fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben, a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek.

Járványok, éhínségek áldozatai a csehországi sírokban

Mintegy harminc középkori tömegsírt tártak fel a kelet-csehországi Kutná Horában a régészek. Szakértők szerint európai szempontból is jelentős leletről van szó.

A középkorban is túrázhat a hétvégén

Kelták, részeges Jack, halloween, és a halottak napja

November elsején és másodikán gyertyafénybe borulnak a temetők. A hozzátartozók felkeresik halottaik sírját, melyeket csokrokkal és koszorúkkal díszítenek fel. Mint sok egyházi ünnepnek, ennek is pogány gyökerei vannak, amely egészen a kelta időkig nyúlik vissza, amikor a kelták november elseje körül nagy tüzek gyújtásával az elmúlást és az új kezdetet ünnepelték.

Egy hónapos részegség és mámor, ilyen volt a vikingesküvő

A házasság képviselte a viking kultúra családi struktúrájának a szívét. Kecskeáldozat, eltemetett kard, részegség egy hónapig, ezek mind velejárói voltak a hosszúra nyúló frigynek. Ezért voltak az ehhez kapcsolódó szertartások annyira bonyolultak és összetettek.