Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre

Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről 2017 őszén, a sikertelen kiugrási kísérlet évfordulóján exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak. A nagy visszhangot kiváltó interjút változtatás nélkül ismét közreadjuk, Farkas Ernő közeledő 100. születésnapja alkalmából. Sorozatunkban az elmúlt évek legolvasottabb cikkeit idézzük fel - ez 2017 októberében jelent meg először.

Valós személy volt-e Nándorfehérvár hőse, Dugovics Titusz?

A nándorfehérvári diadal a 15. század egyik legfontosabb, európai jelentőségű hadi eseményének számít, hiszen Hunyadi János és Szilágyi Mihály várvédő katonasága, valamint Kapisztrán (Szent) János irreguláris keresztesei 1456. július 22-én megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed szultán ostromló seregére, közel hetven évre megakasztva ezzel az Oszmán Birodalom európai terjeszkedését. Hunyadi egyik állítólagos vitéze, Dugovics Titusz emléke mind a mai napig úgy él a magyar történelmi hagyományban, mint az önfeláldozó hazaszeretet hősies példája. De valós volt-e a nándorfehérvári várfokra török hadijelvényt kitűzni készülő oszmán harrcost ...

Szondi György és serege a végsőkig harcolt a hazáért és a kereszténységért

1552. július 9-én a több napig tartó intenzív ágyúzás miatt összeomlott drégelyi vár romjai között az életben maradt védők, kapitányuk, Szondi György vezényletével a végső összecsapásra készültek. Hadim Ali budai pasa több mint tízezer muszlim harcosból álló seregével szemben Szondi várkapitány és alig hatvan embere esély nélkül vette fel a harcot. Pedig a pasa kétszer is szabad elvonulást ígért; ám a hős várkapitány és életben maradt vitézei megfogadták, hogy mindhalálig védeni fogják a rájuk bízott erősséget. Esküjüket megtartva, a július 9-i végső nagy rohamban utolsó leheletükig küzdve valamennyien elestek. Hadim Alit annyira meegindította ...

Nándorfehérvár hőse, aki fegyvertelenül vezette diadalra seregét

634 éve született Kapisztrán Szent János, a világraszóló nándorfehérvári diadal egyik kovácsa, aki miután a törökök felett aratott világraszóló győzelem után a keresztény táborban kitört pestissel megfertőződött Hunyadi Jánosnak  feladta az utolsó kenetet, maga is a "fekete halál" áldozatául esett. Az 1690-ben szentté avatott ferencesrendi szerzetes a magyar történelem máig egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő alakja. 

75 éve lett öngyilkos Adolf Hitler, hogy elkerülje a felelősségre vonást

A Harmadik Birodalom összeomlásának utolsó óráiban, 1945. április 30-án délelőtt a Berlint ostromló 1. belorusz front parancsnoka, Georgij Zsukov marsall személyes utasítására a szovjet 3. csapásmérő hadsereg különleges felderítőszázada azt a parancsot kapta, hogy törjön át a Birodalmi Kancelláriához, és próbálja meg élve elfogni a kancellária bunkerébe bezárkózott Adolf Hitlert. Az ekkor már két hete tartó berlini csata a végéhez közeledett: a Vörös Hadsereg belvárosba benyomult rohamosztagai alig 500 méterre álltak a náci Németország egykori központjától, a Birodalmi Kancellária rommá lőtt épületétől. 

A félszemű kuruc generális, aki kidobta a müezzint a minaretből

Háromszáztíz éve, 1709. szeptember 26-án a Tarnaörs melletti kuruc táborban érte utol a halál a magyar történelem egyik legtehetségesebb és legsikeresebb hadvezérét, Bottyán Jánost. A változatos és kalandos életúttal rendelkező tábornok kiemelkedő hadvezéri tehetségét még ellenségei is respektálták, a néphagyományban pedig a szegények támogatójaként és védelmezőjeként maradt fenn az emlékezete, a fél szeme miatt csak Vak Bottyánként emlegetett legendás hősnek. Holttestét a gyöngyösi ferences templomban helyezték örök nyugalomra, de mivel a sírját nem jelölték meg, mind a mai napig nem tudni, hogy valójában hol lehet Rákóczi fejedeleem ...

