genetika

címke rss

SZÍVDERÍTŐ A génjeink meghatározzák, hogy a szívritmusunk hogyan reagál a testedzésre

Tudomány2019.03.12, 12:27

A génjeink meghatározhatják, hogy a szívritmusunk és a vérnyomásunk miként reagál a testedzésre, és ez már korán figyelmeztethet a későbbi életszakaszban fellépő szív- és érrendszeri problémákra – áll a The Journal of Physiology című folyóirat egyik tanulmányában.

Milliókat kapott a testreszabott gyógyszereket fejlesztő startup

Gazdaság2018.09.11, 20:57

A neves hálózatkutató, az erdélyi születésű Barabási Albert-László által alapított orvostudományi cég, a Scipher Medicine első körben 8,5 millió dolláros befektetést kapott termékfejlesztésre. A startup célja segíteni a nehezen gyógyítható betegségek leküzdésében.

Génmódosított sejtekkel támadták az agytumort, meglepő dolog történt

Tudomány2018.09.10, 07:44

A daganat megpróbálja távol tartani magától a rá veszélyes nyiroksejteket, de a génmódosított sejtek kicselezik a védelmet. Egérbe oltott emberi agytumoron már működik a módszer, következhetnek a klinikai vizsgálatok.

A vastagbélrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés a magyarok körében

Life.hu2018.09.08, 10:36

Magyarország a világelső a vastagbélrák előfordulásában, évente mintegy 5000 ember hal bele a betegségbe - mondta Fuszek Péter egyetemi adjunktus szombat reggel az M1 aktuális csatornán.

Hegek nélküli szép bőrt ígér a forradalmi sebgyógyító módszer

Tudomány2018.09.06, 04:05

Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki életveszélyesnek számító sérülések gyógyítására: a testen belül, sejtek átprogramozásával hoznának létre sebeket elfedő bőrsejteket. Ezzel a sokszor macerás, egy életen át hordozott nyomokkal járó bőrátültetéseket váltanák ki.

A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatják Magyarországon

Tudomány2018.09.05, 14:08

Év eleje óta négy-öt kutatóorvos és doktorhallgató kutatja a gyermekkori elhízás genetikai okait a II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán - közölte a Semmelweis Egyetem szerdán a honlapján.

Így tanult meg a mák morfint termelni

Tudomány2018.09.01, 14:46

Az emberek az újkőkorszak óta kihasználják a mák nedvének áldásos hatásait, de az egyedülálló vegyületek termelésének genetikai hátterére csak most derült fény.

Régóta folyhat a harc a medvék és az emberek között

Tudomány2018.08.28, 11:12

A ma élő barnamedvék magukban hordozzák a jégkorszaki barlangi medvék génjeit - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Kolosszális katasztrófa után jelent meg LUCA, mindannyiunk ősanyja

Tudomány2018.08.23, 21:25

A Bristoli Egyetem tudósai a mai élőlények genetikai anyagának összehasonlításával arra jutottak, hogy valamennyi földi életforma közös őse már 4,5 milliárd évvel ezelőtt létezett.

Már tudják, miért nem győzi le a rák az elefántokat

Tudomány2018.08.19, 14:56

Hosszú ideig a kutatók képtelenek voltak rájönni, miért nem lesznek rákosak az elefántok. Egy új kutatás kideríthette a választ: az óriási állatok halott géneket támasztanak fel, amelyek aztán a rák ellen küzdenek.

Megnyílt az út a lisztérzékenyek kenyere felé

Tudomány2018.08.17, 12:41

Új lehetőségeket tár fel a gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítására egy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok együttműködésével megvalósult vizsgálat. A csoport tagja volt az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa.

Ügyes trükkel fordították vissza az öregedést

Tudomány2018.08.13, 20:29

Az örök fiatalság elérése az emberiség egyik régi nagy álma. Ugyan még nem sikerült elérni, egy újabb lépéssel azért közelebb jutottunk hozzá: emberi sejteket sikerült visszafiatalítani laboratóriumi körülmények között. Az eljárás a jövőben újfajta gyógyszerek kifejlesztését is lehetővé teheti.

