genom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- genetika
- DNS
- gének
- gén
- genomszekvencia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Íme az ember legközelebbi élõ halrokona
Német biológusok feltérképezték az "élõ kövület, vagyis az ausztráliai tüdõshal (Neoceratodus forsteri) teljes génkészletét, az állatvilág legnagyobb ismert genomját.
- címkék:
- genetika
- genom
- hal
- gén
- Címkefelhõ »
Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertõzéssel kapcsolatban
Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.
Tudja-e, hogy miért olyan barátságosak a kutyák?
Miért olyan kedvesek a kutyák és vajon miért lettek az emberek legjobb barátai? A legújabb kutatások szerint a választ a génjeikben találjuk.
Tudja-e, hogy melyik a világ legidõsebb élõ fája?
Korábban a 4.000-5.000 éves észak-amerikai mamutfenyõket vélték a legidõsebb fáknak, de kiderült nem õk azok, mert Svédország hegyeiben zöldellnek az eddig ismert legidõsebb élõ fák, amelyeknek kora kétszer annyi, mint amerikai rokonaiké.
Elkészült az emberi fehérjekapcsolatok legnagyobb térképe
Elkészült az emberi test fehérjéinek eddigi legnagyobb kapcsolati térképe - számolt be róla a phys.org tudományos-ismeretterjesztõ portál.
Újabb járványvilágkörkép készült Magyarországon a vírus genetikai adatai alapján
Mi történik most a világban, hol tart a COVID-19 koronavírus-járvány, honnan, merre és milyen utakon terjed? Újabb elemzéseket, valamint néhány fontos és tanulságos hírt közöltek a pécsi virológusok. Mutatjuk a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának a Nextstain projekt alapján tett legvalószínûbb becsléseit a vírus genetikai adatai szerint.
Járvány-világkörkép a vírusgenomok vizsgálata alapján
Összesen 1 495 SARS-CoV-2 genom összehasonlítása alapján felvázolható, hogy merre és milyen tendenciák alapján terjed az új koronavírus jelenleg a világban. Mutatjuk a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának a Nextstain projekt alapján legvalószínûbb becslését az elérhetõ genomikai adatok szerint, amely trendeket és nem egzakt eseményeket mutat.
Számos ígéretes hatóanyagot tesztelnek az új koronavírus ellen
Az új koronavírus-járvány jelenleg a csoportos megbetegedések szakaszában jár Magyarországon, és a szakemberek egyelõre nem tudják megjósolni, hogy mikor léphet a tömeges megbetegedések fázisába. Jakab Ferenc professzor, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutató Központ Virológiai Kutatócsoport, valamint az Országos Koronavírus-kutatócsoport vezetõje szerint azonban a számok nem növekednek intenzíven, és az látszik, hogy a megtett intézkedések és a lakosság fegyelmezett viselkedése nagyban lassítja a járvány terjedését.
Magyar kutatóknak sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját
A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont, Prof. Dr. Jakab Ferenc vezette Virológiai kutatócsoportjának, valamint a kutatóközpont, Dr. Gyenesei Attila vezette Bioinformatikai kutatócsoportjának együttmûködésben elsõként sikerült hazánkban meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját.
Feltûnt egy vírus, amihez nincs fogható a Földön
A Yara-vírus genetikai állománya annyira egyedülálló, hogy az a kutatókat is meglepte.
Végre kiderülhet, mitõl nõ kamionméretûre a titokzatos óriáskalmár
A gerinctelen állatvilág leviatánja, az óriáskalmár egy olyan legendás tengeri „szörny", amely a valóságban is létezik – igaz, a busz méretû, tányérnyi szemû monstrumnak még egyetlen példányát sem sikerült élve elfogni. Most azonban legalább már a genomját ismerjük.
Az emberi DNS könyvét tárta fel az 5700 éves "rágógumi"
Egy 5700 éves "rágógumi" vizsgálatával dán tudósok képesek volt feltárni fogyasztójának nemét, szemének színét, sõt azt is, mit evett az illetõ utoljára és milyen baktériumok voltak a szájában.
Íme, a 21. század továbbfejlesztett, legízletesebb görögdinnyéje
Egy új kutatás megnyitotta az utat egy úgymond „továbbfejlesztett" görögdinnye felé. Ennek érdekében a genetikusok megvizsgálták hét fajájának genomját és létrehoztak egy különleges adatbázist, amely segítségével minden eddiginél ízletesebb és húsosabb, ám a kártevõknek és változékony idõjárási változásoknak is ellenálló gyümölcs kerülhet az asztalra.
