Oszmán Birodalom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- hódoltság
- Szulejmán
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- II. Lajos magyar király
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az egri hősnők (1552) két história tükrében
I. Nagy Szulejmán szultán az 1552. évi hadjáratot a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indította. A törökök várostromokkal igyekeztek kialakítani és kitágítani az oszmán uralom alatti hódoltsági területet. - írja Illik Péter a Magyarságkutató Intézet honlapján.
Befejeződött a szigetvári várat körülvevő park felújítása
Befejeződött a 2016-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánított szigetvári Zrínyi-várat körülvevő, csaknem nyolchektáros várpark felújítása – tájékoztatta a Baranya Megyei Önkormányzat szerdán az MTI-t.
A hősök halhatatlanok - Ki is volt valójában Dugovics Titusz?
A hagyomány szerint 1456. július 21-én hajtotta végre hőstettét Dugovics Titusz végvári vitéz: Nándorfehérvár ostromakor magával rántotta azt a törököt, aki ki akarta tűzni a török zászlót. - írja Illik Péter a Magyarságktató Intézet honlapján. Valós személy volt-e? Vagy csak Bonfini találta ki a történetet? Dugovics Titusz a hősiesség jelképe lett, szimbólum; egy vitéz feláldozta magát a hazáért Nándorfehérvár ostrománál.
Kétszáz éve kezdődött az esztergomi bazilika építése
Kétszáz évvel ezelőtt, 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján került sor az esztergomi bazilika ünnepélyes alapkőletétére József nádor és számos egyházi, valamint világi előkelő jelenlétében. - írja Tóth Orsolya a Magyarságkutató Intézet honlapján.
Kinyitott Jakováli Hasszán pasa dzsámija
Megújult kiállítással nyílik meg újra a nagyközönség előtt Jakováli Hasszán pasa több éve nem látogatható pécsi dzsámija, Magyarország egyetlen minarettel rendelkező és teljes épségben fennmaradt mecsete.
Régi korok beszédes kicseit mutatja be Bettanyi Hughes
100 bikányi felajánlás Zeusz tiszteletére és meztelen megmérettetés az ide tartozó, gyakran halálos kimenetelű versenyen – ma már elképzelhetetlen, azonban egy évezreden keresztül ilyen volt az év legnagyobb eseménye. Bettany Hughes, a világhírű tévés történész a pandémia idején sem ült tétlenül: turistamentes ókori helyszíneket járt be, így jutott el a különleges sportmúlttal rendelkező Olümpia romvárosába és a Máltán lévő erődbe, amely a történelem egyik legnagyobb innovációjával büszkélkedhet. Mindezt legújabb, hatrészes dokumentumfilmjében szemlélteti az érdeklődőknek, 2022. április 10-től vasárnaponként 20 órától a Viasat Histoory ...
Száz éve halt meg Széchenyi Ödön gróf, "a tűzpasa"
Száz éve, 1922. március 24-én halt meg Széchenyi Ödön gróf, a magyar és a török tűzoltóság megteremtője.
Tudtad, hogy 130 évig nők irányították az Oszmán Birodalmat?
Az egykori Oszmán Birodalom első emberére gondolva a legtöbbünk lelki szemei előtt egy férfi képe jelenik meg. Azt azonban kevesen tudják, hogy közel 130 évig a tényleges hatalom a nők kezében volt.
A szerencsétlen sorsú királyné, aki élete végéig gyászolt
A házasságkötés mindig is a nagypolitika fontos eszközének számított a történelmi dinasztiák életében. Az uralkodóházak általában a királyi sarjak frigyével pecsételték meg a szövetségkötéseiket, de a dinasztikus házasságok fontos eszközei voltak a hatalmi befolyás kiterjesztésének is. A magas államérdek cseppet sem volt tekintettel az érzelmekre; az egymásnak kiszemelt főrangú fiatalok gyakran csak a templomi ünnepségen pillantották meg először egymást. A rideg államérdek pedig csak nagyon ritkán találkozott össze a szívbéli szerelemmel. A későközépkori dinasztikus házasságok történetében az egyik ilyen ritka kivétel volt az ifjú III. ...
Miért vesztettek a magyar seregek Mohácsnál?
1526. augusztus 29-e, a mohácsi csatavesztés napja a magyar történelem egyik legfontosabb igazodási pontjának számít, ami mélyen beleivódott a kollektív nemzettudatba. Mohácsot egyaránt szokás a középkori Magyar Királyság végének, és a másfél évszázadig tartó török hódoltság kezdő taktusának tekinteni. A történelmi emlékezetben Mohács a gyászos, szégyenteljes kudarc szinonimájaként élt tovább, amelyért a Jagelló-kort, a széthúzást, a korabeli államvezetést és a csatára felsorakozott sereg vezéreinek alkalmatlanságát tette meg az utókor felelősnek. Ez a sommás ítélet azonban igaztalan, és nem felel meg a történelmi tényeknek sem. A mmohácsi ...