Őrült félelem lett úrrá a törökökön az egri asszonyok látványától

A mohácsi csata utáni évtizedekben sokáig úgy tűnt, nincs olyan erő, amely feltartóztathatná az Oszmán Birodalom egyre jelentősebb térfoglalását a Magyar Királyság 1541-től három részre szakadt területein. Szulejmán, a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt és a porta számára teljesen váratlan „kiugrása" miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. A hadjárat egyik legfontosabb célja a Felvidék, valamint „Tündérország", vagyis az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű erősség, Eger elfoglalása volt.

Tőkés László: Az erdélyi magyarság 30 évvel a diktatúra bukása után is ostrom alatt van

Tőkés László szerint az erdélyi magyarság 30 évvel a diktatúra bukása után is ostrom alatt van, és annak a román nemzetpolitikának az áldozata, amelyet Nicolae Ceausescu kommunista diktátor neve fémjelzett. Az egykori temesvári lelkész beszédében utalt a két bebörtönzött politikai fogolyra, Beke Istvánra és Szőcs Zoltánra, valamint az úzvölgyi katonai temetőben történtekre is.

Amikor a lelkes és fegyelmezetlen önkéntesek történelmet írtak

563 éve, 1456. július 22-én Hunyadi János kormányzó elszántan harcoló vitézei és Kapisztrán János mindenféle katonai mesterségbeli tudást nélkülöző, ám annál lelkesebb önkéntesei hatalmas győzelmet arattak a korabeli világ legfélelmetesebb hadserege, II. Mehmed szultán sokszoros túlerőben lévő oszmán hada felett, Nándorfehérvár falainál. A diadalhoz vezető eseménysort ironikus módon a szentéletű ferences szerzetes vezénylete alatt álló keresztesek önfejű fegyelmezetlensége indította el.

230 éve vette kezdetét egy viharos korszak, a francia forradalom

230 éve, 1789. július 14-én több ezer feldühödött ember ostromolta meg a Párizs keleti peremén épült erődítményt, a Bastillet, amely fegyverraktárként és börtönként is szolgált. A tömeg délután öt órára elfoglalta az erődöt, és ezzel vette kezdetét Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata, a francia forradalom.

Soha nem látott keresztény győzelem a szultáni haderő felett

Az oszmánok 1456. június 4-én, 563 éve támadást indítottak az ország ellen. Az új török szultán, II. Mehmed, uralkodása harmadik évében, 1453-ban elfoglalta Bizáncot, ezzel méltó fővárost adott hatalmas birodalmának, és megszilárdította európai helyzetét. Miután a bizánci császárok utódjának tekintette magát, Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta fejleszteni birodalmát. Először a Magyarország kulcsának számító Nándorfehérvár elfoglalására készült. A feladat nem volt kisebb, mint hogy a magyarok feltartóztassák a török terjeszkedést. Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi ...

Ismét magyar hadilobogót lengetett a szél a budai vár ormán

Százhetven éve, 1849. május 21-én foglalta vissza a szabadságharcban a magyar honvédsereg Buda várát. Az ostromot parázs vita előzte meg, hogy vajon a győzedelmes tavaszi hadjárat eredményeként nyugat felé menekülő osztrák hadsereg üldözését folytassák-e, vagy pedig foglalják vissza az ország fővárosát. Végül, a közhangulat nyomásának is engedve, a politikai és a katonai vezetés Buda visszavívása mellett döntött.

Előbújhat végre a földből Kaposvár vára

Bereczki Zoltánt ajánlatokkal ostromolják a nők

Bereczki Zoltán soha nem kapott még annyi ajánlatot nőktől, mint most: bomlanak utána. 

Csehkiverés: száz éve rázta le Balassagyarmat a megszállás igáját

Pontosan száz éve, 1919. január 29-én véres utcai harcok bontakoztak ki Balassagyarmaton a várost önkényesen megszállt cseh légió alakulatai, és az uralmuk ellen fellázadt polgárok között. A legújabb-kori magyar történelembe csak csehkiverés néven bevonult fegyveres felkelés során a balassagyarmatiak a közelben állomásozó és hazájukhoz hű honvédalakulatok segítségével kiverték a megszálló cseh legionáriusokat a városból, és az Ipolyon túlra kergették a basáskodó megszállókat. Az Országgyűlés Balassagyarmat egykori hőstettéért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város kitüntető címet adományozta az észak-magyarországi településnek.

