Árpád-ház
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szent István
- középkor
- IV. Béla
- árpád-házi királyok
- Szent László
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Miért nem maradtak fenn a székesfehérvári királysírok?
Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvő osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követő magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak. A középkori Magyar Királyság uralkodói közül tizenöt koronás főt, köztük a magyar történelem olyan nagyságait, mint Szent Istvánt, Anjou Károly Róbertet, Nagy Lajost, vagy Hunyadi Mátyást temették a székeesfehérvári ...
- címkék:
- Hunyadi Mátyás
- Szent István
- Szapolyai János
- Szulejmán szultán
- Árpád-ház
- Székesfehérvár
- ostrom
- Nemzeti emlékhely
- mohácsi csata
- Anjou-kor
- hódoltság
- koronázó bazilika
- archeogenetika
- tizenötéves háború
- Magyar Királyság
- koronázási ceremónia
- Szent Korona
- királysírok
- osszárium
- összehasonlító genetika
- Címkefelhő »
Hétszázhúsz éve halt ki az Árpád-ház
A sokra hivatott III. András király, aki lerakta a magyar történelem 14. századi aranykorához vezető modern rendi társadalom alapjait, 1301. január 14-én, 36 éves korában váratlanul meghalt. III. András halálával a Magyar Királyságot erős európai nagyhatalommá tett Árpád-ház csaknem 450 évig fennálló uralma is véget ért. A középkori magyar történelem legjelentősebb uralkodócsaládjának nevéhez fűződik a honfoglalás, és a magyar államiság megteremtése. Az Árpád-dinasztia idején Magyarország félnomád törzsszövetségből a korabeli Európa egyik legerősebb és legbefolyásosabb állama lett, amelynek súlyát jól szemlélteti, hogy az összes eurrópai ...
- címkék:
- Könyves Kálmán
- Szent István
- Anonymus
- Szent László
- IV. Béla
- III. András
- III. Béla
- Orseolo Péter
- Árpád-ház
- Honfoglalás
- Dinasztia
- Árpád nagyfejedelem
- államalapítás
- tatárjárás
- Árpád-ház kihalása
- árpád-házi királyok
- primogenitúra
- magyar törzsszövetség
- Géza nagyfejedelem
- Koppány lázadása
- szeniorátus
- magyar középkor
- Címkefelhő »
A hegy is kettéhasadt a szent király imájától
Kilencszázhuszonöt éve, 1095. július 29-én halt meg I. László Árpád-házi király. Az 1192-ben szentté avatott László alatt élte első fénykorát a középkori magyar királyság.
Kásler Miklós: Akik az Árpád-gén bejelentését támadják, azok nem a szerzőket, hanem tudományos tényeket támadnak
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere legújabb videóinterjújában a magyarság eredettörténetét jelentősen formáló Árpád-gén felfedezéséről nyilatkozott. A tudományos eredményeket támadó ellenzékiekkel kapcsolatban elmondta a miniszter, hogy nehéz helyzetben vannak, mert nem a szerzőket támadják, hanem a DNS-ek konfigurációját, szekvenciáját és létét, amelyek megkerülhetetlen tudományos tények. A miniszter az egészségügy jövőbeli átalakításának néhány részletéről is beszélt.
Kásler: Az Árpád-házi dinasztia 4500 éve, a mai Afganisztán északi részén alakult ki
Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt - közölte az emberi erőforrások minisztere pénteken, Budapesten.
- címkék:
- Árpád-ház
- Dinasztia
- Afganisztán
- Címkefelhő »
750 éve halt meg IV. Béla, a második honalapító
Hétszázötven éve, 1270. május 3-án halt meg IV. Béla Árpád-házi magyar király, aki a tatárjárás után újjáépítette a csaknem teljesen elpusztított országot.