- címkék:
- Szapolyai János
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Ibrahim pasa
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Szapolyai György
- történettudomány
- nehézlovasság
- tájrekonstrukció
- Jagelló-kor
- multidiszciplináris módszer
- Jagelló-dinasztia
- haditerv
- emlékezetpolitika
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Címkefelhő »
A mohácsi csata, amelyben a törökök vesztettek
A 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk történetében döntő fontosságú mérföldkőnek számít az 1687. augusztus 12-én a Szársomlyó előterében, az 1526-os csatatér közelében lezajlott nagy összecsapás, a második mohácsi csata. Az előző években elszenvedett sorozatos kudarcokért revánsot venni, és a hadiszerencsét ismét a törökök javára fordítani akaró Szári Szulejmán nagyvezír létszámfölényben álló oszmán serege az 1526-os nagy török győzelem emlékére csak szerencse mezejeként emlegetett síkon ugyanis megsemmisítő vereséget szenvedett el Lotaringiai Károly herceg egyesített keresztény hadaitól. A császári, a bajor, horvát és magyarr ...
- címkék:
- Lotaringiai Károly herceg
- Kara Musztafa nagyvezír
- Sobieski János lengyel király
- IV. Mehmed oszmán szultán
- I. Lipót császár
- kahlenbergi csata
- Szent Liga
- Buda ostroma, 1686
- párkányi csata
- Szári Szulejmán nagyvezír
- Miksa Emánuel bajor választófejedelem
- Oszmán Birodalom
- hódoltság
- visszafoglaló háborúk
- második mohácsi csata
- Címkefelhő »
565 éve halt meg a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János
A magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére, Hunyadi János, alacsony sorból küzdötte fel magát az ország legbefolyásosabb főurává, és leggazdagabb birtokosává. Birtokainak jövedelmét teljes egészében a délről fenyegető oszmán hódítás megtörésére, és a balkáni török uralom felszámolására fordította. Csak az 1440-es évek végén ébredt rá, hogy a Magyar Királyság ereje egymagában nem elegendő a hódító iszlám feltartóztatására, és mivel Európa tétlen közömbösséggel szemlélte a török fenyegetést, minden erejét az ország határainak megvédésére koncentrálta. A török történelem legnagyobb hódítója, II. Mehmed szultán méltó ellenfélre akaddt ...
A drámai hazaszeretet feledésbe merült emléke: Szabács védelme
Szabács védelme nemcsak a 16. század oszmánellenes harcainak, hanem a magyar történelemnek is az egyik leghősiesebb epizódja. A kereken ötszáz éve, 1521. július 7-én véget ért ostromban Logodi Simon bán és Torma András várkapitány, valamint végvári vitézeik az utolsó leheletükig küzdve tartották a rájuk bízott erősséget Szulejmán szultán nyomasztó túlerőben lévő seregével szemben. A védők közül senki sem volt hajlandó letenni a fegyvert a muszlim hódítók előtt, Logodi és Torma kapitányok, valamint ötszáz vitézük hősies harcban az életüket áldozták a hazáért. Amíg Drégely 1552-es ostroma, illetve Szondi György várkapitány és vitézeinnek ...
- címkék:
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- V. Károly német-római császár
- Szulejmán szultán
- Logodi Simon
- Hunyadi Mátyás
- Kinizsi Pál
- Oszmán Birodalom
- hősi halál
- Habsburg Birodalom
- végvári vitézek
- I. Szelim szultán
- nándorfehérvári diadal
- Magyar Királyság
- Jagelló-kor
- Szabács vára
- Torma András
- hadjárat
- ostrom
- Délvidék
- Címkefelhő »
A mohácsi csata emlékparkja nyerte el az év emlékhelye díjat
A mohácsi nemzeti emlékhely nyerte el idén a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) év emlékhelye díját. Az átadó ünnepség vasárnap, az emlékhelyek napján volt a Fiumei úti sírkertben, a rendezvényen megnyílt az Anonymus Projekt - Ligeti 150 című plakátkiállítás is. A mohácsi csatatér legkorszerűbb eszközökkel való feltárása jelenleg is zajlik, amit a sorsdöntő ütközet 500. évfordulójára terveznek befejezni.
