Szent István
címke rss- kapcsolódó címkék:
- augusztus 20.
- államalapítás
- Árpád-ház
- kereszténység
- I. István
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük
A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szûz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Ferenc pápa így fogalmaz: "A Szûzanya az a csillag, aki utat mutat nekünk. (...) Ahogy a zsinat is tanítja, õ »a biztos remény és vigasztalás jeleként ragyog Isten zarándok népe számára« (Lumen gentium, 68.). - írja a Magyar Katolikus Egyház Püspöki Konferencia honlapján.
Kétszáz éve kezdõdött az esztergomi bazilika építése
Kétszáz évvel ezelõtt, 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján került sor az esztergomi bazilika ünnepélyes alapkõletétére József nádor és számos egyházi, valamint világi elõkelõ jelenlétében. - írja Tóth Orsolya a Magyarságkutató Intézet honlapján.
Van mire büszkének lennünk - "Páratlan ritkaságok is helyet kaptak a székesfehérvári kiállításon"
"A magyar államiságot megteremtõ Turul-dinasztia tárgyi és szellemi örökségét mutatja be a nemrég megnyílt kiállítás a Szent István Király Múzeum megújított Rendháztermében. A Magyarságkutató Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum és a magyar kormány által 2016-ban elindított Árpád-ház-program keretében rendezett tárlat soha nem látott gazdagsággal, számos külföldrõl kölcsönzött relikviával mutatja be a korszakot." A Magyar Demokrata hetilapban "Királyok, szentek Székesfehérváron" címmel jelent meg Ágoston Balázs írása. - írja a MagyarságKutató Inézet közösségi oldalán.
Új arculattal, új kamarakiállítással és megújúlt kiállítóterekkel indítja a tavaszt a Magyar Nemzeti Múzeum
Az intézményben ismét megnyílt a megújult Széchényi-terem, amelyben a Herzog-ezüstöket felvonultató kamarakiállítás kapott helyet.
Ma van Szent Márton, hazánk védõszentjének napja
Szent Márton a Szûzanya után hazánk második védõszentje. Szent István Koppánnyal való hadakozásakor az õ segítségét kérte, és a feljegyzések szerint zászlajára festette a képét. Ekkortól, 977 óta Magyarország védõszentje. Az Árpád-korban a legtöbb templomot Szûz Máriának és Szent Mártonnak szentelték. Magyarországon több ereklyéje is megtalálható, például Budapesten a Forgách utcai Szent Márton templomban, és a Pannonhalmi Apátságban. Születésének egyik feltételezett helyén épült Szent Márton tiszteletére a pannonhalmi bencés apátság, melyet szentmártonhegyi apátság néven is emlegettek.
Kiemelkedõ hun sírok kutatásának új eredményei
A magyar õstörténeti kutatás szempontjából kiemelkedõen fontos újabb, megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttmûködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze – írja Makoldi Miklós Zsombor, a Régészeti Kutatóközpont vezetõje a Magyarságkutató Intézet honlapján.
- címkék:
- I. István
- Szent István
- IV. Béla
- Attila hun nagyfejedelem
- Árpád fejedelem
- Géza fejedelem
- II. Theodosius császár
- Hunnia
- Trákia
- Árpád-ház
- magyar történelem
- Római Birodalom
- Honfoglalás
- régészet
- Dzsingisz kán
- hunok
- ókori rómaiak
- tatárok
- Mongol Birodalom
- catalaunumi csata
- ókori görögök
- honfoglaló magyarok
- Nyugatrómai Birodalom
- Hun birodalom
- mongolok
- Keletrómai Birodalom
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhõ »
Szent István öröksége címmel nyílt tárlat a Szent István-bazilika altemplomában
Budapesten, a Szent István-bazilika altemplomában a XV. Ars Sacra Fesztiválhoz kapcsolódva, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) keretében nyílt Kárpát-medencei keresztény magyar alkotómûvészeti kiállítás kedden, Szent István öröksége címmel.
1031. szeptember 2-án hunyt el Imre herceg
Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg, miután vadászat közben egy vadkan megsebezte, valószínûleg a bihari Igfon-erdõben. Itt épült fel a 11. és a 12. század fordulóján a Szent Imre-apátság a herceg szentté avatása után. Holttestét az akkor még épülõ fehérvári bazilikában helyezték el. Halálakor és halála után sok csodás esemény történt a legenda szerint, az egyik ilyen Szent Euszébioszhoz kötõdik. VII. Gergely pápa Szent László király uralkodása idején, 1083. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté Imre herceget. Ünnepe november 5-ére került.
Hetvenöt éve adták át Budapest legrövidebb Duna-hídját
Hetvenöt éve, 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak az újjáépített budapesti Szabadság hidat, amelyet a második világháború végén, Budapest ostromakor robbantottak fel. Az újjáépített hidat 1946. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén a háború után elsõ állandó hídként adták át a forgalomnak, ekkor kapta a Szabadság híd nevet.
