Habsburgok

címke rss

A félszemű kuruc generális, aki kidobta a müezzint a minaretből

Háromszáztíz éve, 1709. szeptember 26-án a Tarnaörs melletti kuruc táborban érte utol a halál a magyar történelem egyik legtehetségesebb és legsikeresebb hadvezérét, Bottyán Jánost. A változatos és kalandos életúttal rendelkező tábornok kiemelkedő hadvezéri tehetségét még ellenségei is respektálták, a néphagyományban pedig a szegények támogatójaként és védelmezőjeként maradt fenn az emlékezete, a fél szeme miatt csak Vak Bottyánként emlegetett legendás hősnek. Holttestét a gyöngyösi ferences templomban helyezték örök nyugalomra, de mivel a sírját nem jelölték meg, mind a mai napig nem tudni, hogy valójában hol lehet Rákóczi fejedeleem ...

Tudja-e, kik voltak a kassai vértanúk?

Tudomány2019.09.07, 21:50

A magyar jezsuita rendtartomány védőszentjei, akik a 17. századi véres vallásháborúkban életükkel fizettek, amiért kitartottak katolikus hitük mellett: Pongrácz István és Grodeczki Menyhért jezsuita atyák, valamint Kőrösi Márk esztergomi kanonok voltak. Ma van vértanúságuk 400. évfordulója, és tiszteletükre az római katolikus egyház tavaly ünnepi évet hirdetett.

Gorcsev Iván és Potiou őrmester, avagy az Idegenlégió igaz története

Tudomány2019.03.11, 20:09

Talán nincs is a történelemnek még egy olyan katonai alakulata, amelyhez annyi romantikus történet, legenda és tévhit fűződne, mint a Francia Idegenlégióhoz. Annak ellenére, hogy a Légió sohasem számított jelentős létszámú egységnek, a hírneve mégis messze felülmúlja a hadtörténet számos jóval nagyobb és jelentősebb elitalakulatának ismertségét. Magyarországon a szatirikus próza egyik legtehetségesebb és legtermékenyebb művelője, a rövid ideig az idegenlégióban is szolgált Rejtő Jenő hallhatatlanná vált regényalakjainak, Fülig Jimmynek, Gorcsev Ivánnak, Vanek úrnak és Potiou őrmesternek köszönhetően vált különösen ismertté a csaknemm ...

Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait

Tudomány2018.08.27, 12:13

Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, hogy a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel és modern technológiával választ adjon ezekre a kérdésekre.

A királyné, aki szó szerint fejét vesztette a luxustól

Tudomány2018.08.02, 18:19

Ki ne hallott volna Marie Antoinette fényűző és pazarló életmódjáról, becsvágyáról és a divat, valamint a bálok iránti szenvedélyéről? Az eleinte imádott, majd gyűlölt francia királyné, a szerencsétlen sorsú XVI. Lajos felesége azonban a közvélekedéssel ellentétben soha nem mondta azt a nélkülöző népének, hogy „ha nincs kenyér, egyenek kalácsot”.

Horrorisztikus látvány fogadta a boncolást végző udvari orvost

Tudomány2018.08.01, 21:17

II. Károly az „elátkozott" király volt a Habsburg-ház spanyol ágának utolsó tagja. A Habsburg beltenyészet miatt uralkodásra alkalmatlan, örökletes betegségektől szenvedő király boncolásakor megdöbbentő tényekre derült fény. Francisco Ceballos, a University of Santiago de Compostela spanyol egyetem genetikusa kollégáival kutatta a témát, tanulmányukat még korábban a Genetics Society hivatalos lapjában, a Heredity magazinban publikálták.

Sisi hercegnő szépunokája, Alessio Colautti színész lett

Archívum2018.07.19, 14:27

Nem örült a család annak, hogy Alessio Colautti, Sisi hercegnő szépunokája színész akar lenni. Végül az lett, de nem csak ezzel foglalkozik. Az ősi családi relikviákat pedig sokszor a színpadra is magával viszi. 

Tudja-e, hogy miért került Tell Vilmos a magyar kártyára?

Tudomány2018.07.10, 20:56

George Washingtonhoz hasonlóan a szabadságért harcolt, és elképesztő bátorsággal hasította ketté a saját fia feje tetejére elhelyezett almát száz lépés távolságból a számszeríjával. A svájci hős, Tell Vilmos nem véletlenül vált nemzeti jelképpé. De hogyan került a magyar kártya makkfelső-lapjára?

Tudja-e, hogy hol áll a tizenhárom aradi vértanú 13 emlékfája?

Tudomány2018.04.18, 20:45

Gróf Széchenyi István testvére, Lajos - szintén reformgondolkodású és tettű hazafi - 13 platánfát ültetett el saját parkjában az aradi vértanúk tiszteletére 1849 őszén, midőn hírét vette a szabadságharc tábornokai kivégzésének. E hazafias tette miatt Bécsben kegyvesztett lett, és eltiltották a közszerepléstől.

Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete

Tudomány2018.02.24, 10:17

Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti. 

Tudja-e, hogy melyik dunántúli kisvárosban koronáztak magyar királyt?

Tudomány2018.02.01, 18:34

A magyar történelemben három olyan koronázó városunk is volt, ahol rendszeresen, vagy legalább néhány alkalommal az uralkodói fejekre került Szent István koronája. Szükség törvényt bont – tartja a régi közmondás, és ez a bölcsesség nem csak a hétköznapi eseményekre, hanem időnként még a királyok megkoronázására is igaznak bizonyult.

Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel

Tudomány2017.05.04, 23:46

Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.

Egy napra elfelejtették a háborút

Tudomány2016.12.30, 09:28

Száz évvel ezelőtt, 1916. december 30-án koronázták magyar királlyá az utolsó uralkodót, Károly Ferenc József főherceget, aki egyben a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó osztrák császára is volt. Felesége, Zita Bourbon–pármai hercegnő Magyarország királynéja lett. Az ország egy napra újra a boldog békeidőkben érezhette magát.

Mohács rendhagyó emlékezete

Tudomány2016.08.29, 19:39

Napra pontosan 490 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi ütközet, amelyre mind a mai napig úgy tekintünk, mint a magyar történelem egyik végzetszerű eseményére. De valóban Mohács volt-e a hanyatlás fordulópontja a középkori magyar királyság történetében? És vajon mennyiben volt szükségszerű a mohácsi síkon Szulejmán hadaitól elszenvedett vereség? A Mohácshoz vezető út nem érthető meg a korabeli Európa nagyhatalmi és a Magyar Királyság akkori belső viszonyai nélkül.

715 éve halt ki fiúágon a nagy múltú Árpád-ház

Tudomány2016.01.15, 19:12

A történettudomány többségi álláspontja szerint III. András 1301. január 14-én bekövetkezett hirtelen halálával halt ki az Árpád-ház férfiága. Azok a vélekedések, amely szerint nem András, hanem elődje, IV. (Kun) László tekinthető az utolsó valódi Árpád-házból származó magyar királynak, egészen a 13. századig nyúlnak vissza.

Meghalt a cselszövő, és jött a rút viszály

Archívum2015.11.22, 20:05

Az egyetlen Magyarországon született Habsburg-házi uralkodó megkoronázása valamint rövid uralkodásának története Shakespeare középkori királydrámáinak világát idézi. Ármány és pártütés, véres leszámolások valamint fülledt udvari intrikák jellemezték a 15. század derekát, a Hunyadi Mátyás trónra lépését megelőző éveket. V. László 1456. november 23-án máig tisztázatlan körülmények között hunyt el.

Galócát evett a spanyol királyból lett magyar uralkodó

Tudomány2015.10.02, 00:07

Háromszázharminc éve, 1685. október 1-én született III. Károly, a Habsburg-ház női trónöröklését szabályozó Pragmatica Sanctio „atyja”, aki – eredeti szándékai ellenére - a spanyolról ült át a magyar trónra. III. Károly a merev spanyol udvari etikettet megkövetelő barokk fejedelem, elődeinél sokkal felvilágosultabb politikát folytatott magyar királyként.

Amikor az igazhitűek lövetni kezdték Egert

Tudomány2015.09.17, 18:16

1552 hosszú nyarának végére úgy látszott, hogy nincs erő, amely feltartóztathatná Szulejmán Magyarországra küldött győzedelmes hadait. A félhold uralma alá került Temesvár, Lippa és Szolnok; de elesett Veszprém, Hont, Szécsény, Hollókő és Drégely is. Az iszlám seregeknek már csak Eger várát kellett volna bevenniük, hogy végleg elvágják a magyar király összezsugorodott országától az Erdélyi Fejedelemséget. 1552. szeptember 17-én a Szőlőhegyen felállított török zarbuzánok sortüzével kezdetét vette Eger ostroma.

A felvidéki Drakula grófnő véres legendája

Tudomány2015.08.22, 12:02

Elborult elmével, nyomorúságos körülmények között, a csejtei várkastély tornyának egyik szűkös, ablaktalan szobájába befalazva hunyt el 1614. augusztus 21-én a korabeli Magyarország egyik legbefolyásosabb főrendi famíliájának tagja, Báthori Erzsébet. Személyének megítélése már a 17. század első évtizedétől kezdve ellentmondásos; a legújabb történettudományi kutatások szerint azonban a nevéhez fűződő véres gonosztettek többsége a legendák világába tartozik.