Megoldhatja a mohácsi csata legnagyobb rejtélyét egy tömegsír
A mohácsi síkon 1526. augusztus 29-én II. Lajos magyar király serege, és I. Szulejmán szultán oszmán hadai között lezajlott világtörténelmi jelentőségű összecsapás nem csak a későközépkori Magyar Királyságnak, hanem a korabeli Európának is a legnagyobb csatája volt. A magyar történelemben egyfajta igazodási pontnak számító mohácsi csatával kapcsolatban - annak ellenére, hogy viszonylag bőséges számban állnak rendelkezésre a korabeli források-, még számos fontos kérdés nyitottnak számít. Ilyen kérdés többek között, hogy hol lehetett az ütközet központja, vagy hol állt fel a keresztény és az oszmán hadrend, illetve, - ennek megfelelőeen ...
Az olasz vándor, aki elsőként zavarta meg a fáraó álmát
A romantikus felfedezések utolsó nagy korszaka, a 19. század még bővelkedett a modern kalandfilmek hőseire emlékeztető színesebbnél színesebb egyéniségekben. A kor híressé vált felfedezői között szép számmal találunk olyanokat, akik pusztán csak a kalandvágytól vezérelve vagy egy-egy ifjúkori álomtól indíttatva kerekedtek fel, hogy távoli és sokszor veszélyes vidékek titkait kutassák. Többségük olyan lelkes amatőrnek számított, mint amilyen a diákkorában Trójáról álmodozó és azt felnőtt fejjel megtaláló Heinrich Schliemann, vagy az elveszett fáraó, Tutanhamon sírját felfedező Howard Carter is voltak. E nagy felfedező egyéniségek sorrába ...
- címkék:
- II. Ramszesz
- Bonaparte Napóleon
- Mohamed Ali egyiptomi alkirály
- Giovanni Battista Belzoni
- Kephrén fáraó
- Timbuktu
- kalandor
- archeológia
- Királyok Völgye
- Oszmán Birodalom
- kincsvadászat
- 19. század
- gizai piramisok
- I. Széthi
- nagy felfedezések kora
- Nílus-völgy
- Benini Királyság
- műkincs
- Afrika
- Indiana Jones
- Egyiptom
- felfedezés
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy melyik volt a világ legnagyobb birodalma?
A történelemben számos nagy birodalom létezett,, amelyek kisebb és gyengébb államok, és számos népcsoport felett uralkodtak. A Guinness világrekordok könyve szerint a legnagyobb impérium címet az Óperzsa Birodalom viselheti, amelynek virágkorában 8 millió négyzetkilométerre terjedt ki a területe; az antik világ legnagyobb birodalmában az akkori világ népességének 46 százaléka élt. Az új kutatások azonban nem feltétlenül értenek egyet a Guinness rangsorolásával.
Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron
1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait.
- címkék:
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Habsburg Ferdinánd
- Martinuzzi György
- Szulejmán szultán
- János Zsigmond király
- Szapolyai János
- Erdély
- hódoltság
- Dózsa parasztfelkelése
- koronázó bazilika
- Jagelló-dinasztia
- váradi béke
- Szent Korona
- Székesfehérvár
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Címkefelhő »
Két rejtélyes helyszínt találtak a mohácsi csatatéren
A mohácsi síkon 1526. augusztus 29.-én II. Lajos magyar király keresztény hadai, valamint Szulejmán szultán, az iszlám világ kalifájának muzulmán serege között lezajlott világtörténelmi jelentőségű ütközet 494. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak a sátorhelyi emlékparkban. A 2017-ben elkezdett, a csatatér átfogó feltárását előkészítő monumentális projekt eddigi eredményei alapján bizonyos, hogy a sorsfordító csata képe többé már nem ugyanaz lesz, mint ami eddig volt. A megemlékezés szervezői az ünnepség után közös nyilatkozatban kezdeményezték, hogy 2026, a mohácsi csata közeledő 500. évfordulója legyen nemzeti emlékév. A kuutatási ...
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Brodarics István kancellár
- hódoltság
- régészeti feltárás
- emlékév
- levéltári források
- Magyar Királyság
- tájrekonstrukció
- multidiszciplináris tájrekonstrukció
- mohácsi csatatér
- nagyharsányi csata
- kutatás
- tömegsír
- Oszmán Birodalom
- mohácsi csata
- PTE
- Címkefelhő »
Török kori palánkot tártak fel a simontornyai várnál
A török korban épült palánkszerkezet maradványait tárták fel a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum régészei a simontornyai vár mellett, a folyamatban lévő kutatás során török és kuruc kori leletek kerültek felszínre.
Valós személy volt-e Nándorfehérvár hőse, Dugovics Titusz?
