genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kiderült, miért kaphat tüdõrákot az, aki soha nem dohányzott
Bizonyos génmutációk szennyezõ anyagokkal érintkezve elindíthatják a tüdõt megtámadó rákos folyamatokat, és ehhez még csak rendszeres dohányzás sem szükséges.
Így kaphat tüdõrákot az, aki sohasem dohányzott
A légszennyezés a nem dohányzóknál is tüdõrákot okozhat, kutatók egy csoportjának most ennek a folyamatnak a mechanizmusát sikerült leírni. Az új eredmények a rákmegelõzés szempontjából is fontosak lehetnek.
Halhatatlanná vált egy állat, nehéz elhinni, hogyan csinálta
Létezik egy faj, amelynek gyakorlatilag sikerült elérnie a halhatatlanságot, olyan értelemben, hogy nem öregszik meg. Kutatók most összevetették a génállományát halandó társai genomjával, hogy kiderítsék, mi a titka.
Családi fotót mutatott Vasvári Vivien, szerinte "csúcs genetika" az övék
Ritka fotót mutatott Vasvári Viven, melyen családjának négy generációja látható. A modell nagyon büszke a családra, ezért büszkén mutatta meg a követõinek a róluk készült képet. A felvételen a nyolcvanéves nagypapája, a közel hatvanéves édesanyja, õ és két gyereke, Ariana és Edward látható. Vasvári a képet elnézve meg is jegyezte, hogy „csúcs genetika" az övék, amitõl reméli, hogy õt is olyan sokáig fiatalon tartja majd, mint a felmenõit.
Megvizsgálták az ûrhajósok vérét, amit találtak, az a tudósokat is megrémisztette
Összesen tizennégy ûrhajós DNS-ében azonosítottak mutációkat egy most nyilvánosságra hozott vizsgálat során - írja a Futurism.
Átfogó kutatás az eurázsiai népek genetikai kapcsolatairól
Egy nagyszabású nemzetközi kutatás során több mint 200 tudós vizsgálta a Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia népességtörténeti összefüggéseit, vagyis az Európa és Ázsia közötti hidat alkotó területen élt népességek kulturális és genetikai hatásait.
Mikor vált szét a gombák és az állatok útja? Magyar kutatók jöhettek rá a válaszra
Az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói nemzetközi együttmûködés keretében vizsgálták két látszólag nagyon különbözõ, ám valójában meglepõen közeli rokon többsejtû csoport, az állatok és gombák evolúciós eredetét. A rangos Nature folyóiratban megjelenõ munkájukban a mai genetikai sokféleséget felhasználó, az ELTE-n fejlesztett számítógépes modelleken alapuló evolúciós rekonstrukciót mutatnak be. Az egyes gének történetét egyenként rekonstruáló eljárás segítségével feltérképezték a gombák és az állatok evolúciós útját a komplex többsejtûség felé. Eredményeik szerint a két csoport már meglepõen korán, szinte közvetlenül közös õssüktõl ...
Példa nélküli DNS-szûrést végeznek Ausztráliában, sok ember életét megmenthetik
A világ elsõ preventív DNS-szûrését indítja el Ausztrália a rák- és szívbetegségek kockázatának kiszûrésére. A Monash Egyetemen, országos együttmûködésben megvalósuló projekt lehetõvé teszi, hogy a fiatalok ingyenes nyáltesztek segítségével értesüljenek arról, ki vannak-e téve bizonyos rákos megbetegedések vagy szívbetegségek fokozott kockázatának.
Undorító dolgot találtak a bolti teákban
Több mint ezer rovarfaj DNS-ét azonosították a boltban kapható teákban. Ez elsõ olvasatra undorító lehet, a kutatók szerint azonban örülnünk kell az eredménynek.
Feltámasztanák a kihalás szimbólumát
Ausztrál és amerikai kutatók több millió dolláros projektbe kezdenek, hogy visszahozzák a halálból a tasmán tigrist - írja a BBC.
Feltámasztanák a mamutokat, de ehhez génekre van szükség
Az iScience folyóiratban publikált tanulmány szerint az új eredmények hatással lehetnek a kihalt fajok feltámasztására irányuló nemzetközi erõfeszítésekre. A kutatást a stockholmi Paleogenetikai Központ, a Stockholmi Egyetem és a Svéd Természettudományi Múzeum együttmûködésében végezték.
Szenzációs felfedezés: azonosították a legendás magyar király földi maradványait
Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek elemzése révén - tájékoztatta a felsõoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
Elképesztõ felfedezés: meglehet a rákellenes csodaszer
Egy több mint 20 éven át tartó, világszerte csaknem 1000 résztvevõt érintõ vizsgálat fontos eredményre jutott: azok az emberek, akik olyan betegségben szenvednek, amely miatt nagyobb az esélyük bizonyos rákos megbetegedések kialakulására, több mint 60 százalékkal csökkenthetik egyes rákos megbetegedések kockázatát, ha egyszerûen több rezisztens keményítõt tesznek az étrendjükbe – ismerteti egy most megjelent kutatás eredményét a Science Alert magazin.