A minden képzeletet felülmúló tûzijáték a partról, hídakról, a Dunáról és a Gellért-hegyrõl - képek
Minden eddiginél látványosabb tûzijáték jön idén, mutatjuk az elõzõ évek legszebb pillanatait - videók
Minden eddiginél látványosabban ünnepli Magyarország az államalapítás ünnepét. Igaz, az elmúlt években sem szûkölködtünk az izgalmas pillanatokban - leszámítva a tavalyit, amikor a járványhelyzet nem engedte a rendezvények megtartását. Mutatjuk a legjobb pillanatokat!
KVÍZ: Mennyit tudsz Szent Istvánról?
Augusztus 20. az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk, amely szorosan összefonódott egyik legfontosabb királyunk, I. (Szent) István nevével. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyit tudsz István királyról, valamint az egyik legfontosabb ünnepünk történetérõl.
Mi magyarok az önkény helyett mindig is a szabad akaratot választottuk
Jó döntésnek nevezte augusztus 20-ai ünnepi beszédében az igazságügyi miniszter, hogy Szent István király - elfogadva a római pápa fennhatóságát - népét a keresztény kultúrkör részévé tette.
Hõsök útja – Hét döntés, amely megváltoztatta a magyar történelmet
Augusztus 20-a, az államalapítás ünnepe mindig jó alkalmat kínál a visszatekintésre. Az ezeréves magyar történelmet megannyi viharos, véres, de fényes és dicsõséges esemény is kíséri amelyeknek közös jellemzõje, hogy mindig tetten érhetõ bennük az egyéni hõsiesség és áldozatvállalás. De kik is voltak a hõsök, és mi számít hõstettnek? Vajon ma is ugyanazt jelentik ezek a szavak, mint évszázadokkal korábban? A hõsök különleges emberek voltak, vagy olyanok, akik mertek dönteni, és minden körülmények között vállalták döntésük következményeit? Nemzeti ünnepünk alkalmából a Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Honvédség hagyományõrzõi a budaváári ...
- címkék:
- Dobó István
- Szent István
- Hunyadi János
- Szent László
- Kászonyi Dániel
- Muhr Ottmár ezredes
- Duska László
- Árpád-ház
- magyar történelem
- második világháború
- elsõ világháború
- Don-kanyar
- Eger ostroma
- 2. magyar hadsereg
- Anjou-kor
- hódoltság
- nándorfehérvári diadal
- történelmi emlékezet
- Regnum Marianum
- 1848-as forradalom és szabadságharc
- Címkefelhõ »
Ma van az államalapítás ünnepe!
Ma van Magyarország állami ünnepsége, amikor többek között hazánk több mint ezer évvel ezelõtti megalapítására is emlékezünk. Na, de mire még?
Augusztus 20.: idén ezeken a programokon ünnepelheted Magyarország születésnapját
Augusztus 20-a, vagyis Szent István napja a magyarok egyik nemzeti ünnepe, amelynek során újra és újra az államalapításra és az 1803-ban szentté avatott, államalapító I. István királyra emlékezünk. Idén sem lesz ez másképpen. Jó hír, hogy évrõl-évre egyre színesebb a programkínálat az ország születésnapján.
Újjászületett a Szent István-terem a Budavári Palotában - képek
Teljes történeti hûséggel újult meg a Budavári Palota Szent István-terme. A díszes belsõ tér augusztus 20-tól a hónap végéig ingyenesen látogatható.
Újjászületett a Szent István-terem a Budavári Palotában
Mind a 346 magyar város jelen lesz a Szent István Napokon
Az államalapítás ünnepe alkalmából az utóbbi évtized legnagyobb volumenû rendezvénysorozata várja a fõvárosba látogatókat, a Szent István Napokon Magyarország összes városának rövid történetét is megismerhetjük, az Alkotmány utca a Városok sétányává alakul a városok zászlóival.
Abasár feltárása tovább folytatódik
Végéhez közeledik az a kutatás, melynek célja, hogy kiderítse mi található Abasáron az úgynevezett „lila-ház" alatt, ahol az 1950-es években Dér József házépítés közben megtalálni vélte Aba Sámuel sírját - tájékoztat a feltárásról a Magyarságkutató Intézet honlapján Makoldi Miklós feltárásvezetõ régész,a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpont igazgatója.
- címkék:
- I. István
- Szent István
- Szent László
- I. András
- Géza fejedelem
- Imre herceg
- Vazul
- III. Henrik német-római császár
- I. Béla
- Abasár
- Árpád-ház
- kereszténység
- Bizánci Birodalom
- Aba Sámuel
- bencések
- Magyar Fejedelemség
- Német-római Császárság
- Bizánc
- ménfõi csata
- Német-Római Birodalom
- abasári kolostor
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhõ »
Gyurcsány Ferenc LMBTQ-lobbistája nyíltan gyalázza Szent István királyt
Döbbenetes mélységekbe jutottak a nemzetközi LMBTQ-lobbi hazai követõi. Hommonay Gergely, Gyurcsány Ferenc bloggere, a napokban párhuzamot vont az államalapítás ünnepe és a Pride között. Miközben nyíltan gyalázta Szent István királyt, mindenkit a Pride-ra invitált, ahol szerinte mások mellett "szoknyás férfiak" vonulnak fel jó zenére.