A mélytengeri halak megdöbbentõ titka derült ki
A kutatók körében eddig általánosan elfogadott volt, hogy a mélytengeri halak nem látják a színeket. Ez teljesen logikusnak tûnt, hiszen a mély sötétségben legfeljebb csak a világító élõlények „lámpásai" pislognak néha-néha. Ezért is keltett nagy meglepetést az új kutatás, amely kimutatta, hogy a mélytengeri halak szemében is vannak színérzékelõ sejtek.
Elsõ világháborús baktérium genomját sikerült feltérképezni
A Vibrio cholerae baktérium egy elsõ világháború idején izolált törzsének teljes génkészletét térképezték fel brit kutatók.
Újabb lépést tettek a szintetikus élet megalkotása felé
Egy baktérium teljes örökítõanyagát elõállították mesterségesen svájci kutatók. A korábbi hasonló kísérletektõl eltérõen azonban nem egy élõ baktérium örökítõanyagának másolatáról van szó, hanem egy optimalizált verzióról.
Sikerült megtalálni a nagy fehér evolúciós sikerének titkát
Egy nemzetközi kutatócsoport feltérképezte a világ egyik legfélelmetesebb ragadozója, a hatalmas testû, sokáig élõ nagy fehér cápa teljes génkészletét, és megtalálta evolúciós sikerének titkát.
Így üzletelhetünk a saját génjeinkkel
Egy harvardi professzor megalkotná „a gének Facebookját vagy Google-jét”, s ha még ez nem lenne elég, a szolgáltatást teljesen ingyenessé tenné a személyes felhasználóknak. Persze, ahogy a közösségi oldal vagy a keresõcég szolgáltatásai esetében, úgy a háttérben ennek is meglenne az ára.
Feltérképezik a Föld minden élõlényének genetikai kódját
Hatalmas projektet indítottak útjára tudósok: tíz év alatt fel akarják térképezni a Földön élõ 1,5 millió ismert faj genetikai kódját.
Így tanult meg a mák morfint termelni
Az emberek az újkõkorszak óta kihasználják a mák nedvének áldásos hatásait, de az egyedülálló vegyületek termelésének genetikai hátterére csak most derült fény.
Régóta folyhat a harc a medvék és az emberek között
A ma élõ barnamedvék magukban hordozzák a jégkorszaki barlangi medvék génjeit - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Már tudják, miért nem gyõzi le a rák az elefántokat
Hosszú ideig a kutatók képtelenek voltak rájönni, miért nem lesznek rákosak az elefántok. Egy új kutatás kideríthette a választ: az óriási állatok halott géneket támasztanak fel, amelyek aztán a rák ellen küzdenek.
Feltérképezték a koalák teljes génállományát
Elõször sikerült feltérképezni a koalák teljes génállományát ausztrál tudósoknak, akik azt remélik, eredményeik abban is segítenek, hogy megfékezzék a fajt tizedelõ, nemi úton terjedõ kórt.
Kezdõdik a biológia történetének legambiciózusabb vállalkozása
Nem kis fába vágná a fejszéjét egy nemzetközi tudományos konzorcium: megszekvenálná az összes ismert sejtmagvas szervezet genomját. Ez valószínûleg a biológia eddigi történetének legambiciózusabb vállalkozása.
Kész a magyar genetikusok csodaszarvasa
Elkészült a gímszarvas genomjának leírása, a kutatás egyik vezetõje Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa.
A neandervölgyi ember készíthette az elsõ barlangrajzokat
A neandervölgyi ember készíthette a világ elsõ barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsõként talált meggyõzõ bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló mûvészi érzékük lehetett.
A botaji kultúra lovaitól származhatnak a Przsevalszkij-lovak
A botaji kultúra lovaitól származhatnak a Przsevalszkij-lovak egy új elemzés szerint.
Rákok segíthetnek a rákbetegség megértésében
Egyetlen nõsténytõl származnak a világ különbözõ területein élõ márványrákok, mindannyian klónok - állapították meg német kutatók a Nature Ecology & Evolution címû szaklapban. Ezzel a tulajdonságukkal nagyon hasonlítanak a ráksejtekhez.
A mangábék megmutatják, hogyan kell megúszni az AIDS-et
A cerkóffélék közé tartozó kormos mangábékat megtámadja ugyan a majom immundeficiencia-vírus, mégsem lesznek AIDS-esek. A mangábék teljes génállományának elemzésével eredtek a rejtély nyomába amerikai kutatók.
Tippelje meg, melyek a világ legnagyobb élõlényei! Valószínûleg téved
Nagy László és kutatótársai a hazai erdõkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdõkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtûség eredetének megértését is segíthetik.
Így szabályoznák a genomszerkesztést az európai akadémiák
GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Használhatunk-e génkampányokat maláriát terjesztõ szúnyogokkal szemben? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Milyenek az emberi génterápia kilátásai? Ezekrõl és hasonló kérdésekrõl adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete – írja az MTA közleménye.
