genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ilyen lesz Vilmos és Katalin gyereke!
Egy dél-afrikai genetikus a genetikai jellemzők alapján megpróbálta előrevetíteni, hogy várhatóan milyenek lesznek az ifjú hercegi pár születendő gyerekének kamaszkori arcvonásai. A genetikus szakember véleménye szerint a legfiatalabb trónörökös hasonlítani fog Diana hercegnőre, de a haja nem lesz szőke.
Megtudtuk, miért nem dundi Dundika!
"A szerencsés emberek táborát erősítem, mert jó a genetikám" - kezdődik az interjú Dundikával, aki nem azért kapta a Dundika nevet, mert gömbölyűbb lett volna az átlagnál, hanem azért, mert mindig sokat evett. A modell határozottan kikéri magának, hogy koplalna, állítólag mindig kákabélűnek csúfolták.
Neandervölgyi baba keresi anyukáját
Jelentkezzen minden bátor nő, aki vállakozna rá, hogy megszül egy klónozott neandervölgyit! Nem a kőbaltával görnyedező mamutvadászra kell gondolni, hiszen mint kiderült, a neandervölgyi ember sokkal fejlettebb volt annál, amit gondoltunk - de azért mégis ősemberről van szó. Újrateremtése sok kérdést felvet - ezekre kereste a választ a Life.hu dr. Nagy Zsolt biológus, genetikai szakértő segítségével.
Dédunokáink is betegek lehetnek a mai vegyszerektől
Akár három generációval később is éreztethetik hatásukat azok a műanyagipari kemikáliák, amelyek terhesség alatt az anya szervezetét érik: a gyermeket, sőt akár a dédunokákat is megbetegíthetik az anyát érő káros környezeti hatások.
Megdőlt az antiszemitizmus genetikai alapja
A Pesten született világhírű írónak, Arthur Koestlernek mégis igaza lehet: új genetikai vizsgálatok alapján a ma élő zsidóság 90 százaléka csak kis részben közel-keleti, azaz szemita eredetű. A kelet- és közép-európai zsidók inkább kaukázusi népekkel rokoníthatók. Ezzel gyakorlatilag megdőlt az antiszemitizmus genetikai alapja.
A cigányok génjei is Indiába mutatnak
Változatos nyelvezete, életmódja és vallása ellenére genetikailag közel áll egymáshoz az Európában szétszórtan élő roma népesség, állapította meg a cigányság eredetét minden eddiginél részletesebben kutató nemzetközi vizsgálat. Az európai bevándorlás nagyjából 1500 évvel ezelőtt indult meg, amikor egy kisebb csoport útra kelt Északnyugat-Indiából.
Származásán múlhat a tyúk sorsa
A világ legfontosabb madarának eredete körül rengeteg a kérdőjel, még az is lehet, hogy nem a húsa, hanem a kakasviadalok miatt háziasították. A házityúk életben maradása azon múlhat, hogy sikerül-e megtalálni az ősi, vad változatokat.
Édesanyánk teste árulkodik a miénkről
A nők édesanyjuk testének kedvező és kevésbé előnyös vonásait egyaránt öröklik. A gyengébbik nem tagjainak életében központi szerep jut az úszógumi, a terhességi csíkok és az itt-ott vélt vagy valós zsírpárnák eltüntetésének, ám ezek egy része egyszerűen a genetikából ered.
Egy francia genetikus a világ legboldogabb embere
Az idegtudósok a valaha vizsgált legboldogabb embernek tartják azt a francia genetikust, aki több évtizede a Himalájában él buddhista szerzetesként. A szenzoros vizsgálatok szerint hosszú meditációs múltja agyát teljesen átalakította.
Vannak már Down-kóros öregemberek
Az elmúlt húsz év tudományos, orvosi, gyógypedagógiai eredményeinek köszönhetően a Down-kórosok életesélye és életminősége is igen jelentősen javult, az egészségügyi és szociális ellátórendszer azonban erre egyelőre nem készült fel. Milyen jövő vár egy Magyarországon világra jövő Down-kóros babára?
Eltávolítják a híres színésznő egészséges melleit
Michelle Heaton nagyon fél a ráktól, emiatt aláveti magát egy mindkét mellét és petefészkét eltávolító műtétnek.
Kísérleti vérteszt készült prosztatarákra
Brit és amerikai kutatók rátaláltak a prosztatarák két genetikai "bélyegére", amelyek segítségével megjósolható, hogy a páciensnek agresszív típusú-e a betegsége. Ezekre a jellemzőkre alapozva tervezték meg kísérleti vértesztjeiket, amelyek vonalkódhoz hasonlóan olvassák le a genetikai jegyeket.