Karácsony számûzte a Szent István parkból a Szent István-szobrot
Karácsony Gergely a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve egyik utolsó egyszemélyi döntéseként máshova helyeztette az államalapító újlipótvárosi Szent István parkba tervezett szobrát - írja a Magyar Nemzet. Gyurcsány Ferenc jelöltjét jól láthatóan zavarják a nemzeti szimbólumok.
Az Árpád-ház legnagyobb viszálysorozata
997-ben meghalt Géza fejedelem. Halála után nemcsak a nyugati kereszténység és a sztyeppei nomád hit csapott össze, hanem két eszme is, a primogenitúra, amikor az elsõszülött fiú örököli a hatalmat és a szeniorátus, ahol a legidõsebb férfi rokon örökli a trónt.
Miért nem maradtak fenn a székesfehérvári királysírok?
Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvõ osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követõ magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak. A középkori Magyar Királyság uralkodói közül tizenöt koronás fõt, köztük a magyar történelem olyan nagyságait, mint Szent Istvánt, Anjou Károly Róbertet, Nagy Lajost, vagy Hunyadi Mátyást temették a székeesfehérvári ...
- címkék:
- Hunyadi Mátyás
- Szent István
- Szapolyai János
- Szulejmán szultán
- Árpád-ház
- Székesfehérvár
- ostrom
- Nemzeti emlékhely
- mohácsi csata
- Anjou-kor
- hódoltság
- koronázó bazilika
- archeogenetika
- tizenötéves háború
- Magyar Királyság
- koronázási ceremónia
- Szent Korona
- királysírok
- osszárium
- összehasonlító genetika
- Címkefelhõ »
Hétszázhúsz éve halt ki az Árpád-ház
A sokra hivatott III. András király, aki lerakta a magyar történelem 14. századi aranykorához vezetõ modern rendi társadalom alapjait, 1301. január 14-én, 36 éves korában váratlanul meghalt. III. András halálával a Magyar Királyságot erõs európai nagyhatalommá tett Árpád-ház csaknem 450 évig fennálló uralma is véget ért. A középkori magyar történelem legjelentõsebb uralkodócsaládjának nevéhez fûzõdik a honfoglalás, és a magyar államiság megteremtése. Az Árpád-dinasztia idején Magyarország félnomád törzsszövetségbõl a korabeli Európa egyik legerõsebb és legbefolyásosabb állama lett, amelynek súlyát jól szemlélteti, hogy az összes eurrópai ...
- címkék:
- Könyves Kálmán
- Szent István
- Anonymus
- Szent László
- IV. Béla
- III. András
- III. Béla
- Orseolo Péter
- Árpád-ház
- Honfoglalás
- Dinasztia
- Árpád nagyfejedelem
- államalapítás
- tatárjárás
- Árpád-ház kihalása
- árpád-házi királyok
- primogenitúra
- magyar törzsszövetség
- Géza nagyfejedelem
- Koppány lázadása
- szeniorátus
- magyar középkor
- Címkefelhõ »
Szent István királyról bocsát kivételesen magas névértékû, arany emlékérmét az MNB
A Magyar Nemzeti Bank államalapító uralkodónk tiszteletére Szent István király elnevezéssel emlékérméket bocsát ki 2021. január 11-én. Kivételesen alacsony példányszámban, 500 ezer forint névértékû arany, illetve az ismeretterjesztés érvényesülése érdekében magasabb példányszámban, 15 ezer forint névértékû ezüst és 3 ezer forint névértékû színesfém változatok is megjelennek. A korhû forrásmotívumokon alapuló emlékérmék grafikai terveit Tóth Zoltán ötvösmûvész készítette.
Tudja, mikor volt a tinópénznek legalább akkora értéke, mint a magyar dénárnak?
Noha a pénz története nagyon hosszú idõre nyúlik vissza, a pénzhasználat kialakulásával nem egy meglévõ, érzékelhetõ szükségletre, hiányra született válasz, egyik pillanatról a másikra. Hanem a pénznek bizony fel kellett magát küzdenie a létrán a mai csúcsára, onnan kezdve, hogy emberek egy csoportja valahol valamikor megállapodott abban, hogy apró tárgyakat értékkel ruháznak fel és univerzális helyettesítõ eszközként tekintik azokat. A pénz megjelenésével persze a cserekereskedelem nem tûnt el azonnal. Pontosan ez volt az oka annak, hogy hiába volt már "állami" pénz Magyarországon ezer éve is, az emberek sokkal többre értékeltek máás, ...