Tevecsontvázat találtak a Duna mentén

Tudomány2015.04.03, 14:49

Osztrák kutatók olyan csontokra bukkantak egy Duna menti szemétdombon, ami a kontinensen elég ritka – Tulln mellett egy hibrid teve maradványait találták meg.

Alacsonyabb rendűeknek mondják a nőket ott, ahol Vona Gábor is tanít

Itthon2015.03.19, 16:49

Nők alacsonyabbrendűsége, Szálasi Ferenc méltatása, Habsburg-hűség, okkult tanok. Volt hallgatók szerint ilyen és ehhez hasonló eszméket oktatnak a szerintük jobbikos elitképzőként működő, Vona Gábor tanácsadója, Baranyi Tibor vezetése alatt álló Attila Király Szellemtudományi és Nemzetstratégiai Akadémián.

250 éve mészárolták le a madéfalvai székelyeket

Tudomány2014.01.07, 13:52

2014. január 7-én, hajnali három órakor volt 250 éve, hogy a császári seregek támadást indítottak az erdélyi Madéfalván összegyűlt székelyek ellen. Ami ezután következett, igazi mészárlás volt: a császáriak legalább kétszáz, fegyverrel ellenállni egyébként nem akaró székelyt öltek meg.

Közügy volt Sissi menstruációja

Life.hu2013.11.12, 00:03

Szinte sosem voltak egyedül a Habsburg uralkodónők, akiknek havi ciklusa nem csak az utódlás miatt volt állandó téma az osztrák udvarban.

Hetek alatt összedőlt a régi világ

Archívum2013.10.31, 17:05

95 évvel ezelőtt ezekben az október végi napokban vesztette el a háborút az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország. A vereség és a nemzetiségek radikalizálódása először a Habsburgok több száz éves birodalmát szabdalta szét.

Négyszáz éve kezdődött Erdély aranykora

Tudomány2013.10.22, 10:02

A török nyomás alatt álló erdélyi országgyűlés 400 esztendeje, 1613. október 23-án választotta Erdély fejedelmévé Bethlen Gábort. Kevesen gondolták akkor, hogy Bethlenből Erdély történetének legjelentősebb uralkodója válik, akinek nevéhez a politikailag és identitásában is önálló Erdély megteremtése fűződik.

Egy magyar király, akinek nem volt kedve uralkodni

Tudomány2013.05.01, 13:13

Örökletes betegség, közeli rokonok közötti házasság és elrontott neveltetés egyaránt okozhatta, hogy II. Rudolf császár és magyar király uralkodása olyannyira félresikerült.

Ha nincs király, jó a királynő is

Tudomány2013.04.19, 08:30

Éppen háromszáz éve, hogy megszületett a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő pragmatica sanctio, amely eredetileg a dinasztia két tagja közötti titkos szerződés volt. III. Károly, a dinasztia utolsó férfi tagja számos machináció árán elérte, hogy birodalmában és szerte Európában elfogadják a nőági öröklést. Amikor aztán - állítólag gombamérgezésben - váratlanul meghalt, a mindössze 23 éves Mária Terézia következett a számára először ingatag trónon. A magyar rendek azonban életüket és vérüket ajánlották a bájos ifjú királynak - illetve ezúttal már királynőnek.

Örök rebellisek vagy nagy kiegyezők a magyarok?

Archívum2012.10.19, 09:15

Az 1867-es kiegyezés előtt is számos olyan szerződés született a Habsburgok és a magyarok között, amelyek biztosították, hogy a maradék ország ne olvadjon be teljesen az osztrák tartományokba. A "kiegyezéseket" azonban a legtöbbször magyar támadások vagy politikai mozgalmak előzték meg.

Bírósághoz fordult egy Habsburg, aki nem indulhat az osztrák választáson

Nagyvilág2010.10.05, 12:28

Ulrich Habsburg-Lothringen osztrák politikus ember jogi bírósághoz fordul, mert az osztrák alkotmány értelmében nem indulhat az elnökválasztáson. Az első Osztrák Köztársaság alkotmányában kötötték ki, hogy valamikor uralkodóház tagja nem lehet köztársasági elnök.

A Habsburgokról neveztek el egy teret Koszovóban

Nagyvilág2006.10.07, 00:27

A Habsburg osztrák császári családról neveztek el egy teret pénteken a Koszovó nyugati részében található Decani városban, ahol leleplezték egy emléktáblát is a dinasztia címerével.

Békésen demonstráltak a vandalizmus ellen

Itthon2006.09.15, 18:39

Az értelmetlen rombolás, a vandalizmus, a szélsőséges nézetek ellen tartottak békés demonstrációt pénteken Mosonmagyaróváron Habsburg Frigyes főherceg júniusban felavatott szobránál, amelyet augusztus végén ismeretlenek piros festékkel öntöttek le. A szobor védelmére a közelmúltban térfigyelő kamerát szereltek fel.

Előző
  • 1
Következő