75 éve ért véget Budapest ostroma

Hetvenöt éve, 1945. február 13-án ért véget a magyar főváros elfoglalásáért vívott 102 napig tomboló hadművelet, a budapesti csata. A főváros területén kereken 51 napig dúló pusztító helységharc romhalmazzá változtatta Budapestet, az ostrom hevessége csak a Sztálingrádért és Berlinért folytatott harcokhoz hasonlítható. Budapest értelmetlen pusztulása 38 ezer civil, 48 ezer német és magyar, illetve 70 ezer szovjet katona halálával járt együtt. A magyar főváros elsősorban Adolf Hitler eszelős, a hadászati realitásokat teljesen figyelmen kívül hagyó és az utolsó töltényig való ellenállást elrendelő parancsa miatt vált füstölgő romhalmazzá.

A budavári kitörésre 75 éve került sor

Hetvenöt éve, 1945. február 11-én kíséreltek meg kitörést a budai Várból a szovjet hadsereg gyűrűjében rekedt magyar és német alakulatok. Az akció kudarcba fulladt, csak néhány százan érték el saját csapataikat. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:

Roosevelt naivitása Sztálin kezére játszotta Közép-Kelet-Európát

A három szövetséges nagyhatalom képviselői 1945. február 4-én a németektől csak alig tíz hónappal korábban visszafoglalt Krím-félszigeti Jaltában, a cárok egykori nyári rezidenciáján, a Livágyija-palotában találkoztak, hogy egyezségre jussanak a náci Németország bukása utáni európai rendezés legfőbb kérdéseiben. Jaltára úgy tekinthetünk, mint a „három nagy", Roosevelt, Churchill és Sztálin 1943 végén Teheránban megtartott első tanácskozásának folytatására azzal a jelentős különbséggel, hogy az időközben alaposan megváltozott hadi helyzetre figyelemmel a jaltai konferencián szinte az összes fontos döntésben Sztálin akarata érvényesült.

Súlyos nehézségekhez vezetett a hetven éve indult első ötéves terv

Magyarországon hetven éve, 1950. január 2-án kezdődött el az első ötéves népgazdasági terv végrehajtása, amelynek fő célkitűzése a magyar népgazdaság újjászervezése, az ország szocialista iparosítása, a honvédelem, illetve a mezőgazdaság fejlesztése, az életszínvonal emelése volt.

Újévi fogadalmak, amik jól jöttek volna Sztálinnak és Boleyn Annának

Minden év végén emberek milliói tesznek újévi fogadalmat, remélve, hogy ezzel életükben pozitív változásokat tudnak elérni. A History Extra szakavatott történészei most az elmúlt évszázadok jelentős történelmi személyiségeinek képzeletbeli döntéseit szedték össze, amelyek alapjaiban változtathatták volna meg a világ sorsát. Boleyn Anna királyné, I. Erzsébet angol királynő, Douglas Haig tábornok, II. Knut viking király, valamint Sztálin egyetlen elhatározása más irányba fordította volna a történelem kerekét.

Terrorral és titkosrendőrséggel biztosította uralmát Sztálin

Száznegyven éve, 1879. december 21-én született Joszif Visszarionovics Sztálin, aki három évtizeden át volt a Szovjetunió legfőbb vezetője. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga.

A szovjet pártvezetésen belül zajlott Kádár és Rákosi harca

Az 1956-os forradalom és szabadságharc még füstölgő romjain szovjet szuronyok segítségével életre hívott restaurációs hatalom, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány súlyos legitimációs deficittel kellett, hogy szembenézzen a megalakulásakor. Az 1956 novemberében egy szovjet tank gyomrában Budapestre visszacsempészett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára, valamint a közjogilag illegitim, magát forradalminak nevező kormány feje számára mindezért elsőrangú kérdéssé vált, hogy a megtorlás és megfélemlítés mellett a gyűlölt közelmúlttól való elhatárolódás jegyében próbálja meg a régi-új rendszer hatalmát legitiimálni. ...

Ítéletnapi fény villant fel a Jeges-tenger felett

1961. október 30-án kora reggel a szovjet légierő egyik speciálisan átalakított, hófehérre festett Tupoljev Tu-95 típusú stratégiai nehézbombázója elemelkedett a magasba, a világtörténelem valaha volt legfélelmetesebb termonukleáris fegyverével, a Cár-bombával a hasában. A szupertitkos program agytrösztje még jóval az éles akció előtt több modellszámítást is elvégzett az elképesztő pusztító erővel rendelkező hidrogénbomba felrobbanásának várható hatásairól, de ennek ellenére, senki sem tudta pontosan, hogy mi fog történni azokban a pillanatokban, amikor a vakító ítéletnapi fény felvillan Novaja Zemlja szigete felett.

75 éve halt meg Erwin Rommel, a "Sivatagi Róka"

Hetvenöt éve, 1944. október 14-én lett öngyilkos a Führer titkos parancsára a Hitler elleni sikertelen merényletbe belekeveredett Erwin Rommel tábornok, a második világháború egyik legismertebb katonája, a páncélos hadviselés forradalmasítója, az észak-afrikai Afrikakorps parancsnoka, a "Sivatagi Róka". 

Lángoló harckocsik füstjébe burkolózott az alföldi látóhatár

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt. A Vörös Hadsereg valamint a Wehrmacht alakulatai között váltakozó kimenetellel zajló gyilkos küzdelem ugyan szovjet hadászati győzelemmel végződött, ám ennek ellenére a hadtörténetbe csak alföldi csataként bevonult ütközet keresztülhúzta a Sztavka, a moszkvai főparancsnokság Magyarország gyors lerohanásával kapcsolatos számításait. Az alföldi páncéloscsatában elért német taktikai siker, valamint Horthy kormányzó 1944. október 155-i ...

