Antant

címke rss
A rettenthetetlen tábornok, aki kiverte a fosztogató románokat a Nemzeti Múzeumból

A rettenthetetlen tábornok, aki kiverte a fosztogató románokat a Nemzeti Múzeumból

Kereken száz éve, 1919. október 5-én a Budapestet megszálló román királyi hadsereg teherautói váratlanul felsorakoztak a Magyar Nemzeti Múzeum előtt, hogy mindenféle jogalap nélkül kifosszák az ország legpatinásabb nemzeti gyűjteményét, és Romániába szállítsák az épületben őrzött felbecsülhetetlen értékű történelmi relikviákat. A budapesti Szövetséges Katonai Misszió amerikai delegáltja, Harry Bandholtz vezérőrnagy szerencsére még időben értesült a román megszállók aljas tervéről. A tábornok azonnal a helyszínre sietett, és egy szál lovaglóostorral a kezében erélyes fellépésével megakadályozta a Nemzeti Múzeum kirablását.

Csak legenda, hogy Károlyi önként adta át a hatalmat Kun Béláéknak

Tudomány2019.03.22, 09:19

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának végóráiban hatalomra jutott Károlyi-kormány néhány hónapos regnálását a tehetetlen sodródás jellemezte. Károlyi Mihály önfeladóan naiv külpolitikája végzetesen meggyengítette az ország pozícióit mind az antanttal, mint pedig az egyre mohóbb területi igényeket tápláló utódállamokkal szemben. Az 1919. március 20-án átadott Vix-jegyzék halálos mattot adott Károlyi rendszerének, amit szélsőbaloldali ellenzék, Kun Béla kommunistái a hőn áhított hatalom puccsszerű megszerzésére használtak fel. Kereken száz éve ezzel vette kezdetét a 133 napig tartó első magyarországi kommunista kísérlet, Kun Béla ...

Csehkiverés: száz éve rázta le Balassagyarmat a megszállás igáját

Tudomány2019.01.29, 21:38

Pontosan száz éve, 1919. január 29-én véres utcai harcok bontakoztak ki Balassagyarmaton a várost önkényesen megszállt cseh légió alakulatai, és az uralmuk ellen fellázadt polgárok között. A legújabb-kori magyar történelembe csak csehkiverés néven bevonult fegyveres felkelés során a balassagyarmatiak a közelben állomásozó és hazájukhoz hű honvédalakulatok segítségével kiverték a megszálló cseh legionáriusokat a városból, és az Ipolyon túlra kergették a basáskodó megszállókat. Az Országgyűlés Balassagyarmat egykori hőstettéért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város kitüntető címet adományozta az észak-magyarországi településnek.

Nem akkor ért véget az első világháború, amikor megemlékeznek róla

Tudomány2018.11.14, 22:02

A nemzetek közti konfliktusok történetében nem volt még egy olyan fejezet , amely akkora hatást gyakorolt volna a világtörténelem menetére, mint a pontosan száz éve befejeződött első világháború. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, aki már régóta szenvedélyesen kutatja a „nagy háború” nagy összefüggéseit, nemcsak hazai, de világviszonylatban is egyedülállónak mondható vállalkozásba kezdett: az elmúlt öt évben hat kontinens 59 országában járta be és dokumentálta az első világháború megemlékezéseit, emlékműveit, temetőit, helyszíneit, hadijátékait. Erről, és a jövő júniusban megjelenő A nagy háború százévves ...

Alig egy hónapig létezett állam, amely szembeszállt Trianonnal

Tudomány2018.10.04, 20:10

Kilencvenhét éve, 1921. október 4-én, Báró Prónay Pál, a nyugat-dunántúli területek Ausztriához csatolása ellen felkelt irreguláris alakulat, a Rongyosgárda parancsnoka Felsőőrön kikiáltotta a mindössze egy hónapig fennállt Lajtabánságot. A kérészéletű operettállamnak az volt a legfőbb célja, hogy megakadályozza a trianoni békeszerződéssel Ausztriának juttatott nyugat-dunántúli területsáv átadását. A heves fegyveres harcokkal tarkított ellenállás részben elérte célját, mivel az események hatására az antant október 11-én kénytelen volt összehívni a velencei tanácskozást, ahol a derekát beadva hozzájárult a soproni népszavazáshoz.

Száz éve mértek döntő csapást a Német Birodalom nagy álmára

Tudomány2018.08.08, 21:26

Száz éve, 1918. augusztus 8-án kezdődött az első világháború nyugati frontján, a franciaországi Amiens közelében a Németország döntő vereségét hozó csata.

Házi őrizetben tartották a magyar békedelegációt

Tudomány2018.06.05, 17:25

Kilencvennyolc éve, 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy Trianon palota egyik aranystukkós folyosóján teljesedett be a történelmi Magyarország végzete. A győztes antanthatalmak - elsősorban Franciaország nyomására - minden racionális érvet félresöpörve az ország példátlan mértékű megcsonkításáról döntöttek. A diktátumot felsőbb utasításra két teljesen súlytalan kormánytisztviselő, Benárd Ágoston munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd államtitkár írták alá a La galérie des Cotelles díszes oszlopai között. Az ország súlyos megcsonkításához hosszú és ellentmondásoktól sem mentes folyamat vezetett.

99 éve kezdődött Kun Béla kommunista rémuralma

Tudomány2018.03.21, 21:28

Kilencvenkilenc éve, 1919. március 21-én délelőtt Károlyi Mihály, a Magyar Népköztársaság elnöke éppen arra készült, hogy az előző nap átadott és elfogadhatatlan antant-jegyzék miatt lemondott Berinkey-kormány helyére egy tisztán szociáldemokratákból álló új kabinetet nevezzen ki, és általános nemzeti ellenállást hirdessen meg. Az államfő nem tudhatta, hogy Landler Jenő, a szociáldemokraták vezérének megbízásából időközben megállapodott a gyűjtőfogházban ülő Kun Bélával, a Kommunisták Magyarországi Pártjának első emberével pártjaik egyesítéséről, valamint arról, hogy a hatalmi vákuum kihasználásával szovjet-bolsevik típusú rezsimet ...

Zavart hallgatás kísérte Európa egének vészjósló elborulását

Tudomány2018.03.13, 19:17

Nyolcvan éve, 1938. március 13-án az osztrák nemzetgyűlés egyhangúan megszavazta Ausztria beolvadását a náci Németországba. Azzal, hogy a nyugat-európai nagyhatalmak Ausztria német bekebelezését rezignált közönnyel fogadták, szándékuk ellenére is Hitlert biztatták további hódító céljai megvalósításában. A Párizs környéki békerendszer igazságtalansága miatti rossz lelkiismeret szülte közöny pedig végső soron az emberi történelem legnagyobb és legvéresebb fegyveres konfliktusába, a második világháború kirobbanásába torkollott.

Károlyi a tárgyalásokban, a balassagyarmatiak a fegyvereikben bíztak

Tudomány2018.01.29, 23:21

Kilencvenkilenc éve, 1919. január 29-én véres utcai harcok bontakoztak ki Balassagyarmaton a várost önkényesen megszállt cseh katonai alakulatok, és az uralmuk ellen fellázadt polgárok között. A legújabb-kori magyar történelembe csak csehkiverés néven bevonult fegyveres felkelés során a balassagyarmatiak a honvédalakulatok segítségével kiverték a megszálló cseh legionáriusokat a városból, és az Ipolyon túlra kergették a basáskodó megszállókat. Az Országgyűlés Balassagyarmatnak polgárai egykori hőstettéért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város kitüntető címet adományozta.

Előző
  • 1
  • 2
Következő