- címkék:
- szabályozás
- genetika
- genom
- génmódosítás
- Címkefelhõ »
Új szabályozás szükséges a GMO-kutatások miatt
Új törvényi szabályozásra lehet szükség Magyarországon a legújabb, a genetikailag módosított szervezetekre (GMO), ezen belül a GMO-növények termesztésére vonatkozó kutatások miatt - fejtette ki Darvas Béla, a GMO-kerekasztal elnöke csütörtökön az MTI-nek egy budapesti szakmai tanácskozáson.
Kiderült, mi határozza meg a különféle teák ízét
A teacserje (Camellia sinensis) genomját szekvenálták kínai kutatók, tanulmányuk magyarázatot ad arra, mi határozza meg a különféle teák ízét.
Inog a fajfogalom: egyre több jizzlyt figyelnek meg a kutatók
A jizzly vagy „kapucsínó medve" (angolul pizzly, grolar) névvel azokat az utódokat illetik, amelyek a grizzly és a jegesmedve keresztezõdésébõl születtek. Német kutatók most kiderítették, hogy nem is olyan ritkák ezek a hibridek, mint korábban gondolták.
A rákos daganatok keletkezésének új mechanizmusait tárták fel
Az MTA és az ELTE fiatal kutatói is részt vettek abban a nemzetközi rákkutatási együttmûködésben, melynek eredményeit a Genome Biologyban, illetve a Nature Oncogene folyóiratában publikálták.
Az élesztõbe írott történelem
A sör, a bor, a kenyér sok évszázados története elválaszthatatlanul összefonódik az élesztõgombáéval – és e történetnek izgalmas részletei olvashatók ki a modern ipari élesztõtörzsek DNS-ébõl.
Sokat elárul a növekedésrõl a legnagyobb csontos hal genomja
Az óceáni holdhal a világ legnagyobb csontos hala. Az állat most meghatározott genomjában több megváltozott gént találtak, amely magyarázatot adhat a hal gyors növekedési ütemére és nagy méretére éppúgy, mint a szokatlan belsõ vázára.
Több õsi vírus bujkál a DNS-ünkben, mint azt eddig gondoltuk
Egy retrovírus teljes genomját és 17 másik darabjait találták meg amerikai kutatók 2500 emberi genom tanulmányozásakor.
Darwin kopogtat a mennyek kapuján
A vallásos és a tudományos gondolkodás elvileg békésen megférhet egymás mellett a kutatás világában. Van azonban egy fontos kivétel, ami nem más, mint az eredetproblémák. Az élet létrejötte és evolúciója a leginkább reflektorfényben lévõ vita a hitalapú és a tudományos gondolkodás között. Ebben az írásban a spontán eredet és fejlõdés elleni fõbb ellenérveket sorakoztatom fel, és adok rájuk válaszokat.
Korábban szûrtük össze a levet a Neander-völgyiekkel
Szibériai leletek alapján a Max Planck Intézet kutatói megállapították: az eddig hitt hatvanezer évvel ezelõtthöz képest negyvenezer évvel korábban keveredhettünk elõször a Neander-völgyiekkel.
Megfejtették, miért van sok dohányos a legidõsebb emberek között
Ma már senki nem vitatja, hogy a dohányzás káros az egészségre, és sok életet megrövidítõ betegség kialakulását elõsegíti. Mégis a világ legidõsebb emberei között sok a dohányos. Egyesült államokbeli kutatók most azonosították azokat a genetikai változatokat, amelyek megvédik ezeket az embereket a dohányzás és más külsõ tényezõk káros egészségügyi hatásaitól.
- címkék:
- dohányzás
- genom
- hosszú élet
- Címkefelhõ »
Géneké és elektromos kütyüké a jövõ az orvoslásban
A modern biológia elképesztõen gyors fejlõdése olyan – egyelõre még a sci-fi világát idézõ – perspektívákat nyit az orvoslás jövõjében, ami teljesen meg fogja változtatni a ma ismert gyógyítás rendszerét. Ezt az izgalmas jövõképet vázolja fel Boldogkõi Zsolt professzor, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézet tanszékvezetõ egyetemi tanára az Origónak írt összeállításában.
Ezért lett gyapjas a gyapjas mamut
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta azt a genetikai változást, amelynek köszönhetõen hosszú bundát növesztett a gyapjas mamut. Ez tette lehetõvé az állat számára, hogy meghódítsa a messzi északon fekvõ élõhelyeket is.
Európában is összebútorozhattunk a Neander-völgyiekkel
Egy Romániából elõkerült 40 ezer éves állkapocs genetikai állománya arról árulkodik, hogy gazdájának közeli felmenõi között Neander-völgyiek is akadtak. A lelet – a korábbi nézettel szembemenve – igazolja, hogy õseink Európában is frigyre léptek Neander-völgyi rokonaikkal.
