genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Közösek a kutya és az ember túlzott barátságosságának okai
Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutya túlzott barátságosságának - derítették ki az amerikai Princeton Egyetem kutatói.
Egyelõre nem sokat segítene a génkészlet rutinszerû feltérképezése
Nem áll még készen a génszekvenálás, vagyis a teljes génkészlet feltérképezése arra, hogy az orvosi ellátásban rutinszerûen használják, mert csak kevés páciens gyógyítását segítené - állapította meg egy amerikai tanulmány.
Kockák lesznek az idõsebb apák fiai
„Kocka" fiaik lesznek az idõs apáknak, állítják brit és amerikai tudósok. A kockaság jelen esetben magasabb IQ pontszámban, ambícióban, koncentráltságban nyilvánul meg, valamint abban, hogy az érintett nem igazán törõdik a beilleszkedéssel – írja az IFL Science tudományos portál.
- címkék:
- genetika
- apaság
- fiúgyermek
- környezet
- kor
- idõs
- Címkefelhõ »
Elõször azonosították az anorexia kockázatával összefüggõ géneket
Genetikai oka is lehet az anorexiának egy nemzetközi kutatócsoport szerint: mérföldkõnek számító, nagy létszámon végzett tanulmányukban azonosították a 12-es kromoszóma egyik szakaszát, melynek szerepe lehet a betegség kialakulásában. Azt is kiderítették, hogy a kórnak köze lehet egyes anyagcserezavarokhoz.
Végre fény derül a múmiák titkaira
Talán nem meglepõ, de az óegyiptomiak se a Szíriuszról jöttek: a múmiákból nyert elsõ genomi adatok alapján szoros rokonságban álltak az ókori Közel-Kelet más népeivel. Az viszont érdekes, hogy az idegen hódítások milyen kevés nyomot hagytak a génjeikben.
Angelman-szindróma - Egy 3 éves kislány kínjai: Videó!
Hallottál már a boldogbaba-, más néven Angelman-szindrómáról? Ez a 3 éves kislány ettõl a genetikai elváltozástól szenved.
Íme néhány gyerek, akik a szüleik kiköpött másai: Fotók!
Szokták mondani, hogy nem esik messze az alma a fájától: ezek a szülõk és gyerekek olyan egyformák, mintha ugyanazok az emberek lennének.
- címkék:
- genetika
- család
- hasonlóság
- gyerekek
- Címkefelhõ »
Kiderült, mi határozza meg a különféle teák ízét
A teacserje (Camellia sinensis) genomját szekvenálták kínai kutatók, tanulmányuk magyarázatot ad arra, mi határozza meg a különféle teák ízét.
Tíz rákos gyerekbõl nyolcat meggyógyítunk – de kettõt elveszítünk
A most még gyógyíthatatlan daganatos gyerekek nagy esélye a modern, személyre szabott terápia. Az ország legnagyobb gyermekonkológiai centruma egy molekuláris diagnosztikai vállalkozással fogott össze, hogy minél több gyerekhez eljuttathassa a jövõ gyógyszereit – ma.
A szkíták még értettek a lótenyésztéshez – de aztán...
Az utóbbi 2300 évben valami nagyon nem stimmel a lótenyésztéssel: a földkerekség lovainak genetikai változatossága drasztikusan lecsökkent az õseikéhez képest. Pedig a szkíták idejében még minden rendben volt. De mit tudtak õk, amit mi elrontunk?
Egy üres barlang porából vontak ki emberi DNS-t
Új módszert fejlesztett ki egy nemzetközi kutatócsoport, ki tudják vonni az üresen talált barlangok üledékének porából az õsi emberi DNS-t.
- címkék:
- DNS
- genetika
- ember
- barlang
- örökítõanyag
- Címkefelhõ »
A módszer, ami elpusztítja a rákot
A biológiailag lebomló nanorészecskék genetikailag átprogramozzák a nyiroksejteket a daganat felismerésére és elpusztítására – és mindez a szervezeten belül zajlik.
Nyolcszor gyorsabban öregszik az átlagosnál a 21 éves fiú: Fotó
Nagyon ritka genetikai betegségben szenved egy 21 éves fiú. A kór következtében 8-szor gyorsabban öregszik a normálisnál, így történhet meg, hogy jelenleg egy 160 éves testbe zárva él.
- címkék:
- betegség
- halál
- genetika
- öregedés
- Címkefelhõ »
Vörös szemû mutáns darazsak jöttek világra
Vörös szemû mutáns darazsakat hoztak létre a Riverside-i Kaliforniai Egyetem kutatói. Az eljárással azt akarták bemutatni, hogy a génszerkesztési eljárások még a legapróbb élõlényeknél is kiválóan alkalmazhatóak.
