genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Lehet örökölni a kövérséget? Az elhízás és a genetika összefüggései
Nagy Zsolt genetikus elmondása szerint 60 százalékban van megírva a génjeinkben, hogy el fogunk-e hízni vagy sem, de emellett még rengeteg dologtól függ, hogy életünkben milyen hangsúlyt kap a túlsúly. Buday Péter sztárszakács a Life.hu riporterének mesélt a szüleiről és mutogatott régi képeket fiatalkoráról.
Kronobiológia, avagy a személyiség percmutatója
Születésünk pillanatában magunkkal hozunk egy sor olyan személyiségjegyet, amit felmenőink hosszú sora csiszolt különlegessé és egyedivé. Neveltetésünk tovább finomítja jellemünket, ám egy viszonylag fiatal elmélet, a kronobiológia szerint születésünk időpontja teszi igazán színessé személyiségünket.
Három hullámban hódították meg Amerikát
A bennszülött amerikai populációk DNS-vizsgálata alapján egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy az amerikai kontinenst Kanadától Chile déli csücskéig legalább három hullámban népesítették be az őslakosok.
Világszínvonalú génvizsgálatok Debrecenben
A ritka genetikai hibák miatt kialakuló fertőzéses betegségek vizsgálatában és kutatásában nemzetközileg elismert központ lett a Debreceni Egyetem.
"Biztos, hogy az én gyerekem?!" - Egy különös jelenség, ami megzavarhatja a szülőket
Adott apától és anyától a genetika szabályai szerint csak bizonyos vércsoportú gyermek születhet. Ha a baba vércsoportja ettől eltér, sokakban felmerül a gyanú az anyuka tisztességét illetően, pedig ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy csak a Bombay-jelenség okoz kavarodást.
- címkék:
- genetika
- rendellenesség
- vércsoport
- Címkefelhő »
Miért lesz egy nő leszbikus?
A leszbikusság részben genetikai okokra vezethető vissza, ám a szexuális beállítottság olyan tényezőktől is függ, amelyekről a mai napig keveset lehet tudni.
A migrén újabb okait tárták fel
Újabb négy olyan génváltozatot találtak európai és ausztrál kutatók, amelyek jellemzően a migrén egyik gyakori formájától szenvedő pácienseknél fordulnak elő.
- címkék:
- egészség
- fejfájás
- genetika
- migrén
- Címkefelhő »
Halálra vannak ítélve a magányos farkasok
A farkasfalkán belül nem folynak állandó harcok, hanem az emberekhez hasonló felépítésű családokban élnek, derült ki az elmúlt évek megfigyeléseiből. Bár a kutyák sokban hasonlítanak hozzájuk, az ő természetes közegük - az állatvilágban egyedülálló módon - sokkal inkább az emberi család.
Nincs kiút a világ legbizarrabb hegyeiről
Az Amazonas-vidék esőerdőinek északi peremén található néhány a Föld legbizarrabb hegyei közül. A tepuik vagy táblahegyek sokszor függőleges falú kőtömbök, amelyek több száz méter magasan emelkednek ki a környező őserdőből. Csúcsuk nincs, a tetejük hatalmas sík terület. Sok tepuira csak sziklamászók tudnak feljutni, vagy helikopterről lehet leereszkedni rájuk.
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi igaz a reklámokból, hol tart ma a tudomány az öregedési folyamat lassításában?
Minden ember zsidó és cigány is egy kicsit
Egy jobbikos politikus génvizsgálattal akarta bizonygatni, hogy nincsenek zsidó és cigány felmenői. Lehetséges-e ez? Mit tud egy modern génvizsgálat, mi zárható ki és bizonyítható a segítségével, és milyen távol van egymástól két ember génállománya?
Magyarázkodik a zsidó származást vizsgáló cég
Etikai okokból nem utasíthatta el a Jobbik tagjának vizsgálatát a Nagy Gén Kft., a cég szerint nem az ő hibájuk, hogy ha valakik egy génvizsgálatot rossz szándékkal használnak fel. Két éve a Jobbik egyik tagja a cég vizsgálatával akarta igazolni, hogy nem roma, vagy zsidó származású. Az eset miatt a cégtől elhatárolódott az egyik tulajdonosa, Benedek Tibor olimpiai bajnok vízilabdázó.
Sorra fedezi fel az új fajokat egy magyar kutató
Antarktiszi felemáslábú rákoktól kezdve, andoki hangyákon át, kongói kígyókig mindenféle állatokat tanulmányoz Nagy Zoltán Tamás, a Belga Királyi Természettudományi Intézet kutatója. A genetikai vizsgálatokat végző kutató nemrég több mint 40 új madagaszkári hüllőfajt különített el kollégáival.