- címkék:
- Szent István
- szarvasmarha
- gazdaság
- ökör
- tinó
- Címkefelhõ »
Egyre közelebbi szál fûz minket Attilához, a hunok királyához
2014-ben kezdõdtek azok a kazahsztáni ásatások, amelyek még közelebb engedtek az egyesek szerint rettegett, mások szerint zseniális népvezérhez, Attilához. A régészek aprólékos munkájáról és a felfedezett új leletekrõl egy francia gyártású kétrészes dokumentumfilm készült Attila nyomában: a hunok királya címmel, amelyet szeptember 19-én 8:45-tõl és 20-án 12:40-tõl vetítet le a Viasat History csatorna. A forgatásba több magyar szakértõt is bevontak.
A lovagkirály avatta szentté államalapító elõdjét, Istvánt
1083. augusztus 20-án I. (Szent) László magyar király, VII. Gergely pápa engedélyével váratlan fordulatokban is bõvelkedõ hosszas elõkészületek után, a fõpapok és az udvari méltóságok jelenlétében, személyesen helyezte a székesfehérvári bazilika oltárára azt az ezüstládát, amely az államalapító király, István ereklyéit rejtette. A korabeli egyházi szokásjog szerint e ceremóniával Istvánt a keresztény egyház szentjévé avatták. Az államalapító szent király máig tartó kultusza azonban csak egy évszázaddal késõbb, a 12. század végétõl vált általánossá. Húsz éve, 2000. augusztus 20-án I. Bertalan konstantinápolyi pátriárka bejelentette, ...
Rétvári Bence: Szent István a magyar állam és egyház létrehozója
Szent István a keresztény magyar állam és egyház megalapítója, aki egyenrangú félként akart kapcsolatot építeni a környezõ országokkal - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön Kemencén, a római katolikus Kisboldogasszony templomban tartott mise után.
Varga Mihály: István király veszélyes helyzetben is a nemzet önállósága mellett döntött
István király szorongatott, veszélyes helyzetben is a magyar nemzet szabadsága, önállósága mellett döntött, Magyarország ezért nem tagozódott be a német fejedelemségek közé, hanem független államként jött létre - mondta a pénzügyminiszter csütörtökön Karcagon.
A remény küszöbén – Orbán Viktor nemzetépítési törekvéseinek szerepe a Szent István-i örökség kiteljesítésében
A több mint ezer esztendõs magyar állam megalapításának évfordulója alkalmából ezekben a vészterhes napokban is szerte e hazában, határainkon túl is elsõ királyunkra, Szent Istvánra emlékezünk – személyében a keresztény magyar állam megteremtõjét, az egyik elsõ magyar katolikus szentet és nem utolsósorban a magyar történelem kiemelkedõ, európai mércével is meghatározó alakját tisztelve.
Vajktól, az új kenyéren át, egészen az állami ünnepig – Ez augusztus 20-a története
Egész napos baráti és családi programok, állami rendezvények, tûzijáték... a koronavírus-járvány miatt idén sajnos ezek java részét el kell engednünk. Ám ez a helyzet nem teszi kevésbé fontossá augusztus 20-át. Te vajon tudod-e, hogy pontosan mit és mióta ünneplünk ezen a napon?
Veres András püspök: Szent István nem stratégiai okból választotta a kereszténységet
Szent István király nem stratégiai okból választotta a kereszténységet, hanem mert hitbõl élõ ember volt - mondta Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! címû mûsorában.
Többször is eljátszotta alattvalói bizalmát Szent István örököse
Amikor 1038. augusztus 15-én I. (Szent) István, az elsõ magyar király, a keresztény magyar állam megteremtõje meghalt, Orseolo Péter akadály nélkül vette át az ország irányítását. És bár a velencei származású uralkodó eleinte elõdje szellemében kormányzott, késõbb fokozatosan maga ellen hangolta a magyar elõkelõket, köztük Aba Sámuelt és Gizella királynét. Amikor 1041-ben elûzték az országból, korábbi ellenfelénél, III. Henriknél keresett és talált támogatást Regensburgban. Hiába került azonban vissza a trónra, uralmát mindvégig ingatagnak érezte, ezért 1045. május 26-án hûbérbe adta Magyarországot.
Az elsõ magyar királyné, akinek a koronázási palástot köszönhetjük
Bajor Gizella és I.(Szent) István magyar király esküvõje 996. május 4-én fordulópontot jelentett Magyarország történelmében. Házasságuk a magyar királyság és a német birodalom közötti szövetség megerõsítsén kívül végleg elkötelezte az országot a nyugati típusú kereszténység, és fejlõdés mellett. De milyen szerepet vállalt a magyar történelem formálásában az ország elsõ királynéja? Bajor (Boldog) Gizella 955 éve, 1065. május 7-én halt meg.
Karácsonyék kevésbé frekventált helyre tennék az újlipótvárosi Szent István-szobrot
A korábbi városvezetés döntését megváltoztatva nem az újlipótvárosi Szent István park központi részén, hanem annál jóval kijjebb helyezné el az államalapító király szobrát a Karácsony Gergely vezette Fõvárosi Önkormányzat - derül ki a Budapest.hu-h közzétett felhívásból.