A nándorfehérvári diadal a 15. század egyik legfontosabb, európai jelentőségű hadi eseményének számít, hiszen Hunyadi János és Szilágyi Mihály várvédő katonasága, valamint Kapisztrán (Szent) János irreguláris keresztesei 1456. július 22-én megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed szultán ostromló seregére, közel hetven évre megakasztva ezzel az Oszmán Birodalom európai terjeszkedését. Hunyadi egyik állítólagos vitéze, Dugovics Titusz emléke mind a mai napig úgy él a magyar történelmi hagyományban, mint az önfeláldozó hazaszeretet hősies példája. De valós volt-e a nándorfehérvári várfokra török hadijelvényt kitűzni készülő oszmán harrcost ...
- címkék:
- II. Mehmed
- Kapisztrán Szent János
- Antonio Bonfini
- Döbrentei Gábor
- Dugovics Imre
- Szőcs Tibor
- Hunyadi Mátyás
- Hunyadi János
- néphagyomány
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- forráskritika
- nándorfehérvári diadal
- 15. század
- történettudomány
- V. László
- történelmi emlékezet
- Dugovics Titusz
- Magyar Tudós Társaság
- armális
- magyar történelem
- ostrom
- krónika
- Címkefelhő »
Szondi György és serege a végsőkig harcolt a hazáért és a kereszténységért
1552. július 9-én a több napig tartó intenzív ágyúzás miatt összeomlott drégelyi vár romjai között az életben maradt védők, kapitányuk, Szondi György vezényletével a végső összecsapásra készültek. Hadim Ali budai pasa több mint tízezer muszlim harcosból álló seregével szemben Szondi várkapitány és alig hatvan embere esély nélkül vette fel a harcot. Pedig a pasa kétszer is szabad elvonulást ígért; ám a hős várkapitány és életben maradt vitézei megfogadták, hogy mindhalálig védeni fogják a rájuk bízott erősséget. Esküjüket megtartva, a július 9-i végső nagy rohamban utolsó leheletükig küzdve valamennyien elestek. Hadim Alit annyira meegindította ...
Nem Európában és nem az Egyesült Államokban vannak még rabszolgák
Történelmileg téves az amerikai fehér embereket hibáztatni a rabszolgaságért - írja könyvében egy szenegáli antropológus és egy német professzor. Amíg a jórészt afrikai „kiskirályok" által a fehéreknek eladott rabszolgák számát körülbelül 11 millióra tehetjük, addig az arab muszlimok nagyjából 17 millió rabszolgát „vásároltak" – idézi a V4NA nemzetközi hírügynökség. Az észak-afrikai arabok és berberek pedig több mint 1000 éven át raboltak el embereket Dél-Európából és adták el őket rabszolgának. Ugyanezt csinálták több évszázadon keresztül az oszmánok is a magyarokkal, illetve a balkáni és a Fekete-tenger menti keresztény népekkel. ...
A magyar gróf, aki elsőként, saját építésű gőzhajóján Budapestről Párizsba hajózott
A „legnagyobb magyar", Gróf Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön gróf 150 évvel ezelőtt szervezte meg a magyar tűzoltóságot, korának legmodernebb elvei szerint. A kalandos életű grófot mint a tűzvédelem Európa szerte elismert szakértőjét személyesen a szultán, I. Abdulaziz kérte fel az isztambuli tűzoltóság megszervezésére, Törökországban végzett munkásságát pedig a legmagasabb állami kitüntetésekkel és pasai méltósággal ismerték el. Széchenyi gróf volt az első, aki saját építésű gőzhajóján Budapestről Párizsba hajózott, nemzetközi visszhangot kiváltva bravúros útjával.
- címkék:
- II. Abdul-Hamid
- Gróf Széchenyi Ödön
- Shaw Eyre Massey
- Gróf Széchenyi István
- Oszmán Birodalom
- 1848-49-es szabadságharc
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Hableány
- Habsburg-udvar
- 1867-es párizsi világkiállítás
- francia Becsületrend
- tűzoltóság
- tűzvédelem
- titkosrendőrség
- Nagycenk
- Magyar Országos Tűzoltó Szövetség
- Címkefelhő »
Nándorfehérvár hőse, aki fegyvertelenül vezette diadalra seregét
634 éve született Kapisztrán Szent János, a világraszóló nándorfehérvári diadal egyik kovácsa, aki miután a törökök felett aratott világraszóló győzelem után a keresztény táborban kitört pestissel megfertőződött Hunyadi Jánosnak feladta az utolsó kenetet, maga is a "fekete halál" áldozatául esett. Az 1690-ben szentté avatott ferencesrendi szerzetes a magyar történelem máig egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő alakja.