Így kezdődött: egy titkos kommandós-akció robbantotta ki a második világháborút

1939 forró nyarán pattanásig kiéleződött a nemzetközi helyzet Európában. A nyugat-európai nagyhatalmak hosszú éveken át folytatott megbékéltetési politikája totális kudarcba fulladt, és nyár végére egyre inkább úgy látszott, hogy senki és semmi sem akadályozhatja meg a náci Németország valamint a Lengyel Köztársaság között feszülő ellentétek háborúba torkollását, ami az egész kontinens lángba borulásával fenyegetett. Az európai közvélemény kétségek és remények között hánykolódva várta, hogy elmúljon végre e vészterhes nyár.

Kiderült, kik voltak a világtörténelem leggazdagabb emberei

Ki volt gazdagabb: az amerikai olajmágnás, John D. Rockefeller, vagy a nagy hódító, Dzsingisz kán? A kérdés egyszerű, viszont annál nehezebb rá válaszolni. A money.com - az egyes történelmi korszakok szakértőinek számító közgazdászokkal és történészekkel folytatott konzultációk alapján - összeállított egy olyan rangsort, amely minden idők 10 leggazdagabb emberét tartalmazza.

Döbbent csend fogadta a Molotov-Ribbentrop paktum hírét egész Európában

Kereken nyolcvan éve, 1939. augusztus 23-án a késő esti órákban Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos, valamint Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter az elégedetten mosolygó Sztálin jelenlétében írta alá a Kremlben a rendkívüli gyorsasággal tető alá hozott német-szovjet megnemtámadási szerződést, valamint annak titkos záradékát. A kudarcos megbékélési politikát folytató nyugati nagyhatalmakat, Angliát és Franciaországot, valamint az európai közvéleményt is szabályosan sokkolta a két egymással szembenálló diktatúra, a náci Németország és a sztálini Szovjetunió között létrejött, addig mindenki által elképzelhetetlennnek ...

Sztálin karba tett kézzel nézte végig Varsó pusztulását

Hetvenöt éve, 1944. augusztus elsején kora délután a földalatti lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajowa) gyengén felfegyverzett egységei halált megvető bátorsággal megtámadták a varsói német helyőrség alakulatait. A fegyveres felkelésre a londoni lengyel emigráns kormány jóváhagyásával Gróf Tadeusz Bór-Komorowski tábornok, a Honi Hadsereg parancsnoka adta ki a végső parancsot, július 31-én késő este. A varsói felkelés legfőbb célja a lengyel főváros önerőből való felszabadítása volt, még azt megelőzően, hogy a Vörös Hadseregnek a Visztula túlpartján állomásozó egységei betörtek volna Varsóba. Mint annyi minden a második világháború törrténetében, ...

Éjszakai boszorkányoktól rettegtek a nácik

A Szovjetunió erőssége a második világháborúban, a legmagasabban kitüntetett egység, a nácik rettegte és gyűlölte női vadászpilóta ezred, akiket a nácik úgy hívtak: Éjszakai boszorkányok. Aki egyet is legyőzött, automatikusan megkapta a Vaskereszt kitüntetést. Az Éjszakai boszorkányoknak döntő szerepük volt, hogy a németek elvesztették a háborút.

Kalapács alá kerülnek Sztálin és Mária Antónia írásai

Kivételes történelmi iratokat - közöttük Sztálin, Mária Antónia és Marat írásait - árverezik el áprilisban Franciaországban az Aristophil cég gyűjteményéből - közölte az Aguttes árverési ház.

Roosevelt könnyedén átengedte Közép-Kelet- Európát Joe bácsinak

Kereken hetvenöt éve, 1943. november 28-án nyitották meg az iráni fővárosban a teheráni konferenciát, amelyen a „három nagy", Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill, a londoni háborús kabinet feje, valamint Joszif V. Sztálin először találkoztak személyesen, és tanácskoztak a háború utáni európai rendezésről. A teheráni konferencián elfogadott alapelvek fél évszázadra meghatározták Európa sorsát, és az 1945 utáni nagyhatalmi politika irányát. Teherán hatása- közvetett módon – napjainkig tart.

A piperkőc marsall - Joszip Broz Tito életének rejtett pillanatai

Politikai tehetsége egyértelmű: Joszip Broz Tito feltűnően jó helyzetfelismerő képességgel és gyors észjárással rendelkezett. Kemény logikája és következetes tisztánlátása a jugoszláv partizánok egyik vezetőjévé, vagy éppen tiszteletbeli marsallá és népfelszabadítóvá, majd később jugoszláv államfővé tette. Milovan Gyilasz ritkán idézett, 1980-ban megjelent kritikai életrajza alapján olyan érdekességeket gyűjtöttünk össze, amelyeket talán még sohasem hallhattunk Tito életútjának részleteiről, és megosztó személyiségéről.

Mindenütt lángoló harckocsik borították a látóhatárt

1943. július 5-én hajnalban a kurszki kiszögellés körzetében összevont német hadseregcsoportok északról és délről egyszerre indítottak támadást a mélyen a vonalaikba ékelődő fenyegető szovjet katlan felszámolására. A hadtörténelembe kurszki ütközetként bevonult csata a második világháború legnagyobb páncélos ütközetsorozata volt, egyben az utolsó kétségbeesett kísérlet arra, hogy a németek ismét átvegyék a hadászati kezdeményezést a sztálingrádi vereség után súlyosan megroppant keleti fronton.

A levegőből mentették meg a nélkülöző várost

Hetven éve, 1948. június 24-én vették a szovjetek blokád alá a második világháború után négyhatalmi megszállás alá került német főváros nyugati irányítás alatt álló részét. A nyugati hatalmak a következő időszakban légihídon biztosították az ellátást, és Sztálin 318 nap múlva meghátrálásra kényszerült.

A Szovjetunió megtámadása volt Hitler bukásának kezdete

Hetvenhét éve, 1941. június 22-én vasárnap, hajnali 3 óra 15 perckor a német haderő, a Wehrmacht, a Balti-tengertől Dél-Ukrajnáig húzódó több mint kétezer kilométeres arcvonalon felsorakozott alakulatai támadásba lendültek. 162 hadosztály, három és félmillió katona, 3500 harckocsi és 4 800 repülőgép zúdult rá a Vörös Hadsereg gyengén felkészült és megzavarodott egységeire. A német magasabb egységek már a Barbarossa hadművelet első napján mindenhol áttörték az arcvonalat, és néhány nap alatt mélyen benyomultak a Szovjetunió területére. Az 1941 júliusában, a világtörténelem legnagyobb katlancsatáiban a kétségbeesetten védekező Vörös HHadsereg ...