III. András hirtelen halálával halt ki végleg az Árpád-ház férfiága
A magyar középkori történelem elsõ nagy dinasztiája, az Árpád-ház, III. András király Budán, 1301. január 14-én bekövetkezett hirtelen halálával férfiágon végleg kihalt. A kortársak közül sokan meggyõzõdéssel vallották, hogy a Velencében felnevelkedett III. András, akit a tartományurak kompromisszuma juttatott a trónra, valójában nem is Árpád vérvonalából származik, és e nagy dinasztia már 1290-ben, az excentrikus és kiszámíthatatlan IV. (Kun) László halálával kihalt. A történészek többségi álláspontja szerint azonban III. András, e jó szándékú és sokra hivatott király, aki reformjaival lefektette a 14. századi aranykorhoz vezetõ reendi ...
Lomnici Zoltán: Öt tematikus év során mutatják be Szent István életmûvét
Szent István 2025 címmel ötéves programsorozat indul; a Magyar Polgári Együttmûködés Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa közös rendezvénysorozatában 2020-tól tematikus évek során mutatják be az államalapító magyar király életmûvét - ismertette Lomnici Zoltán az EMT elnöke csütörtökön Budapesten, a programalkotó testület rendezvényén.
Vélhetõen õsmagyar sírokat tártak fel Oroszországban
Valószínûleg a keleti magyar õstörténelemhez kapcsolható sírokat tárt fel egy magyar és orosz régészekbõl álló kutatócsoport Oroszországban, a Kaukázus észak-nyugati elõteréhez tartozó Anapa város melletti Andrejevszkaja Scsel lelõhelyen végzett ásatás eredményeképpen - közölte M. Lezsák Gabriella és Gáll Erwin régész.
Óriási erõdrendszer és Európa makettvárosa a Duna partján
Révkomárom egy olyan kisváros, amelyet még nem igazán fedezett fel magának a turizmus, holott számtalan történelmi emléket és látnivalót rejt. Ráadásul nincs is messze: Komárommal szemben, a Duna szlovák oldalán fekszik, így az ország bármely sarkából viszonylag könnyûszerrel megközelíthetõ. Legfõbb nevezetessége hagyományosan a várost körülölelõ hatalmas kiterjedésû erõdrendszer, amióta azonban az óváros szívében elkészült az Európa udvar, a közösségi oldalak tanúsága szerint már ez az elsõ számú látványosság az ide látogatók számára.
Szent István életmûvét megismertetõ programsorozat indul
Szent István 2025 címmel az államalapító magyar király életmûvének megismertetésére indít programsorozatot a Magyar Polgári Együttmûködés Egyesület (MPEE) és az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT).
- címkék:
- Lomnici Zoltán
- Szent István
- Címkefelhõ »
Varga Judit: Európa is csak akkor maradhat meg, ha megõrzi önmagát
Az ezeréves magyarság azt üzeni Európának, hogy csak akkor maradhat meg, ha megõrzi önmagát, megvédi határait, a nemzetek Európáját és keresztény szabadságát - jelentette ki az igazságügyi miniszter kedden Miskolcon.
Erõskezû királyként, népének apostolaként kormányzott Szent István
Az államalapító uralkodó, I. (Szent) István nem csupán az egyik elsõ magyar katolikus szent és Magyarország fõvédõszentje. Már a kortársak és a nép is a földöntúli hatalom választottját, Istennek emberfeletti képességekkel és mágikus erõvel felruházott küldöttjét látták benne. Az apostoli király címet a legenda szerint személyesen II. Szilveszter pápa adományozta számára, ami jelentõsen megnövelte politikai befolyását a korabeli Európában.
- címkék:
- I. István
- Szent István
- Koppány
- Géza fejedelem
- Sarolt
- Imre herceg
- II. Szilveszter pápa
- III. Ottó német-római császár
- kereszténység
- Szent Korona
- függetlenség
- apostol
- Szentháromság
- érsekség
- törvénykönyv
- püspökség
- intelmek
- hittérítés
- magyar államiság
- apostoli király
- megyerendszer
- templomépítés
- magyar törvénytár
- Címkefelhõ »
Szent István számunkra elsõsorban példakép
Szent István király számunkra elsõsorban példakép - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára az M1 egyik mûsorában.
Kásler Miklós: Szent István meghatározta a magyarság helyét a világban
Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere hétfõn Simonpusztán azt mondta, Szent István meghatározta a magyarság helyét a világban azzal, hogy felvette a kereszténységet, és kiteljesítette õsei küldetéstudatát.
Szent István politikai és vallási értelemben is megalapította Magyarországot
Monostori László plébániai kormányzó az M1-nek adott esti interjújában úgy fogalmazott: Szent István nem csak államférfi, hanem "családapa és apostoli hitû keresztény is volt", aki sokat tett azért, hogy Magyarországon a kereszténység elterjedjen.