A háborútól irtózó Habsburg, akit a pápa vett rá a török kiverésére
I. Lipót német-római császár és magyar király életművének megítélése máig ellentmondásos a hazai történetírásban. A mélyen vallásos, békés, visszahúzódó természetű, és eredetileg papi pályára készült uralkodó nevéhez fűződik a Habsburg monarchia európai nagyhatalommá tétele csakúgy, mint az abszolutisztikus kormányzás kiépítése, a hagyományos magyar rendi állam megszüntetése valamint az ellenreformációs törekvések felerősödése, de a török uralom felszámolása, valamint a csak a 19. században kiteljesedő modernizáció alapjainak a megteremtése is. A 315 éve, 1705. május 5-én meghalt I. Lipót császárt politikai életműve a magyar történeelem ...
- címkék:
- Lotaringiai Károly herceg
- Kara Musztafa nagyvezír
- Sobieski János lengyel király
- I. Lipót császár
- hódoltság
- Habsburg Birodalom
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- vasvári béke
- Wesselényi-féle összesküvés
- helytartó
- kahlenbergi csata
- Köprülü Musztafa nagyvezír
- karlócai béke
- Szent Liga
- szentgothárdi csata
- nagyharsányi csata
- abszolutizmus
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- harmincéves háború
- Címkefelhő »
Újabb nagy felfedezés Szigetváron: megtalálták az ostromsáncokat
Az a multidiszciplináris módszerekkel dolgozó kutatócsoport, amely Szigetvár határában Pap Norbert és Fodor Pál professzorok vezetésével nagy nemzetközi visszhangot kiváltva megtalálta Szulejmán szultán mauzóleuma valamint a köré emelt oszmán település maradványait, újabb jelentős felfedezést tett. Kitartó terepi kutatómunka, valamint egy 17. századi olasz hadmérnök, Lenadro Anguissola egykorú térképei alapján azonosították annak az ostromsáncnak a nyomait, amelyet a keresztény hadak építettek a törökök megszállta erősség köré, Szigetvár 1688-1689-es visszafoglalása idején. Az ostromsáncok területéről számos értékes régészeti lelet ...
- címkék:
- I. Lipót császár
- Lotaringiai Károly herceg
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Lenadro Anguissola
- Zrínyi Miklós
- régészeti lelet
- Szigetvár
- Oszmán Birodalom
- hódoltság
- régészeti feltárás
- Szigetvár ostroma
- kahlenbergi csata
- 17. századi visszafoglaló háborúk
- sáncmű
- térkép
- blokád
- kutatócsoport
- feltárás
- Címkefelhő »
Reneszánsz luxuscikkeket szállító hajóról készül kiállítás
Középkori modern emberként uralkodott az alkimista császár
Hiába rendelkezett kiváló képességekkel, jeleskedett több tudományágban és élt kitűnő humanistaként. Habsburg Rudolf német-római császárt máig az egyik legsötétebb uralkodóként tartja számon a történelmi magyar emlékezet. Bár kortársai rendkívül tisztelték, uralkodása mégis politikai zűrzavart okozott. Tény, hogy a dühkitörésekre hajlamos császár szívesebben szentelte idejét a művészeteknek, az alkímiának vagy épp a csillagászatnak, mint birodalma irányításának. Az I. Rudolf néven magyar király mégis harminckettő éven át ült Szent István trónján, akárcsak Hunyadi Mátyás. És ez már önmagában is érdekessé teszi a személyét.
Hallatlan testi erővel bírt Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
Ötszázhuszonöt éve, 1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák egész sora született. Hunyadi Mátyás egyik legkiválóbb hadfijától betegesen rettegtek a törökök, akik ellen számos fényes győzelemmel végződő délvidéki hadjáratot vezetett. Ura halála után Mátyás végakaratával szembeszállva azonban nem Corvin János, hanem II. Ulászló megkoronázása mellett állt ki. A középkori magyar történelem egyik leghíresebb hadvezérének emlékét az egykorú forrásokon kívül számos monda és népmese is megőrizte.
A király is elesett a törökök elleni, 575 évvel ezelőtt vívott csatában
Ötszázhetvenöt éve, 1444. november 10-én szenvedett vereséget a Fekete-tenger partján, Várna közelében a Hunyadi János vezette keresztény sereg a törököktől, a csatamezőn holtan maradt I. Ulászló magyar és lengyel király is. Az ütközet után folytatódott az Oszmán Birodalom balkáni terjeszkedése, amelyet csak 1456-ban Nándorfehérvárnál sikerült fél évszázadra feltartóztatni.