- címkék:
- genetika
- gén
- darázs
- mutáns
- Címkefelhõ »
Letaszították a szivacsokat a legõsibb állatcsoport trónjáról
A soksejtû állatvilág eredete a felfoghatatlanul távoli múlt homályába vész. A több mint félmilliárd éve történt, nagy kambriumi robbanásnak nevezett biológiai esemény során geológiai értelemben nagyon rövid idõ alatt számos állattörzs jelent meg az akkori Föld egyetlen élõhelyén, az õsi világtengerben. Egészen a legutóbbi idõkig a szivacsokat tartották a legrégebbi soksejtû állatcsoportnak, ám egy most publikált friss kutatás megerõsíti, hogy a bordásmedúzáké az elsõség.
Akiknek huszonhat óra egy nap
Az alvászavarok egy ritka formáját génmutáció okozza, amelynek következtében az érintettek belsõ órája lassabban jár a normálisnál. Nekik mindennap mintha rövidebb volna a kelleténél.
A petefészekrák kockázatát növelõ új génvariációkat azonosítottak
A petefészekrák kialakulásának kockázatát növelõ 12 új génvariációt azonosítottak a kutatók, akik a Nature Genetics címû folyóiratban ismertették az eredményeiket.
- címkék:
- rák
- genetika
- gén
- petefészek
- Címkefelhõ »
Feltárták a világ egyik legfurább élõlényének a titkát
A medveállatkák valóságos kis szuperhõsök, és már azt is tudjuk, miként élik túl a sok organizmus számára biztos pusztulást hozó szárazságot.
- címkék:
- állatok
- genetika
- gének
- medveállatka
- Címkefelhõ »
A modern orvostudomány egyik legsúlyosabb bioetikai ügyét filmesítették meg
Oprah Winfrey játssza a fõszerepet az HBO legújabb filmjében, amely arról a fekete nõrõl és családjáról szól, akinek a sejtjeit halála után továbbszaporították, és a család tudta, beleegyezése nélkül kísérleteztek rajtuk évtizedeken keresztül. Az elõzetes alapján igen erõs filmnek tûnik a Henrietta Lacks örök élete.
Akaratunk ellenére hoztuk létre a tökéletes ragadozót
Alig egy évszázada jelentek meg Észak-Amerikában a keleti prérifarkasok. Három kutyaféle keveredésébõl jöttek létre, és a tapasztalatok alapján minden téren felülmúlják elõdeiket: erõsek, gyorsak, eszesek és rendkívül alkalmazkodók. Sokan vitatják, hogy új fajról lenne szó, de annyi biztos, hogy az ember tevékenysége nélkül most valószínûleg nem gazdagodott volna egy prominens bestiával a csúcsragadozók palettája.
Nem kizárólag az ember okozta a mamut végzetét
A jégkorszak végén a gyapjas mamutok annyi genetikai mutációt felhalmoztak, hogy kihalásuk tulajdonképpen elkerülhetetlenné vált – erre jutott egy frissen megjelent tanulmány.
Részben megfejtették a virágos növények eredetrejtélyét
Egy különleges, csak egyes afrikai sivatagokban õshonos növény genetikai kutatása segítségével francia tudósok részben megfejtették a virágos növények eredetének rejtélyét.
Ritka betegségeket vizsgáló kutatási program indult
Ritka betegségek új diagnosztikai és terápiás eljárásait kidolgozó kutatási program indult uniós támogatással három vidéki orvosképzõ intézmény és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának összefogásával.
- címkék:
- genetika
- kutatás
- ritka betegség
- MTA
- Címkefelhõ »
Két év múlva érkezhet az elsõ elefánt-mamut hibrid
Egy lépéssel ismét közelebb kerültünk a mamut feltámasztásához: akár már két év múlva megérkezhetnek az elsõ mamut-elefánt hibridek – állítják a projekten dolgozó kutatók.
Nem a tervezett babákra, de szabad jelzés emberi génsebészetnek
A jövõben engedélyezni kellene a génsebészetet az öröklõdõ betegségek kezelésére vagy kialakulásának megakadályozására, de a módszert nem szabadna alkalmazni „designer" babák elõállítására, írja most megjelent állásfoglalásában két egyesült államokbeli tudományos testület.
Halálos szuperbaktériumokat küldenek a Nemzetközi Ûrállomásra
Antibiotikumoknak ellenálló, halálos szuperbaktériumot készülnek felküldeni a tudósok a SpaceX vállalat rakétájával a Nemzetközi Ûrállomásra. A cél az, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a kórokozóra a mikrogravitációs környezet.