Van egy jó hírünk a sikertelenül fogyókúrázók számára
Régóta folyik a vita arról, hogy mi lehet az elhízás nagyobb okozója: a genetika vagy az a környezet, amelyben az emberek nevelkednek. A kérdés azért is fontos, mert az elhízás aránya megháromszorozódott az 1980-as évek óta. Ez viszont jóval gyorsabb, mint ahogy a genetikánk megváltozhatna. Ez a tudósok szerint arra utalhat, hogy az elhízásnak fontos környezeti eleme van.
Így térhet vissza az egyik legrettegettebb ráktípus
Sikerült leírni a vastagbélrák kemoterápia utáni kiújulásának mechanizmusát. A barcelonai Biomedicina Kutatóintézet munkatársai azonosítottak egy gént és egy specifikus sejtpopulációt, amely a vastagbélrák kiújulását irányítja, ezzel megnyitva az utat olyan új kezelések elõtt, amelyek célba vehetik és semlegesíthetik ezeket a sejtpopulációkat, drasztikusan javítva a kemoterápia hatékonyságát - olvasható az IFL Science cikkében.
Hamarosan akár 200 évig is elélhetünk: egy dán biológus elárulta a hosszú élet titkát
Mi az összefüggés az örök élet és a medúzák között?
Éjszakánként valóságos orgiákat rendeznek az arcunkon ezek a bizarr lények
Az emberi pórusokban élõ és éjszakánként az arcunkon párosodó mikroszkopikus atkák szokatlan életmódjuk miatt annyira leegyszerûsödnek, hogy hamarosan eggyé válhatnak az emberrel - derült ki egy új kutatásból.
Betegeskedõ kutya az angol bulldog
Kétszer annyi egészségügyi problémája van az angol bulldognak, mint más fajtához tartozó kutyáknak egy új tanulmány szerint.
Megtalálták az emberiség egyik legpusztítóbb járványának forrását
Az európai lakosságot a középkorban megtizedelõ pestisjárvány, a Fekete Halál Közép-Ázsiából, a mai Kirgizisztán területérõl indult el pusztító útjára - állítja egy kutatás, amely hétévszázados rejtélynek vet véget.
Túl vékony? Vasvári Vivien csak nevet a kritikusain
Vasvári Vivien az Instagram-oldalán indított kérdezz-felelek játékot a követõinek. Volt, aki azt kérdezte tõle, nem zavarja-e, hogy sokan beszólnak neki azért, mert nagyon vékony. Vivien frappáns választ adott.
- címkék:
- Vasvári Vivien
- genetika
- vékony
- Címkefelhõ »
Megvizsgálták a magyarok génjeit: megtalálták a legrégebbi õseinket
A ma élõ magyarok õsei több ezer éve folyamatosan jelen vannak a Kárpát-medencében – erre világított rá egy nemrégiben közölt kutatás, ami új módszerrel vizsgálta a térség ma és egykor élt népeinek genetikáját.
Megvizsgálták a honfoglaló magyarok génjeit, döbbenetes dolgot találtak
A magyarság eredetének kutatásában az eddigi legjelentõsebbnek számító tudományos szakcikket közöltek a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói az igen tekintélyes Current Biology szaklapban.
Genetikai ollóval szabták át a csótányok génállományát
A kutatók kifejlesztettek egy CRISPR-Cas9 alapú módszert a csótányok génjeinek szerkesztésére – adja hírül a Cell Reports Methods szakfolyóirat legfrissebb száma. Az eljárás általánosan alkalmazható lesz a rovarok körében.
Ezek a gének váratlan történetet meséltek
Annak ellenére, hogy Uruguay a dél-amerikai kontinens keleti partján félúton helyezkedik el, az ország rövid története jól mutatja az európai konfliktusok összemosódását, amelyet a spanyol, brit és portugál hatalmak gyarmati érdekei alakítottak.
Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés
Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklõ hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élõ emberek életminõségének javításához.
Jobb minõségû gabonát ígér egy nemzetközi kutatás
Jobb minõségû búza elõállításának új módjáról számolt be egy ausztrál tudósok által vezetett nemzetközi tanulmány.
- címkék:
- gabona
- genetika
- búza
- fehérje
- táplálkozás
- Címkefelhõ »
6 fizikai tulajdonság, amelyet kizárólag édesapánktól örökölhetünk
Mulatságos azon tanakodni, hogy a születendõ gyermek milyen tulajdonságokat fog örökölni az édesanyjától és az édesapjától. Miben fog majd legjobban hasonlítani egyik-másik szülõjére? A nagyszülõk lehet, hogy már elõre megjósolják, hogy unokájuk az anyjuk nézését fogja örökölni, vagy hogy olyan magasra nõnek majd, mint az apjuk. Mi az igazság, és valójában mik azok a tulajdonságok, amelyeket a gyerekek csakis édesapjuktól örökölhetnek?