Minden szúnyogot hímmé alakíthatnak egy genetikai csavarral
Közismert, hogy a szúnyogok közül csak a nõstények szívnak vért. Egy genetikai trükkel azonban minden szúnyog hímmé alakítható. Ez nagy segítséget jelenthet a szúnyogok terjesztette betegségek leküzdésében.
- címkék:
- szúnyog
- genom
- vírusbetegség
- Címkefelhõ »
Erkölcsös-e belenyúlni egy embrió génjeibe?
A korai embriók génmanipulációjához a molekuláris eszköztár készen áll, de az erkölcsi alapok ingoványosak. Sok kutató úgy gondolja, hogy az erkölcsi választóvonal ott húzódik, ahol az ember által létrehozott génmódosítások örökölhetõvé válnak. Mások viszont a várható elõnyöket hangsúlyozzák.
A hegyi gorillák fennmaradásához a beltenyésztés is hozzájárulhatott
Meglepõ eredményt hozott a hegyi gorillák genomjának elsõ összehasonlító elemzése. Egyrészt kiderült, hogy már több ezer éve nagyon kicsi az állományuk, de ami még furcsább, számos káros génváltozat eltûnt a populációból a beltenyészetnek köszönhetõen.
Génkutatás csúcstechnológiával a Semmelweis Egyetemen
Idegrendszeri betegségek - Alzheimer-kór, Parkinson-kór, skizofrénia, autizmus stb. - ,ritka örökletes betegségek, daganatok és agyi áttétek kialakulásának vizsgálata, kutatása válik nagyságrendekkel hatékonyabbá a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének új gépével, mely képes a teljes emberi génkészlet gyors szekvenálására.
Betegségek titkait rejtik a genom néma szakaszai
Kanadai kutatók mesterséges intelligenciával keresik a rákhoz, az autizmushoz és egyéb betegségekhez vezetõ mutációkat a genom szürke zónáiban.
- címkék:
- autizmus
- genom
- mutáció
- Címkefelhõ »
A tyúkok és a pulykák a dínók legközelebbi rokonai
A tyúkfélék és a pulykák génállománya sokkal kevesebbet változott más madarakéhoz képest azóta, hogy a madarak kifejlõdtek dinoszaurusz õseikbõl, állítja egy új tanulmány.
- címkék:
- madarak
- evolúció
- genom
- tyúk
- pulyka
- dinoszaurusz
- Címkefelhõ »
Kalandozás az emberi gének világában
Az élõ szervezetek kutatásának lényege a komplexitás. Minél pontosabban ismertjük az egyes életfolyamatokat meghatározó tényezõket, kölcsönhatásuk részleteit, annál pontosabb képet lehet kialakítani egy biológiai rendszerrõl. A Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott elõadásában Falus András az emberi öröklõdést meghatározó genetikai elemek szempontjából összegezte a tudomány új, mindannyiunk jövõjét befolyásoló eredményeit.
Gyógyszerek felfedezéséhez mutatnak utat a természetes génhibák
Bár rendszerint nem is tudunk róla, mindannyiunk génállományában lappanganak egy-egy gén mûködését kikapcsoló mutációk. E természetes „génkiütések” feltérképezése nemcsak alapvetõ biológiai kérdéseket válaszol meg, de a gyógyszerkutatás számára is haszonnal kecsegtet.
- címkék:
- genetika
- genom
- mutáció
- gyógyszerkutatás
- Címkefelhõ »
Nyomot hagyott a háziasítás a házimacska genetikai kódján
Elõször írták le a házimacska teljes genetikai kódját, melybõl kiderült, milyen változásokat okozott a több évezredes együttélés az emberrel.
- címkék:
- macska
- genom
- háziasítás
- házimacska
- Címkefelhõ »
Az erdõk énekes fõemlõse is feltárta titkait
A csimpánzok, az orangutánok, a gorillák és a bonobók után az utolsó emberszabású fõemlõscsoport, a gibbonok génszekvenciáját is leírták a kutatók.
- címkék:
- genomszekvencia
- genom
- gibbon
- Címkefelhõ »
Örömhír a kávéfogyasztóknak
Egy nemzetközi kutatócsoport meghatározta a kávénövény genomszekvenciáját. Ez az eredmény a világ egyik legkedveltebb növényével kapcsolatos több rejtélyre fényt deríthet. Feltárhatja a koffein eredetét, és új fajták nemesítésével megnyithatja az utat a még finomabb ízû, egészségesebb fõzetek elkészítéséhez.