Egyszerűen összeroppant az uralkodás súlya alatt II. Lajos
Az utolsó Jagelló-házi király születésének körülményei legalább annyira ellentmondásosak, mint a fiatalon trónra ültetett uralkodó egész élete, halála, és az utókor megítélése. II. Lajos koraszülöttként jött világra és csak apja, II. Ulászló kitűnő orvosainak köszönhetően maradt életben. Ha hihetünk a legendáknak, disznógyomorból készült inkubátorba tették, és bár életben maradt, egész életére kihatott gyermekkorának megannyi tragédiája. Személyisége, szellemi képességei, politikai törekvései és az ország megvédésére tett erőfeszítései a mai napig vita tárgyát képezik. Egyesek szerint szánalomra méltó, felelőtlen ifjú volt, míg másook ...
A félszemű kuruc generális, aki kidobta a müezzint a minaretből
Háromszáztíz éve, 1709. szeptember 26-án a Tarnaörs melletti kuruc táborban érte utol a halál a magyar történelem egyik legtehetségesebb és legsikeresebb hadvezérét, Bottyán Jánost. A változatos és kalandos életúttal rendelkező tábornok kiemelkedő hadvezéri tehetségét még ellenségei is respektálták, a néphagyományban pedig a szegények támogatójaként és védelmezőjeként maradt fenn az emlékezete, a fél szeme miatt csak Vak Bottyánként emlegetett legendás hősnek. Holttestét a gyöngyösi ferences templomban helyezték örök nyugalomra, de mivel a sírját nem jelölték meg, mind a mai napig nem tudni, hogy valójában hol lehet Rákóczi fejedeleem ...
Őrült félelem lett úrrá a törökökön az egri asszonyok látványától
A mohácsi csata utáni évtizedekben sokáig úgy tűnt, nincs olyan erő, amely feltartóztathatná az Oszmán Birodalom egyre jelentősebb térfoglalását a Magyar Királyság 1541-től három részre szakadt területein. Szulejmán, a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt és a porta számára teljesen váratlan „kiugrása" miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. A hadjárat egyik legfontosabb célja a Felvidék, valamint „Tündérország", vagyis az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű erősség, Eger elfoglalása volt.
- címkék:
- Szapolyai János
- Mekcsey István
- Martinuzzi György
- Szulejmán szultán
- I. Ferdinánd
- Kara Ahmed pasa
- János Zsigmond király
- Dobó István
- Magyar Királyság
- Eger ostroma
- Erdély
- hódoltság
- nagyváradi béke
- janicsárok
- budai vilajet
- nyírbátori béke
- egri asszonyok
- Eger
- ostrom
- krónika
- Oszmán Birodalom
- Címkefelhő »
Újabb történelmi legenda dőlt meg: nem a Csele-patakba veszett II. Lajos király
Egyértelműen kizárható, hogy II. Lajos magyar király az 1526. augusztus 29-én délután három óra körül elkezdődött mohácsi csata összeomlása után, - amikor többedmagával próbált elmenekülni a csatatérről-, a Csele-patakba fulladt volna, mint ahogy az a köztudatban él, illetve a történelemkönyvekben is szerepel – erre az eredményre jutott a csatatér feltárását végző, Fodor Pál és Pap Norbert professzorok által vezetett kutatócsoport. Az egykori csatatér feltáratlan titkait a legkorszerűbb technológia bevetésével, és egy merőben új, multidiszciplináris kutatási módszer alkalmazásával vizsgáló csoport vezetői szerint, a magyar történeleem ...
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Brodarics István kancellár
- hidrológia
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- csatavesztés
- Mária királyné
- Csele-patak
- történeti geográfia
- multidiszciplináris tájrekonstrukció
- mohácsi csatatér
- tektonikus mozgás
- kutatás
- szemtanú
- rekonstrukció
- krónika
- kutatócsoport
- Címkefelhő »
Amikor a lelkes és fegyelmezetlen önkéntesek történelmet írtak
563 éve, 1456. július 22-én Hunyadi János kormányzó elszántan harcoló vitézei és Kapisztrán János mindenféle katonai mesterségbeli tudást nélkülöző, ám annál lelkesebb önkéntesei hatalmas győzelmet arattak a korabeli világ legfélelmetesebb hadserege, II. Mehmed szultán sokszoros túlerőben lévő oszmán hada felett, Nándorfehérvár falainál. A diadalhoz vezető eseménysort ironikus módon a szentéletű ferences szerzetes vezénylete alatt álló keresztesek önfejű fegyelmezetlensége indította el.
Tudja-e, melyik Magyarország legnagyobb és legrégibb harangtornya?
A Nyírségben, a nyírségi református templom mellett található hazánk legrégibb és legnagyobb harangtornya, amelyben a Bethlen nevű harang lakik.