A Szovjetunió megtámadása volt Hitler bukásának kezdete

150 éve született Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója

A 20. századi magyar történelmet hosszú időre determináló, az első világháborút követő bő két évtized eseményei elválaszthatatlanok az osztrák-magyar flotta utolsó főparancsnoka, az 1920. március elsején Magyarország kormányzójának megválasztott Vitéz nagybányai Horthy Miklós altengernagy személyétől. Noha az admirális nevével fémjelzett Horthy-korszak már több mint hét évtizede véget ért, a történelmi távlat ellenére is e két évtized és Horthy személyének mindenfajta aktuálpolitikától mentes, tárgyilagos megítélése még várat magára.

Hetven éve alakult meg a kommunista élcsapat, Rákosi Mátyás állampártja

Hetven éve, 1948. június 12-én, miután a Szociáldemokrata Párt jobb szárnyának utolsó tagjait is eltávolították a nagy múltú munkáspárt soraiból, Szakasits Árpád és a kriptokommunista Marosán György levezényelte az SZDP beolvadását a Magyar Kommunista Pártba. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja lett a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kíméletlen kommunista diktatúra és elnyomás politikai központja.

Egy napot sem volt boldog életében a 128 éves asszony

Állítása szerint életében egyetlen napot sem volt boldog a világ legöregebb asszonya, a 128 éves Koku Istambulova. Túlélte összes gyermekét, szibériai száműzetésben is élt, azt mondja, hogy a hosszú életnek nincs különösebb titka, Isten akartának véli. 

Az elveszett helyőrség - A második világháború végnapjai Európában

Az emberi konfliktusok legnagyobb vérzivatara, a második világháború hivatalosan 1945. május 8-án fejeződött be az európai hadszíntéren. Oroszország kivételével egész Európában ezen a napon emlékeznek meg a hetvenhárom éve véget ért és több mint ötvenmillió áldozatot követelő, a világot kereken hat évre vérbe borító fegyveres konfliktus végéről. Moszkvában ezzel szemben május 9-én ünneplik meg a győzelem napját, de a vesztesekkel kétszer is aláíratott kapitulációs okmány és a hivatalos német fegyverletétel ellenére ténylegesen csak május 17-én ért véget a háború a világégés legfurcsább megszállásának befejeződésével.

A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul

A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.

Április negyedike: megszállás, vagy félig sem igaz felszabadulás?

Az 1945 után kiépülő kommunista pártállami rendszer legitimitását a szovjet megszállás biztosította. Nem véletlen tehát, hogy az új rezsim április negyedikét tekintette saját hatalma megszületésének is, ezért a „felszabadulás napját", mint a rendszer eredőjét már-már kultikus tisztelettel ünnepeltette meg regnálása idején.

Jobb lett volna-e, ha Horthy lemond?

1944. március 19-én vasárnap kora hajnalban a budavári Sándor-palotában vészjósló hírrel ébresztették fel Kállay Miklós miniszterelnököt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a frissen befutott jelentések alapján arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy Bicske és Ceglédbercel térségéből erős, páncélozott és motorizált német egységek tartanak a főváros felé, Ausztria irányából pedig katonai szerelvények és teljes harckészültségben álló gépkocsizó menetoszlopok lépik át folyamatosan a határt. Így vette kezdetét a legújabb-kori magyar történelem tragikus fejezete, a német megszállás.

Sztálin halála: a félelem elhülyít

A történelem egyik legrettegettebb diktátora rejtélyes körülmények között halt meg. A halála utáni utódlási harc bizonyos részletei is talán örökre homályban maradnak már. Jó nagy kavarodás lett abból, hogy a jó egészségben lévő Sztálin hirtelen meghalt, pedig azt hitte magáról, hogy örökké élni fog, és irányíthatja majd a teljesen az ő személyére és az ő személyes képességeire épülő rendszert. Az alvezérek rögtön egymás torkának ugrottak, de valami olyan kétbalkezes, kapkodó módon, hogy azon tényleg muszáj röhögni. Talán a nagy vezért szolgálva elszoktak már az önálló gondolkodástól.

Összevizelt pizsamában vívta haláltusáját a milliók halálért felelős diktátor

1953. március 5.-én, nem sokkal este tíz óra előtt Lavrentyij Berija, a Szovjetunió belbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettese, egyben a gyűlölt NKVD rettegett főnöke sietve kiviharzott Sztálin kuncevói dácsájából. A halálra vált orvosok alig pár perccel korábban remegő hangon közölték a főnöke halálos ágya mellett keselyűként gubbasztó Berijával, hogy „Sztálin elvtárs szíve megszűnt dobogni." Sztálint, a korlátlan hatalommal rendelkező és milliók haláláért felelős diktátort magatehetetlenül és egykori elvtársainak kiszolgáltatva érte utol öt napos haláltusa után a végzet.

Sztálin-múzeum Goriban

A szovjet terror áldozatául esett a zsidókat mentő Raoul Wallenberg

Köztiszteletben állt, utcát neveztek el róla, szobrot emeltek az emlékének, mégis szovjet börtönben végezte életét. A fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsának alakulásában a második világháború végnapjai óriási változást hoztak. A több ezer magyar zsidót megmentő Wallenbergnek a budapesti csata idején, 1945 januárjában veszett örökre nyoma. Későbbi sorsáról rengeteg híresztelés és történelmi pletyka keringett.

Nem érdemlik meg a kíméletet, pusztuljon a szemük fénye, Budapest!

Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án ötvenegy napos pusztító ostrom után hallgattak el végleg a fegyverek a romhalmazzá vált magyar fővárosban. A Budapest elfoglalásáért vívott öldöklő harc Sztálingrád után a második leghosszabb ideig tartó városostromnak számít a második világháború történetében. A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta.