A hosszú élet titkát vizsgálja a genetika Darth Vadere
A korábban az emberi genom megfejtésében és a mesterséges baktérium létrehozásában fõszerepet játszó Craig Venter érdeklõdése újabban a hosszú, egészséges élet titka felé fordult. Ebben valószínûleg az is szerepet játszik, hogy a genetika Darth Vaderének is nevezett amerikai kutató pár éven belül eléri a hetven éves kort.
Kösz a cigifüggõséget, Neander-völgyiek!
A modern emberek az erõsebb szõrzet és az idõjárási viszontagságoknak jobban ellenálló bõr mellett több betegségre, például a Crohn-betegségre vagy a kettes típusú cukorbetegségre való genetikai hajlamot, valamint a dohányzásról való leszokás nehézségét örökölték a Neander-völgyiekkel való keveredés folyományaként.
Újra felbukkanhat a fekete halál
Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte, hogy a középkor két legpusztítóbb pestisjárványát ugyanannak a kórokozónak két különbözõ törzse okozta. A két törzs közül az egyik magától eltûnt, a másik viszont világszerte elterjedt, és további járványokat okozott az 1800-as évek végén. A kutatók szerint eredményeik arra utalnak, hogy a jövõben bármikor megjelenhet egy új pestisbaktérium-törzs, amely veszedelmes járványokat okozhat.
- címkék:
- genom
- járvány
- pestis
- Yersinia pestis
- Címkefelhõ »
Kétféle boldogságot találtak az emberben
A boldog lelkiállapot eltérõ génkifejezõdési programot aktivál a szervezetben attól függõen, hogy az emelkedett érzést sekélyes örömök hajszolásával, vagy egy nagyobb, nemesebb célért való küzdelemmel, például mások segítésével érjük el - állítják amerikai kutatók.
Miért tûnt el egy rettegett betegség Európából?
Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült rekonstruálnia a lepra középkori kórokozójának genetikai állományát. Kutatásukból arra is fény derült, miért csökkent drasztikusan a megbetegedések száma a középkor vége felé.
Mi volt a szárazföldi állatok õse?
Feltérképezték a bojtosúszós maradványhal genetikai állományát. Kiderült, hogy távolabb áll a szárazföldi négylábúaktól, mint a tüdõshal.
Négyszálú DNS-t találtak emberi sejtekben
A brit kutatók által felfedezett szokatlan, négyszálú szerkezet valószínûleg a génszabályozásban tölt be szerepet, és új terápiás célpontot jelenthet a rák elleni küzdelemben.
- címkék:
- DNS
- genom
- telomerák
- G-kvartett
- Címkefelhõ »
Soha nem látott kép az influenzavírus magjáról
Amerikai kutatók láthatóvá tették, hogyan készít magáról másolatokat az influenzavírus a sejtben. A minden eddiginél részletesebb képek lehetõséget adhatnak hatékonyabb influenza elleni gyógyszerek kifejlesztésére.
- címkék:
- influenza
- genom
- vírus
- influenzavírus
- Címkefelhõ »
Nem csak karaj és sonka a házisertés
Genetikai állományának feltérképezése után kiderült: olyan sok a közös genetikai tulajdonság az ember és disznó között, hogy ez számos betegség terápiájához nyújthat segítséget.
Már rég nem vagyunk majmok
Az új kutatási eredmények alapján kijelenthetõ: rosszul ismertük a nagy evolúciós lépések idõpontjait. Minden több százezer vagy millió évvel korábban történhetett, mint eddig gondoltuk, kezdve attól, hogy szétváltunk a csimpánzoktól, egészen addig, hogy elõdeink kirajzottak Afrikából.
Az õssejtüzlet ellen dolgozik a Nobel-díj
Bár a köldökzsinór sejtjei nagyon értékesek, megvannak a korlátaik is, és amint a 2012-es orvosi-élettani Nobel-díj is mutatja, nem biztos, hogy a jövõben szükség lesz valódi õssejtekre a gyógyításhoz. A jó megoldás Magyarországon is egy ingyenes, közösségi õssejtbank létrehozása lenne.
Mégsem hulladék az ember nagy része
Az utóbbi évek legnagyobb genetikai programjának eredményeként végleg el kell felejteni, hogy az emberi genetikai állomány 99%-a csak "hulladék-DNS"-bõl áll. A Nature és a Science legújabb számaiban bemutatott ENCODE projekt minden korábbinál mélyebb bepillantást enged az emberi genom szabályozási kapcsolatainak rengetegébe.
- címkék:
- DNS
- gének
- genetikai állomány
- genom
- ember
- ENCODE
- Címkefelhõ »
Evolúciós hiba vezetett az ember kialakulásához
Egy õsi, gerinctelen óceánfenéken élõ állatban több mint 500 millió éve bekövetkezett DNS-megduplázódás hajtotta az evolúciót az ember kialakulása irányába, állítja egy új tanulmány.