Soha nem látott keresztény győzelem a szultáni haderő felett
Az oszmánok 1456. június 4-én, 563 éve támadást indítottak az ország ellen. Az új török szultán, II. Mehmed, uralkodása harmadik évében, 1453-ban elfoglalta Bizáncot, ezzel méltó fővárost adott hatalmas birodalmának, és megszilárdította európai helyzetét. Miután a bizánci császárok utódjának tekintette magát, Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta fejleszteni birodalmát. Először a Magyarország kulcsának számító Nándorfehérvár elfoglalására készült. A feladat nem volt kisebb, mint hogy a magyarok feltartóztassák a török terjeszkedést. Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi ...
Hamarosan befejeződik Szulejmán sírjának Szigetvár melletti feltárása
Néhány héten belül befejeződhet Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárása, év végére pedig a munkálatok írásos, tudományos összefoglalója is elkészül - közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője az MTI-vel.
Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára
A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...
Karnyújtásnyira vagyunk a mohácsi tömegsírok megtalálásától
A magyar történelem és a későközépkori Európa egyik legnagyobb és legfontosabb ütközetével, az 1526. augusztus 29-én Mohács közelében II. Lajos magyar és cseh király, valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között lezajlott csatával kapcsolatosan még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, szemben az általános közvélekedéssel. A csatatér nemrég elkezdett átfogó kutatási projektjének máris megvannak az első nagy, és sok szempontból tabudöntögető eredményei, amelyekről a kutatásvezetők közül Pap Norbert Mohácson adott tájékoztatást kedden, Fodor Pál pedig az aktuális tervekről nyilatkozott exkluzívan portálunknak.
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Brodarics István kancellár
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- térinformatika
- hadtörténet
- ütközet
- régészeti feltárás
- tájrekonstrukció
- késői középkor
- kutatás
- tömegsír
- krónika
- geofizika
- MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet
- Pécsi Tudományegyetem
- Címkefelhő »
Máig titokzatos homály fedi II. Lajos király halálának körülményeit
A mohácsi csata, a magyar történelem egyik legjobban ismert ütközete választóvonalnak számít a hazai históriában. A mohácsi vész egyebek mellett azért emelkedik ki történelmünk más hadi eseményei közül, mert nem volt még egy olyan csata, amelyben annyira érzékeny veszteség érte volna a Magyar Királyság politikai vezető rétegét, mint a Mohács melletti síkon 1526. augusztus 29.-én lezajlott ütközetben. Mohácsnál a magyar királyi haderő megrendítő vereséget szenvedett Szulejmán szultán és Ibrahim pasa nagyvezír hadaitól; odaveszett mindkét fővezér, Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György szepesi gróf, Szalkai László esztergomi érrsek ...
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán
- Ibrahim nagyvezír
- Brodarics István kancellár
- Szapolyai György
- Sárffy Ferenc győri várkapitány
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- történelmi forrás
- nehézlovasság
- Mária királyné
- Jagellók
- igazságügyi orvostan
- Csele-patak
- agnoszkálás
- krónikák
- összeesküvés-elmélet
- kutatás
- hadrend
- középkor
- Oszmán Birodalom
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy melyik Európa legnagyobb téglavára?
A Magyar Királyság végvári rendszere, valamint az ország belsejében található erődítmények jelentős része súlyos károkat szenvedett az oszmán hódoltság, illetve a 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk idején. Az épségben maradt erősségek többségét pedig a török kiűzése után I. Lipót császár robbanttatta fel az 1697-től kibontakozó Habsburg-ellenes kuruc mozgalomtól tartva. Ez az oka annak, hogy hazánk területén csak nagyon kevés középkori vár maradt fenn teljes épségében.
Mátyás király előre látta a 19. századot
Kereken 555 éve, 1464. március 29-én a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek az ősi közjogi hagyományt követve a Szent Koronával hivatalosan is minden magyarok királyává koronázta az ekkor már hét éve trónon ülő Hunyadi Mátyást. Nincs még egy olyan királyunk, akihez annyi legenda és népmese fűződne, mint a magyar történelem máig legnépszerűbb uralkodójához, Hunyadi Mátyás, az „Igazságos" személyéhez. Mátyás rendkívül széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, és kiváló - ma úgy mondanánk - kommunikációs képességével messze kiemelkedett kortársai közül, és legalább két évszázaddal megelőzte saját korát, a 15. századot.
Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem
A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.