- címkék:
- egészség
- genetika
- öröklõdés
- magazin
- Címkefelhõ »
Ijesztõ felfedezést tettek a tudósok: ételeink átprogramozzák a génjeinket
Ha ételre gondolunk, rendszerint a kalória, az energia és a táplálék jut eszünkbe. A legújabb tanulmányok szerint azonban az ételnek ennél sokkal komplexebb szerepe van életünkben, ugyanis „kommunikál" a genomunkkal, vagyis a testünk funkcióit a sejtek szintjéig irányító genetikai tervrajzzal – ismertet egy meglepõ kutatást a Science Alert magazin.
A ma élõ magyarság õseinek Kárpát-medencei jelenléte több ezer éve folyamatos
172 õsi és ma élõ populáció új, 16.000 mitogenomból álló adatbázisát hozták létre, és vizsgálták ezek kapcsolatrendszerét mesterséges intelligencián alapuló módszerrel. Az új algoritmus minden haplocsoport-összefüggést felismer, függetlenül a korreláció hátterében álló folyamat idõpontjától.
A tökéletlenség a legcsodálatosabb dolog: emberek, a legkülönlegesebb külsõvel
Nézzétek meg a valaha született, legérdekesebb külsõvel rendelkezõ embereket.
- címkék:
- genetika
- galéria
- különleges
- Címkefelhõ »
Minden kék szem egyetlen közös õstõl származik?
A Koppenhágai Egyetem (UoC) kutatói szerint minden egyes kék szempár egyetlen közös õsre vezethetõ vissza, aki „spontán módon fejlesztette ki" ennek a szemszínnek a mutációját. Bár a kék a második leggyakoribb szemszín világszerte, még mindig viszonylag ritka, csak az emberek 8-10 százalékánál fordul elõ. A kutatások szerint az említett mutáció valamikor az elmúlt 6-10 évezred során terjedt el világszerte.
Feltárul a vámpírdenevérek véres titka
Kutatók kiderítették, hogyan képes a vámpírdenevér pusztán vérivással fedezni az energiaszükségleteit, és életben maradni.
Közzétették a teljes emberi génállományt
Közzétették az elsõ teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítõ információját.
- címkék:
- genetika
- gének
- génállomány
- gén
- Címkefelhõ »
A sáfrányt elõször a bronzkori Görögországban háziasíthatták
A sáfrányt, a világ egyik legdrágább fûszerét a jóféle sáfrány (Crocus sativus) virágaiból nyerik ki. A tudomány régóta tisztában van azzal, hogy évezredek óta termesztik a Földközi-tenger térségében. Arra azonban eddig nem találtak választ, hogy a növényt mikor és hol háziasították elõször õseink? Egy új tanulmány most erre ad egyfajta alternatívát.
Gyönyörû latin nõk, akiken nem fog az idõ
Az egész világ a lábaik elõtt hever, sikeresek, gazdagok és szépek. Legtöbben már rég családot alapítottak, mellette karrierjük továbbra is szárnyal. A következõ elõadókban – a hírnéven túl – a közös pont, hogy latin vér csörgedezik ereikben és irigykedve nézik õket – kortól és nemtõl függetlenül – hogy vajon mi állhat sikerük hátterében. Legtöbbjük már közel az ötvenhez, – vagy azon túl – mégsem látszik egy nappal sem öregebbnek, mint pályafutása elején. A jó genetikán túl, mindannyiuk életében fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás és rendszeres sport. A nem latin gyökerekkel rendelkezõ pályatársaik is tudatos és egészsséges ...
Ez állhat a bõrrák kialakulásának hátterében
A bõrrák és egy sor más autoimmunbetegség között találtak genetikai kapcsolatot ausztrál kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- bõrrák
- melanoma
- Címkefelhõ »
Így változtatja meg a rendszeres testmozgás a sérülékeny Achilles-ínt
Az Achilles-ín szinte úgy mûködik, mint egy gumiszalag, amely összeköti a vádli izmait a sarokcsonttal. Bár tudjuk, hogy egyfajta rugóként dolgozik, amely energiát tárol és szabadít fel, miközben mozgatjuk a lábunkat, ám az még nem világos a tudósok elõtt, pontosan hogyan reagál az edzésre és az intenzív testmozgásra, ha egyáltalán reagál.
A klíma változásával szemben is ellenálló ez az új burgonyafajta
A burgonyafajtákat köztudottan nehéz nemesíteni, ám egy kutatás most ezt orvosolta. A Max Planck Növénynemesítési Kutatóintézet szakemberei a gumó teljes genomjának feltérképezésével megalapozták új burgonyafajták kialakítását, azok úgymond tökéletesítését.