Rendőrök tartottak razziát a Sztálin halálát játszó moziban

Rendőrök "keresték fel" a moszkvai Pionyer mozit, amely annak ellenére sem vette le műsoráról a Sztálin halála című brit-francia szatírát, hogy az orosz kulturális minisztérium a hét elején visszavonta a film forgalmazási engedélyét.

Milliós kivégzésekkel az osztályellenség ellen

Száz éve, 1917. december 7-én írta alá Lenin az Összoroszországi Rendkívüli Bizottság az Ellenforradalom és Szabotázs elleni Harcra elnevezésű, a történelmi köztudatban Cseka néven ismertté vált szervezet felállítását elrendelő dokumentumot. Az eredetileg rendfenntartás céljára létrehozott és kezdetben még csak alig negyven főből álló szervezet az 1918 augusztusától kibontakozó vörös terror motorjává, és a bolsevik diktatúra legrettegettebb elnyomógépezetévé nőtte ki magát.

Több lengyel kormánytag lebontatná "Sztálin ajándékát"

A jobboldali lengyel kormány két befolyásos tagja is lerombolná a varsói kultúrpalotát, a lengyel főváros látképét uraló 237 méteres felhőkarcolót, amely 1955-re épült fel Joszif Sztálin szovjet diktátor "ajándékaként".

Az oroszok szemében Sztálin a világ legkiemelkedőbb alakja

Joszif Sztálint nevezték ki a világtörténelem legjelentősebb alakjaként az oroszok, akit megítélésük szerint holtversenyben Alekszandr Puskin és Vlagyimir Putyin követ a fontossági sorrendben.

Pusztító szovjet forgószél csapott le Hitler hadaira

A Szovjetunió elleni 1941 nyári nagy német támadás, a Barbarossa-hadművelet megindítása után napra pontosan három évvel később, 1944. június 22-én elsöprő erejű orosz offenzíva bontakozott ki a Wehrmacht még szovjet területen védekező seregtestei ellen. Az alaposan előkészített Bagratyion-hadművelet, a második világháború egyik legnagyobb szárazföldi offenzívája, végleg kisöpörte a német haderőt a Szovjetunió területéről. A Vörös Hadsereg betört Kelet-Poroszországba, és felvonult a Visztulához, előkészítve ezzel az 1945 telétől kibontakozó, és a náci Németországra mért utolsó halálos csapást.

Meghalt Sztálin egyik unokája, a legfiatalabból amerikai punk lett

Élete 76. évében rákbetegségben meghalt Alekszandr Burdonszkij orosz színházigazgató, Sztálin egyik unokája.

McCarthy keresztes hadjárata a kommunista „ötödik hadoszlop” ellen

1957. május 2-án halt meg Joseph Raymond McCarthy, a második világháború utáni amerikai kommunistaüldözés kirobbantója. Nevéből nem túl jó csengésű fogalom lett: a mccarthyzmus számtalan ember életét tette tönkre, művészek és tudósok karrierjét törte ketté. A hidegháború első éveiben tetőző politikai boszorkányüldözés történelmileg azonban nem csak amerikai sajátosság volt.

Generációk sora átkozta el az emlékét

A 20. századi magyar történelem szomorú emlékű eseményeinek, az első világháborúnak, a kommünnek, Trianonnak, a magyar második világháborús hadba lépésnek és a holokausztnak, vagy Szálasi rémuralmának fájdalmas, hosszú sorába illeszkedik a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett időszak is. A kegyetlen elnyomás szinonimájává lett Rákosi-diktatúra névadója százhuszonöt éve született.

Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban

A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot. 

Orosz hírességekről nevezték el a Kuril-szigetek néhány tagját

Újabb fordulatot vett a Kuril-szigetek körüli orosz-japán vita: Japán tiltakozást jelentett be, miután Oroszország néhány szigetet orosz tábornokokról és politikusokról nevezett el - közölte kedden a tokiói kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a lépés ellentmond a japán álláspontnak és "rendkívül sajnálatos".

Egész hadjáratom értelmét veszti, ha lemondok Sztálingrádról!

Hetvennégy éve, 1943. február 2-án, a Sztálingrádnál körbezárt 6. német hadsereg megmaradt katonái, mintegy 91 ezer fő, letette a fegyvert a szovjet diktátor nevét viselő, halálos katlanná vált város romjai között. A világtörténelem leghosszabb ideig tartó, minden képzeletet felülmúlóan kegyetlen utcai harcaiban a Wehrmacht olyan megrendítő vereséget szenvedett el, amelyet többé már nem volt képes kiheverni. Sztálingrád presztízsharccá változott ostroma fordulópontot jelentett a második világháború történetében. Hitler végleg elvesztette a hadászati kezdeményezést a keleti fronton, Sztálingrád után már csak idő kérdése volt a Harmaddik ...

Amikor Edvard Benes elégedetten hátradőlhetett

1946. január 19-én hagyta el Magyarországot az első vonatszerelvény, amely német lakosokat szállított Németországba – ezzel kezdődött a hazai svábok kollektív bűnösség elvén alapuló kitelepítése. A magyarországi németek elhurcolásához a szövetséges nagyhatalmak potsdami konferenciáján hozott döntés szolgált jogalapul.

Újabb pornográf jelenetek a szovjet állatvilágból

Thomas Mann egy esszéjében a „szent” jelzővel illette a klasszikus orosz irodalmat; beszélt megtisztító hatásáról és egy olyan irodalomról, mely út a megértéshez, a megbocsátáshoz és szeretethez. Ez volt Puskin, Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij és Csehov művészete. A bolsevikok persze mindent megtettek a kiirtásáért, de mindhiába, a szent orosz irodalom valahogy mindig visszatér. Lássunk most három friss példát.

Opus Dei, bázisközösség és állambiztonsági hálózatok

XII. Pius pápa sokféleképpen üzent a külvilágtól vasfüggönnyel elzárt keleti blokk katolikusainak. De hogyan kapcsolódik az eseményekbe a Da Vinci-kód című, nagy sikerű filmből ismert Opus Dei? Milyen hasonlóságot fedezhetünk fel a szervezet és a Provida Mater kezdetű apostoli konstitúció között? Mások mellett ezekre a kérdésekre is választ ad Bertalan Péter most megjelent könyve, Az Opus Deitől a Provida Materig, Állambiztonsági hálózatok és egyházi kisközösségek címmel.

