Minden eddiginél látványosabb tűzijáték jön idén, mutatjuk az előző évek legszebb pillanatait - videók

Minden eddiginél látványosabban ünnepli Magyarország az államalapítás ünnepét. Igaz, az elmúlt években sem szűkölködtünk az izgalmas pillanatokban - leszámítva a tavalyit, amikor a járványhelyzet nem engedte a rendezvények megtartását. Mutatjuk a legjobb pillanatokat!

KVÍZ: Mennyit tudsz Szent Istvánról?

Augusztus 20. az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk, amely szorosan összefonódott egyik legfontosabb királyunk, I. (Szent) István nevével. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyit tudsz István királyról, valamint az egyik legfontosabb ünnepünk történetéről.

Mi magyarok az önkény helyett mindig is a szabad akaratot választottuk

Jó döntésnek nevezte augusztus 20-ai ünnepi beszédében az igazságügyi miniszter, hogy Szent István király - elfogadva a római pápa fennhatóságát - népét a keresztény kultúrkör részévé tette.

Hősök útja – Hét döntés, amely megváltoztatta a magyar történelmet

Augusztus 20-a, az államalapítás ünnepe mindig jó alkalmat kínál a visszatekintésre. Az ezeréves magyar történelmet megannyi viharos, véres, de fényes és dicsőséges esemény is kíséri amelyeknek közös jellemzője, hogy mindig tetten érhető bennük az egyéni hősiesség és áldozatvállalás. De kik is voltak a hősök, és mi számít hőstettnek? Vajon ma is ugyanazt jelentik ezek a szavak, mint évszázadokkal korábban? A hősök különleges emberek voltak, vagy olyanok, akik mertek dönteni, és minden körülmények között vállalták döntésük következményeit? Nemzeti ünnepünk alkalmából a Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Honvédség hagyományőrzői a budaváári ...

Ma van az államalapítás ünnepe!

Ma van Magyarország állami ünnepsége, amikor többek között hazánk több mint ezer évvel ezelőtti megalapítására is emlékezünk. Na, de mire még?

Augusztus 20.: idén ezeken a programokon ünnepelheted Magyarország születésnapját

Augusztus 20-a, vagyis Szent István napja a magyarok egyik nemzeti ünnepe, amelynek során újra és újra az államalapításra és az 1803-ban szentté avatott, államalapító I. István királyra emlékezünk. Idén sem lesz ez másképpen. Jó hír, hogy évről-évre egyre színesebb a programkínálat az ország születésnapján.

Újjászületett a Szent István-terem a Budavári Palotában - képek

Teljes történeti hűséggel újult meg a Budavári Palota Szent István-terme. A díszes belső tér augusztus 20-tól a hónap végéig ingyenesen látogatható.

Újjászületett a Szent István-terem a Budavári Palotában

Mind a 346 magyar város jelen lesz a Szent István Napokon

Az államalapítás ünnepe alkalmából az utóbbi évtized legnagyobb volumenű rendezvénysorozata várja a fővárosba látogatókat, a Szent István Napokon Magyarország összes városának rövid történetét is megismerhetjük, az Alkotmány utca a Városok sétányává alakul a városok zászlóival.

Abasár feltárása tovább folytatódik

Végéhez közeledik az a kutatás, melynek célja, hogy kiderítse mi található Abasáron az úgynevezett „lila-ház" alatt, ahol az 1950-es években Dér József házépítés közben megtalálni vélte Aba Sámuel sírját - tájékoztat a feltárásról a Magyarságkutató Intézet honlapján Makoldi Miklós feltárásvezető régész,a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpont igazgatója.

Gyurcsány Ferenc LMBTQ-lobbistája nyíltan gyalázza Szent István királyt

Döbbenetes mélységekbe jutottak a nemzetközi LMBTQ-lobbi hazai követői. Hommonay Gergely, Gyurcsány Ferenc bloggere, a napokban párhuzamot vont az államalapítás ünnepe és a Pride között. Miközben nyíltan gyalázta Szent István királyt, mindenkit a Pride-ra invitált, ahol szerinte mások mellett "szoknyás férfiak" vonulnak fel jó zenére.