Hogy a vakok is lássanak
Ezer dollár lehet az az összeg, ahol megnyílik az út a személyre szabott orvoslás előtt. Ezt az árat sok beteg hajlandó lenne megfizetni azért, hogy az orvos ne csak találomra, hanem genetikai adatok alapján kezelje szívbetegségét, daganatát vagy más krónikus baját. Egy mesterséges szemért ma százszor ennyit kell fizetni, de ez a technológia is rohamosan fejlődik. A jövő rákgyógyászata pedig nanorészecskékkel küzdhet a korai felismerésért. Több területen ugrásra készül a jövő orvostudománya.
Most már tudjuk, kitől örökölte tökéletes génjeit az egyre népszerűbb Miranda Kerr
Miranda Kerr ma az egyik legkeresettebb szuepermodell, ráadásul idén őt választották a világ legszebb emberének is. De vajon hogy lehet ilyen tündöklően szép Orlando Bloom felesége?
- címkék:
- Miranda Kerr
- genetika
- modell
- Címkefelhő »
Új módszerekkel tíz altípusra osztották a mellrákot
Egy brit-kanadai kutatócsoport genetikai vizsgálatok alapján megállapította, hogy a mellráknak legalább tíz különböző altípusa van. A figyelemreméltó felfedezés a jelenleginél sokkal célzottabb és hatékonyabb terápiákat tehet lehetővé a jövőben.
Az agymérethez és az intelligenciához köthető géneket találtak
Genetikai háttere is van az agyméretnek és az okosságnak - egy kétszáz kutatóból álló nemzetközi konzorcium az eddigi legnagyobb agytanulmányban olyan géneket tárt fel, amelyek a nagyobb agymérethez és intelligenciához köthetők.
- címkék:
- agykutatás
- genetika
- intelligencia
- Címkefelhő »
Megtalálták a macsóság génjét
Ausztrál kutatók úgy vélik, rábukkantak arra a génre, amely miatt a férfiak stressz hatása alatt agresszívabban viselkednek, mint a nők.
Feltérképezték a gorilla DNS-ét is
Elkészült a gorilla genomszekvenciája is, és ezzel teljessé vált az összes ma élő emberszabású majom DNS-ét leíró adatbázis.
Megváltoztatja a DNS-t a testmozgás
A stresszoldás után a testmozgásról is kiderült, hogy megváltoztatja a gének működését. A testedzés ráadásul olyan frissítő hatással van a sejtekre, amilyet csak rengeteg koffeinnel lehetne elérni, állítják svéd kutatók új tanulmányukban.
A génekből következtetni lehet a kutya aktivitására
A kutya túlzott aktivitása néha egyszerűen abból fakad, hogy nem elégítik ki az állat mozgásigényét, ám az is lehet, hogy genetikailag hajlamosabb a túl sok mozgásra, állapították meg magyar kutatók.
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják meg, hogy vagy közösen, vagy egymást követően járnak vele. Magyar ikerkutatási eredmények a nemzetközi szaksajtóban.
A sűrű rengeteg miatt fordult jobbra az emberiség
Az Afrikából kivándorló Homo sapiens útját sűrű erdő zárta el a Balkánon, ezért először Ázsia felé indult. A genetikai kutatások fejlődése révén egyre pontosabbá válik az a térkép, amely az emberiség elterjedési útvonalait ábrázolja bolygónkon.
Gyorsan kiirtották az indiánok felét az Újvilág meghódítói
Igen rövid időn belül a felére csökkent az amerikai őslakosság lélekszáma az Újvilág meghódítása után - derítették ki amerikai és német genetikusok.
Egy kicsit még várni kell a mesterséges életre
A "genetika Darth Vaderének" már sikerült újraindítania sejteket, mesterségesen összeszerelt operációs rendszer, azaz genetikai anyag alkalmazásával. Mi lesz a következő lépés, megszületik-e 2012-ben az első teljesen mesterséges sejt? A baktériumok háziasításával foglalkozó magyar kutató szerint még nem, de nem is lenne sok értelme.
Létrehozták a világ első kiméra majmait
Hat szülője van azoknak a majmoknak, amelyeket különböző embriókból származó sejtekből alkottak meg amerikai kutatók.
2011 legizgalmasabb orvosi híre: megszületett az első baba 3 szülőtől
Egy gyermek általában 2 biológiai szülővel rendelkezik, ám 2011-ben az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó hír éppen az volt, hogy megszületett az első gyermek, aki 3 szülőt tudhat felmenői között. Hogyan lehetséges ez, és miért születhetett meg az első gyermek 3 szülőtől? Dr. Czeizel Endre, a Videoklinika.hu szakértője elmagyarázta, mi áll a szenzációs bejelentés mögött.
- címkék:
- Czeizel Endre
- genetika
- szülő
- embrió
- Címkefelhő »
Olcsóbb lehet a bárányhús a Debrecenben megkopasztott birkák miatt
A vágóállatként tenyésztett juhoknál a gyapjú növesztése energiapazarlásnak számít, ráadásul a "megkopasztott" birkák húsa jobb ízű, kevésbé faggyús, mint a gyapjas fajtáké. Debrecenben egy különleges faja létrehozásán dolgoznak, amelynek elterjedése után alacsonyabb lehet a bárányhús ára is.
