2021.06.19. szombat
GyárfásKossuth Lajos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Budapest
- 1848-49-es szabadságharc
- Deák Ferenc
- Kossuth Lajos tér
- Duna
A reformkor legnagyobb beefje: Széchenyi és Kossuth vitája
Gróf Széchenyi István nevére az ország teljes lakossága rávágja, hogy: „a legnagyobb magyar". Ahogy település sincs Kossuth Lajos utca vagy tér nélkül, éppen ezért nehéz elhinni, hogy egymás politikai ellenfelei voltak a 19. században.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Pásztor Erzsi: "Sokan azt gondolják, hogy megbolondultam"
Pásztor Erzsi számára a Kossuth-díja a legkedvesebb a számtalan kitüntetés közül. A színésznő szerint olyan, mintha a figura ráköszönne az emberre, ő pedig vissza is köszön neki.
Ez történt a forradalom kitörésének napján, 1848. március 15-én
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete.1989-ben volt először munkaszüneti nap, és 1990 óta számít ismét hivatalos nemzeti ünnepnek. Március 15. a magyar sajtó napja is egyben annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit. Az 1848-as revolúciót tekinthetjük az 1867-es kiegyezés nyomán kibontakozó polgári progresszió közvetlen előfutárának.
A világszínvonalú magyar pénz, amelynek még a nevétől is rettegtek a bécsi udvarban
A forintot évtizedek óta használjuk, a pengő a hiperinfláció miatt máig emlékezetes, de legalább ennyire legendás magyar fizetőeszköz volt a Kossuth-bankó is. A Kossuth-bankók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején alig több, mint egy évig voltak forgalomban, a magyar nemzeti identitás megteremtésében mégis óriási szerepük volt.
A budapesti híd, amit eleve úgy építettek meg, hogy lebontják
Hetvenöt éve, 1946. január 18-án adták át a második háború utáni első állandó budapesti hidat, a Kossuth hidat a Kossuth tér és a Batthyány tér közötti szakaszon. Bár eleve úgy építették meg, hogy egyszer majd lebontják, a híd egészen 1960. március 17-ig ellátta feladatát: bontását ekkor kezdték meg. Története 1963. január 2-án ért véget véglegesen.
Pesti mese – Így lett egy tátongó lyukból a város egyik legfontosabb csomópontja az Oktogon
Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabkát is. A sorozatindító Hősök tere után most következzék az Oktogon!
Pesti mese – A Hősök tere történetének nyomában
Új cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert hazai helyek, utcák, terek, városrészek és tájegységek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és természetesen magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabkáját is. Kezdésnek következzen az ország egyik kedvenc turistalátványossága, a budapesti Hősök tere.
Kossuth Lajos legfiatalabb húga, akinek híre még Amerikába is eljutott
A Kossuth család életébe már jóval a szabadságharc előtt beleszólt a történelem és noha Kossuth Lajos legkisebb húgának a neve nem olyan ismert, mint bátyjáé, Zsuzsanna a testvére révén igen fiatalon megismerkedett korának égető problémáival. Miközben más fiatal lányok báloztak, ő inkább bátyja „titoknokaként" szorgoskodott. 1817. február 19-én, 203 éve született Kossuth Zsuzsanna, aki saját korát megelőzve, elsőként hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a civilizált világ figyelmét.
Védőangyalnak tartották a rézágyúkat öntő forradalmi hőst
Kereste és meg is találta a cselekvési lehetőségeket, tehetségét számos területen kamatoztatta és készen állt arra, hogy életét áldozza a forradalom ügyéért. A katonai szolgálat mellett asztalosmesterként biztosította megélhetését, és bár 1848-ban többször felvetette az ágyúöntés lehetőségét, szavai sokáig nem találtak meghallgatásra. Tüzéreket képzett ki, Kossuth Lajos pedig a székelyföldi hadi gyárak igazgatójának nevezte ki, miközben fejlesztette a hadiüzemeket. Pontosan 205 éve született Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje.
Világos: drámaian bölcs döntés, vagy hazaárulás?
Százhetven éve, 1849. augusztus 13-án a Világos melletti síkon Görgey Artúr harmincezer fős felvidéki hadteste Fjodor Vasziljevics Rüdiger gróf, lovassági tábornok, a cári intervenciós csapatok III. hadtestének parancsnoka előtt letette a fegyver. E szomorú aktussal fejeződött be a magyar nemzet 1848 tavaszán elkezdődött Habsburg-ellenes szabadságharca. Görgey Artúr harcedzett alakulatai zárt rendben, egy nemzet hadseregéhez méltóan tették le a fegyvert az orosz cár tábornoka előtt. Görgey szándékosan választotta az oroszok előtti megadást, ezzel is kinyilvánítva, hogy nem lázadás történt, - ahogy a Habsburg-hatalom állította-, haneem ...