- címkék:
- DNS
- genetika
- burgonya
- krumpli
- szekvenálás
- Címkefelhõ »
Liptai Claudia legutóbbi posztjából kiderült, hogy kire hasonlít Panka
Liptai Claudia nõnap alkalmából osztott meg egy fotót a család nõtagjairól, annak ellenére, hogy õ nem ünnepli ezt a napot.
Félek, hogy a hûtlenség benne van a véremben
Amióta csak az eszemet tudom, anya, a nagyi, sõt a dédi is elvált nõként élik vagy élték az életüket. Kisgyerekként sosem törõdtem azzal, hol van a dédipapa, vagy épp a nagyapám... Apa hiányát elõbb érzékeltem, de mivel szigorúan véve kéthetente más ült mellettem a reggelizõasztalunknál, nem firtattam a hollétét...
RNS-módosító mechanizmust térképeztek fel magyar kutatók
Ahogy az ékezetek a betûkön fontosak lehetnek egy szöveg megértéséhez, a nukleinsavak különbözõ módosulásai is jelentõs szerepet játszanak a genetikai információ dekódolásában. A DNS epigenetikai, vagyis a genetikai szekvenciát nem érintõ módosulásainak szerepe évtizedek óta széleskörûen tanulmányozott területnek számít, ugyanakkor az elmúlt évek rávilágítottak arra, hogy az RNS-nek is számos hasonló, úgynevezett epitranszkriptomikus módosulása szintén fontos biológiai szerepet tölt be. Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és aa ...
- címkék:
- magyar kutatók
- genetika
- ELKH
- RNS
- Címkefelhõ »
106 millió éves vírust találtak fosszilizálva a humán genomban
Egy a dinoszauruszok korában élt emlõs õseinket gyötrõ vírus maradványaira bukkantak a genomjainkban lappangva.
Genetikai másolatot akarnak készíteni Lengyelország egyik legöregebb fájáról
Erdészek genetikai másolatot akarnak készíteni Lengyelország egyik legöregebb, mintegy 700 éves tölgyfájáról.
- címkék:
- Lengyelország
- genetika
- fa
- Címkefelhõ »
DNS-elemzés leplezi le az illegális elefántcsont-kereskedelmet
Mindössze három nagy bûnözõi csoport felelõs az elefántagyarak nagy részének kicsempészéséért Afrikából - állapította meg egy új kutatás, amelyben az elefántagyarakból vett DNS-mintákat elemeztek.
- címkék:
- Afrika
- elefánt
- DNS
- genetika
- orvvadászat
- Címkefelhõ »
Én választok párt, vagy a testem?
Azt mondják, mindig a nõ választ, és ezt sokszor a férfiak is szívesen hangoztatják. Vajon tényleg így van? Én választottam a férjemet, netán õ engem? Egyáltalán, honnan vesszük, hogy az egymásra találásunk tudatos döntés eredménye?
Így érzékeljük a bûzös szagokat
A testszag és egyéb bûzök észlelésének mechanizmusát azonosították amerikai kutatók - írja a The Guardian.
- címkék:
- genetika
- szag
- receptor
- bûz
- Címkefelhõ »
Génmódosított sertések szívét használnák szervdonorként
Német tudósok még idén azt tervezik hogy klónoznak, majd genetikailag módosított sertéseket tenyésztenek, hogy azokat szívdonorként használják fel.
- címkék:
- genetika
- gén
- szívátültetés
- sertés
- szervdonor
- Címkefelhõ »
Két arccal születnek, és nagyon rövid ideig élnek: ilyen szörnyû rendellenesség a diprosopus
Szinte kétfejûnek tûnnek az ezzel a rettenetes születési rendellenességgel bíró újszülöttek, de ebben az esetben nem összenövõ sziámi ikrekrõl van szó, hanem egy hibásan mûködõ fehérje miatt duplázódnak meg bizonyos testrészek. A világ legritkább és legkülönlegesebb betegségeit bemutató sorozatunkban most a diprosopus következik.
- címkék:
- betegség
- genetika
- magazin
- arc
- rendellenesség
- Címkefelhõ »
Ez a génmódosított hal lehet a jövõ sztárétele
Kínai biológusok génszerkesztéssel olyan új széleskárászfélét tenyésztettek ki, amelyben nincsenek a fogyasztását megnehezítõ apró szálkák.
- címkék:
- genetika
- táplálkozás
- étel
- hal
- génmódosítás
- gén
- szálka
- Címkefelhõ »
A sünök miatt jött létre a rengeteg ember halálát okozó szuperbaktérium
A makacs kórházi fertõzések okozójaként ismert MRSA szuperbaktériumokról azt gondoltuk, biztosan az emberi antibiotikumhasználat nyomán evolváltak a közelmúltban. Erre most kiderült, hogy a sündisznók bõrén már legalább 200 éve ott vannak.
Magyar kutatók elemezték Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatait
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai, valamint Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek abban a széles körû nemzetközi összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai programban, amelynek keretében a kutatók az elmúlt években sikeresen elemezték közel 800 õskori humán egyén genomját.
