gravitációs hullámok

címke rss
105 éve tudjuk, hogy a világ véges, de nincs határa

105 éve tudjuk, hogy a világ véges, de nincs határa

A modern elméleti fizika egyik legnagyobb hatású alakja, Albert Einstein 105 éve, 1916. március 19-én publikálta az általános relativitás elméletéről szóló dolgozatát, amely alapjaiban megváltoztatta az univerzumról alkotott felfogásunkat. Az általános relativitáselmélet előrejelzései eddig minden megfigyelésben illetve kísérletben bizonyítást nyertek: Einstein elmélete jósolta meg többek között a gravitációs lencsehatást, a fekete lyukak létezést, valamint a „téridő fodrozódásait", a gravitációs hullámokat, de az általános relativitáselmélet alapozta meg a táguló világegyetem, a véges és határtalan univerzum modern kozmológiai modelljét is.

Egy év alatt 39 új gravitációs hullámot azonosítottak

Tudomány2020.10.30, 17:40

A LIGO és a Virgo segítségével 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési időszakának (03) első felében (O3a). A tudósok háromszor annyi keresett eseményt rögzítettek, mint amennyit az első két időszakban összesen. Ezzel összesen 50-re emelkedett az észlelt események száma.

Minden korábbinál erősebb gravitációs hullámokat észleltek

Tudomány2020.09.02, 15:03

Két fekete lyuk összeolvadása során a Nap tömege nyolcszorosának megfelelő energia szabadult fel gravitációs hullámok formájában - írja a LIGO-Virgo kollaboráció közleménye.

Kiderülhet, létezik-e átjáró egy másik univerzumba

Tudomány2020.08.08, 18:01

Egy féreglyukba spirálisan belezuhanó fekete lyuk összetéveszthetetlen gravitációshullám-mintázatot produkálna – jósolják amerikai asztrofizikusok. Ha ilyen hullámokat látnánk, az bizonyítaná az eddig csak feltételezett féreglyukak létezését, amelyek akár egy másik univerzumba is vezethetnek.

Valami ütközött egy fekete lyukkal és jeleket küldött a Földre

Tudomány2020.06.23, 17:16

A Virgo és a LIGO bejelentette, hogy felfedeztek egy kompakt égitestet, amelynek tömege a Nap tömegének körülbelül 2,6-szorosa, ami a valaha látott legnehezebb neutroncsillag és legkönnyebb fekete lyuk között helyezkedik el. Ez az égitest 800 millió évvel ezelőtt összeütközött egy 23 naptömegű fekete lyukkal, aminek következtében erős gravitációs hullámot bocsátott ki. Egyedül a hullámjel alapján, amit 2019 augusztusában észleltek a Földön, nem lehet eldönteni, hogy az égitest fekete lyuk vagy neutroncsillag, ezért pontos jellege rejtély marad.

Rendkívüli fekete lyuk-ütközés teszi izgalmassá a gravitációs hullámokat

Tudomány2020.04.21, 21:45

A gravitációs hullámokat kutató csillagászok először észleltek két lényegesen eltérő tömegű fekete lyuk közötti ütközést, új fejezetet nyitva ezzel az asztrofizikában és a gravitáció fizikájában. A téridő gyenge hullámai adják az első félreérthetetlen bizonyítékot arra, miszerint az ütközés előtt legalább az egyik fekete lyuk forgott, ami új és értékes információt szolgáltat a csillagászoknak azokról az alig ismert és nehezen tanulmányozható tulajdonságokról, amelyekkel ezek a különleges szupersűrű és sötét objektumok rendelkeznek.

Gigantikus objektum született a két neutroncsillag egyesüléséből

Tudomány2020.01.08, 14:28

2020. január 6-án jelentette be az American Astronomical Society, hogy a LIGO-Virgo kollaboráció újabb neutroncsillagok összeolvadását észlelte, amelyből egy szokatlanul nagy tömegű objektum keletkezett. A konzorciumban az ELTE Természettudományi Kar kutatói is tevékenyen részt vesznek, Dr. Frei Zsolt, az ELTE TTK Fizikai Intézet igazgatójának vezetésével.

Megfigyelték, ahogy a fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot

Tudomány2019.08.21, 13:35

Először figyelhették meg tudósok, amint egy feketelyuk "felfal" egy neutroncsillagot. A kozmikus esemény feltehetőleg mintegy 900 millió éve történhetett, de a Földön a LIGO és Virgo gravitációshullám-obszervatóriumok csak augusztus 14-én észlelték a jeleit - adta hírül a space.com hírportál.

Újabb objektumok bizonyítják Einstein jóslatát

Tudomány2019.04.23, 19:25

Valószínűleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte működését.

Isten nem dobókockázik, de ne is mondjuk meg neki, hogy mit tegyen

Tudomány2019.03.14, 22:16

Száznegyven éve, 1879. március 14-én látta meg a napvilágot Albert Einstein, az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, aki forradalmi jelentőségű felfedezéseivel és a speciális valamint az általános relativitáselmélet megalkotásával nem csak a modern elméleti fizikának, hanem a világról alkotott felfogásunknak is új, máig érvényes irányt szabott. Nem sok olyan tudóst ismerünk, akihez annyi adoma és szállóige fűződne, mint a rendezetlen üstökéről valamint kinyúlt pulóvereiről is ismertté, egyfajta kulturális popikonná vált Albert Einsteint.

Előző
Következő