Az őssejtüzlet ellen dolgozik a Nobel-díj
Bár a köldökzsinór sejtjei nagyon értékesek, megvannak a korlátaik is, és amint a 2012-es orvosi-élettani Nobel-díj is mutatja, nem biztos, hogy a jövőben szükség lesz valódi őssejtekre a gyógyításhoz. A jó megoldás Magyarországon is egy ingyenes, közösségi őssejtbank létrehozása lenne.
Egy lány, aki soha nem diétázott: Kiss Ramóna szerencsés alkat
"A genetikának köszönhetem az alkatomat, hogy bármikor bármit megehetek" - mesélte a Barátok közt csinos sztárja, Kiss Ramóna a Life.hu riporterének. S mivel a napjai eléggé kiszámíthatatlanok, ezért alig jut ideje egy kis sportra - de bizony van valaki, aki erre még fáradtan is rá tudja venni.
Dr. Czeizel Endre: Emiatt lesz különleges, kétféle színű szeme a gyereknek
Láttatok már olyan embert, akinek az egyik szeme barna, a másik pedig kék vagy zöld volt? Ennek a titkát meséli el dr. Czeizel Endre genetikus a Videoklinika adásában.
Valóban létrehoznak egy új, szuperképességű emberi fajt a jövőben?
Idén júliusban nagy szenzációt keltett, mikor bejelentették, hogy megszülettek az első génmódosított csecsemők a világon. A harminc baba az Egyesült Államokban látta meg a napvilágot egy nagyszabású kísérlet eredményeképpen, de közülük tizenöt már az elmúlt három év során megszületett. A tesztek szerint egészségesek, csupán egy furcsaságuk van: génkészletüket nem két, hanem három embertől kapták.
Összecsapnak a szülői gének
Ha egy genetikai egység képes elkülönülni a többitől, általában ádáz harc alakul ki közöttük a túlélésért. Ilyen figyelhető meg többek közt az önző kromoszómáknál, a szülői DNS-eknél, sőt a saját DNS-t tartalmazó mitokondriumoknál is.
Az emberi test egy genetikai csatatér
Az ember és az állatok testében rengeteg idegen genetikai elem található. Ezek egy része már beépült az élőlények genomjába, más része viszont a szervezetben szétszórtan, például baktériumokban foglal helyet. Ezek a genetikai elemek nem mindig élnek békésen egymás mellett, ebből adódnak a szervezeten belüli különböző genetikai konfliktusok.
Új, AIDS-szerű betegséget fedeztek fel ázsiaiak körében
Rejtélyes, új betegséget azonosítottak kutatók, amely az AIDS-hez hasonló szerzett immunhiányos állapotot idéz elő, ugyanakkor nem fertőző.
Fülön csípték az evolúciót
Csupán 6000 éve vált el egymástól két ausztrál tengericsillag-faj, ami evolúciós szempontból egy szempillantásnak tekinthető.
Lehet örökölni a kövérséget? Az elhízás és a genetika összefüggései
Nagy Zsolt genetikus elmondása szerint 60 százalékban van megírva a génjeinkben, hogy el fogunk-e hízni vagy sem, de emellett még rengeteg dologtól függ, hogy életünkben milyen hangsúlyt kap a túlsúly. Buday Péter sztárszakács a Life.hu riporterének mesélt a szüleiről és mutogatott régi képeket fiatalkoráról.
Kronobiológia, avagy a személyiség percmutatója
Születésünk pillanatában magunkkal hozunk egy sor olyan személyiségjegyet, amit felmenőink hosszú sora csiszolt különlegessé és egyedivé. Neveltetésünk tovább finomítja jellemünket, ám egy viszonylag fiatal elmélet, a kronobiológia szerint születésünk időpontja teszi igazán színessé személyiségünket.
Három hullámban hódították meg Amerikát
A bennszülött amerikai populációk DNS-vizsgálata alapján egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy az amerikai kontinenst Kanadától Chile déli csücskéig legalább három hullámban népesítették be az őslakosok.
Világszínvonalú génvizsgálatok Debrecenben
A ritka genetikai hibák miatt kialakuló fertőzéses betegségek vizsgálatában és kutatásában nemzetközileg elismert központ lett a Debreceni Egyetem.
"Biztos, hogy az én gyerekem?!" - Egy különös jelenség, ami megzavarhatja a szülőket
Adott apától és anyától a genetika szabályai szerint csak bizonyos vércsoportú gyermek születhet. Ha a baba vércsoportja ettől eltér, sokakban felmerül a gyanú az anyuka tisztességét illetően, pedig ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy csak a Bombay-jelenség okoz kavarodást.
- címkék:
- genetika
- rendellenesség
- vércsoport
- Címkefelhő »
Miért lesz egy nő leszbikus?
A leszbikusság részben genetikai okokra vezethető vissza, ám a szexuális beállítottság olyan tényezőktől is függ, amelyekről a mai napig keveset lehet tudni.