Négy év alatt teljesen megújul az ország legnagyobb temploma
Négy év alatt több mint 13 milliárd forintból teljesen megújul Magyarország legnagyobb temploma, az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-fõszékesegyház.
Tudja-e, hogy melyik a legrégebbi magyar oklevél?
Hazánk legkorábbi, a 11. század elejérõl származó oklevelét a Magyar Nemzeti Levéltárban õrzik. A becses dokumentum Szent István korának leghitelesebb írásos emléke, és a Magyar Királyság hivatali írásbeliségének egyik legelsõ, jogi írásbeliségünknek pedig a legrégibb darabja, ami egyben a legkorábbi hazai nyelvemlékünk is.
Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?
A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szûnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltõt is eltöltött a trónon.
Tudja-e, hol van a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képe?
Méretei ugyanúgy impozánsak, mint az oltárképet befogadó bazilika méretei. A kép a reneszánsz egyik leghíresebb itáliai mestere, Tiziano Mária mennybevitele címû festményének az eredetivel mindenben megegyezõ, ám kinagyított másolata. A világ legnagyobb egyetlen vászonra festett képe egyike kiemelkedõ különlegessége hazai legjeinknek.
- címkék:
- Liszt Ferenc
- Szent István
- Hild József
- Michelangelo Girgoletti
- Scitovszky János esztergomi érsek
- Esztergom
- világrekord
- bazilika
- festmény
- Egyperces tudomány
- hódoltság
- Habsburg-ház
- Nagyboldogasszony és Szent Adalbert fõszékesegyház
- Rudnay Sándor esztergomi érsek
- fõoltárkép
- felszentelés
- Címkefelhõ »
Washingtonban is megemlékeztek Szent István ünnepérõl
Augusztus 20-án az Egyesült Államok fõvárosában, Washingtonban is megemlékeztek Szent István és a magyar államalapítás ünnepérõl.
Szent István ezer éve sziklára helyezte a magyar nép jövõjét
Államalapító Szent István királyunk több mint ezer éve sziklára helyezte a fiatal magyar nép jövõjét, amikor arról döntött, hogy a keresztény hit és az abból fakadó életszentség a fenntarthatóság biztosítéka - mondta Német László, nagybecskereki megyéspüspök a Szent István-nap alkalmából megtartott ünnepi szentmisén, Budapesten.
Egy évezred történelmi kataklizmái sem tudták megsemmisíteni
A Szent Korona a Magyar Állam nemzeti ereklyéje, állami szimbólum, a koronázási jelvények egyike. Különleges és egyedülálló szerepet játszott hazánk történetében, és az eurázsiai kultúrkörben ez az egyetlen ismert szent tárgyként elismert korona. A legfontosabb magyar nemzeti relikvia több szempontból is egyedülállónak tekinthetõ, így többek között a koronához kapcsolódó közjogi konstrukció, a Szent Korona-tan miatt.
Dömötör Csaba: Olyan országot szeretnénk, amit mindenki büszkén a hazájának hívhat
"Ahol a munkának értéke van, ahol a ház otthon is, ahol a családok támogatást kapnak, ahol a hit összeköt, a biztonság pedig állandó." Olyan országot szeretnénk, "amelyet mindenki büszkén hívhat hazájának" - mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a zalaegerszegi augusztus 20-ai rendezvényen.
A magyarok a 2018-as választáson államiságuk, elveik és magyarságuk mellett döntöttek
Ezer évvel azután, hogy István király lett a magából kiforduló Európában, amely nyíltan létezésének, fejlõdésének és virágzásának alapja, a keresztény értékrend ellen fordult, a magyarok józan ésszel és erõs lélekkel, bátor szívvel államiságuk, elveik és magyarságuk mellett döntöttek – jelentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi képviselõház elnöke a palicsi augusztus 20-ai központi ünnepségen.
Tudja-e, miért lett augusztus 20. Szent István ünnepe?
Augusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel késõbb avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után. Hogy akkor mégis miért augusztus 20. Szent István napja? Ennek jártunk utána.
Tudja-e, honnan ered az azt a hét meg nyolcát, és a kirelejzumát?
Az istenkáromlás gyökerei még a magyarság pogány múltjába nyúlnak vissza. Az államalapító, Szent István király tette meg hivatalosan is államvallásnak a kereszténységet, ám a magyarság egy, az õsi hagyományokhoz és a törzsi közösségi életformához ragaszkodó része ellenállt a térítésnek, a kereszténységgel szembeni ellenérzésének pedig – többek között - a keresztény jelképeket és dogmákat szidalmazó káromkodásokkal adott hangot.
Tudja-e, hogy melyik a magyar királynék városa?
Szent István az elsõ püspökségek egyikét a Rómához hasonlóan dombokra épült Veszprém városában alapította. Szent István hitvesét, Gizellát itt, kedvenc városában koronázták magyar királynévá. Ettõl kezdve vált sok évszázados szokássá, hogy a magyar uralkodók hitveseit a „Királynék városának” fõpásztora, a mindenkori veszprémi püspök, a „királyné kancellárja” koronázta meg.
Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?
Gyõr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas õsi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerezõ tölgy nagy valószínûséggel hazánk legidõsebb fája.
Tudja-e, hogy melyik dunántúli kisvárosban koronáztak magyar királyt?
A magyar történelemben három olyan koronázó városunk is volt, ahol rendszeresen, vagy legalább néhány alkalommal az uralkodói fejekre került Szent István koronája. Szükség törvényt bont – tartja a régi közmondás, és ez a bölcsesség nem csak a hétköznapi eseményekre, hanem idõnként még a királyok megkoronázására is igaznak bizonyult.
A legendák világába tartozik Koppány felnégyelése
Géza fejedelem halála után a kitört örökösödési viszály, amelybõl Géza fia Vajk, a késõbbi Szent István került ki gyõztesen, kulcsfontosságú esemény a magyar államalapítás elõtörténetében. A történelmi hagyomány szerint István a fejedelemmé választása ellen lázadó Koppányt a seregei felett aratott gyõzelem után felnégyeltette. Koppány vezérrõl, a kora középkori magyar történelem egyik leghíresebb alakjáról közismertsége ellenére is alig tudunk valamit, személye és élettörténete a legendák homályába veszik.
- címkék:
- Szent István
- Árpád fejedelem
- Koppány vezér
- Géza fejedelem
- Sarolt
- II. (Civódó) Henrik
- Gizella királyné
- Kézai Simon
- Ajtony vezér
- Berend Nóra történész
- koronázás
- ütközet
- Anjou-kor
- német-római császár
- honfoglaló magyarok
- Gesta Hungarorum
- Magyar Fejedelemség
- pannonhalmi alapítólevél
- nemzetségfõ
- forráskritika
- felnégyelés
- Szent István legendák
- Képes Krónika
- Címkefelhõ »
Ezt ünnepeljük mi és mások augusztus 20-án! - Érdekességek
Egész napos programok, munkaszüneti nap, tûzijáték... ennél azért sokkal többrõl szól augusztus 20. Megnézzük, mit is jelent itthon és más országokban, valamint számba veszünk pár fontosabb történelmi eseményt, mely szintén ehhez a naphoz köthetõ. Tudástár bõvítésre felkészülni!
Szent István Napok a Szigetközben gigászi halászlével és koncertekkel
Szent István Napok a Szigetközben gigászi halászlével és koncertekkel
Tudja-e, hogy mi az ebek harmincadja?
Sok olyan érdekes, napjainkban is használatos szólásmondásunk van, amelynek homályba vész az eredete. A veretes „ebek harmincadjáról" azonban pontosan tudjuk, hogy honnan ered.
Magyar királyra emlékeztek Bécsben
Szent István királyt ünnepelték Bécsben szombaton. A Stephansdomban Dékány Árpád Sixtus zirci apát mutatott be magyar nyelvû misét.
Szálasi magával vitte, Rákosi páncélszekrénybe záratta
Hetvenegy éve, 1945. augusztus 18-án rövid, ám viszontagságos vándoroltatás után visszaérkezett Budapestre a Szent Jobb, az államalapító király, Szent István mumifikálódott kézereklyéje. Az ereklyét így 1945. augusztus 20-án, a világháború utáni elsõ Szent Jobb körmeneten ismét körbe tudták hordozni.
Évezredes ünnep történelmi viszontagságokkal
A nemzeti ünnepek sorában történetileg augusztus 20-a a legrégebbi ünnepnapunk, a keresztény magyar államalapítás és Szent István emlékezetének napja. Megítélése történelmi korszakonként változott az éppen uralkodó rendszerek felfogása szerint.
Goodfriend intelmei Orbánnak
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivõje Szent István intelmeibõl idézett, nem sokkal az után, hogy Orbán Viktor a gazdasági bevándorlás negatívumairól beszélt.
Áder: Ma is szükség van Szent István bölcsességére és elszántságára
Ma is nagy szükség van Szent István bölcsességére és elszántságára – mondta Áder János köztársasági elnök vasárnap a Sopronhoz közeli Peresztegen, az államalapító király szobrának avatóünnepségén.
- címkék:
- Áder János
- Szent István
- Címkefelhõ »
Orbán: István király jó ember volt
Orbán Viktor a Székesfehérvárra kihelyezett augusztus 20-i ünnepi kormányülés elõtt üdvözölte a Fejér megyei székhely lakóit.
Akit elszomorít Szent István sikere
Magyarország nem ezer éve létezik, Szent István államalapítása elõtt is létezett a nemzet - mondja Sólyomfi Nagy Zoltán táltos. Szerinte nem idejét múlt életforma õseink életmódját követni. Számára nem egyértelmûen örömteli augusztus 20-a, mert nem mindenkinek hozott felemelkedést, durva dolgok történtek az államalapításnál, ráadásul István nem is Magyarországon született. Alternatív augusztus 20.