Sikeres kísérleti injekció egy halálos betegségre
Egyelõre állatkísérletekben egyetlen injekcióval sikerült elnémítani a Huntington-kórért felelõs hibás génváltozatot, lelassítva és részlegesen visszafordítva a halálos betegséget. A kutatók szerint emberben is mûködhet a módszer.
Megfejtik a hippi csimpánzok titkait
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette az utolsó nagy emberszabású majom, a bonobó genomszerkezetét, így lehetõvé vált a három közeli rokon, a csimpánz, a bonobó és az ember genomjának összehasonlítása.
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlõdõ kutatási terület és iparág napjainkban. Mi igaz a reklámokból, hol tart ma a tudomány az öregedési folyamat lassításában?
Feltérképezték a gorilla DNS-ét is
Elkészült a gorilla genomszekvenciája is, és ezzel teljessé vált az összes ma élõ emberszabású majom DNS-ét leíró adatbázis.
Megvizsgálták az eddigi legidõsebb ember génjeit
A W115 kódjelû, 115 éves korában elhunyt hölgy koraszülöttként jött a világra, de hosszú és egészséges élete volt. 100 éves korában emlõrák miatt kezelték, de az öregkori szellemi leépülés semmilyen jelét nem mutatta haláláig.
Ellenállóak a méreggel szemben a mutáns és hibrid egerek
Az evolúció folyamán a rágcsálók egy gén megváltozásával váltak ellenállóvá az ellenük bevetett méreggel szemben. Egy most megjelent új kutatás szerint a házi egereknél egy másik egérfajtól átvett gén révén is kialakul a rezisztencia.
Pontosabban lehet géneket szerkeszteni egy új módszerrel
Egy új genetika eljárással sikerült megjavítani azt a hibás génszakaszt, amely a súlyos véralvadási rendellenességért, a hemofiliáért felelõs. A módszert egyelõre még csak egereknél alkalmazták, de remélhetõleg embereknél is használható lesz.
Vigyázz, magasfeszültség! Gének is befolyásolják, mennyire fogadjuk meg a tanácsokat
A Brown Egyetem kutatói szerint egyes génváltozatok alapján megjósolható, hogy mennyire fogadja el valaki a másoktól kapott tanácsokat - akkor is, ha azok ellentmondanak saját tapasztalatainak.
Így befolyásolhatjuk génjeinket táplálkozásunkkal
A cinkkel a gyulladásos folyamatokat befolyásoló géneket, a vörösborral a mitokondriumaink számát és mûködését, a többszörösen telítetlen zsírsavakkal a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására ható géneket befolyásolhatjuk.
Génjeinken keresztül is parancsolnak az apák
Még soha nem számoltak be olyan génrõl, amely a társas viselkedésre hat, de csak akkor, ha az apától örökölt változata mûködik bennünk. Az anyai példánynak más hatása van és nem az agyban szólal meg. Egy elegáns evolúciós megoldás arra, hogy ugyanazon gén teljesen eltérõ feladatokra szakosodjon.
Mégsem egy tál spagetti van a sejtmagban
Tíz éve ismerjük az emberi örökítõanyag szekvenciáját, de rengeteg dolog van még, amit nem tudunk a DNS mûködésérõl. A kromoszómákat egészen a közelmúltig csak a sejt osztódásakor láthattuk, amikor jellegzetes alakba összetömörülnek, ám a legújabb módszereknek köszönhetõen normális mûködésük folyamán is tanulmányozhatók. Kiderült, hogy elhelyezkedésük jelentõsen befolyásolja a mûködésüket, sõt a rend megbomlása hozzájárulhat egyes betegségek, például rosszindulatú daganatok kialakulásához is.
Csendesen, de jelenleg is zajlik az emberi evolúció
A természetes szelekció valószínûleg túl lassan zajlik ahhoz, hogy segítsen megbirkózni azokkal a nagy kihívásokkal - például a globális éghajlatváltozással és számos fertõzõ betegséggel -, amellyel fajunk jelenleg szembenéz. A megoldáshoz kultúránkra és technológiánkra kell támaszkodnunk.
Elkészült a búza csaknem teljes genomszekvenciája
Egy brit kutatócsoport közzétette a búza rendkívül összetett genetikai kódjának elsõ, nyers bázissorrendjét: az eredmények alapján most már a búza összes génjének 95 százaléka ismert. Ez az egyik legátfogóbb eddigi genomvizsgálat, és az adatok közzététele jelentõsen felgyorsíthatja majd a növénynemesítéssel foglalkozó cégek munkáját.