Új projekt az erdõpusztulások megakadályozására
A világszerte erdõpusztulásokat és fakárosításokat okozó Armillaria, vagyis tuskógomba fajokat kutatják 2020-ig Sopronban és Szegeden - közölte a konzorciumvezetõ Soproni Egyetem az MTI-vel.
Genetikai betegség miatt törpe az egész család: Fotó!
Egy furcsa genetika betegség miatt szinte a komplett család törpenövésû. Így néz ki Ram Raj Chauhan és a rokonai.
- címkék:
- betegség
- genetika
- törpenövés
- Címkefelhõ »
Tizennégy új fejlõdési zavart azonosítottak
Tizennégy új fejlõdési rendellenességet azonosítottak gyerekeknél brit genetikusok - írta a Science Daily tudományos portál.
Génterápiával állították vissza egerek hallását
Egy magyar, amerikai és francia tudósokból álló kutatócsoport elõször volt képes annyira visszaállítani egerek hallását, hogy azok érzékelni tudtak egy hangosabb beszélgetésnek megfelelõ hangot, valamint a világon elõször sikerült a hallászavarral társuló egyensúlyzavarukat is gyógyítani.
- címkék:
- genetika
- génterápia
- süketség
- Címkefelhõ »
Évente tízmillió embert ölhetnek meg a parányi gyilkosok
Ijesztõ mértékben és sebességgel terjednek a különbözõ antibiotikumoknak ellenálló mikroorganizmusok, az úgynevezett szuperbaktériumok. A parányi gyilkosok lassan olyan veszélyessé válnak, hogy már az utolsó mentsvárnak számító antimikrobiális gyógyszerek sem hatnak rájuk. A kutatók különféle módszerekkel igyekeznek felvenni a harcot a megölhetetlennek tûnõ kórokozókkal szemben, a kreatív megoldások tárháza az újfajta molekuláktól a ragadozó baktériumokig terjed.
Elképesztõ: Két anyja és egy apja van a kisbabának
Ritka orvosi csodának lehetünk tanúi: született egy kisbaba, akinek három szülõje is van.
- címkék:
- újszülött
- genetika
- Címkefelhõ »
Megrengették a tudományt a téridõ fodrozódásai - az év felfedezései
2016 izgalmas felfedezéseket és eredményeket tartogatott a tudomány iránt érdeklõdõknek: a téridõ „fodrozódásait" okozó gravitációs hullámok érzékelése révén új szemmel vizsgálhatják a kutatók a tágabb otthonunkként szolgáló univerzumot, a hatékony ebolavakcina kifejlesztésével pedig az orvosok hamarosan legyõzhetik a rettegett, vérzéses lázat okozó vírust. Elképzelhetõ, hogy egy kilencedik bolygó is létezhet a Naprendszerben, és nem kizárt, hogy a jövõben expedíciót indíthatunk a Földünktõl csupán 4,2 fényévre található Proxima b bolygóra. Sajnos azonban jócskán akadnak kedvezõtlen hírek is: a globális felmelegedés miatt az északi--sarki ...
Gyors evolúcióval menekül a környezetszennyezés elõl egy halfaj
Íme a szennyezett vizekben élõ hal, amely néhány évtized alatt a legdurvább méreganyagokhoz is alkalmazkodott. Mi a titka, és vajon tanulhatunk-e belõle?
- címkék:
- evolúció
- állatok
- genetika
- hal
- Címkefelhõ »
Hatásosak az ételreklámok a hízásra hajlamosoknál
Az elhízásra hajlamosító génnel (FTO) bíró gyerekek jutalmazásért felelõs agyi területe erõteljesebben reagál a gyorséttermi ételeket népszerûsítõ televíziós reklámokra - állapították meg a szakértõk.
Közeledünk ahhoz, hogy újranövesszünk a végtagokat
A csodaférget ketté lehet vágni, mindkét felét képes újranöveszteni – ha megismerjük az ezt vezérlõ biológiai folyamatot, csodálatos lehetõség nyílik az emberiség elõtt.
Megtettük az elsõ lépést az örök fiatalság felé?
Kutatók egy csoportja megtalálta a módját, miként forgathatná vissza az idõ kerekét, és tehetné fiatalabbá az állati és emberi sejteket. A kísérleti kezelést elõször korai öregedéssel járó, ritka betegségben szenvedõ egereken hajtották végre, ám kiderült, hogy a terápia az egészséges rágcsálóknál is kedvezõ hatásokat vált ki. Sajnos egyelõre a megoldás embereknél nem alkalmazható - írja a Live Science.
Nagyon súlyos genetikai rendellenességgel született a kisfiú
Karly Herriott kisfia, Loui egy nagyon súlyos és ritka genetikai rendellenességgel született. Az asszony bízik abban, hogy az amerikai sebészek helyrehozhatják a gyerek arcát.
