abszolutizmus

címke rss

A háborútól irtózó Habsburg, akit a pápa vett rá a török kiverésére

I. Lipót német-római császár és magyar király életművének megítélése máig ellentmondásos a hazai történetírásban. A mélyen vallásos, békés, visszahúzódó természetű, és eredetileg papi pályára készült uralkodó nevéhez fűződik a Habsburg monarchia európai nagyhatalommá tétele csakúgy, mint az abszolutisztikus kormányzás kiépítése, a hagyományos magyar rendi állam megszüntetése valamint az ellenreformációs törekvések felerősödése, de a török uralom felszámolása, valamint a csak a 19. században kiteljesedő modernizáció alapjainak a megteremtése is. A 315 éve, 1705. május 5-én meghalt I. Lipót császárt politikai életműve a magyar történeelem ...

A despota király, akit egy skót nemes eladott a parlamentnek

Tudomány2020.01.23, 21:32

I. Károly Anglia és Skócia királyának uralkodási éveit a feszültség jellemezte, ugyanis az uralkodó mélyen hitt abban, hogy isteni kegyelem folytán került a trónra. Emiatt azonban megpróbálta kizárni a parlamentet a hatalom gyakorlásából, és önállóan dönteni az állami ügyekben, amivel végzetes hibát követett el. Az angol királyt ugyanis egy skót nemes, bizonyos Archibald Campbell 1647. január 23-án egyszerűen "eladta" a saját törvényhozó szervének. Így ő lett az első uralkodó, akit a saját bírósága egy rövid tárgyalást követően halálra ítélt.

Az aradi vértanúk halála miatt akart bosszút állni a magyar szabó

Tudomány2019.02.18, 20:29

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kevés gyűlöltebb személy létezett az eltiport Magyarországon, mint Ferenc József ausztriai császár. Báró Haynau táborszernagy vérbírósága a megtorlás jegyében futószalagon hozta a súlyosabbnál súlyosabb ítéleteket, aminek elsőként a szabadságharc 13 tábornoka esett áldozatául Aradon. Egy csákvári származású 21 éves fiatalember, aki a szabadságharc idején az aradi erődben dolgozott szabósegédként, bosszút esküdött az önkényuralom szimbóluma, Ferenc József császár ellen.

Százötven éve koronázták magyar királlyá Ferenc Józsefet

Tudomány2017.06.09, 09:03

Százötven éve, 1867. június 8-án, I. Ferenc József ausztriai császár magyar királlyá koronázásával lezárult egy hosszú, és mély megosztottsággal terhelt korszak. Az Osztrák-Magyar Monarchia megszületését jelentő közjogi aktussal a magyar történelemben új időszak, egy minden addiginál prosperálóbb, páratlan fejlődés, a „boldog békeévek" kora vette kezdetét. Hosszú és rögös út vezetett el addig, hogy az 1848-as forradalmat és szabadságharcot eltipró, közutálatnak örvendő uralkodó véreskezű hóhérból „jóságos schönbrunni öregúrrá" szelídülve, egy egész korszak nosztalgikus szimbólumává váljon.

Haynautól a nemzeti kormányig – út a kiegyezéshez

Tudomány2017.04.19, 17:22

Augusz Antal helytartóhelyettes fölkérte báró Eötvös Józsefet, mondjon ötletet az országjáró körútja során Pestről Budára érkező uralkodó fogadására, mégpedig olyat, ami nem kerül sokba, de a királyt meglepi, és a népnek örömet szerez. Mire Eötvös azt javasolta, hogy a Lánchíd hídfőjénél a két oszlopra akasztassa fel Protmann rendőrfőnököt, illetve magát: ez nem kerül semmibe, a király meglepődik, a nép pedig örül. Katona Csaba történész írása a kiegyezéshez vezető bel- és külpolitikai folyamatokról.

Galócát evett a spanyol királyból lett magyar uralkodó

Tudomány2015.10.02, 00:07

Háromszázharminc éve, 1685. október 1-én született III. Károly, a Habsburg-ház női trónöröklését szabályozó Pragmatica Sanctio „atyja”, aki – eredeti szándékai ellenére - a spanyolról ült át a magyar trónra. III. Károly a merev spanyol udvari etikettet megkövetelő barokk fejedelem, elődeinél sokkal felvilágosultabb politikát folytatott magyar királyként.

Előző
  • 1
Következő