A migrén újabb okait tárták fel
Újabb négy olyan génváltozatot találtak európai és ausztrál kutatók, amelyek jellemzően a migrén egyik gyakori formájától szenvedő pácienseknél fordulnak elő.
- címkék:
- egészség
- fejfájás
- genetika
- migrén
- Címkefelhő »
Halálra vannak ítélve a magányos farkasok
A farkasfalkán belül nem folynak állandó harcok, hanem az emberekhez hasonló felépítésű családokban élnek, derült ki az elmúlt évek megfigyeléseiből. Bár a kutyák sokban hasonlítanak hozzájuk, az ő természetes közegük - az állatvilágban egyedülálló módon - sokkal inkább az emberi család.
Nincs kiút a világ legbizarrabb hegyeiről
Az Amazonas-vidék esőerdőinek északi peremén található néhány a Föld legbizarrabb hegyei közül. A tepuik vagy táblahegyek sokszor függőleges falú kőtömbök, amelyek több száz méter magasan emelkednek ki a környező őserdőből. Csúcsuk nincs, a tetejük hatalmas sík terület. Sok tepuira csak sziklamászók tudnak feljutni, vagy helikopterről lehet leereszkedni rájuk.
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi igaz a reklámokból, hol tart ma a tudomány az öregedési folyamat lassításában?
Minden ember zsidó és cigány is egy kicsit
Egy jobbikos politikus génvizsgálattal akarta bizonygatni, hogy nincsenek zsidó és cigány felmenői. Lehetséges-e ez? Mit tud egy modern génvizsgálat, mi zárható ki és bizonyítható a segítségével, és milyen távol van egymástól két ember génállománya?
Magyarázkodik a zsidó származást vizsgáló cég
Etikai okokból nem utasíthatta el a Jobbik tagjának vizsgálatát a Nagy Gén Kft., a cég szerint nem az ő hibájuk, hogy ha valakik egy génvizsgálatot rossz szándékkal használnak fel. Két éve a Jobbik egyik tagja a cég vizsgálatával akarta igazolni, hogy nem roma, vagy zsidó származású. Az eset miatt a cégtől elhatárolódott az egyik tulajdonosa, Benedek Tibor olimpiai bajnok vízilabdázó.
Sorra fedezi fel az új fajokat egy magyar kutató
Antarktiszi felemáslábú rákoktól kezdve, andoki hangyákon át, kongói kígyókig mindenféle állatokat tanulmányoz Nagy Zoltán Tamás, a Belga Királyi Természettudományi Intézet kutatója. A genetikai vizsgálatokat végző kutató nemrég több mint 40 új madagaszkári hüllőfajt különített el kollégáival.
Hogy a vakok is lássanak
Ezer dollár lehet az az összeg, ahol megnyílik az út a személyre szabott orvoslás előtt. Ezt az árat sok beteg hajlandó lenne megfizetni azért, hogy az orvos ne csak találomra, hanem genetikai adatok alapján kezelje szívbetegségét, daganatát vagy más krónikus baját. Egy mesterséges szemért ma százszor ennyit kell fizetni, de ez a technológia is rohamosan fejlődik. A jövő rákgyógyászata pedig nanorészecskékkel küzdhet a korai felismerésért. Több területen ugrásra készül a jövő orvostudománya.
Most már tudjuk, kitől örökölte tökéletes génjeit az egyre népszerűbb Miranda Kerr
Miranda Kerr ma az egyik legkeresettebb szuepermodell, ráadásul idén őt választották a világ legszebb emberének is. De vajon hogy lehet ilyen tündöklően szép Orlando Bloom felesége?
- címkék:
- Miranda Kerr
- genetika
- modell
- Címkefelhő »
Új módszerekkel tíz altípusra osztották a mellrákot
Egy brit-kanadai kutatócsoport genetikai vizsgálatok alapján megállapította, hogy a mellráknak legalább tíz különböző altípusa van. A figyelemreméltó felfedezés a jelenleginél sokkal célzottabb és hatékonyabb terápiákat tehet lehetővé a jövőben.
Az agymérethez és az intelligenciához köthető géneket találtak
Genetikai háttere is van az agyméretnek és az okosságnak - egy kétszáz kutatóból álló nemzetközi konzorcium az eddigi legnagyobb agytanulmányban olyan géneket tárt fel, amelyek a nagyobb agymérethez és intelligenciához köthetők.
- címkék:
- agykutatás
- genetika
- intelligencia
- Címkefelhő »
Megtalálták a macsóság génjét
Ausztrál kutatók úgy vélik, rábukkantak arra a génre, amely miatt a férfiak stressz hatása alatt agresszívabban viselkednek, mint a nők.
