genom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- genetika
- DNS
- gének
- gén
- genomszekvencia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Így szabályoznák a genomszerkesztést az európai akadémiák
GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Használhatunk-e génkampányokat maláriát terjesztő szúnyogokkal szemben? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Milyenek az emberi génterápia kilátásai? Ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete – írja az MTA közleménye.
- címkék:
- szabályozás
- genetika
- genom
- génmódosítás
- Címkefelhő »
Új szabályozás szükséges a GMO-kutatások miatt
Új törvényi szabályozásra lehet szükség Magyarországon a legújabb, a genetikailag módosított szervezetekre (GMO), ezen belül a GMO-növények termesztésére vonatkozó kutatások miatt - fejtette ki Darvas Béla, a GMO-kerekasztal elnöke csütörtökön az MTI-nek egy budapesti szakmai tanácskozáson.
Kiderült, mi határozza meg a különféle teák ízét
A teacserje (Camellia sinensis) genomját szekvenálták kínai kutatók, tanulmányuk magyarázatot ad arra, mi határozza meg a különféle teák ízét.
Inog a fajfogalom: egyre több jizzlyt figyelnek meg a kutatók
A jizzly vagy „kapucsínó medve" (angolul pizzly, grolar) névvel azokat az utódokat illetik, amelyek a grizzly és a jegesmedve kereszteződéséből születtek. Német kutatók most kiderítették, hogy nem is olyan ritkák ezek a hibridek, mint korábban gondolták.
A rákos daganatok keletkezésének új mechanizmusait tárták fel
Az MTA és az ELTE fiatal kutatói is részt vettek abban a nemzetközi rákkutatási együttműködésben, melynek eredményeit a Genome Biologyban, illetve a Nature Oncogene folyóiratában publikálták.
Az élesztőbe írott történelem
A sör, a bor, a kenyér sok évszázados története elválaszthatatlanul összefonódik az élesztőgombáéval – és e történetnek izgalmas részletei olvashatók ki a modern ipari élesztőtörzsek DNS-éből.
Sokat elárul a növekedésről a legnagyobb csontos hal genomja
Az óceáni holdhal a világ legnagyobb csontos hala. Az állat most meghatározott genomjában több megváltozott gént találtak, amely magyarázatot adhat a hal gyors növekedési ütemére és nagy méretére éppúgy, mint a szokatlan belső vázára.
Több ősi vírus bujkál a DNS-ünkben, mint azt eddig gondoltuk
Egy retrovírus teljes genomját és 17 másik darabjait találták meg amerikai kutatók 2500 emberi genom tanulmányozásakor.
Darwin kopogtat a mennyek kapuján
A vallásos és a tudományos gondolkodás elvileg békésen megférhet egymás mellett a kutatás világában. Van azonban egy fontos kivétel, ami nem más, mint az eredetproblémák. Az élet létrejötte és evolúciója a leginkább reflektorfényben lévő vita a hitalapú és a tudományos gondolkodás között. Ebben az írásban a spontán eredet és fejlődés elleni főbb ellenérveket sorakoztatom fel, és adok rájuk válaszokat.
Korábban szűrtük össze a levet a Neander-völgyiekkel
Szibériai leletek alapján a Max Planck Intézet kutatói megállapították: az eddig hitt hatvanezer évvel ezelőtthöz képest negyvenezer évvel korábban keveredhettünk először a Neander-völgyiekkel.
Megfejtették, miért van sok dohányos a legidősebb emberek között
Ma már senki nem vitatja, hogy a dohányzás káros az egészségre, és sok életet megrövidítő betegség kialakulását elősegíti. Mégis a világ legidősebb emberei között sok a dohányos. Egyesült államokbeli kutatók most azonosították azokat a genetikai változatokat, amelyek megvédik ezeket az embereket a dohányzás és más külső tényezők káros egészségügyi hatásaitól.
- címkék:
- dohányzás
- genom
- hosszú élet
- Címkefelhő »
Géneké és elektromos kütyüké a jövő az orvoslásban
A modern biológia elképesztően gyors fejlődése olyan – egyelőre még a sci-fi világát idéző – perspektívákat nyit az orvoslás jövőjében, ami teljesen meg fogja változtatni a ma ismert gyógyítás rendszerét. Ezt az izgalmas jövőképet vázolja fel Boldogkői Zsolt professzor, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára az Origónak írt összeállításában.
Ezért lett gyapjas a gyapjas mamut
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta azt a genetikai változást, amelynek köszönhetően hosszú bundát növesztett a gyapjas mamut. Ez tette lehetővé az állat számára, hogy meghódítsa a messzi északon fekvő élőhelyeket is.