Génmódosított sertésszívet ültettek emberbe
A világon elõször kapott ember genetikailag módosított sertésszívet, a beültetést az Egyesült Államokban végezték - írta a BBC hírportálja.
Kiderült, mik határozzák meg az ujjlenyomat formáját
A végtagok fejlõdéséért felelõs gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bõrért felelõs gének - állapították meg kínai kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- ujjlenyomat
- gén
- Címkefelhõ »
Bizarr, de szerethetõ: új fajtaként robbant be a farkasmacska
Amikor 2021 májusában egy macskatulajdonos megjelent az állatorvosnál egy szerinte nagyon beteg cicával, még mindenki értetlenül állt a furcsa szerzet elõtt. A cica elvesztette a szõrének nagy részét, soványnak és betegnek tûnt. Ám mint utóbb kiderült, az állat teljesen egészséges volt, a szakembernek épp csak egy farkasmacskával akadt dolga.
Készülhet oltás rák, elhízás, Alzheimer-kór, kopaszság ellen is - videó
Védõoltásokat terveznek krónikus, agresszív, genetikai hátterû betegségek ellen is, amelyek a terápiákban (ma még gyógyíthatatlannak tûnõ betegségek ellen) is használhatóak lehetnének – mondja dr. Kulcsár Andrea infektológus.
Lezárult a Pannon régió egyik legfontosabb kutatási programja
Lezárult a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, 1,9 milliárd forintos program, amely az Európai Unió és a magyar kormány 1,604 milliárd forintos támogatásával valósult meg - közölte a konzorciumvezetõ Törökszentmiklósi Mezõgazdasági Zrt. az MTI-vel hétfõn.
Félelmetes géneket azonosítottak
Az öngyilkosságra való hajlamnak igazolhatóan van örökletes komponense, amely független az együttesen fennálló pszichiátriai betegségektõl. Az öngyilkosságra hajlamosító genetikai variánsokat a 7. kromoszómán azonosították.
- címkék:
- depresszió
- öngyilkosság
- DNS
- genetika
- gén
- Címkefelhõ »
Genomszekvenálással azonosítottak egy évtizedekkel ezelõtt eltûnt férfit
DNS-kinyeréssel és genomszekvenálással azonosítottak egy évtizedekkel ezelõtt Alaszkában eltûnt férfit.
- címkék:
- DNS
- genetika
- genomszekvenálás
- Címkefelhõ »
Baktériumok gyárthatják az üzemanyagot a jövõben
A szorgos bacik cukorból zsírsavakat állítanak elõ, onnan pedig már csak egy kémiai ugrás az üzemanyag. Mivel a cukor fotoszintézisbõl származik, ami a szenet a légkörbõl köti meg, a folyamat karbonsemleges.
Ezért érzi nehezebben boldognak magát néhány ember
Az önsegítõ ipar virágzik, és úgy tûnik, hogy a pozitív pszichológia kutatása is fûti. Ugyanakkor a statisztikák szerint a szorongás, a depresszió és az önkárosítás aránya világszerte továbbra is szárnyal. Tehát a pszichológia fejlõdése ellenére boldogtalanságra vagyunk ítélve? Erre a kérdésre keresték a választ a kutatók.
Könnyebben elkapod a koronavírust, ha ebben az emésztõszervi betegségben szenvedsz
Friss, ausztrál kutatások szerint azok a gének, amelyek a refluxra hajlamosítanak, jelentõsen növelhetik a koronavírus megbetegedés veszélyét is.
- címkék:
- genetika
- reflux
- koronavírus
- Címkefelhõ »
Hihetetlen, mit hoztak létre az RNS-bõl
Az RNS-ekrõl a legtöbben azt tudják, hogy a genetikai kód fehérjékké fordításában játszanak szerepet, pedig sokoldalúságuk révén nemcsak vakcinákat, hanem egyéb diagnosztikus és terápiás eszközöket is készíthetünk belõlük.
- címkék:
- genetika
- terápia
- orvostudomány
- RNS
- Címkefelhõ »
Ezért lehet genetikai aranybánya a Föld legkegyetlenebb sivatagja
Nem könnyû az élet a Chile és Marokkó területén fekvõ Atacama kavics- és homoksivatagban. Zord, könyörtelen és ellenséges hely: az egyik legszárazabb hely a Földön, amit az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi a nedvességtõl. A korlátozott lehetõségek és esélyek ellenére az élet valahogy mégis fennmaradt ezen a kietlen vidéken, amely több ezer éves múltra tekint vissza.
Amit rosszul tudunk a mellrákról
Október a mellrák hónapja, melynek célja, hogy minél több ember figyelmét felhívja a betegségre, annak megelõzésére, felismerésére és gyógyítására. A mellrák nõk körében világszerte a leggyakrabban diagnosztizált daganat, és összességében a második leggyakoribb daganattípus a világon. A WHO adatai szerint 2020-ban több, mint 2 millió nõnél diagnosztizáltak emlõdaganatot, és 685.000 halálesetet okozott a betegség.