Megváltoztatja a DNS-t a testmozgás
A stresszoldás után a testmozgásról is kiderült, hogy megváltoztatja a gének működését. A testedzés ráadásul olyan frissítő hatással van a sejtekre, amilyet csak rengeteg koffeinnel lehetne elérni, állítják svéd kutatók új tanulmányukban.
Feltérképezték a gorilla DNS-ét is
Elkészült a gorilla genomszekvenciája is, és ezzel teljessé vált az összes ma élő emberszabású majom DNS-ét leíró adatbázis.
A génekből következtetni lehet a kutya aktivitására
A kutya túlzott aktivitása néha egyszerűen abból fakad, hogy nem elégítik ki az állat mozgásigényét, ám az is lehet, hogy genetikailag hajlamosabb a túl sok mozgásra, állapították meg magyar kutatók.
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják meg, hogy vagy közösen, vagy egymást követően járnak vele. Magyar ikerkutatási eredmények a nemzetközi szaksajtóban.
A sűrű rengeteg miatt fordult jobbra az emberiség
Az Afrikából kivándorló Homo sapiens útját sűrű erdő zárta el a Balkánon, ezért először Ázsia felé indult. A genetikai kutatások fejlődése révén egyre pontosabbá válik az a térkép, amely az emberiség elterjedési útvonalait ábrázolja bolygónkon.
Gyorsan kiirtották az indiánok felét az Újvilág meghódítói
Igen rövid időn belül a felére csökkent az amerikai őslakosság lélekszáma az Újvilág meghódítása után - derítették ki amerikai és német genetikusok.
Egy kicsit még várni kell a mesterséges életre
A "genetika Darth Vaderének" már sikerült újraindítania sejteket, mesterségesen összeszerelt operációs rendszer, azaz genetikai anyag alkalmazásával. Mi lesz a következő lépés, megszületik-e 2012-ben az első teljesen mesterséges sejt? A baktériumok háziasításával foglalkozó magyar kutató szerint még nem, de nem is lenne sok értelme.
Létrehozták a világ első kiméra majmait
Hat szülője van azoknak a majmoknak, amelyeket különböző embriókból származó sejtekből alkottak meg amerikai kutatók.
2011 legizgalmasabb orvosi híre: megszületett az első baba 3 szülőtől
Egy gyermek általában 2 biológiai szülővel rendelkezik, ám 2011-ben az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó hír éppen az volt, hogy megszületett az első gyermek, aki 3 szülőt tudhat felmenői között. Hogyan lehetséges ez, és miért születhetett meg az első gyermek 3 szülőtől? Dr. Czeizel Endre, a Videoklinika.hu szakértője elmagyarázta, mi áll a szenzációs bejelentés mögött.
- címkék:
- Czeizel Endre
- genetika
- szülő
- embrió
- Címkefelhő »
Olcsóbb lehet a bárányhús a Debrecenben megkopasztott birkák miatt
A vágóállatként tenyésztett juhoknál a gyapjú növesztése energiapazarlásnak számít, ráadásul a "megkopasztott" birkák húsa jobb ízű, kevésbé faggyús, mint a gyapjas fajtáké. Debrecenben egy különleges faja létrehozásán dolgoznak, amelynek elterjedése után alacsonyabb lehet a bárányhús ára is.
A rossz étrend a géneket is megváltoztatja
Ma a világon több mint 1,5 milliárd felnőtt túlsúlyos, és amennyiben az elhízás jelenlegi tendenciája így folytatódik, 2030-ra ez a szám várhatóan 2,16 milliárdra emelkedik, így nem csoda, hogy a szakemberek teljes erőbedobással keresik a megoldásokat a tömeges elhízás ellen.
Először sikerült géneket kapcsolgatni számítógéppel
Svájci kutatóknak sikerült olyan kapcsolatot létrehozni élesztősejtek és számítógép között, amelynek segítségével be és ki tudták kapcsolni bizonyos gének működését.
- címkék:
- genetika
- élesztő
- fehérje
- génkifejeződés
- Címkefelhő »
Az ember, akin nem fog az idő - Az örök fiatalság génjét hordozza?
Bizonyára mindenki kívánta már valaha azt, hogy bárcsak meg tudná állítani az időt. Brook Greenberg ezt soha nem kérte, számára mégis megállt.
Szuperhős: Az Ember
Ez a lebilincselő, és izgalmas dokumentumfilm-sorozat, azt bizonyítja be, hogy az emberi test végtelen rejtelmeket hordoz, és nagyon sok munka kell még a teljes kiismeréséhez, ha egyáltalán valaha sikerül... Zsenik, óriások, törpék, legnagyobb gyerekek, legerősebb emberek - velük mind találkozhatunk ebben a sorozatban.