Igazi túlélõvé vált egy halfaj
Egy halfaj olyan gyorsan evolválódott, hogy képes túlélni a rendkívül szennyezett, mérgezõ anyagokkal terhelt vizekben is – írja az Independent.
- címkék:
- evolúció
- genetika
- gének
- fogasponty
- Címkefelhõ »
Megtalálták az autizmus egyik okát
Az autizmus spektrumzavar egy új genetikai okát és gyógymódját fedezte fel egy osztrák tudósok vezette nemzetközi kutatócsoport.
- címkék:
- autizmus
- genetika
- agy
- gén
- Címkefelhõ »
Elõször tesztelték a forradalmi génmódosító technikát emberen
Elõször juttattak egy páciensbe CRISPR–Cas9 technikával módosított sejteket kínai kutatók. A lépés orvostudományi szempontból kemény versenyt eredményezhet Kína és az Egyesült Államok között.
Kiderült, mi történt a Neander-völgyi génjeinkkel
A Neander-völgyiek nagyjából 30 000 éve tûntek el, de kis darabkáik DNS formájában tovább élnek a modern emberi genomban szétszórva. Egy új tanulmány most kimutatta, hogy legközelebbi rokonaink nyomait lassanként eltünteti a természetes szelekció.
Megfejtették, hogy mûködik az õszi színek génje
Japán kutatók felfedezték, hogy a zöld színt eltüntetõ gén egy olyan enzimet kódol, amely kivonja a magnéziumot a zöld színanyagból (klorofillból). Ez jelentõs elõrelépés, hogy megértsük a pigment lebomlásának mikéntjét.
Pókmérget kódoló géneket lopott egy vírus
A fekete özvegy mérgét kódoló géneket lopott egy vírus – írja a BBC weboldala.
- címkék:
- genetika
- vírus
- gén
- fekete özvegy
- Címkefelhõ »
A rákos daganatok keletkezésének új mechanizmusait tárták fel
Az MTA és az ELTE fiatal kutatói is részt vettek abban a nemzetközi rákkutatási együttmûködésben, melynek eredményeit a Genome Biologyban, illetve a Nature Oncogene folyóiratában publikálták.
"Olyan erõsen görcsöltem, hogy az ügyeleten kötöttem ki"
Egy nemrég készült felmérés szerint hazánkban a húgyúti kövesség a magyar lakosság 5%-át érinti. Az esetek száma azonban egyre nõ, amiben a genetikai adottságokon túl a helytelen életmód is szerepet játszik, ráadásul a betegség az érintettek több mint felénél pár éven belül ismét kiújul annak ellenére, hogy a vesekõ a legtöbb esetben megelõzhetõ lenne.
Trump felsõbbrendûnek hiszi magát
Donald Trump hisz abban, hogy egyes emberek genetikailag felsõbbrendûek, és õ is ezek közé tartozik – állítja az életrajzírója.
- címkék:
- Donald Trump
- genetika
- eugenika
- Címkefelhõ »
Így hódította meg a világot az ember
Három genetikuscsoport is új információkkal szolgál arról, hogyan hódította meg a világot Afrikából kiindulva a modern ember. A több mint 280 különbözõ populációból származó örökítõanyagok vizsgálatával végzett részletes kutatások bepillantást engednek a Homo sapiens vándorútjaiba.
Kínai kutatók: az oxigénszegény környezet a hosszú élet titka
A Kínai Tudományos Akadémia szárnyai alatt mûködõ Kunmingi Élettudományi Egyetem kutatói szerint a Tibeti-fennsíkon élõ idõs emberek élettartama hosszabb, mint a Kína más részein élõ társaiké.
- címkék:
- genetika
- gének
- öregedés
- oxigén
- kínai kutató
- Címkefelhõ »
A kurkuma egészséges lehet, de csak ennivalóban
A kurkuma nagyon divatos szer napjainkban. A legkülönfélébb bajokra kínálják táplálékkiegészítõkben, kapszulákban és természetesen ételek fûszerezésére. A BBC egyik mûsora most utánajárt, mennyi igaz a reklámokból. Meglepõ eredményre jutottak.
- címkék:
- élelmiszer
- egészség
- DNS
- genetika
- kurkuma
- Címkefelhõ »
Mirõl tanúskodnak a honfoglalók anyai génjei?
Honfoglaló õseink között az ugor eredetû genetikai elemek éppúgy jelen lehettek, mint a közép-ázsiai török népekre jellemzõk, írja az MTA közleménye. Az elmúlt évezred azonban nem múlt el nyomtalanul – ez az egyik fõ megállapítása az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében folyó vizsgálatsorozatnak.
Álembrióból hoztak létre egészséges egereket
Elõször hoztak létre egészséges egereket nem petesejtbõl brit, német és japán kutatók, felfedezésükkel egy 200 éves tétel kérdõjelezõdik meg.
