Szulejmán szultán

címke rss

Őrült félelem lett úrrá a törökökön az egri asszonyok látványától

A mohácsi csata utáni évtizedekben sokáig úgy tűnt, nincs olyan erő, amely feltartóztathatná az Oszmán Birodalom egyre jelentősebb térfoglalását a Magyar Királyság 1541-től három részre szakadt területein. Szulejmán, a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt és a porta számára teljesen váratlan „kiugrása" miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. A hadjárat egyik legfontosabb célja a Felvidék, valamint „Tündérország", vagyis az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű erősség, Eger elfoglalása volt.

Újabb történelmi legenda dőlt meg: nem a Csele-patakba veszett II. Lajos király

Tudomány2019.08.31, 12:42

Egyértelműen kizárható, hogy II. Lajos magyar király az 1526. augusztus 29-én délután három óra körül elkezdődött mohácsi csata összeomlása után, - amikor többedmagával próbált elmenekülni a csatatérről-, a Csele-patakba fulladt volna, mint ahogy az a köztudatban él, illetve a történelemkönyvekben is szerepel – erre az eredményre jutott a csatatér feltárását végző, Fodor Pál és Pap Norbert professzorok által vezetett kutatócsoport. Az egykori csatatér feltáratlan titkait a legkorszerűbb technológia bevetésével, és egy merőben új, multidiszciplináris kutatási módszer alkalmazásával vizsgáló csoport vezetői szerint, a magyar történeleem ...

Katonai barakk rejtőzött Szulejmán szultán szigetvári türbéje mellett

Tudomány2019.07.11, 14:57

Egy katonai barakk épületének maradványaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumánál. Már évek óta keresték az Esterházy Pál által 1664 februárjában készített beszámolóban és stilizált térképen feltüntetett épületet. A türbétől északra fekvő kaszárnya pont azon a helyen került elő, ahol azt a herceg feltüntette egykor a komplexum alrajzában.

Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára

Tudomány2019.05.18, 20:24

A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...

Karnyújtásnyira vagyunk a mohácsi tömegsírok megtalálásától

Tudomány2019.04.18, 23:12

A magyar történelem és a későközépkori Európa egyik legnagyobb és legfontosabb ütközetével, az 1526. augusztus 29-én Mohács közelében II. Lajos magyar és cseh király, valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között lezajlott csatával kapcsolatosan még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, szemben az általános közvélekedéssel. A csatatér nemrég elkezdett átfogó kutatási projektjének máris megvannak az első nagy, és sok szempontból tabudöntögető eredményei, amelyekről a kutatásvezetők közül Pap Norbert Mohácson adott tájékoztatást kedden, Fodor Pál pedig az aktuális tervekről nyilatkozott exkluzívan portálunknak.

Nem ott zajlott a mohácsi csata, mint ahol eddig vélték

Tudomány2018.11.17, 07:52

Az 1526. augusztus 29-én lezajlott mohácsi csata a hazai történelmi emlékezet meghatározó eseményének számít. Mohács a magyar történelem egyfajta viszonyítási pontjává nőtte ki magát a csatát megelőző és az azt követő korszak megítélésben. Annak ellenére, hogy a „mohácsi vészről” és következményeiről könyvtárra való irodalom született az elmúlt másfél évszázadban, egészen napjainkig nem volt világos, hogy hol is zajlott le valójában a késői középkor európai viszonylatban is legnagyobb csatája. A Szigetvár határában Szulejmán szultán türbéjének és a köré emelt oszmánkori település romjainak megtalálásával világhírnevet szerzett kutattócsoport ...

Szulejmán szultán sátrát is bemutatják a kőszegi ostromnapokon

Travelo2018.07.20, 14:23

Szulejmán szultán pompázatos sátrát is bemutatják és történelmi íjászversenyt is tartanak száz jelmezes résztvevővel idén augusztus 3. és 5. között a Félhold - telihold XII. Kőszegi Ostromnapok keretében.

A szigeti veszedelem nagy tanulsága: váltsa fel békejobb a kardcsörtetést

Tudomány2016.09.10, 08:56

A Nemzetközi Zrínyi Emlékév szeptember hatodikán elkezdődött rendezvénysorozata határokon túlmutató diplomáciai és tudományos eseménnyé nőtte ki magát. Négyszázötven éve, 1566. szeptember 7-én Gróf Zrínyi Miklós horvát bán és dunántúli főkapitány, valamint magyar, horvát és szerb vitézei olyan példáját adták az önfeláldozó hazafiságnak, amelynek napjainkban különösen aktuálisak a tanulságai. Zrínyi legendás kirohanásának napján a török táborban elhunyt Szulejmán szultán, akinek sírhelyét nemrég találták meg Szigetvár határában.

Előző
  • 1
Következő