Habsburg Birodalom

címke rss
A gárda meghal, de nem adja meg magát!

A gárda meghal, de nem adja meg magát!

1815. június 18-án a belgiumi Waterloo melletti síkon lezajlott ütközet végleg megsemmisítette az európai nagyhatalmi politikát csaknem két évtizeden át meghatározó Bonaparte Napóleon uralmát, aki bukásából főnixmadárként újjáéledve, 1815. március elsején visszatért elbai száműzetéséből, és Európa koronás főinek nem kis rémületére, visszavette hatalmát. Napóleon második, száznapos uralmának a waterlooi csata ugyan véget vetett, de csak kevésen múlott, hogy ott és akkor nem másként alakult a történelem menete.

Újabb magyar tévhitet döntöttek le

Itthon2019.06.11, 09:25

A 18. századi Magyarország politikai életében sokkal szélesebb rétegek vettek részt, mint ahogyan az az akkori Európában megszokott volt. Ez az egyedülálló helyzet a Habsburg Birodalmon belül is külön fejlődési útra terelte az országot, a magyar rendek ugyanis kivételesen széles körű jogosítványokkal rendelkeztek. Ezeket a jogokat intézményes formában a diéta (országgyűlés) jelenítette meg. Az Országház Könyvkiadó egyik legújabb kötete a rendi diéták 1708 és 1792 közötti történetét és működését mutatja be.

Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára

Tudomány2019.05.18, 20:24

A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...

Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem

Tudomány2019.03.06, 00:04

A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.

Az aradi vértanúk halála miatt akart bosszút állni a magyar szabó

Tudomány2019.02.18, 20:29

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kevés gyűlöltebb személy létezett az eltiport Magyarországon, mint Ferenc József ausztriai császár. Báró Haynau táborszernagy vérbírósága a megtorlás jegyében futószalagon hozta a súlyosabbnál súlyosabb ítéleteket, aminek elsőként a szabadságharc 13 tábornoka esett áldozatául Aradon. Egy csákvári származású 21 éves fiatalember, aki a szabadságharc idején az aradi erődben dolgozott szabósegédként, bosszút esküdött az önkényuralom szimbóluma, Ferenc József császár ellen.

Zenta pecsételte meg a magyarországi muszlim uralom végét

Tudomány2018.09.12, 09:17

Háromszázhuszonegy éve, 1697. szeptember 11-én a délvidéki Zenta melletti síkon zajlott le a Magyar Királyság felszabadítására indított visszafoglaló háborúk - és a 17. század - egyik legvéresebb csatája. A Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt álló egyesített keresztény hadak megsemmisítő vereséget mértek II. Musztafa szultán oszmán seregére, mindörökre szétfoszlatva a Porta reményét az előző évszázadban meghódított Magyarország, az „iszlám örök birtokának” visszafoglalására.

Mindent megváltoztatott a 17. század világháborúja

Tudomány2017.05.26, 12:59

1618. május 23-án a protestáns cseh rendek képviselői a prágai Hradzsinban lezajlott heves vita hevében, a várkastély ablakából kihajították a császár követeit, Vilém Slavata főbírót, valamint Jaroslav Martinic várgrófot és titkárát, Fabriciust. A történelemi köztudatba prágai defenesztrációként bevonult esemény a huszadik század világégései előtti legnagyobb európai háborús konfliktushoz vezetett.

Határozott egyéniség és jó anya: ilyen volt Mária Terézia

Tudomány2017.05.14, 21:20

Erőskezű uralkodó tudatos családpolitikával és gondoskodó, aggódó, ugyanakkor büszke és szerető anya, aki féltette a gyerekeit és a birodalma sorsát. 300 évvel ezelőtt ezen a napon született a királynő.

Élete végéig nem mondott le a trónról az utolsó magyar királyné

Tudomány2017.05.09, 21:50

Százhuszonöt éve, 1892. május 9-én született Zita királyné, az utolsó magyar király, IV. Károly felesége. Az erős egyéniségű királyné férje legbizalmasabb tanácsadójaként, az Osztrák-Magyar Monarchia végnapjaiban aktívan részt vett a Duna-menti soknemzetiségű birodalom megmentéséért folytatott titkos diplomáciai tárgyalások előkészítésében. Nem ő rajta múlott a Monarchia bukása. Magas kort élt meg, kilencvenhét éves korában hunyt el, száműzetésben.

Tudja-e, hogy mi az ebek harmincadja?

Tudomány2017.04.05, 08:21

Sok olyan érdekes, napjainkban is használatos szólásmondásunk van, amelynek homályba vész az eredete. A veretes „ebek harmincadjáról" azonban pontosan tudjuk, hogy honnan ered.

Előző
  • 1
  • 2
Következő