Karácsony száműzte a Szent István parkból a Szent István-szobrot

Karácsony Gergely a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve egyik utolsó egyszemélyi döntéseként  máshova helyeztette az államalapító újlipótvárosi Szent István parkba tervezett szobrát - írja a Magyar Nemzet. Gyurcsány Ferenc jelöltjét jól láthatóan zavarják a nemzeti szimbólumok.

Az Árpád-ház legnagyobb viszálysorozata

997-ben meghalt Géza fejedelem. Halála után nemcsak a nyugati kereszténység és a sztyeppei nomád hit csapott össze, hanem két eszme is, a primogenitúra, amikor az elsőszülött fiú örököli a hatalmat és a szeniorátus, ahol a legidősebb férfi rokon örökli a trónt.

Miért nem maradtak fenn a székesfehérvári királysírok?

Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvő osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követő magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak. A középkori Magyar Királyság uralkodói közül tizenöt koronás főt, köztük a magyar történelem olyan nagyságait, mint Szent Istvánt, Anjou Károly Róbertet, Nagy Lajost, vagy Hunyadi Mátyást temették a székeesfehérvári ...

Hétszázhúsz éve halt ki az Árpád-ház

A sokra hivatott III. András király, aki lerakta a magyar történelem 14. századi aranykorához vezető modern rendi társadalom alapjait, 1301. január 14-én, 36 éves korában váratlanul meghalt. III. András halálával a Magyar Királyságot erős európai nagyhatalommá tett Árpád-ház csaknem 450 évig fennálló uralma is véget ért. A középkori magyar történelem legjelentősebb uralkodócsaládjának nevéhez fűződik a honfoglalás, és a magyar államiság megteremtése. Az Árpád-dinasztia idején Magyarország félnomád törzsszövetségből a korabeli Európa egyik legerősebb és legbefolyásosabb állama lett, amelynek súlyát jól szemlélteti, hogy az összes eurrópai ...

Szent István királyról bocsát kivételesen magas névértékű, arany emlékérmét az MNB

A Magyar Nemzeti Bank államalapító uralkodónk tiszteletére Szent István király elnevezéssel emlékérméket bocsát ki 2021. január 11-én. Kivételesen alacsony példányszámban, 500 ezer forint névértékű arany, illetve az ismeretterjesztés érvényesülése érdekében magasabb példányszámban, 15 ezer forint névértékű ezüst és 3 ezer forint névértékű színesfém változatok is megjelennek. A korhű forrásmotívumokon alapuló emlékérmék grafikai terveit Tóth Zoltán ötvösművész készítette.

Tudja, mikor volt a tinópénznek legalább akkora értéke, mint a magyar dénárnak?

Noha a pénz története nagyon hosszú időre nyúlik vissza, a pénzhasználat kialakulásával nem egy meglévő, érzékelhető szükségletre, hiányra született válasz, egyik pillanatról a másikra. Hanem a pénznek bizony fel kellett magát küzdenie a létrán a mai csúcsára, onnan kezdve, hogy emberek egy csoportja valahol valamikor megállapodott abban, hogy apró tárgyakat értékkel ruháznak fel és univerzális helyettesítő eszközként tekintik azokat. A pénz megjelenésével persze a cserekereskedelem nem tűnt el azonnal. Pontosan ez volt az oka annak, hogy hiába volt már "állami" pénz Magyarországon ezer éve is, az emberek sokkal többre értékeltek máás, ...

Egyre közelebbi szál fűz minket Attilához, a hunok királyához

 2014-ben kezdődtek azok a kazahsztáni ásatások, amelyek még közelebb engedtek az egyesek szerint rettegett, mások szerint zseniális népvezérhez, Attilához. A régészek aprólékos munkájáról és a felfedezett új leletekről egy francia gyártású kétrészes dokumentumfilm készült Attila nyomában: a hunok királya címmel, amelyet  szeptember 19-én 8:45-től és 20-án 12:40-től vetítet le a Viasat History csatorna. A forgatásba több magyar szakértőt is bevontak.  