Új DNS-elemzõ technika forradalmasíthatja a személyre szabott gyógyászatot
Egy új módszerrel rendkívül kis mérettartományban dolgozva, gyorsan és viszonylag olcsón meg lehet határozni a DNS egy szálának a szerkezetét. Az eljárás nagy lépést jelent a végsõ cél felé, hogy meghatározhassák bárki genomjának a szerkezetét, és ennek alapján dolgozhassák ki a személyre szabott betegségmegelõzõ, illetve gyógyító programokat.
Most már tényleg jöhet az új orvostudomány
Amikor egy valóban nagy elõrelépés történik a tudományban, rövid távon túlzottan optimista elõrejelzések születnek, hosszú távon viszont alábecsülik a hatást. Ez igaz az emberi genetikai állomány megismerésére is: az immár tíz éve a birtokunkban lévõ információ nem váltotta meg egycsapásra a világot, de lassan készülhetünk az új, a megelõzésre koncentráló, személyre szabott orvostudományra.
A hosszú élet génváltozatai legyûrik a betegségeket
A különlegesen hosszú életkor genetikai hátterét kutatva elõször sikerült olyan mintázatokat azonosítani az emberi genetikai állományban, amelyek jelenléte valószínûsíti a matuzsálemi kort. Több mint ezer százéves vagy annál idõsebb ember genetikai anyagát hasonlították össze más csoportokéval.
- címkék:
- DNS
- genetika
- öregedés
- genom
- életkor
- orvostudomány
- Címkefelhõ »
A boltokba kerülhet az elsõ genetikailag módosított állat az USA-ban
A lazac nem növekszik télen, és három év, mire teljesen kifejlõdik. Amerikai kutatóknak azonban sikerült úgy módosítaniuk genetikai anyagát, hogy másfél év alatt érje el végleges méretét.
Autizmus: sok hibát találtak az idegrendszer fejlõdését szabályozó génekben
Az Autizmus Genom Program keretében tizenegy ország kutatói mûködtek együtt annak érdekében, hogy a jelenleginél pontosabb képet kapjunk az autizmus genetikai hátterérõl. A tünetegyüttes kialakulásában részben a kisebb-nagyobb DNS-darabok többszörözõdései vagy kiesései állnak, melyek összességükben a rendellenesség valamelyik fajtájának kialakulásához vezethetnek. Az új eredmények az autizmus korábbi felismerését is elõsegíthetik, ami alapvetõ fontosságú a hatékony kezelés szempontjából.
A zsidók még mindig összetartoznak genetikailag is egy új felmérés alapján
Amerikai kutatók részletes genetikai elemzése alapján a zsidó emberek éppúgy megõrizték a genetikai összetartozásuk jegyeit, mint ahogy a kulturális és a vallási hagyományokat. Mindez a Közel-Keletrõl Európába, Észak-Afrikába és a világ más tájaira vándorolt zsidóknál is megfigyelhetõ.
- címkék:
- genetika
- zsidóság
- genom
- genomelemzés
- Címkefelhõ »
Négy százalékban mégis Neander-völgyiek vagyunk
Újabb áttörést ért el a Neander-völgyi ember genetikai állományát vizsgáló nemzetközi kutatócsoport. Sikerült meghatározniuk a sejtmagban lévõ DNS szerkezetének olyan jelentõs részét, amelyet össze tudtak hasonlítani a ma élõ emberek genomszerkezetével. Ennek alapján megállapították, hogy valóban volt kis mértékû keresztezõdés a Neander-völgyiek és a modern ember õsei között.
Kiderült, hogy sokban hasonlítunk a békákhoz
Meghatározták az utolsó eddig hiányzó gerincescsoport, a kétéltûek elsõ képviselõjének, a nyugati karmosbékának a genomszekvenciáját. A nyugati karmosbéka fontos modellállat a kutatásokban, többek közt azért, mert az ember betegségekkel kapcsolatos génjeinek 80 százaléka megtalálható ebben a kétéltûben is.
- címkék:
- kétéltûek
- genomszekvencia
- békák
- genom
- Címkefelhõ »
Genetikai meglepetés: másodlagos kódot találtak a génekben
Svájci bioinformatikai kutatóknak sikerült azonosítaniuk egy olyan genetikai szubkódot, amely azt határozza meg, milyen gyorsan állítson elõ a sejt egy adott fehérjét.
- címkék:
- genetika
- genom
- gén
- genetikai kód
- Címkefelhõ »
Újabb lépés az öngyógyító emberi gén felfedezése felé
Ha százfelé darabolunk egy laposférget, minden cafatból új állat fejlõdik ki. Hogy mi teszi képessé erre a férgeket, máig tisztázatlan. Német kutatók most felfedeztek bennük egy gént, amely kulcsszerepet játszhat a folyamatban, ráadásul rokon változata az emberben is elõfordul.