Pusztítóvá is válhat a forradalmi rákgyógyászati eljárás

Tudomány2018.08.10, 18:26

Akik figyelemmel kísérik a tudományos és egészséggel kapcsolatos híreket, olyan érzésük támad, mintha az orvostudomány forradalom küszöbén állna: korábban végzetesnek tartott betegségek válhatnak gyógyíthatóvá, ami, valljuk be, egy valóságos aranykor ígéretével kecsegtet. A nagy remények zászlóshajóját CRISPR-nek hívják. Ez egy eszköz, amivel a kutatók módosíthatják egy élőlény genetikai állományát, azaz genomját, kiiktatva azokat a géneket, amik az adott kórt okozzák. A módszernek rengeteg előnye, de sajnos egyúttal árnyoldala is van.

Horrorisztikus látvány fogadta a boncolást végző udvari orvost

Tudomány2018.08.01, 21:17

II. Károly az „elátkozott" király volt a Habsburg-ház spanyol ágának utolsó tagja. A Habsburg beltenyészet miatt uralkodásra alkalmatlan, örökletes betegségektől szenvedő király boncolásakor megdöbbentő tényekre derült fény. Francisco Ceballos, a University of Santiago de Compostela spanyol egyetem genetikusa kollégáival kutatta a témát, tanulmányukat még korábban a Genetics Society hivatalos lapjában, a Heredity magazinban publikálták.

Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét

Tudomány2018.08.01, 11:10

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

A mozgás hatással van a génjeinkre, meglepő eredmények születtek

Archívum2018.07.26, 17:36

Azt tudni lehet, hogy a rendszeres testmozgás nemcsak alakunkra, közérzetünkre, de egészségünkre is pozitív hatással van. Most azonban kiderült, hogy a géneknél is változásokat idéz elő. 

Havas Henrik úgy véli, jó a genetikája, a szexuális zaklatásokról is beszélt

Archívum2018.07.05, 12:41

Havas Henrik nem jelent meg a húszmilliós pere első tárgyalásán, a Story magazinnak adott interjújában beszélt a szexuális zaklatásról, amivel megvádolták és arról is, hogy úgy gondolja, jó a genetikája.

Feltérképezték a koalák teljes génállományát

Tudomány2018.07.03, 13:25

Először sikerült feltérképezni a koalák teljes génállományát ausztrál tudósoknak, akik azt remélik, eredményeik abban is segítenek, hogy megfékezzék a fajt tizedelő, nemi úton terjedő kórt.

SZÍVDERÍTŐ Közös biológiai alapja lehet az elhízásnak és a dohányzásnak

Tudomány2019.03.12, 12:41

Az elhízásra genetikailag hajlamosabb emberek nagyobb valószínűséggel dohányoztak valamikor életükben, esetleg jelenleg is – ezt állítják francia és brit kutatók egy tanulmányban, amelynek eredményei szerint a két dolog biológiai alapja közös lehet.

A genetikai szexuális vonzalomról - tabuk nélkül

She2018.06.13, 15:34

Ilona 14 évesen, anyaotthonban szült. Kisfiát titokban adták örökbe, a külvilág erről semmit sem tudott. Harminc év múlva a fiú felkutatta az őseit, és megismerkedett az édesanyjával, akivel ezután egymásba szerettek.

Megtalálták a teknősök nemének meghatározásáért felelős gént

Tudomány2018.05.12, 15:38

Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült izolálnia azt a gént, amely a keltetési idő alatt uralkodó hőmérséklet függvényében határozza meg a tojásból kikelő teknősök nemét - írta a BBC News.

A lovasnomád sztyeppei népek alakították át Európa etnikai térképét

Tudomány2018.05.10, 20:31

A lovak háziasítása megváltoztatta Eurázsia arculatát, segített a Nyugat felé vonuló hunoknak és mongoloknak kiszorítani az indoeurópai földműveseket, de  közben a Hepatitis B-vírust és a pestist is magukkal hozták Európábae

Kiderült, egyesek miért hajlamosabbak a leégésre

Tudomány2018.05.09, 11:15

Bizonyos gének határozzák meg, hogy az ember mennyire hajlamos a leégésre, és annak eredményeként a bőrrák kialakulására - állítják kutatók.

Ki nem találná, mi a rózsa legközelebbi rokona

Tudomány2018.05.03, 11:35

Megfejtették a rózsák teljes genetikai kódját, és egyebek mellett kiderült, hogy az illatos virág közelebbi rokonságban áll az eperrel, mint gondolnánk.

Ugyanattól az őstől származik a csődörök nagy része

Tudomány2018.04.19, 11:40

Egy háromezer éve, a vaskorban élt csődörtől származik szinte minden ma élő csődör – állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport.