Sokat elárul a növekedésrõl a legnagyobb csontos hal genomja
Az óceáni holdhal a világ legnagyobb csontos hala. Az állat most meghatározott genomjában több megváltozott gént találtak, amely magyarázatot adhat a hal gyors növekedési ütemére és nagy méretére éppúgy, mint a szokatlan belsõ vázára.
A zsiráf nem is egy faj, hanem négy
A rendszertanászok egész mostanáig az összes ma élõ zsiráfot egy fajba sorolták, ám a zsiráf-genomok minden eddiginél alaposabb elemzése kiderítette, hogy a hosszúnyakú legelészõk valójában négy fajt alkotnak.
- címkék:
- állatok
- genetika
- új fajok
- felfedezés
- zsiráf
- Címkefelhõ »
Legyõzheti az erszényes ördög a fajt tizedelõ rákos megbetegedést
Képesek lehetnek legyõzni az erszényes ördögök az õket a kihalás szélére sodró fertõzõ pofadaganatot - állapították meg a kutatók, akik szerint az állat genomjának két apró része nagyon gyorsan változik és ezek a területek olyan géneket tartalmaznak, amelyek képesek lehetnek a rák kialakulásának akadályozására.
Egy lépéssel közelebb a veleszületett immunitás megértéséhez
Magyar kutatók – Pál Gábor valamint Dobó József és Gál Péter – a világon elsõként azonosították egy rejtélyes, korábban ismeretlen funkciójú enzim, a MASP-3 immunológiai szerepét. Egyúttal feltárták a vérplazma egyik leghatékonyabb antimikrobiális folyamatának, a komplementrendszer alternatív útjának az aktivációs mechanizmusát is.
Õk zsigerbõl tudják a hosszú élet titkát
Genetika vagy életmód? A kérdés a mai napig nem dõlt el, amikor kutatók azt próbálják megválaszolni, hogy a Föld „kék zónáknak” nevezett vidékein miért magasabb a várható élettartam, mint bárhol máshol a világon. A szardíniai vagy a Costa Rica-i emberek egyszerûen csak jó géneket örököltek, vagy az egészséges életvitelüknek köszönhetik, hogy közösségükben minden harmadik ember megéri a 90-et? Mi a hosszú élet titka?
Még a kávézási szokásaink is genetikailag kódoltak
Egy nemzetközi kutatócsoport beszámolója szerint megtalálták azt a gént, amelynek bizonyos változata visszafogja a kávéfogyasztást.
Megvizsgálták az utolsó pokémon génjeit
Élve még sosem tanulmányozhatták tudósok a közép-afrikai pikkelyesfarkú mókusok egy fajának, a Zenkerella insignisnek egyetlen egyedét sem, most három frissen elpusztult példányon vizsgálták, hogyan alakulhatott az élõ kövületnek is nevezett faj evolúciója az eltelt 49 millió évben.
Tíz év, és eltûnhet az egyik legkedveltebb gyümölcs
Aggasztó eredményekre jutottak tudósok: a banánt pusztító gombák genomját vizsgálták, és kiderült, hogy a kártékony organizmusok olyan szintre fejlõdtek, hogy 10 éven belül eltüntethetik a kedvelt gyümölcsöket a Föld színérõl.
Új csõröscetfélét azonosítottak a Csendes-óceánban
A csõröscetfélék családjának titokzatos, ritkán látható új tagját azonosították a szakemberek a Csendes-óceán északi részén.
A történelem legrettegettebb betegségei: a királyok öröksége, a hemofília
Ma már nem nevezhetõ megszokottnak, hogy házasságok családon belül, vérrokonok között köttetnek, de régebben hosszú évszázadokon át jellemzõ volt az uralkodó dinasztiákban, hogy unokatestvérek egymásnak fogadtak örök hûséget, és vállaltak közös gyermekeket, ettõl remélve hatalmuk és birodalmuk megerõsítését. Ilyenkor azonban elég, ha egyetlenegy apró hiba csúszik a gépezetbe egy genetikai eredetû betegség formájában, amely aztán az egész família életét megkeserítheti generációkon át. Mint ahogy a vérzékenység is tette Viktória királynõ és leszármazottai esetében.
A klónbirkák is élhetnek hosszú, egészséges életet
A klónozott birkák is egészségesek maradhatnak idõskorukig, nem kell feltétlenül Dolly, a világ elsõ, testi sejtbõl klónozott emlõse sorsára jutniuk. Kevin Sinclair, a Nottinghami Egyetem szakértõje és csapata a Nature Communications címû szaklapban kedden megjelent tanulmányban mutatta be eredményeit.