- címkék:
- genetika
- zseni
- Szuperhős: az ember
- Címkefelhő »
Az eddigi legfontosabb felfedezés a gének és az étrend kapcsolatáról
Az elterjedt vélekedés szerint a családunk, a génjeink, illetve ezek hatásai olyan dolgok, amelyeken nem tudunk változtatni. A McMaster Egyetem és a McGill Egyetem kutatóinak új eredményei azt mutatják, hogy ez az elmélet nem egészen helytálló.
Szuperhős: az ember
Nincs két egyforma ember. És vannak olyanok, akiknek különleges képességeik vannak. Még az is lehet, hogy valóban léteznek Szupermenek és Pókemberek?
Újabb bizonyítékot találtak arra, hogy nem állt le az emberi evolúció
Az emberek a Föld valamennyi élőlényéhez hasonlóan ki vannak téve az evolúciós nyomásnak. Bár életmódunk már jelentősen különbözik az emberősökétől, egy új kanadai kutatás is bizonyítja, hogy folyamatosan változunk a környezet hatására.
Száznál is több életév van génjeinkbe írva
Magyar kutatóknak is köszönhető új eredmények romba döntötték az öregedésbiológia genetikai alapjait: kiderült, hogy nem a hosszú élet és az örök fiatalság génjeként is emlegetett gén hosszabbítja meg az élettartamot, máshol kell keresni ennek okait. A génjeinkben rejlő potenciál egyébként meglepően hosszú élettartammal kecsegtet, az ember várható élettartama jóval száz év feletti lesz.
Ausztrália őslakosai hagyták el elsőként Afrikát
Ausztrália őslakosai a legrégebbi Afrikán kívüli népcsoport génvizsgálatok szerint, vagyis elődeik korábban hagyták el a kontinenst, mint minden más ma élő embercsoport ősei.
Megváltoztatott génekkel támad az első gyilkos szúnyoghadsereg
A genetikailag módosított állatok felhasználásának egyik legújabb és a kutatók számára legígéretesebb területe a kártevő vagy betegséget okozó állatok, elsősorban rovarok visszaszorítása. Már szabadon engedték az első gyilkos szúnyogokat, melyek megváltozott génjeik miatt utódaik fiatalkori pusztulását okozzák.
Majom-ember hibrid és méregtesztelés embereken: teljesen etikátlan kísérletek
Már Hérodotosz említi azt a fejedelmet, aki egy újszülöttet elválasztatott az anyjától, és teljes elszigeteltségben, néma rabszolgákkal neveltetett fel, hogy megnézze: milyen nyelven fog a gyermek megszólalni. Azt feltételezte ugyanis, hogy így meg lehet majd állapítani, mi az emberiség ősnyelve. Az etikátlan kísérletek csábítása ősrégi, és a technológia egyre többet engedne meg.
Újabb kínai intézet regionális központját telepítik Budapestre
Magyarországnak elhelyezkedésénél fogva nagy lehetősége van arra, hogy a kínai állam számára hídfőállás legyen más európai államok felé - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Kedden aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében a Pekingi Genetikai Intézet Budapesten hozza létre közép-európai központját.
Hősnek születtek
A "Hősnek születtek" olyan hihetetlen, de megtörtént eseteket mutat be, amikor hétköznapi emberek az életüket kockáztatták mások megmentéséért, és egy katasztrófába torkolló mindennapi szituációban szuperhősökké váltak.Hősnek születtek
- címkék:
- genetika
- hős
- veszély
- Hősnek születtek
- Címkefelhő »
Saját neméhez vonzódik a gyerek? Így kezeld a helyzetet
A szülői félelmek egyike, hogy egy nap egy vallomás keretén belül a gyerek közli: a saját neméhez vonzódik.
Az oroszlánok a fehéreket közösítik ki
Egy kolumbiai cirkusznak furcsa kis lakója érkezett. A bébioroszlán nem albínó, csak a bundája nem olyan sárga, mint fajtársaié. Nagyon ritkán születnek ilyen oroszlánok, így a többi nagymacska is furcsán néz rá, ezért különös figyelmet igényel az egyelőre még picike ragadozó.
- címkék:
- Kolumbia
- cirkusz
- genetika
- oroszlán
- Címkefelhő »
Nagy hatékonyságú tbc elleni vakcinát fejlesztettek ki
Olyan tuberkulózis elleni vakcinát fejlesztettek ki amerikai kutatók vasárnapi bejelentése szerint, amely egérkísérletekben a korábbi vakcináknál hatékonyabb védelmet nyújtott az állatoknak a betegséggel szemben.
Betegsége miatt volt csodaszép Audrey Hepburn?
Audrey Hepburn, az Álom luxuskivitelben ikonikus sztárja törékeny testalkatáról volt híres. Tündéri szépsége azonban valójában egy életen át tartó betegeskedést palástolt, ami 63 évesen bekövetkezett halálához vezetett.
Csupán örökölt génjeinktől függ az egészségünk?