Meghalt Sztálin unokája, Jevgenyij Dzsugasvili

80 éves korában érte utol a halál Sztálin unokáját, Jevgenyij Dzsugasvilit. Az idős ember holttestére az utcán találtak rá. 

Meghalt Sztálin egyik unokája

Meghalt Sztálin egyik unokája, a néhai szovjet diktátor hírnevének elszánt védelmezője.

Szálasi megszállott volt, nem őrült

Nemrég monográfiát írt a nemzetvezetőről, és most sajtó alá rendezte a börtönnaplóit. A nagy munka évtizedei alatt a családjába szinte beköltözött Szálasi Ferenc. Karsai László történésszel beszélgettünk.

Az ukránok kérik, ismerjék el népirtásnak a '32-es nagy éhínséget, a holodomort

 Az ukrán parlament szerdán elfogadott határozatában arra szólította fel a világ országait, hogy ismerjék el népirtásnak a sztálini rezsim alatt, 1932-33-ban lezajlott ukrajnai holodomort, azaz a mesterségesen előidézett nagy éhínséget.

Pedig a hóviharban már látszottak a Kreml tornyai

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen. A hetvenöt éve elindított szovjet ellenoffenzíva meglepetésként érte a német Közép Hadseregcsoport leharcolt és teljesítőképességük határára jutott egységeit. A Moszkva alatt kibontakozó sikeres szovjet ellentámadás következményeként a Wehrmacht ekkor még nem vesztette el hadászati kezdeményező képességét a keleti fronton, ám Hitler Szovjetunió elleni villámháborús terve vvégleges ...

Moszkva zárt ajtók mögött – Hitler füle mindent hallott

1944. október 11-én a titokban Moszkvába küldött magyar delegáció végleges megállapodásra jutott a szovjet kormánnyal a fegyverszüneti feltételekről. Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos a dokumentum aláírása előtt a következőket mondta Szentiványi Domonkosnak, a küldöttség tagjának: „Gratulálok, Miniszter úr! 1526 óta ez az első alkalom, hogy Magyarország megnyert egy nagy háborút.” Sajnos azonban nem így lett, és az ország fél évre pusztító harcok színterévé vált.

Szegény Laci, ha ezt látná, de közénk lövetne!

Az 1949. október 15-én koholt vádak alapján kivégzett Rajk Lászlót és halálra ítélt vádlott-társait Rákosi Mátyás minden mesterkedése ellenére 1955-ben hivatalosan is rehabilitálták. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a desztalinizációs folyamatot lezáró 1956-os XX. kongresszusa után Rákosi Mátyás párton belüli helyzete végleg ellehetetlenült. A diktátor távozása után Rajk László és társai 1956. október 6-án megrendezett újratemetése olyan rendszerellenes tüntetésbe torkollott, amelyre a történetírás az október 23-tól kibontakozó forradalom és szabadságharc egyik nyitóeseményeként tekint.

Nürnberg hosszúra nyúlt árnyéka kérdőjelekkel és tanulságokkal

A nürnbergi igazságügyi palota 600-as tárgyalóterme zsúfolásig megtelt, amikor hetven éve, 1946. október 1-jén a győztes szövetséges nagyhatalmak bíráiból álló Nemzetközi Katonai Törvényszék közel egy évig tartó tárgyalás után kihirdette ítéletét a náci háborús főbűnösök perében. A nürnbergi per nemcsak a történelemben, hanem a nemzetközi jogban is új fejezetet nyitott, máig élő tanulságokkal és kérdőjelekkel.

Kódolt bukás volt a Barbarossa hadművelet

Hetvenöt éve, 1941. június 22-én a hajnali pirkadatban százhatvankét hadosztály, közel hárommillió katona lépte át a szovjet határt, hogy végzetes csapást mérjen a sztálini Szovjetunióra. 1941 forró nyarán egymást érték az ország belsejébe nyomuló német hadseregcsoportok elképesztő győzelmeiről és a Vörös Hadsereg rettenetes veszteségeiről szóló hírek. Mindezek ellenére a Barbarossa hadművelet olyan kódolt kudarc volt, amely Hitler és a Harmadik Birodalom bukásához, közvetett módon pedig egy új világrend kialakulásához vezetett. 

Szovjet csizmák taposták el a keletnémet felkelést

1953 júniusában hasadt fel az első komolyabb repedés a második világháború után a kelet-közép-európai országokban erőszakosan berendezkedő szovjetrendszer addig stabilnak tűnő falán. Ironikus módon a magát hangzatosan a munkások államának aposztrofáló keletnémet rezsim elleni első komolyabb rendszerellenes megmozdulás magját az „uralkodó osztály”, az ipari munkásság alkotta.

Sztálin kajánul várta, hogy Zsukovot ledobja a ló

1945. május 8-án, közép-európai idő szerint éjjel 11 óra egy perckor lépett hatályba a szövetséges hatalmak képviselői, valamint Wilhelm Keitel német vezértábornagy által aláírt, a náci Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló fegyverletételi okmány. Moszkvában ekkor már május 9-e volt.  A Harmadik Birodalom felett aratott győzelemnek Sztálin, a Kreml ura azonban nem örült felhőtlenül, és egyre nagyobb gyanakvással figyelte a Vörös Hadsereg marsalljainak hirtelen megugrott népszerűségét. 

Van, aki ebéd közben is retteg a haláltól

Aki túl nagy hatalomra tesz szert, retteg, hogy elveszíti. Sokan képzelegnek arról, hogy megmérgezik őket, amire bőven volt is példa. Nem véletlen, hogy az előkóstolói szakma sosem bővelkedett önkéntesekben.

Megrongálták Sztálin emléktábláját Szimferopolban

Vörös színű festékkel öntötték le Sztálin emléktábláját Szimferopolban. Az orosz kommunista párt mélységesen felháborodott. 