Európában is összebútorozhattunk a Neander-völgyiekkel
Egy Romániából előkerült 40 ezer éves állkapocs genetikai állománya arról árulkodik, hogy gazdájának közeli felmenői között Neander-völgyiek is akadtak. A lelet – a korábbi nézettel szembemenve – igazolja, hogy őseink Európában is frigyre léptek Neander-völgyi rokonaikkal.
Minden szúnyogot hímmé alakíthatnak egy genetikai csavarral
Közismert, hogy a szúnyogok közül csak a nőstények szívnak vért. Egy genetikai trükkel azonban minden szúnyog hímmé alakítható. Ez nagy segítséget jelenthet a szúnyogok terjesztette betegségek leküzdésében.
- címkék:
- szúnyog
- genom
- vírusbetegség
- Címkefelhő »
Erkölcsös-e belenyúlni egy embrió génjeibe?
A korai embriók génmanipulációjához a molekuláris eszköztár készen áll, de az erkölcsi alapok ingoványosak. Sok kutató úgy gondolja, hogy az erkölcsi választóvonal ott húzódik, ahol az ember által létrehozott génmódosítások örökölhetővé válnak. Mások viszont a várható előnyöket hangsúlyozzák.
A hegyi gorillák fennmaradásához a beltenyésztés is hozzájárulhatott
Meglepő eredményt hozott a hegyi gorillák genomjának első összehasonlító elemzése. Egyrészt kiderült, hogy már több ezer éve nagyon kicsi az állományuk, de ami még furcsább, számos káros génváltozat eltűnt a populációból a beltenyészetnek köszönhetően.
Génkutatás csúcstechnológiával a Semmelweis Egyetemen
Idegrendszeri betegségek - Alzheimer-kór, Parkinson-kór, skizofrénia, autizmus stb. - ,ritka örökletes betegségek, daganatok és agyi áttétek kialakulásának vizsgálata, kutatása válik nagyságrendekkel hatékonyabbá a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének új gépével, mely képes a teljes emberi génkészlet gyors szekvenálására.
Betegségek titkait rejtik a genom néma szakaszai
Kanadai kutatók mesterséges intelligenciával keresik a rákhoz, az autizmushoz és egyéb betegségekhez vezető mutációkat a genom szürke zónáiban.
- címkék:
- autizmus
- genom
- mutáció
- Címkefelhő »
A tyúkok és a pulykák a dínók legközelebbi rokonai
A tyúkfélék és a pulykák génállománya sokkal kevesebbet változott más madarakéhoz képest azóta, hogy a madarak kifejlődtek dinoszaurusz őseikből, állítja egy új tanulmány.
- címkék:
- madarak
- evolúció
- genom
- tyúk
- pulyka
- dinoszaurusz
- Címkefelhő »
Kalandozás az emberi gének világában
Az élő szervezetek kutatásának lényege a komplexitás. Minél pontosabban ismertjük az egyes életfolyamatokat meghatározó tényezőket, kölcsönhatásuk részleteit, annál pontosabb képet lehet kialakítani egy biológiai rendszerről. A Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott előadásában Falus András az emberi öröklődést meghatározó genetikai elemek szempontjából összegezte a tudomány új, mindannyiunk jövőjét befolyásoló eredményeit.
Gyógyszerek felfedezéséhez mutatnak utat a természetes génhibák
Bár rendszerint nem is tudunk róla, mindannyiunk génállományában lappanganak egy-egy gén működését kikapcsoló mutációk. E természetes „génkiütések” feltérképezése nemcsak alapvető biológiai kérdéseket válaszol meg, de a gyógyszerkutatás számára is haszonnal kecsegtet.
- címkék:
- genetika
- genom
- mutáció
- gyógyszerkutatás
- Címkefelhő »
Nyomot hagyott a háziasítás a házimacska genetikai kódján
Először írták le a házimacska teljes genetikai kódját, melyből kiderült, milyen változásokat okozott a több évezredes együttélés az emberrel.
- címkék:
- macska
- genom
- háziasítás
- házimacska
- Címkefelhő »
Az erdők énekes főemlőse is feltárta titkait
A csimpánzok, az orangutánok, a gorillák és a bonobók után az utolsó emberszabású főemlőscsoport, a gibbonok génszekvenciáját is leírták a kutatók.