Kész a magyar genetikusok csodaszarvasa

Tudomány2018.04.13, 13:58

Elkészült a gímszarvas genomjának leírása, a kutatás egyik vezetője Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa.

Nem jártak jól az első telepesek leszármazottai

Tudomány2018.03.07, 15:27

A ritkábban lakott területeken a természetes kiválasztódás kevésbé képes kiszelektálni a génmutációkat, így például a kanadai Québec első betelepülőinek leszármazottainál nagyobb az örökletes betegségek kialakulásának esélye.

Ez a felfedezés segít, hogy minél tovább éljünk egészségesen

Tudomány2018.03.07, 14:20

Az öregedési folyamattal kapcsolatos kutatatásukat a Scientific Reports-ben tették közzé az ELTE Genetika Tanszék és az MTA kutatói.

Délkelet-Európa volt az őskor egyik központja

Tudomány2018.02.27, 20:22

Az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének két oktatója, Szeniczey Tamás és Hajdu Tamás egy erdélyi rézkori sorozat embertani elemzésével és genetikai minták gyűjtésével járult hozzá ahhoz a nagyszabású munkához, amelynek eredményeként kiderült, hogy Délkelet-Európa volt az őskor egyik genetikai és kulturális csomópontja.

Új, a dinoszauruszoknál is ősibb cápafajt azonosítottak

Tudomány2018.02.27, 17:31

Amerikai és belize-i tengerbiológusok összehasonlító genetikai vizsgálatokkal megállapították, hogy az ősi vonásokat mutató hatkopoltyús szürkecápa atlanti populációja az Indiai-óceánban valamint a pacifikus régióban élő szürkecápáktól olyan eltérő jegyeket mutat, ami miatt önálló fajnak kell tekinteni . A kutatócsoport az ezzel kapcsolatos eredményeit a Marine Biodiversity szaklapban publikálta.

Az evolúció vethet véget az alkoholizmusnak

Tudomány2018.02.27, 16:14

Egy pár éve a Scientific Americanben megjelent cikk arra a következtetésre jutott, hogy ha lassan is, de ma is zajlik az emberi evolúció. A napjaink emberi populációira ható természetes kiválasztódást nehéz tetten érni. Könnyű azonban elképzelni, milyen tulajdonságokra hathat. Az olyan fertőző betegségek, mint a HIV és a malária továbbra is hatékony szelekciós nyomást fejtenek ki a fejlődő világban.

Először készült emlősállatról sejtatlasz sejtenkénti elemzéssel

Tudomány2018.02.24, 15:04

Először készült emlősállatról sejtatlasz sejtenkénti elemzéssel: kínai tudósok az egér sejtjeit térképezték fel sejtenként végzett DNS-elemzéssel.

Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete

Tudomány2018.02.24, 10:17

Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti. 

A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat

Tudomány2018.02.23, 16:30

A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.

Szinte teljesen kicserélődött az őskorban a Brit-szigetek népessége

Tudomány2018.02.22, 10:27

A Nature-ben most megjelent, magyar szerzőket is felsorakoztató tanulmány a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálata, mely megoldást ad a harang alakú edények kultúrájának egy régi rejtélyére. Az MTA BTK Régészeti Intézet és több más magyarországi intézmény közreműködésével egy másik cikk is megjelent a tudományos folyóiratban: kiderült, hogy Délkelet-Európa genetikailag és kulturálisan is jelentős csomópont volt az őskorban.

Azonosították az Árpád-háziak DNS-ét

Tudomány2018.02.21, 09:17

Azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport, s kiderült, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek - nyilatkozta Kásler Miklós professzor, az intézet vezetője a szerdai Magyar Időkben.

Minden citrusféle őse a Himalájából származik

Tudomány2018.02.09, 15:18

A Himalája délkeleti lábainál találták meg genetikai vizsgálatok alapján minden citrusféle eredetét – számolt be egy nemzetközi kutatásról a BBC News.

Tesztelje, mennyire emlékszik 2017 kiemelkedő tudományos eredményeire

Tudomány2018.02.02, 16:40

A 2017-es év sem szűkölködött a nagy tudományos és technikai felfedezésekben. Különösen a csillagászat és a génszerkesztés területén született néhány egészen kiemelkedő eredmény. Tesztünkkel lemérheti hallott-e a kiemelkedő tudományos eredményekről, illetve emlékszik-e a legjelentősebb tavalyi felfedezésekre.