- címkék:
- Szent István
- táltos
- államalapítás
- Címkefelhõ »
Már Szent László is bekeményített Szent Istvánhoz képest - büntetések ezer éve
Már Szent László is "bekeményített" Szent Istvánhoz képest, a botozást 1920-ban visszahozták, a tiszti becsületszó nevében büntetlenül agyon lehetett lõni egy munkást, az ÁVH pedig a középkorias kínzásokat élesztette fel. Milyen fordulópontok voltak az elmúlt ezer évben a bûncselekmények megítélésekor?
Bambuló fiatalok, és vicces felnõttek lepték el a rakpartot
A Life.hu riportere az augusztus 20-ai tûzijátékon járt.
Szent István és a kor színvonala
Ha valamihez értünk mi, magyarok, akkor az az, hogy minden kudarcra ráfogjuk: ez valójában siker, csak a világ még nem jutott el oda, hogy megértse. Az államalapító király ünnepe után kiváló alkalom nyílik arra, hogy belegondoljunk: hova vezet, ha továbbra sem leszünk hajlandóak elfogadni a nemzetközi gyakorlatban bevált mércéket?
Kiraboltak egy pénzváltót Budapesten
Kiraboltak egy pénzváltót a fõváros V. kerületében a Szent István Körúton. A két rabló fegyverrel fenyegette és meg is ütötte a pénzváltóban dolgozó alkalmazottat.
Fegyelmi a fagyis mûtehén miatt
Visszavonta a kerületi polgármester a tehénparádé szervezõinek a Szent István térre kiadott közterület-használati engedélyét, s fegyelmi eljárást is indított a kerületi közterület-hasznosítási társulás igazgatójával szemben, mivel az engedélyeztetés elõtt nem egyeztettek a Szent István-bazilika plébánosával. Az egyik, a bazilika elé kihelyezett mûtehenet néhány napja megrongálták, az állítólagos tettesek ezt azzal indokolták, hogy "a tehén ott jelentett problémát abban a kontextusban".
Úrnapi körmenetet tartanak vasárnap Budapesten
Közös úrnapi körmenetet tart vasárnap az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye a fõvárosban - jelentették be a szervezõk.
- címkék:
- Szent István
- Budapest
- szervezõ
- körmenet
- Címkefelhõ »
Tizennégyen visszaköltözhettek a gázrobbanás után
Tizennégyen hazatérhettek azok közül, akiket a péntek esti, XII. kerületi gázrobbanás miatt kellett kiköltöztetni otthonukból. A Szent István kórház intenzív osztályán ápolt két sérült állapota továbbra is életveszélyes.
Magáncégektõl kap pénzt a Faludy házaspár
Két cég 15 millió forinttal járul hozzá Faludy György lakásának megvásárlásához. A 35 milliós vételár többi részét a szaktárca és a fõváros fizeti ki.
35 millió jön össze Faludy lakására
Fõvárosi és minisztériumi összegekkel kiegészítve a Faludy házaspár pénzét, összesen 35 millió forint jön össze a költõ Szent István körúti otthonára. A 150 négyzetméteres lakás értéke 50-55 millió forint, de a kerület különbözõ kedvezményeivel valószínûleg 35 millióért is a költõ nevére kerülhet jelenlegi otthona.
Demszky tízmilliót ígér Faludynak
A fõpolgármester levélben tudatta Faludy Györggyel, hogy a lakásának megvételéhez szükséges összeg egy részének - tízmillió forintnak - az odaítélésérõl nyújtott be elõterjesztést a fõvárosi közgyûlésnek. A közgyûlés szeptember 26-án dönt a javaslatról. A költõ - az otthona körüli huzavona miatt - szerdán bejelentette, inkább elköltözik felesége lakásába.
Élõ lánccal védték a diákok az egyetemet
Garanciát kérnek az oktatási tárcától a Szent István Egyetem Budai Campusának hallgatói arra, hogy amennyiben eladják az egyik épületet, annak ára a Budai Campusnál maradhat. Attól tartnak, hogy a pénz a Szent István Egyetem gödöllõi központjába kerül, mert az egyetemen belül a Budai Campus autonómiaája részben korlátozott. Az egyetem rektora szerint az épület eladásáról a budaiak döntenek, és határozat van arra, hogy a pénz náluk marad.
Veszélyben a kertészeti egyetem ingatlanjai
Minisztériumokhoz és szakmai szervezetekhez fordultak felhívással a Szent István Egyetem (SZIE) Budai Campusának (a volt Kertészeti- és Élelmiszeripari Egyetem) oktatói és hallgatói. A tanárok és a diákok attól félnek, hogy eladják az egyetem ingatlanjait és arborétumait, ezért kezdeményezték a kiválást a SZIE-bõl. A Szent István egyetem rektora azonban közölte: a fejlesztési tervben csupán egy épület értékesítése merült fel, de csak akkor, ha az ott oktatók és tanulók számára legalább ugyanolyan feltételeket biztosítanak.