Hetven éve zuhant le a szimbolikus vasfüggöny

1946. március 5-én a Missouri állambeli Fultonban, a Westminster College hallgatósága előtt hangzott el az egykori brit háborús miniszterelnök, Winston Churchill nagy hatású beszéde, amelyben a konzervatív politikus a második világháború szövetséges hatalmai között kialakult nagyhatalmi szembenállásra és különösen a sztálini Szovjetunió terjeszkedésének veszélyére hívta fel a figyelmet. 

Hitler pápájának nevezték, pedig zsidókat mentett

Legutóbb 2007-ben kavart diplomáciai bonyodalmat XII. Piusz emlékezete, amikor a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumban egy, a katolikus egyházat és a pápát elmarasztaló emléktáblát avattak fel. 2009-ben XVI. Benedek pápa a boldoggá avatás előszobájának tekinthető  „tiszteletre méltó” címet adományozta elődjének, amelyre válaszul egyes zsidó szervezetek ismét felvetették a volt egyházfő felelősségét a holokausztban. 140 éve, 1876. március 2-án született a 20. század egyik legvitatottabb megítélésű pápája, XII. Piusz.

Nekünk tíz Budapest nem ér meg egy Bécset!

1945. február 13-án ért véget a magyar főváros 51 napig tartó ostroma. Budapest megpróbáltatásai csak a Sztálingrádért, Varsóért, vagy Berlinért vívott harcok megpróbáltatásaihoz hasonlíthatók. Budapest pusztulását sokkal inkább politikai presztízs, mintsem hadászati célszerűség okozta.

Vérben állt a város Zuglótól a Lánchídig

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legtöbb áldozatot követelő, legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba. A küzdelemnek 25 ezer civil esett áldozatul, 50 ezren súlyosan megsebesültek a polgári lakosok közül, 32 ezer lakás megsemmisült, és az ostrom után romokba hevert Európa egyik legszebb fővárosa. A főváros pesti oldala hetvenegy éve, 1945. január 18-án szabadult fel. 

Máig sötét rejtély övezi Patton tábornok balesetét

1945. december 21-én, a mannheimi katonai kórház ágyán fekve és felesége kezét fogva hunyt el George S. Patton tábornok, az amerikai hadsereg fenegyereke, a második világháború egyik legsikeresebb tábornoka. A nyers modorú és szókimondó főtiszt súlyos veszélynek tartotta a háború végén egyre szemérmetlenebbé váló szovjet területfoglalási kísérleteket, amelyekről keresetlen szavakkal, nyíltan beszélt. A szovjet diktátor haragját kivívó tábornokot a Sztálinnal kiegyezésre törekvő amerikai politikai vezetés is igyekezett elhallgattatni. 

Beleszerettünk Sztálin hét nővérébe

Hét épület, amely az egységet képviseli az amúgy kissé kaotikus moszkvai városképben. A sztálinbarokk remekei, és még ma is tiszteletet parancsolnak. A stílusjegyek keverésével az építész elvtársak saját hangon szóltak a néphez, amely végül szintén részesült a vízióból. Az Origo végigjárta az orosz főváros sztálinista felhőkarcolóit.

Az Abwehr ügynökének vélték a szovjet James Bondot

Egyszerre volt német náci, és szovjet kommunista párttag. Imádta a szebbik nemet, egykori egyetemi professzora, továbbá bizalmas barátja, a tokiói német nagykövet feleségét is elcsábította.   Mind a Harmadik Birodalom külügyi apparátusa, mind pedig a császári kormány bizalmát bírta, barátai között tudta Konoe herceg japán miniszterelnököt is. Pontos információkat továbbított a Pearl Harbor ellen készülő japán támadásról, valamint a Barbarossa-hadműveletről, a Szovjetunió lerohanásának német tervéről. Richard Sorgét 1941.november 7-én végezték ki Tokióban.

Itt még a szökőkútból is pálinka folyik

Hét évvel az után, hogy az orosz hadsereg barátilag masírozgatott Tbiliszi közelében, és Putyin elnök azzal a kedves, kollegiális ajánlattal tisztelte meg Miheil Szaakasvili akkori grúz államfőt, hogy a "heregolyóinál fogva fogja felakasztani", Grúziába eljutni már egyáltalán nem ördöngösség, és még csak komoly biztonsági kockázatokat sem rejt. 

Hetven éve ért véget a második világháború

Kereken hetven éve, 1945. szeptember 2-án Japán kapitulációjával ért véget a második világháború. A második világégés mind áldozatainak számát, mind pedig kegyetlenségét és földrajzi kiterjedtségét tekintve példa nélkül áll az emberi konfliktusok történetében. A világégés következményei a második világháború után kialakult új világrend képében – közvetett módon – még napjainkra is hatással van. 

Sződd a selymet, elvtárs!

A szegényparaszti sorból származó donyecki vájárt, Alekszej Grigorjevics Sztahanovot méltán tekintik a világtörténelem leghíresebb bányászának. A szovjet és hidegháborús időkben az ő nevét viselték a szocialista tábor irracionális, propagandisztikus munkaverseny-mozgalmai.

Időzített bombák a posztszovjet bányászvárosban

Ha mindennapos adrenalinbombára vágyik, keresve sem találhat jobb helyet! Az egykor szebb napokat megélt észak-grúziai bányászvárosban, Csiaturában a helyiek a mai napig 50-60 éves felvonókon ingáznak az otthonuk és a munkahelyük között. Minden más megoldás lassabb, vagy nincs. A több száz méteres szakadékokat drótkötélpályák ívelik át. A lepusztult berendezések időzített bombáknak tűnnek, viszont használatukért nem kell fizetni. Origo-képriport Csiaturából.

Modern királydráma, sorsdöntő következményekkel

1944. augusztus 23-án a román királyi hadsereg váratlanul frontot váltott, és teljes meglepetést okozva átállt a szövetségesekhez. Berlinben, a döbbenet óráiban Adolf Hitler alig akarta elhinni a hírt, hogy legmegbízhatóbbnak tartott fegyvertársa puccsszerűen „elárulta”. A jól szervezett és sikeresen végrehajtott román átállás új fejezetet nyitott a második világháború európai hadszínterének történetében.