- címkék:
- genomszekvencia
- genom
- gibbon
- Címkefelhő »
Örömhír a kávéfogyasztóknak
Egy nemzetközi kutatócsoport meghatározta a kávénövény genomszekvenciáját. Ez az eredmény a világ egyik legkedveltebb növényével kapcsolatos több rejtélyre fényt deríthet. Feltárhatja a koffein eredetét, és új fajták nemesítésével megnyithatja az utat a még finomabb ízű, egészségesebb főzetek elkészítéséhez.
A hosszú élet titkát vizsgálja a genetika Darth Vadere
A korábban az emberi genom megfejtésében és a mesterséges baktérium létrehozásában főszerepet játszó Craig Venter érdeklődése újabban a hosszú, egészséges élet titka felé fordult. Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a genetika Darth Vaderének is nevezett amerikai kutató pár éven belül eléri a hetven éves kort.
Kösz a cigifüggőséget, Neander-völgyiek!
A modern emberek az erősebb szőrzet és az időjárási viszontagságoknak jobban ellenálló bőr mellett több betegségre, például a Crohn-betegségre vagy a kettes típusú cukorbetegségre való genetikai hajlamot, valamint a dohányzásról való leszokás nehézségét örökölték a Neander-völgyiekkel való keveredés folyományaként.
Újra felbukkanhat a fekete halál
Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte, hogy a középkor két legpusztítóbb pestisjárványát ugyanannak a kórokozónak két különböző törzse okozta. A két törzs közül az egyik magától eltűnt, a másik viszont világszerte elterjedt, és további járványokat okozott az 1800-as évek végén. A kutatók szerint eredményeik arra utalnak, hogy a jövőben bármikor megjelenhet egy új pestisbaktérium-törzs, amely veszedelmes járványokat okozhat.
- címkék:
- genom
- járvány
- pestis
- Yersinia pestis
- Címkefelhő »
Kétféle boldogságot találtak az emberben
A boldog lelkiállapot eltérő génkifejeződési programot aktivál a szervezetben attól függően, hogy az emelkedett érzést sekélyes örömök hajszolásával, vagy egy nagyobb, nemesebb célért való küzdelemmel, például mások segítésével érjük el - állítják amerikai kutatók.
Miért tűnt el egy rettegett betegség Európából?
Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült rekonstruálnia a lepra középkori kórokozójának genetikai állományát. Kutatásukból arra is fény derült, miért csökkent drasztikusan a megbetegedések száma a középkor vége felé.
Mi volt a szárazföldi állatok őse?
Feltérképezték a bojtosúszós maradványhal genetikai állományát. Kiderült, hogy távolabb áll a szárazföldi négylábúaktól, mint a tüdőshal.
Négyszálú DNS-t találtak emberi sejtekben
A brit kutatók által felfedezett szokatlan, négyszálú szerkezet valószínűleg a génszabályozásban tölt be szerepet, és új terápiás célpontot jelenthet a rák elleni küzdelemben.
- címkék:
- DNS
- genom
- telomerák
- G-kvartett
- Címkefelhő »
Soha nem látott kép az influenzavírus magjáról
Amerikai kutatók láthatóvá tették, hogyan készít magáról másolatokat az influenzavírus a sejtben. A minden eddiginél részletesebb képek lehetőséget adhatnak hatékonyabb influenza elleni gyógyszerek kifejlesztésére.
- címkék:
- influenza
- genom
- vírus
- influenzavírus
- Címkefelhő »
Nem csak karaj és sonka a házisertés
Genetikai állományának feltérképezése után kiderült: olyan sok a közös genetikai tulajdonság az ember és disznó között, hogy ez számos betegség terápiájához nyújthat segítséget.
Már rég nem vagyunk majmok
Az új kutatási eredmények alapján kijelenthető: rosszul ismertük a nagy evolúciós lépések időpontjait. Minden több százezer vagy millió évvel korábban történhetett, mint eddig gondoltuk, kezdve attól, hogy szétváltunk a csimpánzoktól, egészen addig, hogy elődeink kirajzottak Afrikából.
Az őssejtüzlet ellen dolgozik a Nobel-díj
Bár a köldökzsinór sejtjei nagyon értékesek, megvannak a korlátaik is, és amint a 2012-es orvosi-élettani Nobel-díj is mutatja, nem biztos, hogy a jövőben szükség lesz valódi őssejtekre a gyógyításhoz. A jó megoldás Magyarországon is egy ingyenes, közösségi őssejtbank létrehozása lenne.
Mégsem hulladék az ember nagy része
Az utóbbi évek legnagyobb genetikai programjának eredményeként végleg el kell felejteni, hogy az emberi genetikai állomány 99%-a csak "hulladék-DNS"-ből áll. A Nature és a Science legújabb számaiban bemutatott ENCODE projekt minden korábbinál mélyebb bepillantást enged az emberi genom szabályozási kapcsolatainak rengetegébe.