Megtalálták Ülõ Bika dédunokáját
Az Ülõ Bika hajából származó DNS új módszerrel végzett vizsgálatával sikerült megerõsíteni, hogy a híres 19. századi indián törzsfõnök dédunokája egy dél-dakotai férfi.
- címkék:
- genetika
- Címkefelhõ »
Itt kezdõdött a lovak háziasítása 4200 évvel ezelõtt
A vadlovak háziasítása kiemelkedõ hatást gyakorolt az emberiség történelmére, amely többek között a mobilitás, a táplálkozás és a hadviselés szempontjából is fontos elõnyöket kínált. Ám a téma körül még mindig sok a kérdés: például, hogy mikor és hol kezdõdött az emberek iránti ragaszkodásuk? Ezekre a felvetésekre adott egyfajta választ egy új genetikai vizsgálat, amely a lovak legkorábbi háziasítását az Észak-Kaukázus területére, az úgynevezett Ponto-Kaszpi-sztyeppékre vezette vissza, ami mintegy 4200 évvel ezelõtt történt.
- címkék:
- Eurázsia
- genetika
- genom
- ló
- háziasítás
- lovak
- sztyeppe
- vadló
- Címkefelhõ »
Manipulálni lehet az öregedést
Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelõ állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják.
Baktériumfegyverek készülnek egy európai laborban
Élõ baktériumokat vetnek be fegyvernek más baktériumokkal szemben barcelonai kutatók. A különbözõ implantátumok felszínén biofilmet alkotó és nagyon nehezen kiirtható baktériumokat öletnék meg átprogramozott baktériumokkal.
Azok a pótolhatatlan anyai nagymamák!
Az anyai nagymamák kiemelt szerepe a családban számos okkal magyarázható. Cikkünkben ezekbõl tallózunk.
- címkék:
- genetika
- nagyszülõ
- szenior
- nagyi
- Címkefelhõ »
Génterápiára is alkalmas lehet a miniatûr molekuláris olló
A Stanford Egyetem kutatói kifejlesztették a CRISPR genomszerkesztõ rendszer miniatürizált változatát, amely akár génterápiára is alkalmas lehet, mert könnyebben jut be a sejtekbe.
Az õsi földmûvesek elnyomták az immunrendszerüket a túlélés érdekében
Amikor a Vinca kultúra korai farmerei elõször vetettek árpát és búzát 7700 évvel ezelõtt a Duna és mellékfolyóinak termékeny földjébe, megváltoztatták nem csak az étrendjüket, hanem új életmódot vezettek be a régióba. Összezsúfoldódtak sárkunyhóikban, szorosan együtt bölényekkel, szarvasmarhákkal, sertésekkel, kecskékkel, és ezek trágyáival éltek a településeken, ami végül emberek ezreivé duzzadt. Az együttlét betegségek megugrását okozta mint például influenza, tubercolosis, és más betegségeket, amik állatokról emberekre terjedtek és végig és végigterjedt a korai mezõgazdasági közösségeken. Most egy új ókori DNS tanulmány megmutatjja, ...
Feltámasztják a mamutokat
Hat éven belül megszülethet az elsõ elefánt-mamut hibrid, ha sikerül egy amerikai genetikai vállalat 15 millió dolláros (4,4 milliárd forintos) projektje.
Elkészült az adatbázis, ami az orvoslás jövõjét jelentheti
Ausztrál kutatók több mint 30 ezer ember genomjának elemzésével új, különbözõ betegségekhez kapcsolható szabályozó régiókat találtak. Az általuk létrehozott adatbázis szabadon hozzáférhetõ, és elõsegíti a személyre szabott orvoslást.
Emberek, akik mintha csak felmenõik klónjai lennének - Galéria
Az öröklött külsõ tulajdonságok olykor annyira elképesztõek, mintha a gyermek a szülõ, nagyszülõ klónja lenne. Ezt a fajta hasonlóságot sokan észre is vették és megosztották.
- címkék:
- genetika
- hasonlóság
- anya-lánya
- Címkefelhõ »
A csontvázzá váló emberek és a bõr alatti bogarak: ezekrõl a betegségekrõl fixen nem hallottál még!
A különbözõ betegségek az élet velejárói: mindenki volt már náthás, szenvedett már a gyomorrontástól vagy éppen valamilyen kellemetlenebb fertõzéstõl, sokan pedig egész életükben küzdenek olyan problémákkal, mint a cukorbetegség vagy az ekcéma. Azonban míg az elõbb említett betegségek elég közismertek, vannak olyan tünetek és állapotok, amelyeket magunktól nem is tudnánk kitalálni.
Ezeréves lábfétisre találtak nyomokat?