- címkék:
- klónozás
- genetika
- klón
- birka
- Címkefelhõ »
Elõször fognak felnõtt emberi DNS-t szerkeszteni
Felnõtt emberi DNS szerkesztésére vállalkoznak kínai kutatók. Ez lesz az elsõ ilyen jellegû eljárás a világon. Ha sikerül, az óriási lépés lenne az orvostudomány számára.
Az életmód fontosabb, mint a genetika? Így gazdálkodj a szülõi örökségeddel
A The U.S. Centers for Disease Control meghatározása szerint egészségünket 43%-ban határozza meg életmódunk, 19%-ban környezetünk, 27%-ban öröklött tulajdonságaink, és csupán a fennmaradó 11% az egészségügyi viszonyok függvénye. A szülõi örökség tehát adott, ám hogyan tudunk jól gazdálkodni vele?
Szuperszaglású egereket fejlesztettek ki
Amerikai kutatók szuperszaglású egereket állítottak elõ genetikai módosítással. Ezek egy nap talán segíthetnek a robbanószerek, például taposóaknák, egyes betegségek kiszagolásában. Sõt akár az illatszeriparban is hasznukat vehetik.
Nobel-díjas tudósok hada került szembe a Greenpeace-szel
Több mint 100 Nobel-díjas tudós kérte a Greenpeace nemzetközi környezetvédõ szervezetet, hogy fejezze be a növények génmódosítása elleni tiltakozást, mivel a tudomány egyetért abban, hogy az eljárás biztonságos és a társadalom javát szolgálja - hangzott el csütörtöki washingtoni sajtótájékoztatójukon.
Soma: „Nem tartom jónak a 40 feletti szülést"
Az énekesnõ szerint, manapság kitolódott az életkor, egy 65 éves ember, már középkorúnak számít. Ám Soma a 40 feletti szülést ennek ellenére nem támogatja.
Napokkal a halál után is mûködõképes marad számos gén
Meglepõ felfedezést tettek amerikai kutatók: a halál beállta után 48 órával számos gén mûködõképes maradt, sõt aktivitásuk fokozódott. Az eredmények a szervátültetéseken átesettek számára is fontosak lehetnek, emellett a halál fogalmának újragondolására sarkallhatnak.
- címkék:
- halál
- genetika
- gének
- biológia
- Címkefelhõ »
Újabb lépést tettünk az emberi gének szerkesztése felé
Újabb jelentõs lépést tettek a kutatók az emberi génszerkesztés legalizálása felé. A Pennsylvaniai Egyetem humán immunsejtek módosítását célzó terve zöld utat kapott az egyik illetékes tudományos bizottságtól.
- címkék:
- DNS
- genetika
- gének
- mutáció
- biológia
- gén
- aggály
- etika
- CRISPR-Cas9
- Címkefelhõ »
A pestis még mindig a régi
A mai és történelmi mintákból származó DNS-ek összehasonlítása kiderítette, hogy a pestisbaktérium "vérvonala" a XIV. századtól kezdve töretlen: a jelenkori megbetegedéseket is a fekete halál kórokozójának közvetlen leszármazottai okozzák.
Megerõsítették, hogy második információs réteg is van a DNS-ben
Holland elméleti fizikusok bebizonyították, hogy a genetikai információk mellett a DNS mechanikai sajátosságai is befolyásolják, kik vagyunk.
- címkék:
- DNS
- genetika
- öröklõdés
- gén
- információ
- Címkefelhõ »
Engedélyezték az elsõ gyermekeknek fejlesztett génterápiát
Elsõ alkalommal engedélyezte az Európai Bizottság gyermekek számára kifejlesztett génterápiás eljárás forgalomba hozatalát. A Strimvelis nevû kezeléssel a súlyos kombinált immunhiányos betegségben (ADA-SCID) szenvedõkön segítenének.
Emberi szervekkel rendelkezõ sertéseket hoznak létre
Sertésben növesztenek emberi szerveket transzplantációs célokra amerikai tudósok.
- címkék:
- DNS
- genetika
- transzplantáció
- ember
- állat
- szerv
- sertés
- Címkefelhõ »
Ezért nézel ki úgy, mint a saját öreganyád - Nem biztos, hogy csak a te hibád
Szakértõk szerint bizonyos génvariánsok magyarázatot nyújthatnak arra, hogy azonos korú emberek közül miért néznek ki egyesek fiatalabbnak, mint mások. Kiderült, hogy akik egy bizonyos gén variánsát hordozzák magukban, akár két évvel is öregebbnek látszódnak, mint azok, akikben ez a génvariáns nem található meg.
