Waffen-SS

címke rss
Amikor a híd túl messze volt: 75 éve volt történelem legmerészebb ejtőernyős hadművelete

Amikor a híd túl messze volt: 75 éve volt történelem legmerészebb ejtőernyős hadművelete

Hetvenöt éve, 1944. szeptember 17-én vette kezdetét a világtörténelem máig legnagyobb és legvakmerőbb légideszant akciója, a Market Garden hadművelet. Az angolszász szövetségesek három légi szállítású hadosztály és egy harckocsi-hadtest kombinált bevetésével akarták rajtaütésszerűen elfoglalni a Rajnán átívelő nagy hollandiai közúti hidakat, hogy ezek birtokában áttörjenek a közeli Ruhr-vidékre. Ha Montgomery tábornagy terve beválik, és a német hadiipar számára nélkülözhetetlen iparvidéket elfoglalják, ezzel a vakmerő akcióval halálos mattot adhattak volna a Harmadik Birodalomnak, és 1944 karácsonyán talán már otthon lehettek volna ...

Ez volt a világtörténelem legőrültebb légi kommandós akciója

Tudomány2019.09.14, 23:11

Mussolini bukása után Pietro Badoglio marsall, az új olasz kormányfő Hitler bosszújától tartva elrendelte, hogy a volt diktátort egy olyan távol eső, és katonai egységek számára megközelíthetetlen helyen őrizzék, ahol nem kell tartani a megbukott Duce kiszabadításától. A közép-olaszországi Gran Sasso hegység egyik kétezer méter feletti meredek csúcsán álló Hotel Campo Imperator pont ideális helyszínnek tűnt erre a célra.

Sztálin karba tett kézzel nézte végig Varsó pusztulását

Tudomány2019.08.02, 15:44

Hetvenöt éve, 1944. augusztus elsején kora délután a földalatti lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajowa) gyengén felfegyverzett egységei halált megvető bátorsággal megtámadták a varsói német helyőrség alakulatait. A fegyveres felkelésre a londoni lengyel emigráns kormány jóváhagyásával Gróf Tadeusz Bór-Komorowski tábornok, a Honi Hadsereg parancsnoka adta ki a végső parancsot, július 31-én késő este. A varsói felkelés legfőbb célja a lengyel főváros önerőből való felszabadítása volt, még azt megelőzően, hogy a Vörös Hadseregnek a Visztula túlpartján állomásozó egységei betörtek volna Varsóba. Mint annyi minden a második világháború törrténetében, ...

A kegyetlen mészárlás óta nem nyúltak a francia szellemvároshoz - képek

[origo] utazás2019.07.28, 19:29

A náci barbárság örök mementója marad Oradour-sur-Glane, ahol összesen 642 embert öltek meg a Waffen-SS alegységei.

75 éve volt a történelem legnagyobb partraszállása

Tudomány2019.06.06, 22:29

Hetvenöt éve, 1944. június 6-án mindent eldöntő új fejezet nyílt a második világháború európai történetében. Az Overlord hadműveletben, a világtörténelem legnagyobb partraszálló vállalkozásában az angolszász szövetségesek véres veszteségek árán ugyan, de szilárdan megvetették lábukat a kontinensen, ezzel pedig Adolf Hitler Harmadik Birodalma halálos satuba szorult. Amikor felvirradt a „leghosszabb nap",és a hatalmas armada erős szélben valamint szemerkélő esőben a francia partok felé vette az irányt a La Manche csatorna szürke hullámain, még minden kétesélyesnek számított.

Nem merték megmondani Sztálinnak, hogy még nem végeztek - így lett ünnep április 4.

Tudomány2019.04.04, 22:22

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül. Az országot 1945 tavaszán megszálló Vörös Hadsereg állandósult jelenléte nélkül ugyanis aligha épülhetett volna ki, és főként, aligha maradhatott volna fenn tartósan a szovjet típusú pártállami rendszer Magyarországon. A kommunista ikonosztáz tömjénfüstbe burkolt legfontosabb ünnepnapján akad azonban egy pötty: 1945 április 4-én, a „felszabadulás napján", az ország északnyugati sszegletében ...

Halálos ugrás a sötétbe

Tudomány2018.10.16, 22:21

1944. október 15-én az országot váratlan meglepetésként érte Horthy Miklós kormányzó rádiószózata, amelyben bejelentette, hogy Magyarország fegyverszünetet köt a szövetségesekkel. A kiugrási kísérlet azonban a rossz előkészítés és belső árulás miatt már aznap délutánra összeomlott. Hetvennégy éve, 1944. október 16-án a kora reggeli óráktól kezdve egymást követték a drámai események, amelyek eredményeként a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom német szuronyok segítségével hatalomra juttatott fantaszta vezére, Szálasi Ferenc alakíthatott kormányt a budai Sándor-palotában. A nyilas hatalomátvétellel kezdődött el a 20. századi maggyar ...

Mindenütt lángoló harckocsik borították a látóhatárt

Tudomány2018.07.06, 14:49

1943. július 5-én hajnalban a kurszki kiszögellés körzetében összevont német hadseregcsoportok északról és délről egyszerre indítottak támadást a mélyen a vonalaikba ékelődő fenyegető szovjet katlan felszámolására. A hadtörténelembe kurszki ütközetként bevonult csata a második világháború legnagyobb páncélos ütközetsorozata volt, egyben az utolsó kétségbeesett kísérlet arra, hogy a németek ismét átvegyék a hadászati kezdeményezést a sztálingrádi vereség után súlyosan megroppant keleti fronton.

Az elveszett helyőrség - A második világháború végnapjai Európában

Tudomány2018.05.09, 10:51

Az emberi konfliktusok legnagyobb vérzivatara, a második világháború hivatalosan 1945. május 8-án fejeződött be az európai hadszíntéren. Oroszország kivételével egész Európában ezen a napon emlékeznek meg a hetvenhárom éve véget ért és több mint ötvenmillió áldozatot követelő, a világot kereken hat évre vérbe borító fegyveres konfliktus végéről. Moszkvában ezzel szemben május 9-én ünneplik meg a győzelem napját, de a vesztesekkel kétszer is aláíratott kapitulációs okmány és a hivatalos német fegyverletétel ellenére ténylegesen csak május 17-én ért véget a háború a világégés legfurcsább megszállásának befejeződésével.

Nem érdemlik meg a kíméletet, pusztuljon a szemük fénye, Budapest!

Tudomány2018.02.13, 20:14

Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án ötvenegy napos pusztító ostrom után hallgattak el végleg a fegyverek a romhalmazzá vált magyar fővárosban. A Budapest elfoglalásáért vívott öldöklő harc Sztálingrád után a második leghosszabb ideig tartó városostromnak számít a második világháború történetében. A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta.

Előző
Következő