Budapest ostroma volt a második világháború egyik legpusztítóbb városharca

1945. február 13-án az utolsó budai ellenállási gócok felszámolásával ért véget Budapest 52 napig elhúzódó ostroma. (Az évfordulón, azaz vasárnap interjút közöltünk az ostrom megítéléséről.) Sztálingrád után a magyar főváros elfoglalásáért vívott csata bizonyult a világháború második leghosszabb helységharcának. Az ostrom voltaképpen a náci diktátor, Adolf Hitler harcászatilag értelmetlen, Festung nevű, kegyetlen parancsával kezdődött. A polgári áldozatok száma meghaladta a 25 ezer halottat és 52 ezer sebesültet, több mint 32 ezer lakás teljesen megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, az összes Duna-hidat felrobbantották, a világhírű ...

Budapest ostromának civil áldozataira emlékeztek a Farkasréti temetőben

Kozák lovasok vadásztak a 30 magyar túlélőre

Babos Tamás rendezte az első egész estés dokumentumfilmet Budapest 1944-45-ös ostromáról. Az alkotók szándéka az volt, hogy a 105 napos budapesti csata és a szorosan vett ostrom 52 napjának történetét méltóképpen dolgozzák fel. A munkáról annak apropóján beszélgettünk, hogy 77 éve ezen a napon ért véget Budapest ostroma, a filmet hét évig készítették és hét éve mutatták be.

75 éve ért véget Budapest ostroma

Hetvenöt éve, 1945. február 13-án ért véget a magyar főváros elfoglalásáért vívott 102 napig tomboló hadművelet, a budapesti csata. A főváros területén kereken 51 napig dúló pusztító helységharc romhalmazzá változtatta Budapestet, az ostrom hevessége csak a Sztálingrádért és Berlinért folytatott harcokhoz hasonlítható. Budapest értelmetlen pusztulása 38 ezer civil, 48 ezer német és magyar, illetve 70 ezer szovjet katona halálával járt együtt. A magyar főváros elsősorban Adolf Hitler eszelős, a hadászati realitásokat teljesen figyelmen kívül hagyó és az utolsó töltényig való ellenállást elrendelő parancsa miatt vált füstölgő romhalmazzá.

Nem merték megmondani Sztálinnak, hogy még nem végeztek - így lett ünnep április 4.

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül. Az országot 1945 tavaszán megszálló Vörös Hadsereg állandósult jelenléte nélkül ugyanis aligha épülhetett volna ki, és főként, aligha maradhatott volna fenn tartósan a szovjet típusú pártállami rendszer Magyarországon. A kommunista ikonosztáz tömjénfüstbe burkolt legfontosabb ünnepnapján akad azonban egy pötty: 1945 április 4-én, a „felszabadulás napján", az ország északnyugati sszegletében ...

Nem érdemlik meg a kíméletet, pusztuljon a szemük fénye, Budapest!

Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án ötvenegy napos pusztító ostrom után hallgattak el végleg a fegyverek a romhalmazzá vált magyar fővárosban. A Budapest elfoglalásáért vívott öldöklő harc Sztálingrád után a második leghosszabb ideig tartó városostromnak számít a második világháború történetében. A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta.

Nekünk tíz Budapest nem ér meg egy Bécset!

1945. február 13-án ért véget a magyar főváros 51 napig tartó ostroma. Budapest megpróbáltatásai csak a Sztálingrádért, Varsóért, vagy Berlinért vívott harcok megpróbáltatásaihoz hasonlíthatók. Budapest pusztulását sokkal inkább politikai presztízs, mintsem hadászati célszerűség okozta.

Vérben állt a város Zuglótól a Lánchídig

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legtöbb áldozatot követelő, legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba. A küzdelemnek 25 ezer civil esett áldozatul, 50 ezren súlyosan megsebesültek a polgári lakosok közül, 32 ezer lakás megsemmisült, és az ostrom után romokba hevert Európa egyik legszebb fővárosa. A főváros pesti oldala hetvenegy éve, 1945. január 18-án szabadult fel. 

Fasori végjáték

Hetven éve, 1945 február 11-én a kora esti órákban a Budai-várdomb déli mellékutcáit mindenhol csendben gyülekező katonák tömege töltötte meg. Szinte tapinthatóvá vált a feszültség, amint az órák mutatója egyre közelebb ért a nyolcashoz.  Pontban este húsz órakor megtört a visszafojtott csend, a Városmajortól a Mechwart-térig húzódó szakaszon hangos gépfegyverropogás közben rajzottak ki a szűk utcákból az első támadóhullám katonái. Megkezdődött a második világháború egyik leghosszabb városostromának utolsó felvonása, a kitörési kísérlet.