- címkék:
- genetika
- öregedés
- ráncok
- Címkefelhõ »
Hetvennégy génterületen is múlik az iskolai siker
Az iskolai teljesítménnyel összefüggõ 74 területet azonosította az emberi genomban egy nagy létszámú nemzetközi kutatás, melyet a Nature tudományos lap friss száma ismertet.
Hologramként léphetünk a halhatatlanság ösvényére
Az nem vitás, hogy az emberiség, mióta világ a világ, vágyik a halhatatlanságra. Leggyakrabban a vallások foglalkoznak ezzel a témával. Világképük szerint testünk ugyan nem örök életû, lelkünk viszont az. Mi történik viszont akkor, ha a tudomány lehetõvé teszi, hogy az idõk végezetéig élhessünk? Ez az alapkoncepciója a digitális halhatatlanságnak.
Európa jégkorszaki lakóinak génjeit térképezték fel
Õsi emberi csontmaradványok DNS-ének vizsgálatával feltérképezték Európa jégkorszaki lakóinak génkészletét - számolt be róla a BBC.
- címkék:
- Jégkorszak
- õsember
- genetika
- génkészlet
- Címkefelhõ »
Összeilletek a pároddal? A genetikátok elárulja
Egy kisebb vagyon ráfordításával könnyedén kiderítheted, hogy õ-e az a bizonyos nagy Õ.
"Mi voltunk az 1 a 374-bõl" - A magzati genetikai szûrõvizsgálatok fontossága
Majd egy éve már, hogy Sevcsik M. Anna és férje meghozta élete legnehezebb döntését. Anna ötödik gyermekét várta, amikor megtudta, hogy a baba súlyos beteg, Edwards-szindrómában szenved. Pokoli napokat kellett átélniük, végül meghozták a döntést, és elengedték a magzatot. Anna az utóbbi egy évben azért küzdött, hogy felhívja az emberek figyelmét a szûrõvizsgálatok fontosságára, és hogy ezeket a vizsgálatokat a lehetõ leghamarabb ingyenessé tegyék mindenki számára.
Megvan, mi miatt tûnik idõsebbnek vagy fiatalabbnak az ember
Dán kutatók olyan génvariánsokat találtak, amelyek jelenléte miatt az emberek idõsebbnek vagy fiatalabbnak tûnnek a koruknál. A Current Biology folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint elõször találtak kapcsolatot az öregedés észlelése és egy bizonyos gén között.
Génterápiával forgatták vissza az idõ kerekét
Egy amerikai biotechnológiai cég vezetõje saját magán próbálta ki az öregedés hatásait visszafordító, általuk kifejlesztett kísérleti génterápiás eljárást. Az elsõ eredmények biztatóak: a kutatónõ fehérvérsejtjeit sikerült megfiatalítani.
- címkék:
- DNS
- genetika
- gének
- terápia
- kezelés
- fehérvérsejtek
- Címkefelhõ »
Génjeinkbe van kódolva, mikor veszítjük el a szüzességünket
Nemcsak a családi háttér és a személyiség, hanem a gének is szerepet játszanak abban, hogy a fiatalok mikor lépnek szexuális kapcsolatra.
- címkék:
- genetika
- gének
- szüzesség
- Címkefelhõ »
A vegetáriánus étrend veszélyes lehet az egészségre
Egy Cornell Egyetem kutatói által jegyzett tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a generációkon át vegetáriánus diétát folytató populációkban, mint például az indiai, olyan genetikai változások mentek végbe, amelyek jelentõsen megnövelték a rák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Leonardo da Vinci 35 rokonát azonosították
Összesen 35 rokonát találták meg az itáliai polihisztornak, Leonardo da Vincinek. Köztük van a híres rendezõ, Franco Zeffirelli is, akinek 1968-as Rómeó és Júlia-feldolgozása világhírûvé vált.
A genetikai szuperhõsök köztünk járnak
Egy új kutatás keretében több mint félmillió ember genetikai adatait elemezték. Több olyan személyt is találtak, akik valamilyen rejtélyes okból ellenállóak súlyos, gyermekkori betegségekkel szemben.
Teljesen eltûnt a Neander-völgyi ember Y-kromoszómája
Elõször elemezték részletesen egy Neander-völgyi férfi Y-kromoszómáját tudósok, és megállapították, hogy a kromoszóma DNS-e egyáltalán nem mutatható ki a modern emberben.
A szélütésért és az elbutulásért felelõs géncsoportot fedeztek fel
Amerikai kutatók egy új géncsoportot fedeztek fel, amelynek tagjai felelõsek lehetnek a két leggyakrabban elõforduló és legsúlyosabb következményekkel járó neurológiai kórképért, a stroke-ért és az elbutulásért.
Legyõzhetõ a depresszió genetikai hajlama
A környezet és a megfelelõ terápia segíthet legyõzni a depresszió hátterében álló genetikai hajlamot - állapították meg patkánykísérletekkel amerikai kutatók.
