Imre herceg
címke rss- kapcsolódó címkék:
- I. István
- Szent István
- kereszténység
- Géza fejedelem
- Vazul

A remete, aki hét évig nevelte I. István magyar király fiát
„Rátámadtak és a Duna partjára kiborították a kocsiját, ott kihúzták belőle és kordéra rakva legördítették a Kelen-hegyről. Mivel még mozgott, mellét lándzsával átszúrták, aztán egy kőre vonszolták, és összetörték a koponyáját. Így költözött át Krisztus dicsőséges vértanúja e világ viszontagságai közül az örök boldogságba" – így örökítette meg a legenda Szent Gellért püspöknek, Szent Imre herceg nevelőjének mintegy kilencszázhetvenöt éve, 1046. szeptember 24-én bekövetkezett vértanúságát.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
1031. szeptember 2-án hunyt el Imre herceg
Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg, miután vadászat közben egy vadkan megsebezte, valószínűleg a bihari Igfon-erdőben. Itt épült fel a 11. és a 12. század fordulóján a Szent Imre-apátság a herceg szentté avatása után. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. Halálakor és halála után sok csodás esemény történt a legenda szerint, az egyik ilyen Szent Euszébioszhoz kötődik. VII. Gergely pápa Szent László király uralkodása idején, 1083. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté Imre herceget. Ünnepe november 5-ére került.
Abasár feltárása tovább folytatódik
Végéhez közeledik az a kutatás, melynek célja, hogy kiderítse mi található Abasáron az úgynevezett „lila-ház" alatt, ahol az 1950-es években Dér József házépítés közben megtalálni vélte Aba Sámuel sírját - tájékoztat a feltárásról a Magyarságkutató Intézet honlapján Makoldi Miklós feltárásvezető régész,a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpont igazgatója.
- címkék:
- Géza fejedelem
- Imre herceg
- Vazul
- III. Henrik német-római császár
- I. Béla
- I. István
- Szent István
- Szent László
- I. András
- Abasár
- Német-római Császárság
- Bizánc
- ménfői csata
- Német-Római Birodalom
- abasári kolostor
- Árpád-ház
- kereszténység
- Bizánci Birodalom
- Aba Sámuel
- bencések
- Magyar Fejedelemség
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »
Az első magyar királyné, akinek a koronázási palástot köszönhetjük
Bajor Gizella és I.(Szent) István magyar király esküvője 996. május 4-én fordulópontot jelentett Magyarország történelmében. Házasságuk a magyar királyság és a német birodalom közötti szövetség megerősítsén kívül végleg elkötelezte az országot a nyugati típusú kereszténység, és fejlődés mellett. De milyen szerepet vállalt a magyar történelem formálásában az ország első királynéja? Bajor (Boldog) Gizella 955 éve, 1065. május 7-én halt meg.
Erőskezű királyként, népének apostolaként kormányzott Szent István
Az államalapító uralkodó, I. (Szent) István nem csupán az egyik első magyar katolikus szent és Magyarország fővédőszentje. Már a kortársak és a nép is a földöntúli hatalom választottját, Istennek emberfeletti képességekkel és mágikus erővel felruházott küldöttjét látták benne. Az apostoli király címet a legenda szerint személyesen II. Szilveszter pápa adományozta számára, ami jelentősen megnövelte politikai befolyását a korabeli Európában.
- címkék:
- Géza fejedelem
- Sarolt
- Imre herceg
- II. Szilveszter pápa
- III. Ottó német-római császár
- I. István
- Szent István
- Koppány
- intelmek
- hittérítés
- magyar államiság
- apostoli király
- megyerendszer
- templomépítés
- magyar törvénytár
- kereszténység
- Szent Korona
- függetlenség
- apostol
- Szentháromság
- érsekség
- törvénykönyv
- püspökség
- Címkefelhő »
- 1