Még a holttestekből is ettek Lenin ostromlott városában

Hetvenöt éve, 1944. január 27-én ért véget a második világháborúban Leningrád német blokádja. A történelem egyik leghosszabb és legtöbb áldozatot követelő ostroma 872 napig tartott, és a becslések szerint legalább egymillió emberéletet követelt.

Egyelőre megállították a migránsok ostromát, de azok újabb támadásra készülnek

Megostromolták az amerikai határt a migránskaraván tagjai, de a hatóságok határozott fellépésének köszönhetően senkinek sem sikerült illegálisan az Egyesült Államokba jutnia. Donald Trump amerikai elnök korábban többször kijelentette, hogy illegálisan senki sem fog az államok területére lépni. Bár a balliberális oldal menekültnek hazudja a migránskaraván tagjait, mégis maguk a menet tagjai ismerték be, hogy ők nem menekültek, csupán a jobb élet reményében próbálnak illegálisan bejutni az Egyesült Államokba. A határon történtek is világosan megmutatták, hogy miért is kell elutasítani az ENSZ-féle migrációs paktumot. 

Tudja-e, melyik a leghősiesebb magyar város?

Az Országgyűlés a 16. századi magyar történelem egyik tragikusságában is felemelő eseményéről megemlékezve a „Civitas Invicta", azaz a Leghősiesebb Város címet adományozta Szigetvárnak, törvénybe iktatva a török hódítókkal szembeszálló, és a városért illetve a hazáért életüket áldozó hősök emlékét.

Akikért a harangok szólnak délben

1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a híres Szépasszony-völgyet?

Egerben húzódik a messze földön híres és összefüggő boros pincesorokkal teli Szépasszony-völgy. Hogy ki is lehetett az a bizonyos névadó szépasszony, arról több elképzelés, legenda is kering.

Véres lázadás és szeretői leszámolás Nottingham ódon kastélyában

E középkori erőd vaskos falai közel ezerévnyi csatát, lázadást és botrányt láttak, ám a neve talán mégis Robin Hood miatt vált leginkább ismertté. A nép hősének legendáját mindenki ismeri, ám az útonálló, jószívű tolvaj színes története mellett más érdekes és néha hátborzongató események helyszínéül is szolgált az angliai Nottingham-kastély.

Elevenen égtek el a szexuálisan túlfűtött szektavezér tanítványai

Huszonöt éve, 1993. április 19-én rohamozta meg az FBI a texasi Waco közelében a David Koresh vezette Dávid Törzse szekta telepét. Az ostromban és az azt követő tűzvészben a szekta több mint nyolcvan tagja vesztette életét, csak kilencen maradtak életben.

Aki véget vetett a mennyei királyságnak

Juszuf ibn Ajjúb Szaláh ad-Dín, vagy ismertebb nevén Szaladin kurd származású szaracén szultán,az egyiptomi Ajjúbia-dinasztia megalapítója és a keresztes háborúk korának legnagyobb iszlám hadvezére, nyolcszázhuszonöt éve, 1193. március 4-én halt meg. Szaladin nevéhez fűződik Guidó jeruzsálemi király hadainak legyőzése és Jeruzsálem 1187-ben történt visszafoglalása. Szaladin nem csak korának legtehetségesebb hadvezére volt, hanem kiváló politikus és igazságos uralkodó is.

Nem érdemlik meg a kíméletet, pusztuljon a szemük fénye, Budapest!

Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án ötvenegy napos pusztító ostrom után hallgattak el végleg a fegyverek a romhalmazzá vált magyar fővárosban. A Budapest elfoglalásáért vívott öldöklő harc Sztálingrád után a második leghosszabb ideig tartó városostromnak számít a második világháború történetében. A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta.

Visszafoglalt egy szíriai várost az Iszlám Állam

Az Iszlám Állam visszafoglalta utolsó kelet-szíriai fellegvárát, az iraki határ menti Abu-Kemál városát. A várost három napig ellenőrizták az Irán támogatta síita fegyveres szervezetek, akik súlyos vereszteségek árán sem tudták megvédeni a várost - jelentette a Reuters hírügynökség hétfőre virradóra.