A rossz étrend a géneket is megváltoztatja
Ma a világon több mint 1,5 milliárd felnőtt túlsúlyos, és amennyiben az elhízás jelenlegi tendenciája így folytatódik, 2030-ra ez a szám várhatóan 2,16 milliárdra emelkedik, így nem csoda, hogy a szakemberek teljes erőbedobással keresik a megoldásokat a tömeges elhízás ellen.
Először sikerült géneket kapcsolgatni számítógéppel
Svájci kutatóknak sikerült olyan kapcsolatot létrehozni élesztősejtek és számítógép között, amelynek segítségével be és ki tudták kapcsolni bizonyos gének működését.
- címkék:
- genetika
- élesztő
- fehérje
- génkifejeződés
- Címkefelhő »
Az ember, akin nem fog az idő - Az örök fiatalság génjét hordozza?
Bizonyára mindenki kívánta már valaha azt, hogy bárcsak meg tudná állítani az időt. Brook Greenberg ezt soha nem kérte, számára mégis megállt.
Szuperhős: Az Ember
Ez a lebilincselő, és izgalmas dokumentumfilm-sorozat, azt bizonyítja be, hogy az emberi test végtelen rejtelmeket hordoz, és nagyon sok munka kell még a teljes kiismeréséhez, ha egyáltalán valaha sikerül... Zsenik, óriások, törpék, legnagyobb gyerekek, legerősebb emberek - velük mind találkozhatunk ebben a sorozatban.
- címkék:
- genetika
- zseni
- Szuperhős: az ember
- Címkefelhő »
Az eddigi legfontosabb felfedezés a gének és az étrend kapcsolatáról
Az elterjedt vélekedés szerint a családunk, a génjeink, illetve ezek hatásai olyan dolgok, amelyeken nem tudunk változtatni. A McMaster Egyetem és a McGill Egyetem kutatóinak új eredményei azt mutatják, hogy ez az elmélet nem egészen helytálló.
Szuperhős: az ember
Nincs két egyforma ember. És vannak olyanok, akiknek különleges képességeik vannak. Még az is lehet, hogy valóban léteznek Szupermenek és Pókemberek?
Újabb bizonyítékot találtak arra, hogy nem állt le az emberi evolúció
Az emberek a Föld valamennyi élőlényéhez hasonlóan ki vannak téve az evolúciós nyomásnak. Bár életmódunk már jelentősen különbözik az emberősökétől, egy új kanadai kutatás is bizonyítja, hogy folyamatosan változunk a környezet hatására.
Száznál is több életév van génjeinkbe írva
Magyar kutatóknak is köszönhető új eredmények romba döntötték az öregedésbiológia genetikai alapjait: kiderült, hogy nem a hosszú élet és az örök fiatalság génjeként is emlegetett gén hosszabbítja meg az élettartamot, máshol kell keresni ennek okait. A génjeinkben rejlő potenciál egyébként meglepően hosszú élettartammal kecsegtet, az ember várható élettartama jóval száz év feletti lesz.
Ausztrália őslakosai hagyták el elsőként Afrikát
Ausztrália őslakosai a legrégebbi Afrikán kívüli népcsoport génvizsgálatok szerint, vagyis elődeik korábban hagyták el a kontinenst, mint minden más ma élő embercsoport ősei.
Megváltoztatott génekkel támad az első gyilkos szúnyoghadsereg
A genetikailag módosított állatok felhasználásának egyik legújabb és a kutatók számára legígéretesebb területe a kártevő vagy betegséget okozó állatok, elsősorban rovarok visszaszorítása. Már szabadon engedték az első gyilkos szúnyogokat, melyek megváltozott génjeik miatt utódaik fiatalkori pusztulását okozzák.
Majom-ember hibrid és méregtesztelés embereken: teljesen etikátlan kísérletek
Már Hérodotosz említi azt a fejedelmet, aki egy újszülöttet elválasztatott az anyjától, és teljes elszigeteltségben, néma rabszolgákkal neveltetett fel, hogy megnézze: milyen nyelven fog a gyermek megszólalni. Azt feltételezte ugyanis, hogy így meg lehet majd állapítani, mi az emberiség ősnyelve. Az etikátlan kísérletek csábítása ősrégi, és a technológia egyre többet engedne meg.
Újabb kínai intézet regionális központját telepítik Budapestre
Magyarországnak elhelyezkedésénél fogva nagy lehetősége van arra, hogy a kínai állam számára hídfőállás legyen más európai államok felé - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Kedden aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében a Pekingi Genetikai Intézet Budapesten hozza létre közép-európai központját.
