abszolutizmus
címke rss- kapcsolódó címkék:
- kiegyezés
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Ferenc József
- Bach-Schmerling provizórium
- Országgyűlés
Ezért volt fontos a türelmi rendelet kiadása 240 éve
Kétszáznegyven éve, 1781. október 25-én adta ki II. József német-római császár és magyar király nagyhatású egyházpolitikai intézkedését, az úgynevezett türelmi rendeletet, amelyet legtöbb rendelkezésével ellentétben, még a halálos ágyán sem vont vissza. I. Ferenc császár és Mária Terézia királynő negyedik gyermeke volt az első uralkodó, aki a Habsburg–Lotaringiai-házból származott. Magyarországon gyakran a „kalapos király" névvel illették.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A háborútól irtózó Habsburg, akit a pápa vett rá a török kiverésére
I. Lipót német-római császár és magyar király életművének megítélése máig ellentmondásos a hazai történetírásban. A mélyen vallásos, békés, visszahúzódó természetű, és eredetileg papi pályára készült uralkodó nevéhez fűződik a Habsburg monarchia európai nagyhatalommá tétele csakúgy, mint az abszolutisztikus kormányzás kiépítése, a hagyományos magyar rendi állam megszüntetése valamint az ellenreformációs törekvések felerősödése, de a török uralom felszámolása, valamint a csak a 19. században kiteljesedő modernizáció alapjainak a megteremtése is. A 315 éve, 1705. május 5-én meghalt I. Lipót császárt politikai életműve a magyar történeelem ...
- címkék:
- I. Lipót császár
- Lotaringiai Károly herceg
- Kara Musztafa nagyvezír
- Sobieski János lengyel király
- karlócai béke
- Szent Liga
- szentgothárdi csata
- nagyharsányi csata
- abszolutizmus
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- harmincéves háború
- hódoltság
- Habsburg Birodalom
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- vasvári béke
- Wesselényi-féle összesküvés
- helytartó
- kahlenbergi csata
- Köprülü Musztafa nagyvezír
- Címkefelhő »
A despota király, akit egy skót nemes eladott a parlamentnek
I. Károly Anglia és Skócia királyának uralkodási éveit a feszültség jellemezte, ugyanis az uralkodó mélyen hitt abban, hogy isteni kegyelem folytán került a trónra. Emiatt azonban megpróbálta kizárni a parlamentet a hatalom gyakorlásából, és önállóan dönteni az állami ügyekben, amivel végzetes hibát követett el. Az angol királyt ugyanis egy skót nemes, bizonyos Archibald Campbell 1647. január 23-án egyszerűen "eladta" a saját törvényhozó szervének. Így ő lett az első uralkodó, akit a saját bírósága egy rövid tárgyalást követően halálra ítélt.
Az aradi vértanúk halála miatt akart bosszút állni a magyar szabó
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kevés gyűlöltebb személy létezett az eltiport Magyarországon, mint Ferenc József ausztriai császár. Báró Haynau táborszernagy vérbírósága a megtorlás jegyében futószalagon hozta a súlyosabbnál súlyosabb ítéleteket, aminek elsőként a szabadságharc 13 tábornoka esett áldozatául Aradon. Egy csákvári származású 21 éves fiatalember, aki a szabadságharc idején az aradi erődben dolgozott szabósegédként, bosszút esküdött az önkényuralom szimbóluma, Ferenc József császár ellen.
Százötven éve koronázták magyar királlyá Ferenc Józsefet
Százötven éve, 1867. június 8-án, I. Ferenc József ausztriai császár magyar királlyá koronázásával lezárult egy hosszú, és mély megosztottsággal terhelt korszak. Az Osztrák-Magyar Monarchia megszületését jelentő közjogi aktussal a magyar történelemben új időszak, egy minden addiginál prosperálóbb, páratlan fejlődés, a „boldog békeévek" kora vette kezdetét. Hosszú és rögös út vezetett el addig, hogy az 1848-as forradalmat és szabadságharcot eltipró, közutálatnak örvendő uralkodó véreskezű hóhérból „jóságos schönbrunni öregúrrá" szelídülve, egy egész korszak nosztalgikus szimbólumává váljon.
Haynautól a nemzeti kormányig – út a kiegyezéshez
Augusz Antal helytartóhelyettes fölkérte báró Eötvös Józsefet, mondjon ötletet az országjáró körútja során Pestről Budára érkező uralkodó fogadására, mégpedig olyat, ami nem kerül sokba, de a királyt meglepi, és a népnek örömet szerez. Mire Eötvös azt javasolta, hogy a Lánchíd hídfőjénél a két oszlopra akasztassa fel Protmann rendőrfőnököt, illetve magát: ez nem kerül semmibe, a király meglepődik, a nép pedig örül. Katona Csaba történész írása a kiegyezéshez vezető bel- és külpolitikai folyamatokról.
Galócát evett a spanyol királyból lett magyar uralkodó
Háromszázharminc éve, 1685. október 1-én született III. Károly, a Habsburg-ház női trónöröklését szabályozó Pragmatica Sanctio „atyja”, aki – eredeti szándékai ellenére - a spanyolról ült át a magyar trónra. III. Károly a merev spanyol udvari etikettet megkövetelő barokk fejedelem, elődeinél sokkal felvilágosultabb politikát folytatott magyar királyként.
- 1