- címkék:
- depresszió
- betegség
- genetika
- terápia
- Címkefelhõ »
Egy olasz halászfalu rejtheti a hosszú élet titkát
Egyre hosszabb az átlagos élettartam, ám a 100-ik születésnapját csak a népesség töredéke éri meg. Van azonban egy olasz falu, ahol ez nem kirívó – hogyan csinálják?
Diagnosztikai központot neveztek el Czeizel Endrérõl
Czeizel Endre gyermekei, hírességek és újságírók is jelen voltak azon a rendezvényen, amelyen az Egészségmegõrzési és Diagnosztikai Központ - tisztelegve a magyar genetikus szakmai hagyatéka elõtt - felvette a Czeizel Intézet nevet. A központ és a professzor munkássága a múltban is összefonódott: szakmai iránymutatása és szellemisége mindig is formálta a diagnosztikai központ célkitûzéseit és fejlõdését.
Lecsupaszított szintetikus baktériumot hoztak létre
A végletekig lecsupaszított, kevesebb mint 500 génnel mûködõ félig szintetikus baktériumot hoztak létre laboratóriumi körülmények között amerikai kutatók, még egy lépéssel közelebb kerülve annak megértéséhez, hogy melyek azok a genetikai feltételek, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az élethez.
- címkék:
- genetika
- kutatás
- baktérium
- Címkefelhõ »
Több õsi vírus bujkál a DNS-ünkben, mint azt eddig gondoltuk
Egy retrovírus teljes genomját és 17 másik darabjait találták meg amerikai kutatók 2500 emberi genom tanulmányozásakor.
Már tudják, kikben élnek tovább a gyenyiszovai ember génjei
Csak a csendes-óceáni szigetek lakóiban élnek tovább a gyenyiszovai ember génjei, míg a Föld lakosságának legnagyobb része hordozza a Neander-völgyi ember DNS-ének nagyjából 1,5-4 százalékát - állapította meg egy új tanulmány.
- címkék:
- genetika
- emberõsök
- gének
- tanulmány
- Címkefelhõ »
Elõször sikerült dinólábat növeszteni csirkeembrión
Chilei kutatóknak a világon elsõként sikerült a dinoszauruszokéhoz hasonló lábat növeszteniük csirkeembrión.
- címkék:
- genetika
- csirke
- gén
- dinoszaurusz
- Címkefelhõ »
Újabb kihalt állatfajt akarnak feltámasztani
Dél-koreai kutatók a barlangi oroszlán klónozására készülnek. Ehhez azonban használható DNS-t kellene kinyerni az õsállatok szöveteibõl.
A genetikailag vékony emberek 5 titka
Habár sokat számít, de nem minden a genetika. Még a legvékonyabbaknak is van pár praktikájuk, amivel sokáig megõrizhetik kifogástalan alakjukat. Lássuk!
Érzem, megfulladok, ha fekszem: a Pompe-kór
Hallott már a Pompe-kórról? Sajnos az orvosok egy része sem. Pedig az izomsorvadással és légzési nehézségekkel járó, súlyos betegség kezelhetõ, ha idejében felismerik. A világon 8000-nél is több ritka betegség létezik, amelynek - éppen a ritkasága miatt - nagyon nehéz a diagnosztizálása, pedig a betegek számára életmentõ lehet a korai felismerés. Pompe-kórral például kevesebb, mint 20 pácienst diagnosztizáltak Magyarországon, a betegek valós száma azonban ennek többszöröse lehet.
Három állatkert a nagyvilágban, amelyeket neked is látnod kell
Amióta állatkertek léteznek, a szükségességük és létjogosultságuk megosztja az embereket. Vannak, akik természetellenesnek találják, hogy az élõhelyüktõl elszakítva, erõteljes korlátozások mellett, rácsok mögött tartsanak állatokat, mások – köztük komoly tudósok – azzal érvelnek, hogy ezek az intézmények hivatottak arra, hogy megmentsék a veszélyeztetett állatfajokat a kipusztulástól. Így vagy úgy: az állatkertekben való sétálás remek szabadidõs kikapcsolódást kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Íme, néhány nagyobb park a nagyvilágból.
Génmódosított baktériumokkal termeltetnek fájdalomcsillapítót
Hamarosan egy közönséges bélbaktériumot ajánlanak majd fájdalomcsillapítóként. Japán biomérnököknek sikerült úgy módosítaniuk az Escherichia coli génjeit, hogy a morfin egyik elõanyagát pumpálja ki, amelyet azután fájdalomcsillapítóvá lehet alakítani.
- címkék:
- genetika
- baktérium
- gén
- Címkefelhõ »