- címkék:
- DNS
- gének
- genetikai állomány
- genom
- ember
- ENCODE
- Címkefelhő »
Evolúciós hiba vezetett az ember kialakulásához
Egy ősi, gerinctelen óceánfenéken élő állatban több mint 500 millió éve bekövetkezett DNS-megduplázódás hajtotta az evolúciót az ember kialakulása irányába, állítja egy új tanulmány.
Sikeres kísérleti injekció egy halálos betegségre
Egyelőre állatkísérletekben egyetlen injekcióval sikerült elnémítani a Huntington-kórért felelős hibás génváltozatot, lelassítva és részlegesen visszafordítva a halálos betegséget. A kutatók szerint emberben is működhet a módszer.
Megfejtik a hippi csimpánzok titkait
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette az utolsó nagy emberszabású majom, a bonobó genomszerkezetét, így lehetővé vált a három közeli rokon, a csimpánz, a bonobó és az ember genomjának összehasonlítása.
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi igaz a reklámokból, hol tart ma a tudomány az öregedési folyamat lassításában?
Feltérképezték a gorilla DNS-ét is
Elkészült a gorilla genomszekvenciája is, és ezzel teljessé vált az összes ma élő emberszabású majom DNS-ét leíró adatbázis.
Megvizsgálták az eddigi legidősebb ember génjeit
A W115 kódjelű, 115 éves korában elhunyt hölgy koraszülöttként jött a világra, de hosszú és egészséges élete volt. 100 éves korában emlőrák miatt kezelték, de az öregkori szellemi leépülés semmilyen jelét nem mutatta haláláig.
Ellenállóak a méreggel szemben a mutáns és hibrid egerek
Az evolúció folyamán a rágcsálók egy gén megváltozásával váltak ellenállóvá az ellenük bevetett méreggel szemben. Egy most megjelent új kutatás szerint a házi egereknél egy másik egérfajtól átvett gén révén is kialakul a rezisztencia.
Pontosabban lehet géneket szerkeszteni egy új módszerrel
Egy új genetika eljárással sikerült megjavítani azt a hibás génszakaszt, amely a súlyos véralvadási rendellenességért, a hemofiliáért felelős. A módszert egyelőre még csak egereknél alkalmazták, de remélhetőleg embereknél is használható lesz.
Vigyázz, magasfeszültség! Gének is befolyásolják, mennyire fogadjuk meg a tanácsokat
A Brown Egyetem kutatói szerint egyes génváltozatok alapján megjósolható, hogy mennyire fogadja el valaki a másoktól kapott tanácsokat - akkor is, ha azok ellentmondanak saját tapasztalatainak.
Így befolyásolhatjuk génjeinket táplálkozásunkkal
A cinkkel a gyulladásos folyamatokat befolyásoló géneket, a vörösborral a mitokondriumaink számát és működését, a többszörösen telítetlen zsírsavakkal a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására ható géneket befolyásolhatjuk.
Génjeinken keresztül is parancsolnak az apák
Még soha nem számoltak be olyan génről, amely a társas viselkedésre hat, de csak akkor, ha az apától örökölt változata működik bennünk. Az anyai példánynak más hatása van és nem az agyban szólal meg. Egy elegáns evolúciós megoldás arra, hogy ugyanazon gén teljesen eltérő feladatokra szakosodjon.
Mégsem egy tál spagetti van a sejtmagban
Tíz éve ismerjük az emberi örökítőanyag szekvenciáját, de rengeteg dolog van még, amit nem tudunk a DNS működéséről. A kromoszómákat egészen a közelmúltig csak a sejt osztódásakor láthattuk, amikor jellegzetes alakba összetömörülnek, ám a legújabb módszereknek köszönhetően normális működésük folyamán is tanulmányozhatók. Kiderült, hogy elhelyezkedésük jelentősen befolyásolja a működésüket, sőt a rend megbomlása hozzájárulhat egyes betegségek, például rosszindulatú daganatok kialakulásához is.
Csendesen, de jelenleg is zajlik az emberi evolúció
A természetes szelekció valószínűleg túl lassan zajlik ahhoz, hogy segítsen megbirkózni azokkal a nagy kihívásokkal - például a globális éghajlatváltozással és számos fertőző betegséggel -, amellyel fajunk jelenleg szembenéz. A megoldáshoz kultúránkra és technológiánkra kell támaszkodnunk.