Hallott már olyan emberekrõl, akiknek „extra" ujjaik vagy lábujjaik vannak? Nos, talán rejtélyesnek tûnnek, de mégis léteznek. Míg mind a lábon, mind a kézen a tíz lábujj számít az átlagosnak, mondhatni „normálisnak", ám néha elõfordul, hogy valaki plusz ujjakkal születik. Az elszigetelt populációkban ez akár viszonylag gyakorivá is válhat. Erre mutatnak jó példát a Chaco-kultúra több ezer éve élt tagjai.
Autoimmun betegségek és civilizációs ártalmak
Napjaink életmódja és életkörülményeink számtalan módon befolyásolják szervezetünk sokrétû mûködését. Bár civilizációnknak többféle pozitív hatását élvezzük, mozgásszegény életmódunk, a stressz, az alváshiány, a táplálkozásunk láthatatlanul nyomot hagy szerveink mûködésén. Az utóbbi évtizedek megfigyelései összefüggést mutattak ki számos krónikus betegség, autoimmun, allergiás és daganatos megbetegedés fokozódó elõfordulása, valamint a civilizációs ártalmak között.
Véres kivégzés a vadonban: saját fajtársai ölték meg az albínó csimpánzt
Elõször láttak albínó csimpánzt a tudósok, az öröm azonban nem volt hosszú életû: néhány nappal a felfedezés után saját fajtársai végeztek a még csecsemõkorban lévõ majommal.
Új ajánlások az emberi génszerkesztésrõl
Új ajánlásokat fogadott el az emberi génszerkesztésrõl az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely e kutatások globális adatbázisának létrehozására szólított fel, hogy nyomon lehessen követni a "génmanipuláció bármely formáját".
14 élõ férfi rokona van Leonardo Da Vincinak
Leonardo Da Vincinak 14 élõ férfi rokona van egy nagyszabású kutatás szerint, amely 21 generáción, 690 éven át követte végig a világhírû festõ, építész és mérnök családfáját.
Halhatatlan klónsereget hozott létre egy afrikai méh
A foki mézelõ méhek dolgozói egész klónsereget képesek létrehozni magukból - derítette ki egy most publikált kutatás. A klónok beszivárognak a rivális méhfajok kaptáraiba, és átveszik az uralmat a kolónia felett.
Nem a genetika, a nyelv és a kultúra egyesíthette angolszászokat
Egy új tanulmány azt mutatja, hogy az angolszászok különbözõ õsökkel és örökséggel rendelkezõ emberek olvasztótégelyeit képviselték. A szakemberek szerint egyaránt voltak köztük bennszülöttek és bevándorlók is, és feltûnõ genetikai sokféleséget mutattak. Az ezt elemzõ tanulmány szerzõi megjegyzik, hogy „a kora középkori Nagy-Britannia angolszász királyságai megdöbbentõen hasonlítottak a korabeli Nagy-Britanniához: tele különbözõ származású, közös nyelvet használó és kultúrájú emberekkel".
125 éve kihaltnak hitt faj példányaira bukkantak Ausztráliában
A biológia újabb dogmája dõlt meg, és ez sok mindenre hatással lehet
Újabb dogma dõlt meg a molekuláris biológiában: az emlõs sejtek is tudnak RNS mintáról DNS-másolatot létrehozni. Eddig azt gondoltuk, erre a trükkre csak a vírusok képesek.
- címkék:
- DNS
- genetika
- génterápia
- biológia
- gén
- RNS
- Címkefelhõ »
Ikertesók – Ezeket a hihetetlen tényeket biztos nem ismerted
Az emberi genetika a világ legnagyobb csodája, különösen az ikertestvéreké, akiket az idõk kezdete óta hatalmas csodálat és számos legenda övez. Megmutatjuk, hogy melyek a leghihetetlenebb ikres fun factek!
Ezer éves tyúktojásra bukkantak a kutatók: világszinten is rendkívül ritka lelet
Ezer éves tyúktojást találtak Izraelben - jelentette az MTI a The Jerusalem Post címû angol nyelvû újságra hivatkozva.
Õsi kutyafajta genetikai térképe segíthet megérteni a kutyák evolúcióját
Egy ausztrál szakemberek vezette kutatócsoport feltérképezte egy õsi kutyafajta, az Afrikából származó basenji teljes genomját, amely segítheti a kutyák evolúciójának, háziasításának és a fajtákra jellemzõ betegségeknek a jobb megértését.
- címkék:
- evolúció
- genetika
- kutya
- Címkefelhõ »
Találtak egy elhízást okozó génmutációt
Egy bizonyos gén mutációinak hordozói nagyobb valószínûséggel küzdenek súlyfelesleggel már egészen kisgyermekkortól és 18 éves korra átlagosan 17 kilogramm - nagy eséllyel zömében zsír alkotta - többletsúly van rajtuk.