Otthon is készíthet genetikai térképet egyetlen nap alatt

Tudomány2018.01.30, 14:45

Egy nap alatt, akár otthoni körülmények között is alkalmas egy ember genetikai térképének nanopórus-alapú meghatározására egy tudósok által kifejlesztett, mobiltelefon-méretű hordozható készülék.

Bill Gates 40 millió dollárt ad a tökéletes tehén kifejlesztésére

Gazdaság2018.01.30, 12:08

Viszonylag széles körben ismert, hogy a Microsoft alapítója és egykori vezére, a világ egyik leggazdagabb embere, Bill Gates, sok pénzt áldoz jótékony célokra, valamint a fenntarthatóságot előmozdító kezdeményezésekre. Az adakozó milliárdos most egy állattani kutatásba szállt be.

Félelmetes tudományos áttörés: sikerült majmokat klónozni

Tudomány2018.01.27, 17:56

A makákók klónozásához a kínai tudósok ugyanazt a módszert használták, amellyel brit kollégáik egykor Dolly bárányt, a világ első klónozott emlősét létrehozták. Főemlősnél most először járt sikerrel ez az eljárás.

A világon először klónoztak majmokat kínai tudósok

Tudomány2018.01.24, 19:17

A világon elsőként sikerült makákókat klónozniuk kínai tudósoknak ugyanazzal a módszerrel, amelynek révén Dolly, a világ első, testi sejtből klónozott emlőse is világra jött több mint két évtizeddel ezelőtt.

Milliókat ölt meg, mégis alig ismerjük a hírhedt tömeggyilkost

Tudomány2018.01.17, 13:31

Kereken 100 éve, 1918-ban tört ki minden idők egyik legpusztítóbb járványa. A becslések szerint a spanyolnátha akár 100 millió áldozatot is szedhetett, ami a világ akkori népességének öt százalékát tette ki. Nagyjából félmilliárd embert fertőzhetett meg a kórokozó, amely meglepő módon leginkább az egészséges felnőtteket gyilkolta, ellentétben a többi influenzajárvánnyal, amelyeknél a halálos áldozatok zöme a fiatal gyerekek és az idősek közül kerül ki. Az elmúlt száz évben rengeteg elmélet született arról, mi volt a járvány oka és következménye, emiatt pedig számos tévhit kering a betegségről.

Evolúciónk ősi kérdéseit válaszolhatják meg a gombák

Tudomány2018.01.16, 11:21

A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak" meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.

Ha elromlanak agysejtjeink antennái, elhízunk

Tudomány2018.01.13, 12:19

Ha az agyunk étvágyközpontjában lakó idegsejtek parányi antennái nem fogják testünk jóllakottságot közvetítő jeleit, mértéktelen evésbe fogunk – mutattak rá amerikai kutatók.

Egyszerre áldás és átok ennek a családnak a szuperképessége

Tudomány2017.12.26, 13:59

Egy olyan, mostanáig titokzatos genetikai mutációt sikerült azonosítania a tudósoknak, amelynek hordozói képtelenek érezni a fájdalmat. Az újonnan talált génvariánst egy egész család hordozza, tagjai képesek könnyűszerrel elviselni még a hétköznapi emberek számára leggyötrelmesebb kínokat is. A különleges képesség azonban inkább tekinthető átoknak, mint áldásnak.

Több hullámban vándorolhatott ki a modern ember Afrikából

Tudomány2017.12.09, 09:14

Nem egyetlen, 60 ezer évvel ezelőtti hullámban, hanem korábban, több kisebb csoportban vándorolhatott ki a modern ember Afrikából - állapította meg egy új kutatás.

Korábban nem létező fehérjéket hoztak létre

Tudomány2017.12.01, 09:56

Korábban nem létező szintetikus fehérjéket képes létrehozni egy mesterséges DNS-t is tartalmazó élő szervezet, amelyet amerikai tudósok hoztak létre, jelentős előrelépést téve a mesterséges élet megalkotása felé.

A trófeavadászat kiiktatja a jó géneket

Tudomány2017.11.30, 15:38

A látványos szarvuk vagy sörényük miatt feltűnő hímek vadászata a "jó gének" kiiktatásával növeli a fajok kihalásának esélyét egy új tanulmány szerint.

Végre kiderült, mi is a jeti valójában

Tudomány2017.11.29, 15:46

A mesének vége: a jetiknek tulajdonított minták medvéktől származnak. Igaz, az egyik faj – a himalájai barnamedve – csakugyan különleges a medvék között.