Az egészség a legfontosabb dolog. Nem is csoda hogy mindenki azt igyekszik megtudni, hogy hogyan is őrizhetné meg azt. A csapból is az folyik, hogy ezt ne egyél, így ne éld, de közben lehet, hogy teljességgel tehetetlenek vagyunk, mert az egészség és betegség már a génjeinkbe van kódolva?
Kiderült, mitől torzulnak el az elefántemberek
Megtalálták a génmutációt, amely az elefántemberek deformációit okozó Próteusz-szindróma kialakulásáért felelős. A betegség különlegessége, hogy a testen nem mindenhol jelentkezik, csak ott, ahova a fejlődés során a mutáns gének kerültek.
Régóta járkálnak köztünk kimérák
Létrehozhatók-e olyan majmok, amelyek agyát emberi idegsejtek építik fel? Vajon egy ilyen állat úgy gondolkodna, mint egy ember? Megtermékenyíthető-e emberi petesejt egy állat szervezetében? Kialakíthatók-e emberszerű tulajdonságok állatokon? A kimérákkal kapcsolatos kísérletek súlyos etikai problémákat vetnek fel.
Visszaemlékeznek a gyökereikre a fák
Orvosi kutatások szerint még a pontosan ugyanolyan génállománnyal rendelkező egypetéjű ikreknek is eltérőek az esélyeik a megbetegedésre, mert ebben közrejátszik az is, hogy milyen hatások érik őket életük folyamán. A nyárfák esetében is hasonló folyamatokra találtak bizonyítékot kanadai biológusok.
Nyálból meghatározható az ember életkora
Egy új teszt segítségével meglehetősen pontosan meghatározható egy személy életkora egy kevés nyálmintából. A DNS öregedéssel összefüggő változásait vizsgáló módszer nagy segítséget nyújthat a rendőrségi helyszínelőknek a bűnöző életkorának behatárolásában.
- címkék:
- DNS
- genetika
- életkor
- Címkefelhő »
Csak a testem más
Az emberi lény csodálatos. Annyira különbözőek vagyunk, mégis annyira egyformák. Azért persze vannak, akik kilógnak a sorból. Ebben a sorozatban pont velük foglalkozunk. Legyen az a különleges magasság, vagy az extrém kiterjedés, furcsa fejforma, vagy összenőtt lábak, megnézzük, hogy hol ment porszem a genetika gépezetébe.
Kitől örököltem mindezt?
Örökölted anyukád orrát? Pont olyanok az ujjaid, mint a nagypapádnak? Vagy a hangod alapján mindig a nagynénéddel kevernek össze téged? Esetleg pont olyan kedves vagy, mint a postás?
Mindentudás 2.0: génjeink és a környezet viszonyáról ma a tévében
Rengeteg az olyan új információ a biológiában, amelyek egyelőre nem szerepelnek a tankönyvekben, pedig fontosak lennének a diákoknak ahhoz, hogy véleményt tudjanak formálni számos, őket is rövidesen érintő kérdésben. Néhány példa: genetikailag módosított élőlények, őssejtterápiák, a genetikai információ védelme. Az anyag szerkesztőjét, Falus András professzort ma láthatjuk a Mindentudás Egyetemén a televízióban.
Vigyázz, magasfeszültség! Gének is befolyásolják, mennyire fogadjuk meg a tanácsokat
A Brown Egyetem kutatói szerint egyes génváltozatok alapján megjósolható, hogy mennyire fogadja el valaki a másoktól kapott tanácsokat - akkor is, ha azok ellentmondanak saját tapasztalatainak.
Így befolyásolhatjuk génjeinket táplálkozásunkkal
A cinkkel a gyulladásos folyamatokat befolyásoló géneket, a vörösborral a mitokondriumaink számát és működését, a többszörösen telítetlen zsírsavakkal a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására ható géneket befolyásolhatjuk.
Pfeiffer-szindróma - amikor a testünk az ellenségünk
Bár a Pfeiffer-szindrómás személyek egy súlyos genetikai rendellenesség áldozatai, ennek a betegségnek nemcsak fizikai, de komoly pszichés vonatkozásai is vannak az érintettekre nézve. De milyen lelki problémákkal szembesülnek, és hogyan vészelik át ép pszichével ezt az élethelyzetet a saját testükbe zárt betegek?
- címkék:
- egészség
- betegség
- genetika
- lélek
- Címkefelhő »
Válságban a szibériai tigrisek
A szibériai tigrisek helyzete több szempontból is aggályos: nem elég, hogy alig ötszáz példányuk él a vadonban, ráadásul a kutatók szerint egy 20. század első felében történt nagy állománycsökkenés hatására a génállományuk is jelentősen leromlott.
Apró változások sorozata tett minket emberré
A korábbi elméletekkel ellentétben nem hirtelen ugrások, hanem apró genetikai mutációk sorozata játszhatott nagyobb szerepet az ember kései evolúciójában. Erre jutott egy nemzetközi kutatócsoport majdnem kétszáz, a Föld különböző pontjairól származó teljes emberi genom elemzésével.