- címkék:
- genetika
- elhízás
- gén
- Címkefelhõ »
Kiderítették, honnan származik valójában a görögdinnye
Görögdinnyefajok és több száz fajta, üvegházban termesztett növény DNS-ét vizsgálva kutatók felfedezték, hogy a görögdinnye legnagyobb valószínûséggel Északkelet-Afrikában vadon élt õsi növényekbõl származik.
- címkék:
- genetika
- dinnye
- táplálkozás
- származás
- Címkefelhõ »
Tudja-e, hogy mely tényezõk határozzák meg az ember magasságát?
Különbözõ magasságú emberek élnek a világon, ezért jogosan merül fel a kérdés: vajon miért lehet az, hogy egyes felnõttek alacsonyak, míg mások néha olyan magasak, mint a profi kosárlabdázók? A választ keresõ kutatók azt találták, hogy a választ nagyrészt a génekben találhatjuk meg.
DNS-vizsgálattal dõlhet el, hogy honnan származott Kolumbusz Kristóf
Egy nemzetközi kutatócsoport DNS-vizsgálattal próbálja kideríteni, hogy valójában honnan származott Kolumbusz Kristóf. Az eredményeket októberben publikálják.
- címkék:
- Kolumbusz Kristóf
- DNS
- genetika
- Címkefelhõ »
A HIV-vírus segítségével gyógyítottak meg súlyosan beteg gyerekeket
Sikerült mûködõ immunrendszert létrehozni olyan gyermekeknél, akik anélkül születtek. A rendkívüli eredményt egy génterápiával érték el, amelyhez hatástalanított HIV-vírust használtak a kutatók.
Hogyan véd az RNS alapú vakcina, és miért nem kell félnünk tõle?
A Pfizer-Biontech páros és a Moderna vakcináinak engedélyezésével és széleskörû alkalmazásával a koronavírus elleni harc új szakaszába lépett. A 90 százalékos hatékonyságot meghaladó oltóanyagokkal nem csupán a világot markában tartó kórokozót gyõzhetjük le, de utat nyithatunk a védõoltások legújabb generációja elõtt. Mit tartalmaznak az RNS alapú védõoltások, mi valójában a fõ alkotóelemének számító hírvivõ RNS, és hogyan védi meg szervezetünket a fertõzéstõl? Megválaszoljuk a legfontosabb vakcinát érintõ kérdéseket.
Megtalálhatták a hosszú élet génjeit
Különleges genetikai hátterüknek köszönhetõen élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is - állapították meg olasz kutatók.
- címkék:
- genetika
- öreg
- gén
- öregség
- Címkefelhõ »
Bejelentette elsõ felfedezéseit a gerincesek genomját feltáró projekt
Bejelentette elsõ felfedezéseit az összes gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia jelenleg zajló legambiciózusabb vállalkozása.
- címkék:
- genetika
- gének
- gén
- gerincesek
- Címkefelhõ »
A csernobili sugárzás okozta egészségkárosodás nem terjedt át a betegek késõbb született gyermekeire
A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülõk késõbb született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerõmû 35 évvel ezelõtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján.
A legõsibb európai ember koponyáját találhatták meg Csehországban
A neandervölgyi DNS minden eddiginél jobban megõrzött státusza megmutatta, hogy a csehországi Zlatý kùò koponya tulajdonosa a legrégebbi modern emberi lelet Európában. Tulajdonosa olyan népességbõl származott, amely megelõzte az ázsiai és európai populációk szétválását.
Akár halálos fegyverré is válhat az emberi nyál
A viperákhoz, csörgõkígyókhoz hasonlóan „mérgessé" válhat-e az ember, megjelenhet-e a nyálában méreganyag? Egy most megjelent kutatás szerint minden biológiai eszközünk meg van ahhoz, hogy mérget termeljünk, de ugyanez elmondható szinte az összes hüllõrõl és emlõsrõl is.
- címkék:
- genetika
- mérgezés
- gének
- méreg
- ember
- méreganyag
- kígyó
- Címkefelhõ »
Egy ritka betegség megértéséhez járultak hozzá magyar kutatók
Az ELTE vezetésével egy nemzetközi együttmûködésben a kutatók új modellállatot hoztak létre, egy olyan ritka, genetikai betegség vizsgálatához, ami 40-50 éves korra vaksághoz is vezethet - olvasható az egyetem közleményében. Az újfajta modell új utakat nyithat az anyagcsere-betegség hátterének megismeréséhez, valamint potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelésére is használható, derül ki legújabb, a Frontiers in Cell and Developmental Biology címû tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukból.
Ez a vicces nyuszi ugrálás helyett az elsõ mancsain jár
Az emberek által végzett, szelektív tenyésztés hihetetlenül furcsa és szerencsétlen eredményekhez vezethet a háziállatok körében. Az úgynevezett „sauteur d'Alfort" nyúl a legkülönösebb példák közé tartozik.
- címkék:
- genetika
- Nyúl
- ugráló gén
- ugrálás
- Címkefelhõ »