János Zsigmond király

címke rss
Csíksomlyó ötszáz éve a hithez való ragaszkodás győzelmi emlékünnepe

Csíksomlyó ötszáz éve a hithez való ragaszkodás győzelmi emlékünnepe

Pünkösd megünneplésének egyik kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, ami János Zsigmond nevéhez köthető. Az erdélyi fejedelem és magyar király a legenda szerint 1567-ben a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek, Csík, Gyergyó és Kászon népe, pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekeztek, ahol Szűz Mária segítségét kérték, majd a Hargita Tolvajos-hágójában győzelmet arattak a fejedelem seregei ellen, és megvédték ősi katolikus hitüket. A hargitai csata körül azonban rengeteg a kérdőjel, ezért a legfrissebb kutatási eredmények tükrében bemutatjuk, hogy vajon miéért ...

A magyar királlyá választott csecsemő, aki egész Európára hatással volt

Tudomány2020.03.14, 21:54

János Zsigmond volt is király, meg nem is. Az első erdélyi fejedelem, a keleti országrész felett uralkodó Szapolyai János fia alig tíznapos csecsemőként került trónra. Viharos időkben, az ország három részre szakadása után született meg, ami nagyban befolyásolta uralkodását és életét. A két évvel korábban megkötött váradi béke ugyanis csak látszólagos egyezséget hozott az ország életében. A II. János néven magyar királlyá választott erdélyi fejedelem Európában elsőként mondta ki a szabad vallásgyakorlás lehetőségét. A történelem egyetlen unitárius vallású uralkodója 1571. március 14-én, pontosan 449 éve hunyt el.

Őrült félelem lett úrrá a törökökön az egri asszonyok látványától

Tudomány2019.09.10, 00:09

A mohácsi csata utáni évtizedekben sokáig úgy tűnt, nincs olyan erő, amely feltartóztathatná az Oszmán Birodalom egyre jelentősebb térfoglalását a Magyar Királyság 1541-től három részre szakadt területein. Szulejmán, a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt és a porta számára teljesen váratlan „kiugrása" miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. A hadjárat egyik legfontosabb célja a Felvidék, valamint „Tündérország", vagyis az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű erősség, Eger elfoglalása volt.

Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára

Tudomány2019.05.18, 20:24

A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...

Előző
  • 1
Következő