A lovagkirály avatta szentté államalapító elődjét, Istvánt

1083. augusztus 20-án I. (Szent) László magyar király, VII. Gergely pápa engedélyével váratlan fordulatokban is bővelkedő hosszas előkészületek után, a főpapok és az udvari méltóságok jelenlétében, személyesen helyezte a székesfehérvári bazilika oltárára azt az ezüstládát, amely az államalapító király, István ereklyéit rejtette. A korabeli egyházi szokásjog szerint e ceremóniával Istvánt a keresztény egyház szentjévé avatták. Az államalapító szent király máig tartó kultusza azonban csak egy évszázaddal később, a 12. század végétől vált általánossá. Húsz éve, 2000. augusztus 20-án I. Bertalan konstantinápolyi pátriárka bejelentette, ...

Rétvári Bence: Szent István a magyar állam és egyház létrehozója

Szent István a keresztény magyar állam és egyház megalapítója, aki egyenrangú félként akart kapcsolatot építeni a környező országokkal - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön Kemencén, a római katolikus Kisboldogasszony templomban tartott mise után.

Varga Mihály: István király veszélyes helyzetben is a nemzet önállósága mellett döntött

István király szorongatott, veszélyes helyzetben is a magyar nemzet szabadsága, önállósága mellett döntött, Magyarország ezért nem tagozódott be a német fejedelemségek közé, hanem független államként jött létre - mondta a pénzügyminiszter csütörtökön Karcagon.

A remény küszöbén – Orbán Viktor nemzetépítési törekvéseinek szerepe a Szent István-i örökség kiteljesítésében

A több mint ezer esztendős magyar állam megalapításának évfordulója alkalmából ezekben a vészterhes napokban is szerte e hazában, határainkon túl is első királyunkra, Szent Istvánra emlékezünk – személyében a keresztény magyar állam megteremtőjét, az egyik első magyar katolikus szentet és nem utolsósorban a magyar történelem kiemelkedő, európai mércével is meghatározó alakját tisztelve.

Vajktól, az új kenyéren át, egészen az állami ünnepig – Ez augusztus 20-a története

Egész napos baráti és családi programok, állami rendezvények, tűzijáték... a koronavírus-járvány miatt idén sajnos ezek java részét el kell engednünk. Ám ez a helyzet nem teszi kevésbé fontossá augusztus 20-át. Te vajon tudod-e, hogy pontosan mit és mióta ünneplünk ezen a napon?

Veres András püspök: Szent István nem stratégiai okból választotta a kereszténységet

Szent István király nem stratégiai okból választotta a kereszténységet, hanem mert hitből élő ember volt - mondta Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Többször is eljátszotta alattvalói bizalmát Szent István örököse

Amikor 1038. augusztus 15-én I. (Szent) István, az első magyar király, a keresztény magyar állam megteremtője meghalt, Orseolo Péter akadály nélkül vette át az ország irányítását. És bár a velencei származású uralkodó eleinte elődje szellemében kormányzott, később fokozatosan maga ellen hangolta a magyar előkelőket, köztük Aba Sámuelt és Gizella királynét. Amikor 1041-ben elűzték az országból, korábbi ellenfelénél, III. Henriknél keresett és talált támogatást Regensburgban. Hiába került azonban vissza a trónra, uralmát mindvégig ingatagnak érezte, ezért 1045. május 26-án hűbérbe adta Magyarországot. 

Az első magyar királyné, akinek a koronázási palástot köszönhetjük

Bajor Gizella és I.(Szent) István magyar király esküvője 996. május 4-én fordulópontot jelentett Magyarország történelmében. Házasságuk a magyar királyság és a német birodalom közötti szövetség megerősítsén kívül végleg elkötelezte az országot a nyugati típusú kereszténység, és fejlődés mellett.  De milyen szerepet vállalt a magyar történelem formálásában az ország első királynéja? Bajor (Boldog) Gizella 955 éve, 1065. május 7-én halt meg.

Karácsonyék kevésbé frekventált helyre tennék az újlipótvárosi Szent István-szobrot

A korábbi városvezetés döntését megváltoztatva nem az újlipótvárosi Szent István park központi részén, hanem annál jóval kijjebb helyezné el az államalapító király szobrát a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat - derül ki a Budapest.hu-h közzétett felhívásból.