Szenzációs régészeti felfedezés Jeruzsálemben

Sohasem használt római kori színházat találtak a régészek Jeruzsálemben, a Siratófal szomszédságában - jelentette a Háárec című újság október 17-én, kedden.

Éjjel kezdődik Rakka utolsó ostroma

Vasárnap éjjel kezdődik meg Rakka utolsó ostroma- jelentette be a Szíriai Demorkatikus Erők (SDF) szárazföldi parancsnoka.

Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre

Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak.

Dervisek segíthették győzelemre Szulejmán seregét

A legenda szerint egy muzulmán szúfi testvériség, a halveti dervisek készítették fel a szultán harcosait a döntő rohamra Szigetvárnál, 1566. szeptember elején. Kolostoruk teljes feltárását most kezdte meg a Szulejmán-kutatócsoport a város melletti turbéki szőlőhegyen, a szultán sírkomplexumának területén. Annyit bizonyosan lehet tudni, hogy a szultánt számos vallási vezető és dervisek sokasága kísérte.

Az iraki kormányerők behatoltak Tell-Áfár városba

Az iraki kormányerők kedden behatoltak az Iszlám Állam dzsihadista szervezet egyik utolsó iraki "bástyájának" számító Tell-Áfár városba - jelentette közleményében a kormányerők oldalán harcoló, jobbára síita milíciákból álló ernyőszervezet, a Hasd es-Saabi.

A hétvégén újraéled 1552 az egri várban

A hétvégén újraéled 1552 az egri várban.

Egytlen hét alatt több száz civil halt meg Moszul ostromában

Több százra nőtt a halott vagy sebesült civilek száma az észak-iraki Moszul óvárosának egy hete indult ostromában - közölte szombaton Lise Grande, az ENSZ iraki humanitárius ügyeinek koordinátora.

Állítólag meghalt az Iszlám Állam vezetője

Sokan kétkedve fogadják az Iszlám Állam vezetőjének halálhírét, hiszen már többször is híresztelték ezt. De a szíriai állami televízió határozottan állítja, hogy Abu Bakr al-Bagdadi halála igaz.

100 ezer gyerek van veszélyben Moszulban

Legalább 100 ezer gyerek él az Iszlám Állam terrorszervezet ellenőrzése alatt álló Moszul óvárosában. A gyerekek rendkívül veszélyes körülmények között vannak - közölte az UNICEF.

Ostromot indított a jemeni hadsereg

A jemeni hadsereg megindította a síita húszi felkelők kezén lévő köztársasági palota ostromát Taizz városában - közölte hétfőn az al-Arabíja pánarab hírtelevízió.

Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel

Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.

Ostrom alatt az Iszlám Állam második legfontosabb erődítménye

A szíriai ellenzéki erők és a török hadsereg katonái behatoltak az Iszlám Állam dzsihadista szervezet második legfontosabb szíriai erődítményének számító el-Báb városába - közölte a londoni központú Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja.

Egész hadjáratom értelmét veszti, ha lemondok Sztálingrádról!

Hetvennégy éve, 1943. február 2-án, a Sztálingrádnál körbezárt 6. német hadsereg megmaradt katonái, mintegy 91 ezer fő, letette a fegyvert a szovjet diktátor nevét viselő, halálos katlanná vált város romjai között. A világtörténelem leghosszabb ideig tartó, minden képzeletet felülmúlóan kegyetlen utcai harcaiban a Wehrmacht olyan megrendítő vereséget szenvedett el, amelyet többé már nem volt képes kiheverni. Sztálingrád presztízsharccá változott ostroma fordulópontot jelentett a második világháború történetében. Hitler végleg elvesztette a hadászati kezdeményezést a keleti fronton, Sztálingrád után már csak idő kérdése volt a Harmaddik ...

Videón kérik a gyerekek, hogy mentsék ki őket az ostromlott Aleppóból

Egyre-másra jönnek a hírek a szíriai polgárháború legsötétebb szakaszáról. A óvóhelyen ragadt gyerekek is üzentek.