- címkék:
- Lotaringiai Károly herceg
- XI. Ince pápa
- Kara Musztafa nagyvezír
- Sobieski János lengyel király
- I. Lipót császár
- Habsburg Birodalom
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- kalifátus
- kahlenbergi csata
- karlócai béke
- rigómezei csata
- Szent Liga
- törökellenes szövetség
- Buda ostroma, 1686
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- hódoltság
- Címkefelhő »
Hollószárnyain lebegett feletted a zordon enyészet – Beszélni kezd a mohácsi csatatér
Nemrég jelentették be, hogy az a kutatócsoport, amely a közelmúltban Szigetvár határában megtalálta Szulejmán szultán türbéjét, és a köré épült oszmánkori település romjait, hozzákezdett a mohácsi csatatér tájrekonstrukciós feltárásához, aminek máris megvannak az első eredményei. Ennek nyomán, Pap Norbert professzor szakavatott vezetésével jártuk be a „hős vértől pirosult gyásztért", a magyar történelem és a késői középkor egyik legjelentősebb ütközetének legendás helyszínét.
- címkék:
- Tomori Pál
- Szulejmán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Brodarics István kancellár
- Dr. Gyenizse Péter
- II. Lajos magyar király
- Sátorhely
- ütközet
- régészeti feltárás
- történelmi forrás
- tájrekonstrukció
- Jagelló-kor
- forráselemzés
- geoinformatika
- kutatás
- tömegsír
- Oszmán Birodalom
- mohácsi csata
- PTE TTK Földrajzi Intézet Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja
- MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet
- Címkefelhő »
Világhódító ambíciók nélkül indult Szigetvár ellen Szulejmán
Az oszmán birodalmi hadsereg hadjáratra indult a Magyar Királyság ellen 1566-ban. A cél Szigetvár és Gyula elfoglalása volt, az ármádiát pedig maga a szultán vezette. A legújabb kutatások szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy az akkorra már idősödő és az aszkézis felé forduló Szulejmán szultán találta ki ezt a hadjáratot, úgy tűnik, hogy eredetileg nem is akart csatlakozni a hadakhoz, nem kizárt, hogy a tanácsosai egyszerűen belehergelték a magyarok elleni megtorló hadjáraton való személyes részvételbe.
Nem ott zajlott a mohácsi csata, mint ahol eddig vélték
Az 1526. augusztus 29-én lezajlott mohácsi csata a hazai történelmi emlékezet meghatározó eseményének számít. Mohács a magyar történelem egyfajta viszonyítási pontjává nőtte ki magát a csatát megelőző és az azt követő korszak megítélésben. Annak ellenére, hogy a „mohácsi vészről” és következményeiről könyvtárra való irodalom született az elmúlt másfél évszázadban, egészen napjainkig nem volt világos, hogy hol is zajlott le valójában a késői középkor európai viszonylatban is legnagyobb csatája. A Szigetvár határában Szulejmán szultán türbéjének és a köré emelt oszmánkori település romjainak megtalálásával világhírnevet szerzett kutattócsoport ...
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Brodarics István kancellár
- Mohács
- feltárás
- táborhely
- Oszmán Birodalom
- mohácsi csata
- ütközet
- földvár
- forráskritika
- kutatási eredmény
- tájrekonstrukció
- írásos források
- Jagelló-kor
- térinformatikai eszközök
- vízrendszer
- kutatás
- összecsapás
- tömegsír
- csatatér
- Címkefelhő »
Nem akkor ért véget az első világháború, amikor megemlékeznek róla
A nemzetek közti konfliktusok történetében nem volt még egy olyan fejezet , amely akkora hatást gyakorolt volna a világtörténelem menetére, mint a pontosan száz éve befejeződött első világháború. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, aki már régóta szenvedélyesen kutatja a „nagy háború” nagy összefüggéseit, nemcsak hazai, de világviszonylatban is egyedülállónak mondható vállalkozásba kezdett: az elmúlt öt évben hat kontinens 59 országában járta be és dokumentálta az első világháború megemlékezéseit, emlékműveit, temetőit, helyszíneit, hadijátékait. Erről, és a jövő júniusban megjelenő A nagy háború százévves ...
- címkék:
- Szalay-Berzeviczy Attila
- első világháború
- fegyverkezés
- hadszíntér
- Trianon
- emlékezetpolitika
- Oszmán Birodalom
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Antant
- gallipoli ütközet
- versailles-i békeszezerződés
- Császári Németország
- nyugati front
- Központi Hatalmak
- Sykes-Picot egyezmény
- hagyományőrzés
- fegyverszünet
- konfliktus
- Franciaország
- Címkefelhő »
Közép-Európa sorsa a térség kis államainak összefogásán múlik
Egész Közép-Európa sorsa azon múlik, hogy összefognak-e a térséget alkotó kis államok - emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai sorsközösség a kereszténység védelmében - a Hunyadiaktól napjainkig című konferencián a Parlamentben.