2019.06.27. csütörtök
LászlóKossuth Lajos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Budapest
- Kossuth Lajos tér
- Deák Ferenc
- kékfény
- Széchenyi Lánchíd
Ismét magyar hadilobogót lengetett a szél a budai vár ormán
Százhetven éve, 1849. május 21-én foglalta vissza a szabadságharcban a magyar honvédsereg Buda várát. Az ostromot parázs vita előzte meg, hogy vajon a győzedelmes tavaszi hadjárat eredményeként nyugat felé menekülő osztrák hadsereg üldözését folytassák-e, vagy pedig foglalják vissza az ország fővárosát. Végül, a közhangulat nyomásának is engedve, a politikai és a katonai vezetés Buda visszavívása mellett döntött.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Induljon a szabadságharc nyomába a gyerekekkel a hosszú hétvégén!
A mai gyerekek számára – az iskolák erőfeszítései ellenére, vagy pont azért – az 1848-as forradalom eseményei nem sokat jelentenek, és a mostani ünnepet is inkább csak azért várják, hogy négy napot egyhuzamban a szüleikkel tölthessenek. Ha azonban olvasóink szívesen csepegtetnének egy kis élő, és a tananyagnál kézzelfoghatóbb történelmet a gyerkőcök fejébe, mutatunk néhány helyet, ahova együtt kirándulhatnak, és közben a régiekre is emlékezhetnek.
Megjósolta-e Kossuth Lajos Trianont?
Százötven évvel ezelőtt, 1867 tavaszán szavazta meg az országgyűlés a magyar kiegyezési törvényt, amit I. Ferenc József is szentesített még abban az évben, és amely elvezetett ahhoz, hogy 1868-ban megszületett az Osztrák-Magyar Monarchia. Deák Ferenc úgy látta, ez a lehető legjobb rendszer, ezzel szemben Kossuth Lajos sötét jövőt vizionált, amelyben Magyarország együtt ég majd el a birodalmi sassal. Ifj. Bertényi Iván történész azt vizsgálta, igaza van-e azoknak, akik szerint a Kasszandra-levelében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc szellemi vezére Trianont látta.
Ez nem az a szokványos Balaton-élmény
Füred négy évszakos, nyüzsgő város, ahol messze nem csak strandolni lehet. Népszerűségét páratlan környezetének, kulturális múltjának és jelenének, igényesen hedonista közönségének, kellemes klímájának és szénsavas, gyógyító vizeinek köszönheti. Aki többet vár a Balatontól, mint nonstop heverészést a strandon, az nem hagyhatja ki.
Először állítják ki a különleges Kossuth-dagerrotípiát
Március 15-e alkalmából először mutat be a Magyar Nemzeti Múzeum egy Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát.
Kossuth Zsuzsanna: a nő, aki megelőzte a saját korát
Viszonylag keveset foglalkozik a történelem Kossuth Lajos húgával, Zsuzsannával. Pedig mind itthon, mind világviszonylatban ő volt az első, aki letette annak a hivatásnak az alapjait, amit ma ápolásnak hívunk. Idén 200 éve, hogy megszületett Kossuth Zsuzsanna.
Kossuth-ereklye, egy fekete legyező került a Nemzeti Múzeumba
Kossuth-ereklye látható a Nemzeti Múzeum új kamaratárlatán: a Kossuth Lajos által ajándékozott legyező bemutatójával indult a Magyar Nemzeti Múzeum programsorozata a Tudomány Napjának előestéjén.
Ellopták Kossuth szobrát
Ellopták a Kárpát-medence legdélebben felállított Kossuth-szobrát a bánsági Magyarittabéról péntekre virradóra - tájékoztatták az MTI tudósítóját a település vezetői.
- címkék:
- Kossuth Lajos
- lopás
- szobor
- Címkefelhő »
Amikor megremegett jóságos Ferdinánd trónja
Az európai 1848-as tavaszi földindulás, közte a március 15-i pesti forradalom a 18. századi viszonyokat konzerváló Szent Szövetségi rendszer válságából kinőtt polgári reformkísérletek következménye volt. Nemzeti függetlenség nagyhatalmi érdekek ellenében, vagy a Habsburg Birodalomba betagozódó, konszolidált modernizáció? Kossuth vagy Széchenyi? E nagy és feszítő kérdések 1848 kora tavaszára érték el a robbanáspontot.
Foglaljanak le egy nyomdagépet!
1848. március 15. egyik fontos szereplője Landerer Lajos nyomdaipari vállalkozó volt, az ő nevéhez kötődik a szabad sajtó első termékeinek kinyomtatása. Saját korában is sokszor vádolták őt azzal, hogy a bécsi kormány besúgója, pedig a forradalomban még a Kossuth-bankók nyomtatását is rá bízták. A legjobban az üzlettársa, Heckenast Gusztáv járt, aki március 15-én nem ment be a nyomdába.