Egyetlen különleges gén irányíthatja az új fajok keletkezését
Egyre több olyan bizonyíték lát napvilágot az utóbbi időben, amely arra utal, hogy a fajképződésben központi szerepet játszhat egy titokzatos gén is. A sterilitással összefüggő, nyilvánvalóan evolúciós szereppel bíró Prdm9 gén az állatvilág egyik leggyorsabban fejlődő génje.
Emberi gént találtak a tripper örökítőanyagában
Egészen mostanáig egyetlen olyan példát sem ismertek, amikor egy baktérium közvetlenül az ember genetikai állományából jutott volna örökítőanyaghoz. A tripper bakteriális kórokozójáról most azonban sikerült bizonyítani, hogy emberi eredetű DNS-darab található a genomjában.
Génjeinken keresztül is parancsolnak az apák
Még soha nem számoltak be olyan génről, amely a társas viselkedésre hat, de csak akkor, ha az apától örökölt változata működik bennünk. Az anyai példánynak más hatása van és nem az agyban szólal meg. Egy elegáns evolúciós megoldás arra, hogy ugyanazon gén teljesen eltérő feladatokra szakosodjon.
3 évesen eldől a sorsunk? Gyerekkori vizsgálatok
Megtudni gyerekkorban, hogy milyen betegségekre számíthatunk felnőttként: áldás vagy átok? Sok betegséget lehet előre jelezni, de nem biztos, hogy olyan jó tudni, hogy 80 éves korunkban milyen súlyos betegségben fogunk szenvedni.
- címkék:
- egészség
- előrejelzés
- genetika
- gyerek
- MRI
- Címkefelhő »
Mindentudás Egyeteme 2.0: előadás génekről és környezetről pénteken
Az egészség és a betegség komplex szemlélete a genetikai állományunkról és a környezeti hatásokról szerzett tudásunk fényében: erről a mindenkit érintő témáról beszél Falus András immunológus a Mindentudás Egyetemén pénteken.
A magyar megoldás a legjobb eddig az élet meghatározására
A 21. század elején még mindig nem tudjuk pontosan meghatározni, mi az élet. Egyesek szerint hasonló nehézségekkel állunk szemben, mint azok, akik a vizet akarták definiálni a molekula-elmélet megalkotása előtt. A korábbi próbálkozások és a NASA-definíció után a nemrég elhunyt Gánti Tibor elmélete állhat legközelebb a valósághoz.
6 kilós óriáscsecsemők: normális?
A közel hatkilós súllyal rendelkező babákat több hónaposnak gondolnánk, pedig ez nem minden esetben van így. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy ekkora vagy még nagyobb súllyal jönnek világra csecsemők. Vajon mi az oka a hatalmas súlynak? A genetika játszik szerepet, vagy betegségről van szó? A Life Magazinból kiderül.
- címkék:
- újszülött
- genetika
- születési súly
- Címkefelhő »
Zsenik betegsége: a diszlexia
Agatha Christie, Albert Einstein, Walt Disney és Pablo Picasso. Egy dolog egészen biztosan közös ebben a négy, saját hivatásában egyedülállóan zseniális emberben: mindannyian diszlexiások voltak. Szándékosan nem a betegség szót használjuk, hiszen a diszlexia nem fogyatékosság, hanem egy olyan részképességzavar, amikor a nehezünkre esik a betűk felismerése, de gyakran az olvasott szöveg megértése is.
Az egyiknek illat, a másiknak bűz
Mindenki egyéni szaglással rendelkezik, és szinte minden szagot másmilyennek ítélünk meg, derül ki néhány új kutatásból. Feltételezhető az is, hogy a szagokat tekintve mindannyian rendelkezünk egy vakfolttal, egy-egy szagot tehát csak alig vagy egyáltalán nem vagyunk képesek érzékelni.
Nagy Zsolt - genetikus
Véleménye szerint a géntérképezés tudománya ma már nemcsak a gyermekvállalást segíti, hanem fontos eleme az egyénre szabott egészségmegőrzésnek is.
- címkék:
- genetika
- Nagy Zsolt
- szakértő
- genetikus
- Címkefelhő »
Meddig ihatunk még jó borokat?
Ezer borminta alapján határozták meg azokat a genetikai jellemzőket a szőlőfajtáknál, amelyek segítségével olcsón és gyorsan lehetne új, a betegségeknek is ellenálló változatokat létrehozni.
- címkék:
- genetika
- kórokozók
- bor
- szőlő
- Címkefelhő »
"Rossz nemet választottak nekem az orvosok" - videó egy interszexuális fiúról
Adele születésekor az orvosok azt mondták a szüleinek, hogy fiú, ő azonban egész életében lánynak érezte magát. Most 28 évesen kiderült az igazság: Adele interszexuális.