III. András hirtelen halálával halt ki végleg az Árpád-ház férfiága

A magyar középkori történelem első nagy dinasztiája, az Árpád-ház, III. András király Budán, 1301. január 14-én bekövetkezett hirtelen halálával férfiágon végleg kihalt. A kortársak közül sokan meggyőződéssel vallották, hogy a Velencében felnevelkedett III. András, akit a tartományurak kompromisszuma juttatott a trónra, valójában nem is Árpád vérvonalából származik, és e nagy dinasztia már 1290-ben, az excentrikus és kiszámíthatatlan IV. (Kun) László halálával kihalt. A történészek többségi álláspontja szerint azonban III. András, e jó szándékú és sokra hivatott király, aki reformjaival lefektette a 14. századi aranykorhoz vezető reendi ...

Lomnici Zoltán: Öt tematikus év során mutatják be Szent István életművét

Szent István 2025 címmel ötéves programsorozat indul; a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa közös rendezvénysorozatában 2020-tól tematikus évek során mutatják be az államalapító magyar király életművét - ismertette Lomnici Zoltán az EMT elnöke csütörtökön Budapesten, a programalkotó testület rendezvényén.

Vélhetően ősmagyar sírokat tártak fel Oroszországban

Valószínűleg a keleti magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat tárt fel egy magyar és orosz régészekből álló kutatócsoport Oroszországban, a Kaukázus észak-nyugati előteréhez tartozó Anapa város melletti Andrejevszkaja Scsel lelőhelyen végzett ásatás eredményeképpen - közölte M. Lezsák Gabriella és Gáll Erwin régész.

Óriási erődrendszer és Európa makettvárosa a Duna partján

Révkomárom egy olyan kisváros, amelyet még nem igazán fedezett fel magának a turizmus, holott számtalan történelmi emléket és látnivalót rejt. Ráadásul nincs is messze: Komárommal szemben, a Duna szlovák oldalán fekszik, így az ország bármely sarkából viszonylag könnyűszerrel megközelíthető. Legfőbb nevezetessége hagyományosan a várost körülölelő hatalmas kiterjedésű erődrendszer, amióta azonban az óváros szívében elkészült az Európa udvar, a közösségi oldalak tanúsága szerint már ez az első számú látványosság az ide látogatók számára.

Szent István életművét megismertető programsorozat indul

Szent István 2025 címmel az államalapító magyar király életművének megismertetésére indít programsorozatot a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) és az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT).

Varga Judit: Európa is csak akkor maradhat meg, ha megőrzi önmagát

Az ezeréves magyarság azt üzeni Európának, hogy csak akkor maradhat meg, ha megőrzi önmagát, megvédi határait, a nemzetek Európáját és keresztény szabadságát - jelentette ki az igazságügyi miniszter kedden Miskolcon.

Erőskezű királyként, népének apostolaként kormányzott Szent István

Az államalapító uralkodó, I. (Szent) István nem csupán az egyik első magyar katolikus szent és Magyarország fővédőszentje. Már a kortársak és a nép is a földöntúli hatalom választottját, Istennek emberfeletti képességekkel és mágikus erővel felruházott küldöttjét látták benne. Az apostoli király címet a legenda szerint személyesen II. Szilveszter pápa adományozta számára, ami jelentősen megnövelte politikai befolyását a korabeli Európában.

Szent István számunkra elsősorban példakép

Szent István király számunkra elsősorban példakép - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára az M1 egyik műsorában.

Kásler Miklós: Szent István meghatározta a magyarság helyét a világban

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hétfőn Simonpusztán azt mondta, Szent István meghatározta a magyarság helyét a világban azzal, hogy felvette a kereszténységet, és kiteljesítette ősei küldetéstudatát.

Szent István politikai és vallási értelemben is megalapította Magyarországot

Monostori László plébániai kormányzó az M1-nek adott esti interjújában úgy fogalmazott: Szent István nem csak államférfi, hanem "családapa és apostoli hitű keresztény is volt", aki sokat tett azért, hogy Magyarországon a kereszténység elterjedjen.

Négy év alatt teljesen megújul az ország legnagyobb temploma

Négy év alatt több mint 13 milliárd forintból teljesen megújul Magyarország legnagyobb temploma, az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház.

Tudja-e, hogy melyik a legrégebbi magyar oklevél?