II. Béla - hétévesen megvakíttatták, mégis király lett és kegyetlen bosszút állt
A 11–12. századi Magyarországon gyakran megesett, hogy egy főúr az önhatalmú, erőszakos jogérvényesítés eszközéhez fordult. Az 1096-ban hatalomra került Könyves Kálmán is kénytelen volt uralkodása alatt többször szembenézni testvére, Álmos trónkövetelő igényeivel. I. Géza kisebbik fia ugyanis sohasem adta fel azt a régóta dédelgetett vágyát, hogy magyar király legyen. A sokadik lázadása után az uralkodó végül úgy döntött, hogy biztos, ami biztos, a jövőbeli összeesküvések elkerülése érdekében megvakíttatja öccsét és annak gyermekét. És bár az akkor hétéves fiú egész életére elvesztette látását, a történelem mégis úgy hozta, hogy II.. ...
III. András hirtelen halálával halt ki végleg az Árpád-ház férfiága
A magyar középkori történelem első nagy dinasztiája, az Árpád-ház, III. András király Budán, 1301. január 14-én bekövetkezett hirtelen halálával férfiágon végleg kihalt. A kortársak közül sokan meggyőződéssel vallották, hogy a Velencében felnevelkedett III. András, akit a tartományurak kompromisszuma juttatott a trónra, valójában nem is Árpád vérvonalából származik, és e nagy dinasztia már 1290-ben, az excentrikus és kiszámíthatatlan IV. (Kun) László halálával kihalt. A történészek többségi álláspontja szerint azonban III. András, e jó szándékú és sokra hivatott király, aki reformjaival lefektette a 14. századi aranykorhoz vezető reendi ...
Hadsereg élén tért vissza menyasszonyáért a hoppon maradt vőlegény
A középkori magyar történelem nagy dinasztiái, az Árpád-ház, az Anjouk, a Jagellók és a Hunyadiak korában egyetlen kivételt leszámítva, mindig csak férfiak ültek a Magyar Királyság trónusán. Nem csak a hazai, hanem az egyetemes históriában is a férfiuralom dominált, ám időnként akadtak híres kivételek, gondoljunk csak például Kleopátrára, Zénóbiára, vagy a korai újkor egyik legsikeresebb királynőjére, angliai I. Erzsébetre, akik nem egyszer az „erősebb" nemet megszégyenítő rátermettséggel kormányozták országukat, vagy birodalmukat. A magyar történelemben az államalapítás után több mint három és fél évszázadnak kellett eltelnie a korronás ...
Egy pürroszi diadal, amibe belerokkant a győztes: a muhi csata
A kereken 778 éve 1241.április 11-én elkezdődött, és Batu kán mongol hadai, valamint IV. Béla király csapatai között vívott muhi csata, mint a magyar történelem egyik legnagyobb, Mohácshoz hasonló sorsfordító csapása él a hazai történelmi emlékezetben. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb . A két napig zajló öldöklő küzdelemben ugyan Batu kán kerekedett felül a magyar királyi haderőn, de az elszánt magyar ellenállás miatt csak egy hajszál választotta el a mongol kánt a vereségtől. A muhi csatát követő „tatárdúlás" noha megrendítő károkat okozott az országnak, de Batu kán az őt ért súlyos veszteségek miatt nem válthatta valóra nagy ttervét: ...
Tudja-e, hogy melyik a legrégebbi magyar oklevél?
Hazánk legkorábbi, a 11. század elejéről származó oklevelét a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik. A becses dokumentum Szent István korának leghitelesebb írásos emléke, és a Magyar Királyság hivatali írásbeliségének egyik legelső, jogi írásbeliségünknek pedig a legrégibb darabja, ami egyben a legkorábbi hazai nyelvemlékünk is.
Pápai kém lehetett az ősmagyar haza felkutatására indult szerzetes
A történelem iránt érdeklődők számára Julianus, a magyarok őshazájának tartott Magna Hungariát megtaláló barát neve minden bizonnyal ismerősen cseng, pedig szinte alig tudunk valamit a híres 13. századi dominikánus szerzetesről. Julianus, miután 1236. december 27-én visszaérkezett kalandos ázsiai útjáról, azonnal kihallgatást kért IV. Béla királytól, akinek nemcsak arról számolt be, hogy megtalálta a magyarság Ázsiában maradt szórványát, hanem azt a nyugtalanító hírt is megosztotta az uralkodóval, miszerint a Kínai Császárságot leigázó Mongol Birodalom Európa megtámadására készül.