Megnyitják a volt szovjet levéltárakat Ukrajnában

Megnyitják Ukrajnában a levéltárakat azoknak a cseh történészeknek, akik a sztálini tisztogatások történetét kutatnák. A terrorhullám során 25 ezer csehszlovák állampolgárt öltek meg.

Mini-Dubajt építenek, de őrzik Sztálin emlékét

Miután négy nap alatt bejártuk Grúzia középső részét, bérelt terepjáróval vágtunk neki a sokszor úttalan utaknak. Először a Fekete-tenger partjának legnagyobb üdülővárosát, Batumit vettük célba, majd több ezer méteres hegyek között a főváros felé autóztunk. Az egyhetes kirándulás alatt Grúzia újabb és újabb arca tárult fel előttünk.

Hét pecsét alatt őrzik a rejtélyes Sikorski-dossziét

Már több mint hetven éve, hogy a londoni emigráns kormány feje, Wladyslaw Sikorski tábornok és kísérete egy mindmáig tisztázatlan hátterű repülőgép-balesetben életét vesztette. A tábornokot a Katyn miatt roppant feszültté vált, nyílt szakítással fenyegető lengyel–szovjet diplomáciai konfliktus tetőpontján, 1943. július 4-én érte a baleset, akkor, amikor az angolszász szövetségesek számára is egyre kínosabbá kezdett válni az ügy. 

Amikor Hitler nekiment Sztálinnak – a Barbarossa hadművelet titkai

1941. június 22-én kora hajnalban vette kezdetét minden idők leghatalmasabb szárazföldi offenzívája, a Barbarossa hadművelet. Az első hetekben úgy tűnt, hogy a Szovjetunió ellen indított támadással Németország megismétli 1940 fényes villámháborús győzelmi sorozatát. Ekkor még nem látszott, hogy Adolf Hitler a Szovjetunió megtámadását elrendelő 21. számú hadműveleti utasításával a Wehrmacht és a Harmadik Birodalom halálos ítéletét írta alá.

Tényleg nehezen talál ennél szebb metrót

Noha tavaly nyáron már felfedeztük legismertebb megállóit, utólag beláttuk, hogy hiba volt mindössze egy napot tölteni vele, hiszen megannyi állomását érdemes még bemutatni. Ezért két napra visszaköltöztünk az orosz főváros alatti univerzumba, hogy végigjárjuk a legmívesebb szegleteit, különös tekintettel a nemrég átadott remekművekre. Origo-képriport a moszkvai metróról, 2. rész.

A győzelem napjának kulisszatitkai

A Harmadik Birodalom 1945. május 7-én végleg letette a fegyvert, és a világ már másnap önfeledten ünnepelt – kevés szó esik azonban a kapituláció részleteiről és arról, milyen borzalmak történtek pontosan a háború utolsó napjaiban.

Sztálin őrjöngött a korai fegyverletétel miatt

A második világháború európai befejezése hosszú folyamat volt 1945 májusában. A németek az angolokkal már 4-én megkötötték a maguk különalkuját. Ez másnap lépett életbe. Hetven éve, hatodikán kezdődtek az „igazi”, többhatalmi fegyverletételi tárgyalások, de a harcok még egy hétig folytak.

Döbbenetes részletek Hitler utolsó napjáról

1945. április 30-án délután fél négykor, az ostromgyűrűbe fogott és a Vörös Hadsereg nehéztüzérsége által rommá lőtt berlini kancellária bunkerében, Adolf Hitler szobájából tompa dörrenés szűrődött ki. Az ajtót elsőként feltépő Heinz Linge SS Sturmbannführer, Hitler komornyikja elé véres látvány tárult: a Harmadik Birodalom vezére a heverőről félig lecsúszott helyzetben, a lövéstől szétroncsolt koponyával feküdt a saját vérében. Mindeközben a kancelláriától alig pár száz méterre válogatott legénységből álló szovjet felderítőszázad készült Adolf Hitler elfogására – élve vagy halva...

Sztálin mentőöve lett a Hitlert felháborító paktum

Hetvennégy éve, 1941. április 13-án, Vjacseszlav Molotov szovjet, valamint a Japán Császárság diplomáciájának első embere, Macuoka Jószuke külügyminiszter Moszkvában aláírták a szovjet-japán semlegességi szerződést. A megnemtámadási egyezmény, - amely ugyanolyan megdöbbenést váltott ki Berlinben, mint a majd két évvel korábbi Molotov–Ribbentrop-paktum az európai hatalmak között -világtörténelmet formáló diplomáciai húzásnak bizonyult 1941 végén, megmentve Sztálint és birodalmát az összeomlástól.

Április negyedike; a félig sem igaz felszabadulás

A rendszerváltozásig 1945. április 4., mint a második világháború Magyarországon zajlott hadműveleteinek befejeződése, úgymond, a felszabadulás napjaként szerepelt az iskolai történelemkönyvekben. A több mint negyven évig tartó pártállami rendszer kánonjában a "felszabadulás" november 7.,  -  korabeli terminológiával élve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom  mellett  - a legkitüntetettebb, de  történelmi féligazságokra épülő ünnep volt ez.

Fasori végjáték

Hetven éve, 1945 február 11-én a kora esti órákban a Budai-várdomb déli mellékutcáit mindenhol csendben gyülekező katonák tömege töltötte meg. Szinte tapinthatóvá vált a feszültség, amint az órák mutatója egyre közelebb ért a nyolcashoz.  Pontban este húsz órakor megtört a visszafojtott csend, a Városmajortól a Mechwart-térig húzódó szakaszon hangos gépfegyverropogás közben rajzottak ki a szűk utcákból az első támadóhullám katonái. Megkezdődött a második világháború egyik leghosszabb városostromának utolsó felvonása, a kitörési kísérlet.

A kommunisták már nem fenyegetik Európát

Nem tart a kommunista pártok újbóli előretörésétől Európában Joshua Muravchik, aki az Origónak arról is beszélt, hogy 1956 ébresztette rá a világot, hogy a kommunizmus nem a jövő felé vezet.