24 óra alatt tízezren menekültek el Aleppóból

Hajdú Pétert még mindig gyötri a magány

Nem szeret egyedül lenni Hajdú Péter, ezért nem is hagy sok szabadidőt magának. Minden napja be van táblázva mióta egyedülálló, ráadásul a nők is megkezdték visszaverhetetlen ostromukat, de hiába. A műsorvezető nem reagál a megkeresésekre, mert még nincs olyan állapotban.

Vérengzés árán adja fel Moszult az Iszlám Állam

Egyre több moszuli kerületből szorítják ki az Iszlám Állam katonáit az ostromló erők, amire a terroristák vérengzéssel válaszolnak: a Reuters beszámolója szerint az iszlamisták több mint kétszáz embert végeztek ki, egy másik városban ezerhatszáz embert élő pajzsként használnak, és felfegyverzik a gyerekeket is az irakiak és szövetségeseik ellen. 

Áttörték az Iszlám Állam első védelmi vonalát Moszulnál

Az iraki Moszul felszabadítására indított szárazföldi hadművelet hétfő hajnali kezdete óta a kurd fegyveresek visszafoglaltak hét falut a dzsihadistáktól, a város keleti részében pedig a támadók megsemmisítették a várost ellenőrzése alatt tartó Iszlám Állam terrorszervezet első védelmi állásait.

Lehanyatlott a lófarkas félhold Buda ormáról

Háromszázharminc éve, 1686. szeptember 2-án délután három óra körül a Budát ostromló keresztény haderőnek sikerült betörnie a vár területére, a mai Bécsi kapu környékén. Öldöklő kézitusa kezdődött, amelyben janicsárjai élén a helyszínre siető utolsó budai beglerbég, az ekkor már hetvenéves Abdi Abdurrahmán pasa is elesett. Pontosan 145 évvel és négy nappal azután, hogy 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán megszállta Budát, végleg lehanyatlott a félhold a magyar királyok székhelyének tornyairól.

Százezrek éheznek a körbezárt városban

Több százezer civil rekedt az ostrom alatt lévő Aleppó városában, Szíriában. A várost ostromló kormánycsapatok és az őket támogató oroszok ugyan felajánlottak több folyosót, amelyen át elhagyhatják a várost, de az ENSZ és az USA szerint ez csak trükk, hogy a lázadók letegyék a fegyvert. Néhány tucatnyian mentek el eddig. A többiek félnek, hogy ha a kormánycsapatok kezére kerülnek, akkor megölik őket, vagy börtönbe kerülnek. A városban viszont az éhhalál vár rájuk.

A gyulai vár 450 évvel ezelőtti ostroma elevenedik meg hétvégén

Hagyományőrző csoportok korabeli ruházatban és fegyverekkel idézik meg a vár 1566-os elestét és 1685-ös visszafoglalását a hétvégi gyulai Végvári estéken.

A nemzet egységének napjára csaptak le a terroristák

1789. július 14-e a Bastille ostromának évfordulója és egyúttal a franciák legnagyobb nemzeti ünnepe. Országszerte tűzijátékkal, katonai felvonulásokkal és más tömegrendezvényekkel emlékeznek meg a jeles eseményről. A parádézás azonban nem jöhetett volna létre egy végzetes döntést hozó kormányzó, egy 1790-es nagyszabású fesztivál és a harmadik köztársaság nemzeti érzelmek által hajtott döntéshozói nélkül.

Egy darabig nem érkezik segély az ostromlott szíriai városokba

Nem valószínű, hogy az ostromlott szíriai településeknek a közeljövőben légi úton segélycsomagokat juttathat az ENSZ - mondta csütörtökön Ramzi Ezzeldín Ramzi, a világszervezet szíriai megbízottjának helyettese, miközben London és Párizs az ENSZ azonnali beavatkozását sürgeti.

Több ezren halhattak éhen Szíriában

Több ezren halhattak éhen az ostromgyűrűkbe zárt városokban Szíriában – jelentette ki Zaid el-Husszein, az ENSZ emberjogi főbiztosa. 

Janicsárokkal ünneplik Zrínyi bukását

Magyarországon emlékezik meg jövő szeptemberben Recep Tayyip Erdogan török elnök a szigetvári ostrom 450. évfordulójáról, de a településre várják a horvát és magyar elnököt is. Ehhez azonban fel kell újítani a helyi várat.