Hősnek születtek
A "Hősnek születtek" olyan hihetetlen, de megtörtént eseteket mutat be, amikor hétköznapi emberek az életüket kockáztatták mások megmentéséért, és egy katasztrófába torkolló mindennapi szituációban szuperhősökké váltak.Hősnek születtek
- címkék:
- genetika
- hős
- veszély
- Hősnek születtek
- Címkefelhő »
Saját neméhez vonzódik a gyerek? Így kezeld a helyzetet
A szülői félelmek egyike, hogy egy nap egy vallomás keretén belül a gyerek közli: a saját neméhez vonzódik.
Az oroszlánok a fehéreket közösítik ki
Egy kolumbiai cirkusznak furcsa kis lakója érkezett. A bébioroszlán nem albínó, csak a bundája nem olyan sárga, mint fajtársaié. Nagyon ritkán születnek ilyen oroszlánok, így a többi nagymacska is furcsán néz rá, ezért különös figyelmet igényel az egyelőre még picike ragadozó.
- címkék:
- Kolumbia
- cirkusz
- genetika
- oroszlán
- Címkefelhő »
Nagy hatékonyságú tbc elleni vakcinát fejlesztettek ki
Olyan tuberkulózis elleni vakcinát fejlesztettek ki amerikai kutatók vasárnapi bejelentése szerint, amely egérkísérletekben a korábbi vakcináknál hatékonyabb védelmet nyújtott az állatoknak a betegséggel szemben.
Betegsége miatt volt csodaszép Audrey Hepburn?
Audrey Hepburn, az Álom luxuskivitelben ikonikus sztárja törékeny testalkatáról volt híres. Tündéri szépsége azonban valójában egy életen át tartó betegeskedést palástolt, ami 63 évesen bekövetkezett halálához vezetett.
Csupán örökölt génjeinktől függ az egészségünk?
Az egészség a legfontosabb dolog. Nem is csoda hogy mindenki azt igyekszik megtudni, hogy hogyan is őrizhetné meg azt. A csapból is az folyik, hogy ezt ne egyél, így ne éld, de közben lehet, hogy teljességgel tehetetlenek vagyunk, mert az egészség és betegség már a génjeinkbe van kódolva?
Kiderült, mitől torzulnak el az elefántemberek
Megtalálták a génmutációt, amely az elefántemberek deformációit okozó Próteusz-szindróma kialakulásáért felelős. A betegség különlegessége, hogy a testen nem mindenhol jelentkezik, csak ott, ahova a fejlődés során a mutáns gének kerültek.
Régóta járkálnak köztünk kimérák
Létrehozhatók-e olyan majmok, amelyek agyát emberi idegsejtek építik fel? Vajon egy ilyen állat úgy gondolkodna, mint egy ember? Megtermékenyíthető-e emberi petesejt egy állat szervezetében? Kialakíthatók-e emberszerű tulajdonságok állatokon? A kimérákkal kapcsolatos kísérletek súlyos etikai problémákat vetnek fel.
Visszaemlékeznek a gyökereikre a fák
Orvosi kutatások szerint még a pontosan ugyanolyan génállománnyal rendelkező egypetéjű ikreknek is eltérőek az esélyeik a megbetegedésre, mert ebben közrejátszik az is, hogy milyen hatások érik őket életük folyamán. A nyárfák esetében is hasonló folyamatokra találtak bizonyítékot kanadai biológusok.
Nyálból meghatározható az ember életkora
Egy új teszt segítségével meglehetősen pontosan meghatározható egy személy életkora egy kevés nyálmintából. A DNS öregedéssel összefüggő változásait vizsgáló módszer nagy segítséget nyújthat a rendőrségi helyszínelőknek a bűnöző életkorának behatárolásában.
- címkék:
- DNS
- genetika
- életkor
- Címkefelhő »
Csak a testem más
Az emberi lény csodálatos. Annyira különbözőek vagyunk, mégis annyira egyformák. Azért persze vannak, akik kilógnak a sorból. Ebben a sorozatban pont velük foglalkozunk. Legyen az a különleges magasság, vagy az extrém kiterjedés, furcsa fejforma, vagy összenőtt lábak, megnézzük, hogy hol ment porszem a genetika gépezetébe.
Kitől örököltem mindezt?
Örökölted anyukád orrát? Pont olyanok az ujjaid, mint a nagypapádnak? Vagy a hangod alapján mindig a nagynénéddel kevernek össze téged? Esetleg pont olyan kedves vagy, mint a postás?
Mindentudás 2.0: génjeink és a környezet viszonyáról ma a tévében
Rengeteg az olyan új információ a biológiában, amelyek egyelőre nem szerepelnek a tankönyvekben, pedig fontosak lennének a diákoknak ahhoz, hogy véleményt tudjanak formálni számos, őket is rövidesen érintő kérdésben. Néhány példa: genetikailag módosított élőlények, őssejtterápiák, a genetikai információ védelme. Az anyag szerkesztőjét, Falus András professzort ma láthatjuk a Mindentudás Egyetemén a televízióban.
