kahlenbergi csata

címke rss

A háborútól irtózó Habsburg, akit a pápa vett rá a török kiverésére

I. Lipót német-római császár és magyar király életművének megítélése máig ellentmondásos a hazai történetírásban. A mélyen vallásos, békés, visszahúzódó természetű, és eredetileg papi pályára készült uralkodó nevéhez fűződik a Habsburg monarchia európai nagyhatalommá tétele csakúgy, mint az abszolutisztikus kormányzás kiépítése, a hagyományos magyar rendi állam megszüntetése valamint az ellenreformációs törekvések felerősödése, de a török uralom felszámolása, valamint a csak a 19. században kiteljesedő modernizáció alapjainak a megteremtése is. A 315 éve, 1705. május 5-én meghalt I. Lipót császárt politikai életműve a magyar történeelem ...

Újabb nagy felfedezés Szigetváron: megtalálták az ostromsáncokat

Tudomány2020.03.02, 22:59

Az a multidiszciplináris módszerekkel dolgozó kutatócsoport, amely Szigetvár határában Pap Norbert és Fodor Pál professzorok vezetésével nagy nemzetközi visszhangot kiváltva megtalálta Szulejmán szultán mauzóleuma valamint a köré emelt oszmán település maradványait, újabb jelentős felfedezést tett. Kitartó terepi kutatómunka, valamint egy 17. századi olasz hadmérnök, Lenadro Anguissola egykorú térképei alapján azonosították annak az ostromsáncnak a nyomait, amelyet a keresztény hadak építettek a törökök megszállta erősség köré, Szigetvár 1688-1689-es visszafoglalása idején. Az ostromsáncok területéről számos értékes régészeti lelet ...

Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem

Tudomány2019.03.06, 00:04

A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.

Zenta pecsételte meg a magyarországi muszlim uralom végét

Tudomány2018.09.12, 09:17

Háromszázhuszonegy éve, 1697. szeptember 11-én a délvidéki Zenta melletti síkon zajlott le a Magyar Királyság felszabadítására indított visszafoglaló háborúk - és a 17. század - egyik legvéresebb csatája. A Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt álló egyesített keresztény hadak megsemmisítő vereséget mértek II. Musztafa szultán oszmán seregére, mindörökre szétfoszlatva a Porta reményét az előző évszázadban meghódított Magyarország, az „iszlám örök birtokának” visszafoglalására.

A lánglelkű pápa nélkül nem verték volna ki a muszlim hódítókat

Tudomány2018.05.18, 13:26

Négyszázhét éve született Benedetto Odescalchi herceg, aki a 17. század legjelentősebb egyházfejedelmeként pénzt és energiát nem sajnálva, intenzív diplomáciai munkával hozta tető alá azt a keresztény szövetséget, amely véres harcok árán kiverte az oszmán hódítókat a Magyar Királyság területéről. A másfél évszázados hódoltság felszámolásában hervadhatatlan érdemeket szerzett XI. Ince pápát ezért a tettéért méltán illették a „Magyarország megmentője" címmel.

Előző
  • 1
Következő