Ahol Sztálin megpihent két mészárlás között

Bár Szocsiban az elmúlt hetekben mindenkit az olimpia kötött le, két sportesemény között tartogatott a város egyéb meglepetéseket is. Nem reklámozzák, de itt áll például Sztálin dácsája is egy előkelő kerületben, eredeti állapotában. Nem volt könnyű, de megtaláltuk.

Óriási Sztálin-szobrot építenek Grúziában

Egy 1952-ben emelt szobrot állítanak helyre, ám most nem a főtéren fog állni, hanem Sztálin szülővárosában található Sztálin-múzeum kertjében.

Ki taposott Hitler lábára a villamoson?

1913 elejének pezsgő, tarka, izgalmas Bécse olyan fiataloknak adott otthont, akik később megváltoztatták Európa, sőt a világ sorsát, és egymás életére is nagy hatással voltak. Hitler és Sztálin akár találkozhatott is egymással a császárvárosban.

Nem ölték meg az 1-es számú beteget

Természetes halállal halt meg Sztálin - ez immár hivatalos az angol lapok szerint, miután újabb dokumentumokról számolt be egy német történész, aki hozzáfért egyes orosz levéltári anyagokhoz. Matthias Uhl a szovjet diktátor hatvan évvel ezelőtti haláláról, illetve az utána elvégzett boncolásról készített dokumentumokat vizsgálta át.

Mindig Sztálin elvtársra gondolok

"A zászlóknál sötétebb a fájdalom a szívekben, könnyesek a szemek. Sztálin elvtárs, a mi nagy tanítónk, apánk, vezérünk, meghalt." Hatvan évvel ezelőtt kapott agyvérzést a világtörténelem egyik legvéreskezűbb diktátora, ami Magyarországon megnyitotta az utat Nagy Imre felemelkedéséhez.

Sírjában is megátkozták Hitlerért

Nyolcvan éve, 1933. január 31-én ezzel a főcímmel jelent meg a Pesti Hírlap: "Hitler Adolf a német birodalom kancellárja". A szerkesztők is megrökönyödtek azon, hogy az előzetes feltevésekkel szemben Hindenburg német birodalmi elnök a náci vezért nevezte ki a posztra. Bár sejtették, hogy e mögött valamilyen sötét ügy rejlik, nem tudhattak Hindenburg megzsarolásáról, akinek ezt írta régi tiszttársa: "A jövő nemzedékek a sírodban is meg fognak átkozni ezért". Pár hónap múlva a nácik megnyitották Dachauban az első koncentrációs tábort.

Tízezreket ölhetett meg a világrekorder hóhér

A lengyelek katyni lemészárlása, szovjet értelmiségiek és a Vörös Hadsereg vezetőinek kivégzése, több ezer ember vagy akár tízezrek sajátkezű likvidálása fűződik a világtörténelem leggyilkosabb hóhéra, a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült Blohin vezérőrnagy nevéhez.

Csengőfrászban teltek Kun Béla utolsó évei

Hetvenöt éve tartóztatták le a sztálini Szovjetunióban Kun Bélát, a Tanácsköztársaság egykori vezetőjét. Az addigra már politikailag légüres térben, halálfélelemben élő Kunt Sztálin két telefonhívással is "megtréfálta" végleges eltüntetése előtt.

2014-re félig elkészül Sztálin halálvasútja

Oroszország sarkköri területein egy elfeledett, teljesen feleslegesen elkezdett, majd befejezetlenül hagyott vasútvonal maradványai húzódnak. Az iszonyatos költségekkel és még iszonyatosabb emberi áldozatok árán fel sem épített Transzpoljarnaja Magisztralon (Sarkkörön-túli Fővonalon) a gulágok lakói dolgoztak. Sztálin álmát kellett volna megvalósítaniuk, a Szovjetunió legészakibb területeit bekapcsolniuk a vasúti vérkeringésbe.

Kiemeli a bajuszt Sztálin most elárverezett halotti maszkja

Elárverezték Nagy-Britanniában Sztálin egyik bronzból készült halotti maszkját, amelyért 1,6 millió forintnak megfelelő összeget adtak.

Meghalt Sztálin lánya

A volt szovjet diktátor lánya 85 éves volt, halálát vastagbélrák okozta. Sztálinnak még két unokája él, egyikük az Egyesült Államokban, másikuk Szibériában.

Egy nácival kevesebb?

Nácinak nyilvánították és elűzték Cannes-ból a világhírű filmrendezőt, aki szerencsétlen nyilatkozata után rögvest bocsánatot is kért. Szabad-e közel hetven évvel a háború után viccekkel tabukat döntögetni?

Szombaton ingyen nézhetjük meg Sztálin bal fülét

A Magyar Nemzeti Múzeum félmillió forintért vásárolta meg az 1956-ban ledöntött Sztálin-szobor bal fülét, amely így a már kiállított másik szobortöredék, Sztálin jobb kézfeje mellé kerülhetett a gyűjteményben. A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításai október 23-án, szombaton ingyenesen tekinthetők meg.

Hivatalosan is törölnék Sztálin pécsi díszpolgárságát

Visszavonná a Sztálinnak az 1947-ben adományozott díszpolgári címet Pécs fideszes alpolgármestere, Nagy Csaba - írja a Bama.hu Baranya megyei internetes újság. Ugyan Nagy szerint sem érvényes már a díszpolgári cím, de azt akarja, hogy ezt hivatalosan is mondják ki.

Pados Gyula: Minden film előtt remeg kezem-lábam

A napokban mutatták be a hazai mozik Pados Gyula operatőr legújabb Angliában forgatott filmjét, A hercegnőt. A Kontroll, a Sorstalanság, az Elemi ösztön 2 és az Este operatőre elmesélte nekünk, hogy miért kell másképp bánni Keira Knightleyval, mint Ralph Fiennesszal, hogy hogyan tanult meg karrierdöntéseket hozni, hogy milyen volt Koltai Lajos operatőrének lenni és hogy miért készült gyermekkorában tévészerelőnek.