Habsburg Birodalom

címke rss
Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem

Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem

A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.

Az aradi vértanúk halála miatt akart bosszút állni a magyar szabó

Tudomány2019.02.18, 20:29

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kevés gyűlöltebb személy létezett az eltiport Magyarországon, mint Ferenc József ausztriai császár. Báró Haynau táborszernagy vérbírósága a megtorlás jegyében futószalagon hozta a súlyosabbnál súlyosabb ítéleteket, aminek elsőként a szabadságharc 13 tábornoka esett áldozatául Aradon. Egy csákvári származású 21 éves fiatalember, aki a szabadságharc idején az aradi erődben dolgozott szabósegédként, bosszút esküdött az önkényuralom szimbóluma, Ferenc József császár ellen.

Zenta pecsételte meg a magyarországi muszlim uralom végét

Tudomány2018.09.12, 09:17

Háromszázhuszonegy éve, 1697. szeptember 11-én a délvidéki Zenta melletti síkon zajlott le a Magyar Királyság felszabadítására indított visszafoglaló háborúk - és a 17. század - egyik legvéresebb csatája. A Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt álló egyesített keresztény hadak megsemmisítő vereséget mértek II. Musztafa szultán oszmán seregére, mindörökre szétfoszlatva a Porta reményét az előző évszázadban meghódított Magyarország, az „iszlám örök birtokának” visszafoglalására.

Mindent megváltoztatott a 17. század világháborúja

Tudomány2017.05.26, 12:59

1618. május 23-án a protestáns cseh rendek képviselői a prágai Hradzsinban lezajlott heves vita hevében, a várkastély ablakából kihajították a császár követeit, Vilém Slavata főbírót, valamint Jaroslav Martinic várgrófot és titkárát, Fabriciust. A történelemi köztudatba prágai defenesztrációként bevonult esemény a huszadik század világégései előtti legnagyobb európai háborús konfliktushoz vezetett.

Határozott egyéniség és jó anya: ilyen volt Mária Terézia

Tudomány2017.05.14, 21:20

Erőskezű uralkodó tudatos családpolitikával és gondoskodó, aggódó, ugyanakkor büszke és szerető anya, aki féltette a gyerekeit és a birodalma sorsát. 300 évvel ezelőtt ezen a napon született a királynő.

Élete végéig nem mondott le a trónról az utolsó magyar királyné

Tudomány2017.05.09, 21:50

Százhuszonöt éve, 1892. május 9-én született Zita királyné, az utolsó magyar király, IV. Károly felesége. Az erős egyéniségű királyné férje legbizalmasabb tanácsadójaként, az Osztrák-Magyar Monarchia végnapjaiban aktívan részt vett a Duna-menti soknemzetiségű birodalom megmentéséért folytatott titkos diplomáciai tárgyalások előkészítésében. Nem ő rajta múlott a Monarchia bukása. Magas kort élt meg, kilencvenhét éves korában hunyt el, száműzetésben.

Tudja-e, hogy mi az ebek harmincadja?

Tudomány2017.04.05, 08:21

Sok olyan érdekes, napjainkban is használatos szólásmondásunk van, amelynek homályba vész az eredete. A veretes „ebek harmincadjáról" azonban pontosan tudjuk, hogy honnan ered.

Mennyire jól ismeri az 1848-as márciusi forradalmat?

Tudomány2017.03.16, 09:49

Az 1848. március 15-én, Pesten kitört, majd a nemzeti függetlenség kivívásáért szabadságharcba torkollott forradalom az újkori magyar történelem egyik legmeghatározóbb epizódja. A pesti események a párizsi, illetve a bécsi forradalmi hullámhoz kapcsolódnak, ám az előbbiekkel szemben a magyar forradalom és szabadságharc tartott ki legtovább egész Európában. Az 1848-as revolúciót társadalmi reformjaival a modern polgári Magyarország előfutárának tekinthetjük, a hősies szabadságharc pedig – amelyet csak a cári Oroszország katonai beavatkozásával sikerült vérbe fojtani – a nemzeti emlékezet máig meghatározó része lett.

Amikor magyar huszároktól rémüldözött Berlin

Tudomány2016.03.12, 19:27

A hadtörténelem leghíresebb huszárcsínye Hadik András gróf nevéhez fűződik. A vakmerő portyáiról elhíresült magyar stratégának, a Habsburg Birodalom legmegbecsültebb tábornokának Berlin megsarcolása volt a legismertebb haditette. Az egyik leghíresebb magyar hadvezér, Hadik András gróf 226 éve, 1790. március 12-én hunyt el.

Előző
  • 1
Következő