- címkék:
- IV. Béla
- Batu kán
- IX. Gergely pápa
- Riccardus páter
- Árpád-ház
- Vatikán
- krónika
- középkor
- Julianus barát
- II. András Árpád-házi király
- tatárjárás
- vatikáni levéltár
- Mongol Birodalom
- Magna Hungaria
- ősmagyarok
- Prédikátor Testvérek Rendje
- Guzmán Szent Domonkos
- dominikánusok
- Volgai Bolgárország
- keleti magyarok
- Kínai Császárság
- Aranyhorda
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?
A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.
Egy évezred történelmi kataklizmái sem tudták megsemmisíteni
A Szent Korona a Magyar Állam nemzeti ereklyéje, állami szimbólum, a koronázási jelvények egyike. Különleges és egyedülálló szerepet játszott hazánk történetében, és az eurázsiai kultúrkörben ez az egyetlen ismert szent tárgyként elismert korona. A legfontosabb magyar nemzeti relikvia több szempontból is egyedülállónak tekinthető, így többek között a koronához kapcsolódó közjogi konstrukció, a Szent Korona-tan miatt.
Tudja-e, melyik Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéje?
Magyarországnak három kiemelkedő nemzeti ereklyéje van, a Szent Korona, a Szent Jobb, valamint a harmadik, Szent László hermája, amelyet Győrött, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő hordalékkúpon, a Káptalandombon álló Nagyboldogasszony-székesegyházban őriznek. Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol mindhárom ereklye megfordult.
Tudja-e, mi köze az apátsági sörnek Magyarország legöregebb tölgyéhez?
A Bakony erdejében, vadregényes hegyvidéki környezetben, 400 méter magasan fekszik a hazánkban III. Béla királyunk alapította ciszterci rend egy kolostora. A nagy múltú apátsághoz két érdekes hazai unikum is fűződik.
Tudja-e, hogy mitől fénylik valami úgy, mint a Salamon töke?
Ha valami szépen ragyog, csillog-villog, szokás azt mondani, hogy úgy fénylik, mint a Salamon töke. Ki is ez a Salamon és mitől fénylik az ő töke? Kifényesítettük, utánajártunk.
Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete
Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti.
Azonosították az Árpád-háziak DNS-ét
Azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport, s kiderült, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek - nyilatkozta Kásler Miklós professzor, az intézet vezetője a szerdai Magyar Időkben.
715 éve halt ki fiúágon a nagy múltú Árpád-ház
A történettudomány többségi álláspontja szerint III. András 1301. január 14-én bekövetkezett hirtelen halálával halt ki az Árpád-ház férfiága. Azok a vélekedések, amely szerint nem András, hanem elődje, IV. (Kun) László tekinthető az utolsó valódi Árpád-házból származó magyar királynak, egészen a 13. századig nyúlnak vissza.
Évezredes ünnep történelmi viszontagságokkal
A nemzeti ünnepek sorában történetileg augusztus 20-a a legrégebbi ünnepnapunk, a keresztény magyar államalapítás és Szent István emlékezetének napja. Megítélése történelmi korszakonként változott az éppen uralkodó rendszerek felfogása szerint.
Megtalálhatták Géza király sírját
I. Géza király sírjára lelhettek rá váci régészek – az uralkodó nyughelyét valószínűleg a tatárok fosztották ki, így egyelőre még nem bizonyos, csak valószínű, hogy I. Béla fiának sírhelyére bukkantak.
Apjával összevész, tatár elől fut, de megdicsőül a makacs király
IV. Béla egyike volt legerősebb akaratú királyainknak: ha valamit elhatározott, mindenkivel szemben makacs következetességgel hajtotta végre. Képes volt azonban belátni tévedéseit is, igaz, ehhez a tatárjárás traumájára volt szükség.
- címkék:
- IV. Béla
- Árpád-ház
- tatárjárás
- Címkefelhő »
Nyolc sávon a múltba
A századok során a német-római császárok számára a magyar politika pacifikálásának kulcskérdésévé az vált, hogy kiszorítsák az Árpád-ház sarjait a hatalomból, majd pedig megszabaduljanak az egykori királyok minden leszármazottjától. Milyen következményekkel járt, hogy törekvéseik nem arattak teljes sikert?
- 1