Vigyázz, magasfeszültség! Gének is befolyásolják, mennyire fogadjuk meg a tanácsokat
A Brown Egyetem kutatói szerint egyes génváltozatok alapján megjósolható, hogy mennyire fogadja el valaki a másoktól kapott tanácsokat - akkor is, ha azok ellentmondanak saját tapasztalatainak.
Így befolyásolhatjuk génjeinket táplálkozásunkkal
A cinkkel a gyulladásos folyamatokat befolyásoló géneket, a vörösborral a mitokondriumaink számát és működését, a többszörösen telítetlen zsírsavakkal a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására ható géneket befolyásolhatjuk.
Pfeiffer-szindróma - amikor a testünk az ellenségünk
Bár a Pfeiffer-szindrómás személyek egy súlyos genetikai rendellenesség áldozatai, ennek a betegségnek nemcsak fizikai, de komoly pszichés vonatkozásai is vannak az érintettekre nézve. De milyen lelki problémákkal szembesülnek, és hogyan vészelik át ép pszichével ezt az élethelyzetet a saját testükbe zárt betegek?
- címkék:
- egészség
- betegség
- genetika
- lélek
- Címkefelhő »
Válságban a szibériai tigrisek
A szibériai tigrisek helyzete több szempontból is aggályos: nem elég, hogy alig ötszáz példányuk él a vadonban, ráadásul a kutatók szerint egy 20. század első felében történt nagy állománycsökkenés hatására a génállományuk is jelentősen leromlott.
Apró változások sorozata tett minket emberré
A korábbi elméletekkel ellentétben nem hirtelen ugrások, hanem apró genetikai mutációk sorozata játszhatott nagyobb szerepet az ember kései evolúciójában. Erre jutott egy nemzetközi kutatócsoport majdnem kétszáz, a Föld különböző pontjairól származó teljes emberi genom elemzésével.
Egyetlen különleges gén irányíthatja az új fajok keletkezését
Egyre több olyan bizonyíték lát napvilágot az utóbbi időben, amely arra utal, hogy a fajképződésben központi szerepet játszhat egy titokzatos gén is. A sterilitással összefüggő, nyilvánvalóan evolúciós szereppel bíró Prdm9 gén az állatvilág egyik leggyorsabban fejlődő génje.
Emberi gént találtak a tripper örökítőanyagában
Egészen mostanáig egyetlen olyan példát sem ismertek, amikor egy baktérium közvetlenül az ember genetikai állományából jutott volna örökítőanyaghoz. A tripper bakteriális kórokozójáról most azonban sikerült bizonyítani, hogy emberi eredetű DNS-darab található a genomjában.
Génjeinken keresztül is parancsolnak az apák
Még soha nem számoltak be olyan génről, amely a társas viselkedésre hat, de csak akkor, ha az apától örökölt változata működik bennünk. Az anyai példánynak más hatása van és nem az agyban szólal meg. Egy elegáns evolúciós megoldás arra, hogy ugyanazon gén teljesen eltérő feladatokra szakosodjon.
3 évesen eldől a sorsunk? Gyerekkori vizsgálatok
Megtudni gyerekkorban, hogy milyen betegségekre számíthatunk felnőttként: áldás vagy átok? Sok betegséget lehet előre jelezni, de nem biztos, hogy olyan jó tudni, hogy 80 éves korunkban milyen súlyos betegségben fogunk szenvedni.
- címkék:
- egészség
- előrejelzés
- genetika
- gyerek
- MRI
- Címkefelhő »
Mindentudás Egyeteme 2.0: előadás génekről és környezetről pénteken
Az egészség és a betegség komplex szemlélete a genetikai állományunkról és a környezeti hatásokról szerzett tudásunk fényében: erről a mindenkit érintő témáról beszél Falus András immunológus a Mindentudás Egyetemén pénteken.
A magyar megoldás a legjobb eddig az élet meghatározására
A 21. század elején még mindig nem tudjuk pontosan meghatározni, mi az élet. Egyesek szerint hasonló nehézségekkel állunk szemben, mint azok, akik a vizet akarták definiálni a molekula-elmélet megalkotása előtt. A korábbi próbálkozások és a NASA-definíció után a nemrég elhunyt Gánti Tibor elmélete állhat legközelebb a valósághoz.
6 kilós óriáscsecsemők: normális?
A közel hatkilós súllyal rendelkező babákat több hónaposnak gondolnánk, pedig ez nem minden esetben van így. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy ekkora vagy még nagyobb súllyal jönnek világra csecsemők. Vajon mi az oka a hatalmas súlynak? A genetika játszik szerepet, vagy betegségről van szó? A Life Magazinból kiderül.
- címkék:
- újszülött
- genetika
- születési súly
- Címkefelhő »
Zsenik betegsége: a diszlexia
Agatha Christie, Albert Einstein, Walt Disney és Pablo Picasso. Egy dolog egészen biztosan közös ebben a négy, saját hivatásában egyedülállóan zseniális emberben: mindannyian diszlexiások voltak. Szándékosan nem a betegség szót használjuk, hiszen a diszlexia nem fogyatékosság, hanem egy olyan részképességzavar, amikor a nehezünkre esik a betűk felismerése, de gyakran az olvasott szöveg megértése is.