Hazánk legkorábbi, a 11. század elejéről származó oklevelét a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik. A becses dokumentum Szent István korának leghitelesebb írásos emléke, és a Magyar Királyság hivatali írásbeliségének egyik legelső, jogi írásbeliségünknek pedig a legrégibb darabja, ami egyben a legkorábbi hazai nyelvemlékünk is.

Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?

A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.

Tudja-e, hol van a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képe?

Méretei ugyanúgy impozánsak, mint az oltárképet befogadó bazilika méretei. A kép a reneszánsz egyik leghíresebb itáliai mestere, Tiziano Mária mennybevitele című festményének az eredetivel mindenben megegyező, ám kinagyított másolata. A világ legnagyobb egyetlen vászonra festett képe egyike kiemelkedő különlegessége hazai legjeinknek.

Washingtonban is megemlékeztek Szent István ünnepéről

Augusztus 20-án az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban is megemlékeztek Szent István és a magyar államalapítás ünnepéről.

Szent István ezer éve sziklára helyezte a magyar nép jövőjét

Államalapító Szent István királyunk több mint ezer éve sziklára helyezte a fiatal magyar nép jövőjét, amikor arról döntött, hogy a keresztény hit és az abból fakadó életszentség a fenntarthatóság biztosítéka - mondta Német László, nagybecskereki megyéspüspök a Szent István-nap alkalmából megtartott ünnepi szentmisén, Budapesten.

Egy évezred történelmi kataklizmái sem tudták megsemmisíteni

A Szent Korona a Magyar Állam nemzeti ereklyéje, állami szimbólum, a koronázási jelvények egyike. Különleges és egyedülálló szerepet játszott hazánk történetében, és az eurázsiai kultúrkörben ez az egyetlen ismert szent tárgyként elismert korona. A legfontosabb magyar nemzeti relikvia több szempontból is egyedülállónak tekinthető, így többek között a koronához kapcsolódó közjogi konstrukció, a Szent Korona-tan miatt.

Dömötör Csaba: Olyan országot szeretnénk, amit mindenki büszkén a hazájának hívhat

"Ahol a munkának értéke van, ahol a ház otthon is, ahol a családok támogatást kapnak, ahol a hit összeköt, a biztonság pedig állandó." Olyan országot szeretnénk, "amelyet mindenki büszkén hívhat hazájának" - mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a zalaegerszegi augusztus 20-ai rendezvényen. 

A magyarok a 2018-as választáson államiságuk, elveik és magyarságuk mellett döntöttek

Ezer évvel azután, hogy István király lett a magából kiforduló Európában, amely nyíltan létezésének, fejlődésének és virágzásának alapja, a keresztény értékrend ellen fordult, a magyarok józan ésszel és erős lélekkel, bátor szívvel államiságuk, elveik és magyarságuk mellett döntöttek – jelentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke a palicsi augusztus 20-ai központi ünnepségen.

Tudja-e, miért lett augusztus 20. Szent István ünnepe?

Augusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel később avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után. Hogy akkor mégis miért augusztus 20. Szent István napja? Ennek jártunk utána.

Tudja-e, honnan ered az azt a hét meg nyolcát, és a kirelejzumát?

Az istenkáromlás gyökerei még a magyarság pogány múltjába nyúlnak vissza. Az államalapító, Szent István király tette meg hivatalosan is államvallásnak a kereszténységet, ám a magyarság egy, az ősi hagyományokhoz és a törzsi közösségi életformához ragaszkodó része ellenállt a térítésnek, a kereszténységgel szembeni ellenérzésének pedig – többek között - a keresztény jelképeket és dogmákat szidalmazó káromkodásokkal adott hangot.

Tudja-e, hogy melyik a magyar királynék városa?

Szent István az első püspökségek egyikét a Rómához hasonlóan dombokra épült Veszprém városában alapította. Szent István hitvesét, Gizellát itt, kedvenc városában koronázták magyar királynévá. Ettől kezdve vált sok évszázados szokássá, hogy a magyar uralkodók hitveseit a „Királynék városának” főpásztora, a mindenkori veszprémi püspök, a „királyné kancellárja” koronázta meg.

Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?

Győr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas ősi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerező tölgy nagy valószínűséggel hazánk legidősebb fája.