Saját petesejtjeit ültetné egy asszony a terméketlen lányába
A kétéves, petefészek nélkül született Mackenzie Stephens ugyan még messze áll a családalapítás gondolatától, édesanyja mégis szeretne időben gondoskodni annak lehetőségéről, ezért felajánlotta, hogy fagyasszák le saját petesejtjeit, amit később a lánya méhébe ültethetnek majd.
Mitől függ, hogy gyerekünk menő vagy nem menő?
Mióta léteznek iskolák, mindig voltak és lesznek népszerű és kevésbé népszerű diákok. De míg korábban csak elvétve hallottunk arról, hogy a népszerűek terrorizálják nem menő társaikat, az elmúlt években egyre gyakoribb az ilyen hír. Vajon mitől lesz egy diák népszerű: elegendő, hogy jó géneket örökölt, vagy valami más is kell hozzá?
- címkék:
- genetika
- gyerek
- boldogság
- népszerűség
- Címkefelhő »
Egy helyett két elefántfaj él Afrikában
Mamut és masztodon DNS-ét is bevonták abba a genetikai vizsgálatba, amely alátámasztotta a kutatók feltételezését, hogy valójában két elkülönült elefántfaj él Afrikában, a kisebb erdei és a nagyobb szavannai elefánt.
Hogyan végzik a néhány napos embriók genetikai vizsgálatát?
Előfordul, hogy a szülőknek azért nem lehet gyerekük, mert a pár egyik tagja valamilyen öröklött rendellenességet hordoz. Ilyenkor gyakori a spontán vetélés, illetve a szülők nem szeretnék, hogy gyerekük örököljön egy súlyos betegséget. Ekkor jöhet számításba a mesterséges megtermékenyítés és a néhány napos embriók beültetés előtti genetikai vizsgálata, amelyre már Magyarországon is van lehetőség.
Két apától származó egerek születtek
Olyan egerek létrehozásáról számolt be egy kutatócsoport, amelyeknek genetikai értelemben két apjuk van, anyjuk viszont nincsen. A hím és nőstény állatok kromoszómakészlete kizárólag hím egerekből származott, nőstények genetikai anyagát viszont nem tartalmazta.
Már az anyai vérből is vizsgálhatók a magzat génjei
Egy új tanulmány szerint a terhes nők egy most kifejlesztett technikával elkerülhetik azokat a kockázatokat, amelyek a genetikai betegségek kimutatására jelenleg alkalmazott születés előtti szűrőmódszerek velejárói. Az eljáráshoz mindössze kevés anyai vért kell levenni, amelyből vizsgálható a magzat genetikai állományát.
Eltérően reagálnak a sejtek a DNS-károsodásra
A Humán Genom Program során 30 000 emberi gén bázissorrendjét sikerült meghatározni, és mára ismertté váltak az egyes emberek közötti apró genetikai eltérések is. Az viszont továbbra sem tisztázott, hogy génjeink milyen kölcsönhatásokat alakítanak ki egymással, és mi zajlik le a sejtekben olyankor, amikor valami károsítja az örökítőanyagot. Egy élesztősejteken végzett új kutatásból kiderült, hogy egy mutációt előidéző vegyület minden sejtben máshogyan változtatja meg az anyagcsere-hálózat működését.
Szívrohamra hajlamosító genetikai eltérést fedeztek fel
A szív- és érrendszerben kialakuló vérrögök végzetes szívrohamhoz vezethetnek. Egy nemzetközi kutatócsoport most bejelentette, hogy áttörést értek el a vérrögképződésre hajlamosító genetikai tényezők azonosításában.
Népi praktikák helyett embriószűrés a vérzékenység ellen
A vérzékenységet hordozó anyák fiúgyermekei nagy eséllyel öröklik e ritka, de súlyos betegséget. Egy immár Magyarországon is elérhető eljárással megvalósítható, hogy mesterséges megtermékenyítés után csak egészséges embriót ültessenek be az anyaméhbe. Ennek egyik nagy előnye, hogy a nők nincsenek kitéve egy esetleges későbbi abortusz testi-lelki megterhelésének.
"Testünk olvas a gondolatainkban" - Hét meglepő tény, ami befolyásolja az agyunkat
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy genetikai örökségünk sorsszerű. Fogantatáskor megkapjuk a csomagot a szüleinktől a kopaszságra, testmagasságra, betegségre vagy bármire, és ki vagyunk téve a nekünk jutott DNS kényének-kedvének. Valójában azonban génjeinket egész életünkben befolyásolja az, amit teszünk, és az, amit gondolunk, érzünk és hiszünk.
- címkék:
- agykutatás
- stressz
- genetika
- Címkefelhő »