Az egyiknek illat, a másiknak bűz
Mindenki egyéni szaglással rendelkezik, és szinte minden szagot másmilyennek ítélünk meg, derül ki néhány új kutatásból. Feltételezhető az is, hogy a szagokat tekintve mindannyian rendelkezünk egy vakfolttal, egy-egy szagot tehát csak alig vagy egyáltalán nem vagyunk képesek érzékelni.
Nagy Zsolt - genetikus
Véleménye szerint a géntérképezés tudománya ma már nemcsak a gyermekvállalást segíti, hanem fontos eleme az egyénre szabott egészségmegőrzésnek is.
- címkék:
- genetika
- Nagy Zsolt
- szakértő
- genetikus
- Címkefelhő »
Meddig ihatunk még jó borokat?
Ezer borminta alapján határozták meg azokat a genetikai jellemzőket a szőlőfajtáknál, amelyek segítségével olcsón és gyorsan lehetne új, a betegségeknek is ellenálló változatokat létrehozni.
- címkék:
- genetika
- kórokozók
- bor
- szőlő
- Címkefelhő »
"Rossz nemet választottak nekem az orvosok" - videó egy interszexuális fiúról
Adele születésekor az orvosok azt mondták a szüleinek, hogy fiú, ő azonban egész életében lánynak érezte magát. Most 28 évesen kiderült az igazság: Adele interszexuális.
Saját petesejtjeit ültetné egy asszony a terméketlen lányába
A kétéves, petefészek nélkül született Mackenzie Stephens ugyan még messze áll a családalapítás gondolatától, édesanyja mégis szeretne időben gondoskodni annak lehetőségéről, ezért felajánlotta, hogy fagyasszák le saját petesejtjeit, amit később a lánya méhébe ültethetnek majd.
Mitől függ, hogy gyerekünk menő vagy nem menő?
Mióta léteznek iskolák, mindig voltak és lesznek népszerű és kevésbé népszerű diákok. De míg korábban csak elvétve hallottunk arról, hogy a népszerűek terrorizálják nem menő társaikat, az elmúlt években egyre gyakoribb az ilyen hír. Vajon mitől lesz egy diák népszerű: elegendő, hogy jó géneket örökölt, vagy valami más is kell hozzá?
- címkék:
- genetika
- gyerek
- boldogság
- népszerűség
- Címkefelhő »
Egy helyett két elefántfaj él Afrikában
Mamut és masztodon DNS-ét is bevonták abba a genetikai vizsgálatba, amely alátámasztotta a kutatók feltételezését, hogy valójában két elkülönült elefántfaj él Afrikában, a kisebb erdei és a nagyobb szavannai elefánt.
Hogyan végzik a néhány napos embriók genetikai vizsgálatát?
Előfordul, hogy a szülőknek azért nem lehet gyerekük, mert a pár egyik tagja valamilyen öröklött rendellenességet hordoz. Ilyenkor gyakori a spontán vetélés, illetve a szülők nem szeretnék, hogy gyerekük örököljön egy súlyos betegséget. Ekkor jöhet számításba a mesterséges megtermékenyítés és a néhány napos embriók beültetés előtti genetikai vizsgálata, amelyre már Magyarországon is van lehetőség.
Két apától származó egerek születtek
Olyan egerek létrehozásáról számolt be egy kutatócsoport, amelyeknek genetikai értelemben két apjuk van, anyjuk viszont nincsen. A hím és nőstény állatok kromoszómakészlete kizárólag hím egerekből származott, nőstények genetikai anyagát viszont nem tartalmazta.
Már az anyai vérből is vizsgálhatók a magzat génjei
Egy új tanulmány szerint a terhes nők egy most kifejlesztett technikával elkerülhetik azokat a kockázatokat, amelyek a genetikai betegségek kimutatására jelenleg alkalmazott születés előtti szűrőmódszerek velejárói. Az eljáráshoz mindössze kevés anyai vért kell levenni, amelyből vizsgálható a magzat genetikai állományát.
Eltérően reagálnak a sejtek a DNS-károsodásra
A Humán Genom Program során 30 000 emberi gén bázissorrendjét sikerült meghatározni, és mára ismertté váltak az egyes emberek közötti apró genetikai eltérések is. Az viszont továbbra sem tisztázott, hogy génjeink milyen kölcsönhatásokat alakítanak ki egymással, és mi zajlik le a sejtekben olyankor, amikor valami károsítja az örökítőanyagot. Egy élesztősejteken végzett új kutatásból kiderült, hogy egy mutációt előidéző vegyület minden sejtben máshogyan változtatja meg az anyagcsere-hálózat működését.