- címkék:
- egészségügy
- genom
- génterápia
- Címkefelhõ »
Nyolcszáz gén segít énekelni a madaraknak
Az állatok többségénél ösztönös a hangadás. Az énekesmadarak fiókái azonban szinte ugyanúgy tanulnak meg dalolni, ahogy a kisgyerekek beszélni: utánozzák szüleiket. Egy nemzetközi kutatócsoport most tette közzé az elsõ énekesmadár - az ausztrál zebrapinty - genetikai információját. A genomból izgalmas tények derültek ki az énektanulás genetikai alapjairól és evolúciójáról.
Csak most kezdõdik az új orvostudomány
Közel tíz évvel ezelõtt az egész világ ünnepelte az ember genetikai információjának megfejtését, amely egy új orvostudomány születését ígérte. Egy új orvostudományét, amely a tüneti kezelések helyett végre az alapokat ragadja majd meg. Az elmúlt tíz évben azonban inkább a technológia fejlõdött ezen a területen, és sok alapvetõ összefüggést fedeztek fel gének és betegségek között. Az alkalmazások többsége, az új gyógyászat a következõ évtizedben jöhet.
Készül a genetikai Avatar
Jelenleg egydimenziós állóképünk van az emberi genetikai állományról, a valóság pedig egy 3D-s, idõben és térben folyamatosan változó rendszer. Olyan ez, mintha az Avatar forgatókönyvét vetnénk össze a film látványvilágával - mondta lapunknak egy fiatal magyar biológus, aki nemzetközi kutatást vezet Németországban. Németh Attila az ELTE-n végzett, a Regensburgi Egyetemen dolgozik, a kisfia német-spanyol-magyar anyanyelvû, és szabad idejében egy Európa-szerte hallgatott funk-brigádban basszusgitározik.
Meglepõ eredményt hozott az elsõ családi genomelemzés
Amerikai kutatók elsõ ízben elemezték egy család teljes genetikai állományát. Ennek alapján pontosan meghatározhatták az egyes szülõk által az utódoknak továbbadott mutációk átlagos gyakoriságát. Azokat a helyeket is sikerült behatárolniuk, ahol a szülõi kromoszómák információt cserélnek egymás közt, aminek révén a genetikai tulajdonságok új kombinációi jönnek létre a gyerekekben.
Valójában húsevõ az óriáspanda
Az óriáspanda teljes genomszekvenciájának elemzése alapján a kutatók megállapították, hogy a természetvédelem szimbólumának számító állatban minden gén megtalálható, ami a hús megemésztéséhez szükséges, viszont - ironikus módon - hiányoznak belõle azok a gének, amelyek fõ táplálékának, a bambusznak a hasznosításához kellenek.
Ember és a csimpánz: eltérés ezer génben
Az ember és a csimpánz génjeinek legalább 97 százaléka közös. Ezért is okoz annyi fejtörést a kutatóknak, mitõl különbözik annyira a két faj. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) legutóbbi számában megjelent tanulmány, amely a transzkripciós (a DNS átírását szabályozó) faktorokkal foglalkozik, rávilágít arra, hogy a genom tartalma talán kevésbé jelentõs, mint az a mód, ahogy ezt a tartalmat felhasználják az élõlények.
Az emberénél is bonyolultabb a kukorica genomja
Több egyesült államokbeli egyetem kutatóintézetének összefogásával elkészült az emberiség egyik legrégibb és legfontosabb haszonnövényének, a kukoricának a genomszekvenciája. Ez nagyon fontos eredmény a növénytermesztés szempontjából is, mivel így a környezeti körülményeknek jobban megfelelõ fajtákat lehet nemesíteni. Az eredmény fontosságát jelzi, hogy a Science öt cikket is szentel e vezetõ témának.
- címkék:
- genomszekvencia
- genom
- kukorica
- Címkefelhõ »
Elkészült a ló genomszekvenciája
Nemzetközi összefogással elkészült a háziló (Equus caballus) részletes genomszekvenciája. Az összehasonlító vizsgálatok alapján kiderült, hogy a genomszerkezet több helyen figyelemre méltóan hasonlít az emberéhez, és a lófajták között több mint egymillió genetikai eltérés figyelhetõ meg. A Science-ben publikált munka fényt deríthet a lovak háziasítására is.
- címkék:
- genomika
- genomszekvencia
- genom
- ló
- Címkefelhõ »
Elkészült a házisertés nyers genomszekvenciája
A ló és a szarvasmarha után újabb fontos gazdasági állat, a házisertés genomját határozták meg nemzetközi összefogással a kutatók. A most közzétett genom még "csak" 98 százalékos, de már ez is elegendõ ahhoz, hogy fontos megállapításokat tegyenek majd a sertések rokonsági kapcsolatait és egyéb tulajdonságait illetõen.
- címkék:
- genomszekvencia
- disznók
- genom
- Címkefelhõ »