mohácsi csatatér
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Oszmán Birodalom
- II. Lajos magyar király
- Fodor Pál
Megoldhatja a mohácsi csata legnagyobb rejtélyét egy tömegsír
A mohácsi síkon 1526. augusztus 29-én II. Lajos magyar király serege, és I. Szulejmán szultán oszmán hadai között lezajlott világtörténelmi jelentőségű összecsapás nem csak a későközépkori Magyar Királyságnak, hanem a korabeli Európának is a legnagyobb csatája volt. A magyar történelemben egyfajta igazodási pontnak számító mohácsi csatával kapcsolatban - annak ellenére, hogy viszonylag bőséges számban állnak rendelkezésre a korabeli források-, még számos fontos kérdés nyitottnak számít. Ilyen kérdés többek között, hogy hol lehetett az ütközet központja, vagy hol állt fel a keresztény és az oszmán hadrend, illetve, - ennek megfelelőeen ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Két rejtélyes helyszínt találtak a mohácsi csatatéren
A mohácsi síkon 1526. augusztus 29.-én II. Lajos magyar király keresztény hadai, valamint Szulejmán szultán, az iszlám világ kalifájának muzulmán serege között lezajlott világtörténelmi jelentőségű ütközet 494. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak a sátorhelyi emlékparkban. A 2017-ben elkezdett, a csatatér átfogó feltárását előkészítő monumentális projekt eddigi eredményei alapján bizonyos, hogy a sorsfordító csata képe többé már nem ugyanaz lesz, mint ami eddig volt. A megemlékezés szervezői az ünnepség után közös nyilatkozatban kezdeményezték, hogy 2026, a mohácsi csata közeledő 500. évfordulója legyen nemzeti emlékév. A kuutatási ...
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Brodarics István kancellár
- kutatás
- tömegsír
- Oszmán Birodalom
- mohácsi csata
- hódoltság
- régészeti feltárás
- emlékév
- levéltári források
- Magyar Királyság
- tájrekonstrukció
- multidiszciplináris tájrekonstrukció
- mohácsi csatatér
- nagyharsányi csata
- PTE
- Címkefelhő »
Végre láthatóak a mohácsi csata hőseinek arca
Különleges munka kezdődött 2019 decemberében a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainál. Antropológusok és régészek a következő öt évben nem csak tudományos vizsgálatot végeznek, hanem olyan részleteket is feltárnak a mohácsi csatában elhunyt hős katonákról, mint azok magassága vagy kora, de a modern eljárásoknak köszönhetően rekonstruálják az arcukat is.
Újabb történelmi legenda dőlt meg: nem a Csele-patakba veszett II. Lajos király
Egyértelműen kizárható, hogy II. Lajos magyar király az 1526. augusztus 29-én délután három óra körül elkezdődött mohácsi csata összeomlása után, - amikor többedmagával próbált elmenekülni a csatatérről-, a Csele-patakba fulladt volna, mint ahogy az a köztudatban él, illetve a történelemkönyvekben is szerepel – erre az eredményre jutott a csatatér feltárását végző, Fodor Pál és Pap Norbert professzorok által vezetett kutatócsoport. Az egykori csatatér feltáratlan titkait a legkorszerűbb technológia bevetésével, és egy merőben új, multidiszciplináris kutatási módszer alkalmazásával vizsgáló csoport vezetői szerint, a magyar történeleem ...
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Brodarics István kancellár
- kutatás
- szemtanú
- rekonstrukció
- krónika
- kutatócsoport
- hidrológia
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- csatavesztés
- Mária királyné
- Csele-patak
- történeti geográfia
- multidiszciplináris tájrekonstrukció
- mohácsi csatatér
- tektonikus mozgás
- Címkefelhő »
- 1