ORIGO CÍMKÉK - I. István

I. István

Egy szent lándzsa erősíthette meg Szent István király uralkodását

Augusztus 20-a 1083 óta Szent István király és a keresztény magyar államalapítás ünnepe hazánkban. Az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király egyik szakrális jellegű királyi jelvénye egy zászlós lándzsa volt, ami többek között a szuverenitást szimbolizálta. A történészek azt valószínűsítik, hogy III. Ottó német-római császár adhatott egy lándzsahegyet Istvánnak vagy az apjának Gézának, egyfajta hatalmi jelképként. Ezt erősíti meg egy 1035 táján elhunyt francia szerzetes és krónikaíró, Adémar de Chabannes közlése is, ami az első és egyetlen írásos forrás István lándzsájával kapcsolatban. A hagyomány szerint ez annak a fegyveernek ...

Legfrissebb
Legrégebbi

Új arculattal, új kamarakiállítással és megújúlt kiállítóterekkel indítja a tavaszt a Magyar Nemzeti Múzeum

Tudomány2022.03.25, 14:17

Az intézményben ismét megnyílt a megújult Széchényi-terem, amelyben a Herzog-ezüstöket felvonultató kamarakiállítás kapott helyet.

A remete, aki hét évig nevelte I. István magyar király fiát

Tudomány2021.09.26, 09:53

„Rátámadtak és a Duna partjára kiborították a kocsiját, ott kihúzták belőle és kordéra rakva legördítették a Kelen-hegyről. Mivel még mozgott, mellét lándzsával átszúrták, aztán egy kőre vonszolták, és összetörték a koponyáját. Így költözött át Krisztus dicsőséges vértanúja e világ viszontagságai közül az örök boldogságba" – így örökítette meg a legenda Szent Gellért püspöknek, Szent Imre herceg nevelőjének mintegy kilencszázhetvenöt éve, 1046. szeptember 24-én bekövetkezett vértanúságát.

Kiemelkedő hun sírok kutatásának új eredményei

Tudomány2021.09.08, 20:00

A magyar őstörténeti kutatás szempontjából kiemelkedően fontos újabb, megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze – írja Makoldi Miklós Zsombor, a Régészeti Kutatóközpont vezetője a Magyarságkutató Intézet honlapján.

1031. szeptember 2-án hunyt el Imre herceg

Tudomány2021.09.03, 22:06

Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg, miután vadászat közben egy vadkan megsebezte, valószínűleg a bihari Igfon-erdőben. Itt épült fel a 11. és a 12. század fordulóján a Szent Imre-apátság a herceg szentté avatása után. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. Halálakor és halála után sok csodás esemény történt a legenda szerint, az egyik ilyen Szent Euszébioszhoz kötődik. VII. Gergely pápa Szent László király uralkodása idején, 1083. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté Imre herceget. Ünnepe november 5-ére került.

Abasár feltárása tovább folytatódik

Tudomány2021.08.06, 21:11

Végéhez közeledik az a kutatás, melynek célja, hogy kiderítse mi található Abasáron az úgynevezett „lila-ház" alatt, ahol az 1950-es években Dér József házépítés közben megtalálni vélte Aba Sámuel sírját - tájékoztat a feltárásról a Magyarságkutató Intézet honlapján Makoldi Miklós feltárásvezető régész,a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpont igazgatója.

Vajktól, az új kenyéren át, egészen az állami ünnepig – Ez augusztus 20-a története

Life.hu2020.08.20, 11:43

Egész napos baráti és családi programok, állami rendezvények, tűzijáték... a koronavírus-járvány miatt idén sajnos ezek java részét el kell engednünk. Ám ez a helyzet nem teszi kevésbé fontossá augusztus 20-át. Te vajon tudod-e, hogy pontosan mit és mióta ünneplünk ezen a napon?

Többször is eljátszotta alattvalói bizalmát Szent István örököse

Tudomány2020.05.27, 20:03

Amikor 1038. augusztus 15-én I. (Szent) István, az első magyar király, a keresztény magyar állam megteremtője meghalt, Orseolo Péter akadály nélkül vette át az ország irányítását. És bár a velencei származású uralkodó eleinte elődje szellemében kormányzott, később fokozatosan maga ellen hangolta a magyar előkelőket, köztük Aba Sámuelt és Gizella királynét. Amikor 1041-ben elűzték az országból, korábbi ellenfelénél, III. Henriknél keresett és talált támogatást Regensburgban. Hiába került azonban vissza a trónra, uralmát mindvégig ingatagnak érezte, ezért 1045. május 26-án hűbérbe adta Magyarországot.

Az első magyar királyné, akinek a koronázási palástot köszönhetjük

Tudomány2020.11.03, 12:54

Bajor Gizella és I.(Szent) István magyar király esküvője 996. május 4-én fordulópontot jelentett Magyarország történelmében. Házasságuk a magyar királyság és a német birodalom közötti szövetség megerősítsén kívül végleg elkötelezte az országot a nyugati típusú kereszténység, és fejlődés mellett. De milyen szerepet vállalt a magyar történelem formálásában az ország első királynéja? Bajor (Boldog) Gizella 955 éve, 1065. május 7-én halt meg.

Erőskezű királyként, népének apostolaként kormányzott Szent István

Tudomány2019.08.20, 17:47

Az államalapító uralkodó, I. (Szent) István nem csupán az egyik első magyar katolikus szent és Magyarország fővédőszentje. Már a kortársak és a nép is a földöntúli hatalom választottját, Istennek emberfeletti képességekkel és mágikus erővel felruházott küldöttjét látták benne. Az apostoli király címet a legenda szerint személyesen II. Szilveszter pápa adományozta számára, ami jelentősen megnövelte politikai befolyását a korabeli Európában.