I. Lipót császár

címke rss

Aki nélkül sokkal kevesebbet tudnánk az erdélyi mindennapokról

Szeptember 22-én lesz kétszázhetven éve, hogy elhunyt báró Apor Péter emlékiratíró, a XVII-XVIII. századi erdélyi művelődéstörténet egyik legfontosabb forrása, a Metamorphosis Transylvaniae szerzője.

A Pragmatica Sanctio és elfogadása az 1722-es erdélyi országgyűlésen

Tudomány2022.03.30, 14:26

A latin pragmatica sanctio kifejezés szó szerint gyakorlatias intézkedést jelent. A Habsburg-ház birtokainak osztatlan nőági örökösödését megállapító döntés nem az egyetlen ilyen nevet viselő sajátos jogi aktus a Habsburg-ház és az európai monarchiák történetében, ám mindenképpen a legnevezetesebb. - írja a Magyarságkutató Intézet honlapján.

A mohácsi csata, amelyben a törökök vesztettek

Tudomány2021.08.13, 21:06

A 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk történetében döntő fontosságú mérföldkőnek számít az 1687. augusztus 12-én a Szársomlyó előterében, az 1526-os csatatér közelében lezajlott nagy összecsapás, a második mohácsi csata. Az előző években elszenvedett sorozatos kudarcokért revánsot venni, és a hadiszerencsét ismét a törökök javára fordítani akaró Szári Szulejmán nagyvezír létszámfölényben álló oszmán serege az 1526-os nagy török győzelem emlékére csak szerencse mezejeként emlegetett síkon ugyanis megsemmisítő vereséget szenvedett el Lotaringiai Károly herceg egyesített keresztény hadaitól. A császári, a bajor, horvát és magyarr ...

A háborútól irtózó Habsburg, akit a pápa vett rá a török kiverésére

Tudomány2020.05.07, 00:27

I. Lipót német-római császár és magyar király életművének megítélése máig ellentmondásos a hazai történetírásban. A mélyen vallásos, békés, visszahúzódó természetű, és eredetileg papi pályára készült uralkodó nevéhez fűződik a Habsburg monarchia európai nagyhatalommá tétele csakúgy, mint az abszolutisztikus kormányzás kiépítése, a hagyományos magyar rendi állam megszüntetése valamint az ellenreformációs törekvések felerősödése, de a török uralom felszámolása, valamint a csak a 19. században kiteljesedő modernizáció alapjainak a megteremtése is. A 315 éve, 1705. május 5-én meghalt I. Lipót császárt politikai életműve a magyar történeelem ...

400 éve született Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér

Tudomány2020.05.03, 23:59

Négyszáz éve, 1620. május 3-án született Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa. Az évforduló alkalmából az Országgyűlés 2020-at Zrínyi-emlékévvé nyilvánította. 

Újabb nagy felfedezés Szigetváron: megtalálták az ostromsáncokat

Tudomány2020.03.02, 22:59

Az a multidiszciplináris módszerekkel dolgozó kutatócsoport, amely Szigetvár határában Pap Norbert és Fodor Pál professzorok vezetésével nagy nemzetközi visszhangot kiváltva megtalálta Szulejmán szultán mauzóleuma valamint a köré emelt oszmán település maradványait, újabb jelentős felfedezést tett. Kitartó terepi kutatómunka, valamint egy 17. századi olasz hadmérnök, Lenadro Anguissola egykorú térképei alapján azonosították annak az ostromsáncnak a nyomait, amelyet a keresztény hadak építettek a törökök megszállta erősség köré, Szigetvár 1688-1689-es visszafoglalása idején. Az ostromsáncok területéről számos értékes régészeti lelet ...

Túlbecsülte országa erejét I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem

Tudomány2020.02.24, 11:03

Háromszázhetvenöt éve, 1645. február 24-én született Gyulafehérváron I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, a kuruc szabadságharcot vezető II. Rákóczi Ferenc édesapja.

Várandós asszonyként védte Munkács várát Zrínyi Ilona

Tudomány2020.02.18, 17:43

Zrínyi Ilonát dinasztikus, politikai célzatú házasság sodorta Munkács várába, a nagy múltú fejedelmi családhoz, I. Rákóczi Ferenchez. Kivételes asszonyként ismerték a kortársak, aki nemcsak egymaga intézte a hatalmas Rákóczi-birtok ügyeit, hanem ugyanúgy értett az ágyúkhoz, mint a víváshoz, vagy a solymászathoz. A magyar történelem egyik legbátrabb asszonya és a munkácsi vár bátor védője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja 317 éve, 1703. február 18-án halt meg.

Újdonságot hozhat a Szent Korona-kutatásban egy régi nyomtatvány

Tudomány2020.01.07, 16:44

17. századi nyomtatvány került az Országos Széchényi Könyvtárba, amely a Szent Korona-kutatás számára is újdonságot hozhat - olvasható az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) közleményében.

Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem

Tudomány2019.03.06, 00:04

A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.

Előző
  • 1
  • 2
Következő