Szívrohamra hajlamosító genetikai eltérést fedeztek fel
A szív- és érrendszerben kialakuló vérrögök végzetes szívrohamhoz vezethetnek. Egy nemzetközi kutatócsoport most bejelentette, hogy áttörést értek el a vérrögképződésre hajlamosító genetikai tényezők azonosításában.
Népi praktikák helyett embriószűrés a vérzékenység ellen
A vérzékenységet hordozó anyák fiúgyermekei nagy eséllyel öröklik e ritka, de súlyos betegséget. Egy immár Magyarországon is elérhető eljárással megvalósítható, hogy mesterséges megtermékenyítés után csak egészséges embriót ültessenek be az anyaméhbe. Ennek egyik nagy előnye, hogy a nők nincsenek kitéve egy esetleges későbbi abortusz testi-lelki megterhelésének.
"Testünk olvas a gondolatainkban" - Hét meglepő tény, ami befolyásolja az agyunkat
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy genetikai örökségünk sorsszerű. Fogantatáskor megkapjuk a csomagot a szüleinktől a kopaszságra, testmagasságra, betegségre vagy bármire, és ki vagyunk téve a nekünk jutott DNS kényének-kedvének. Valójában azonban génjeinket egész életünkben befolyásolja az, amit teszünk, és az, amit gondolunk, érzünk és hiszünk.
- címkék:
- agykutatás
- stressz
- genetika
- Címkefelhő »
Gyakran mellélőnek a génvadászok
Az utóbbi két évtizedben fellendültek azok a kutatások, amelyek egy-egy génváltozat befolyására próbálják meg visszavezetni összetett viselkedésbeli jellegek kialakulását. Még mindig ritka azonban, hogy olyan géneket, génváltozatokat azonosítanak, amelyek önmagukban is kellően erős befolyást képesek gyakorolni a viselkedésre. A génvadászat során olykor fény derülhet a genetikai és a környezeti tényezők között fennálló, igen összetett kölcsönhatásokra is.
Sokan leszoknak a cigiről egy új tüdőrákteszt után
A dohányosok jelentős része abbahagyta a dohányzást, miután egy tavaly kifejlesztett, egyelőre csak külföldön kapható genetikai teszttel megvizsgálták náluk a tüdőrákra való hajlamot. A kutatók az Amerikai Rákkutató Társaság éves konferenciáján ismertették az eredményeket.
Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak?
A statisztikák szerint napjainkban a nők átlag 5-6 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ennek okára több magyarázat is született, de ezek egyike sem igazán meggyőző. Az állatok nőstényei is általában hosszabb életűek, mint a hímek, és a Scientific American gerontológus szerzője szerint a nők (illetve nőstények) szaporodásban betöltött fontosabb szerepe állhat a jelenség hátterében.
Súlyos szívbetegség kockázatával járó gént fedeztek fel
Német kutatóknak sikerült azonosítaniuk egy olyan gént, amely majdnem 50 százalékkal megnöveli egy szívizombetegség kialakulásának kockázatát. A betegség elsősorban férfiakat érint.
Magzati genetikai tesztek: új lehetőségek és veszélyek
Olyan módszert sikerült kifejleszteni, amellyel lehetséges a magzati kromoszóma-rendellenességekből az eddigieknél jóval többet kimutatni. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy nem túl korai-e még az új módszer bevezetése.
Már itthon is végzik néhány napos embriók genetikai vizsgálatát
Már Magyarországon is végeznek genetikai vizsgálatokat néhány napos embriókon. A beavatkozást olyan szülők kérhetik, akiknek családjában öröklődő betegség, például vérzékenység fordul elő, és akik mesterséges megtermékenyítései eljárásban vesznek részt. Az embriók ilyen módon történő szelekciója alapvető etikai kérdéseket is felvet.
Neander-völgyi elemeket is találtak Ozzy Osbourne genetikai anyagában
Ozzy Osbourne lett az első rocksztár, akinek elemezték a teljes genetikai állományát. A Neander-völgyi szekvenciák mellett a legérdekesebbek azok a génváltozatok, amelyek új dolgokat árulnak el a drogok és az alkohol lebontásáról.
Rákszűrés lombikbébiken
Az Egyesült Királyságban ezentúl lehetőség nyílik arra, hogy a lombikbébi programok során azonosítsák azokat az embriókat, amelyek a vastagbélrákok egy csoportjáért felelős hibás génváltozatot hordozzák. Az új módszer alkalmazása morális kérdéseket is felvet.
Csak most kezdődik az új orvostudomány
Közel tíz évvel ezelőtt az egész világ ünnepelte az ember genetikai információjának megfejtését, amely egy új orvostudomány születését ígérte. Egy új orvostudományét, amely a tüneti kezelések helyett végre az alapokat ragadja majd meg. Az elmúlt tíz évben azonban inkább a technológia fejlődött ezen a területen, és sok alapvető összefüggést fedeztek fel gének és betegségek között. Az alkalmazások többsége, az új gyógyászat a következő évtizedben jöhet.
A PGD-vel kapcsolatos új európai irányelvek
Az emberi szaporodással és embriológiával foglalkozó európai szervezet négy új irányelvet dolgozott ki a preimplantációs genetikai diagnosztikával (PGD) kapcsolatban. Ezek közül az első a PGD-t végző központokkal kapcsolatos, a többi pedig a módszereket érinti.
Most már tényleg jöhet az új orvostudomány
Amikor egy valóban nagy előrelépés történik a tudományban, rövid távon túlzottan optimista előrejelzések születnek, hosszú távon viszont alábecsülik a hatást. Ez igaz az emberi genetikai állomány megismerésére is: az immár tíz éve a birtokunkban lévő információ nem váltotta meg egycsapásra a világot, de lassan készülhetünk az új, a megelőzésre koncentráló, személyre szabott orvostudományra.
Mérföldkő az öröklődő betegségek vizsgálatában
Először fordul elő, hogy lombikbébik beültetés előtti genetikai vizsgálatát egy nem gyógyíthatatlan betegségre fogják elvégezni. A kritikusok attól tartanak, hogy a jövőben szűrni és válogatni lehet az embriókat más testi, szellemi vagy egyéb adottságaik alapján is.
Embriószelekcióval szűrték ki az emlőrákkockázatot növelő hibás génváltozatot
Megszületett a világ egyik első olyan lánycsecsemője, akinél a beültetés előtti genetikai vizsgálat segítségével zárták ki az öröklődő emlőrák kockázatát nagyban megnövelő egyik génváltozat jelenlétét. Számíthatunk-e a közeljövőben az eljárás szélesebb körben történő elterjedésére? Milyen esetekben tarthatjuk etikusnak a beültetett genetikai vizsgálatok alkalmazását?
Mitől függ a magasságunk?
Azt, hogy valaki magas, vagy alacsony, nem csupán egyféle gén határozza meg. Több száz gén összehangolt működése felelős magasságunkért - állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
- címkék:
- genetika
- testmagasság
- Címkefelhő »
Valóban 800 évig élhetünk?
A Dél-Kalifornai Egyetem kutatói élesztőgombákon végzett genetikai kísérletek során a gombák élettartamát egy hétről hetven napra tudták kitolni, mégpedig úgy, hogy a gombák génjei közül két alkotóelemet távolítottak el. Eszerint a génmódosított gombák tízszer annyi ideig maradtak életképesek, mint azok, amelyek génkészletéhez nem nyúltak hozzá. Vajon a dél-kaliforniai kutató, Valter Longo rálelt az örök élet titkára?
- címkék:
- genetika
- hosszú élet
- Címkefelhő »
Közös őstől származnak a kékszeműek
Egy kutatás szerint a kék szemű emberek egyetlen közös őstől származnak. A Koppenhágai Egyetem kutatóinak sikerült felderíteniük egy, a kék szem kialakulásához vezető genetikai mutációt. A mutáció körülbelül 6-10 ezer évvel ezelőtt következett be. Ezt megelőzően nem voltak kékszeműek.
- címkék:
- szem
- genetika
- Címkefelhő »
Vérből kimutatható a súlyos trauma
A holokauszt olyan bűntett, amely sosem merül feledésbe. Annak ellenére, hogy a túlélők sora évről-évre megfogyatkozik, a történelem e sötét korszakának hatása tovább érződik. Ráadásul nem csak maguk az áldozatok érzik a hatását, hanem gyerekeik is.
- címkék:
- holokauszt
- stressz
- genetika
- vér
- trauma
- Címkefelhő »
Megehetjük-e a klónozott állatokat?
Klónozott szarvasmarha utódainak húsa került brit élelmiszerboltok polcaira a közelmúltban. Van-e okunk bármilyen aggodalomra, ha klónozott állatok húsából fogyasztunk? Egyáltalán miért klónoznak állatokat? Dinnyés András biológus, a Szent István Egyetem szakértője szerint az igazi probléma a klónozási eljárásnak az állati jólétre gyakorolt negatív hatása.
Az ember még nem érte el élettartama végső határát
A népességstatisztikusok egészen a közelmúltig meg voltak győződve arról, hogy hamarosan megáll az emberi élettartam több mint száz éve tartó folyamatos növekedése. Sok kutató úgy vélte, hogy az öregedés elkerülhetetlen, belénk programozott biológiai folyamat, amelynek végeredménye a szükségszerű halál. Senki sem számított arra, hogy az élettartam szinte változatlan ütemben nő tovább, és a legújabb kutatások szerint még közel sem érte el a lehetséges maximumát.
Elkészült a búza csaknem teljes genomszekvenciája
Egy brit kutatócsoport közzétette a búza rendkívül összetett genetikai kódjának első, nyers bázissorrendjét: az eredmények alapján most már a búza összes génjének 95 százaléka ismert. Ez az egyik legátfogóbb eddigi genomvizsgálat, és az adatok közzététele jelentősen felgyorsíthatja majd a növénynemesítéssel foglalkozó cégek munkáját.