Zsigmond király
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Mátyás király
- Magyarország
- Stróbl Alajos
- Steindl Imre
- Schulek Vilmos
A nikápolyi csata, ami egységes haditerv híján elveszett
Hatszázhuszonöt éve, 1396. szeptember 28-án szenvedtek vereséget a Zsigmond magyar király vezette európai lovagseregek az oszmán török birodalom erőitől a Duna partján fekvő Nikápolynál (a mai Bulgária területén található Nikopol városa) megvívott csatában. A vereségnek hosszú távú hatásai lettek az európai és a magyar történelemre is: az oszmán terjeszkedés tovább folytatódott a Balkánon, és az 1526-os mohácsi csatában elbukott a középkori magyar állam.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Aranypénz-hamisítványra bukkantak az épülő tiszaugi híd mellett
Mátyás király vízi várának csodájára járt egész Európa
Tata azon magyar városok egyike, ahol megelevenedik a magyar történelem számos fejezete. A középkort idézi a sok vihart megélt, vízzel körbeölelt romantikus hangulatú várkastély, amelyet urai az egyes korok építészeti stílusának megfelelően folyamatosan fejlesztettek. Évszázadok óta az észak-dunántúli település központi eleme az Öreg-tó, amely amellett, hogy vonzó turisztikai látványosság, komoly gazdasági hasznot is hajt.
A családja vagyonát is feláldozta a Mátyás-templomért
Igazi, megszállott művészként rengeteget rajzolt, értette a kövek isteni beszédét. Schulek Frigyes nevéhez többek között olyan, emblematikus és ikonikus magyarországi épületek kötődnek, mint a Mátyás-templom, a Halászbástya vagy az Erzsébet-kilátó, amelyek méltán képviselik a Világörökségünk részét. A Műemlékek Országos Bizottságának első főépítésze, a Műegyetem tanára szinte hihetetlen arány-és térlátással magabiztosan végzett akár drasztikus átalakításokat is, hogy a mélyre ásva megtalálja a kövekben rejlő, évezredes műemléki kincseket. Schulek Frigyes pontosan száz éve, 1919. szeptember 5-én hunyt el. Életéről és munkásságáról déédunokája, ...
- címkék:
- Schulek Vilmos
- Zsigmond király
- Stróbl Alajos
- Mátyás király
- schulek frigyes
- Liedeman
- Steindl Imre
- Regensburg
- Halászbástya
- Szentháromság tér
- világörökség
- restaurálás
- építész
- barokk
- műemlék
- Mátyás-templom
- örökség
- Szegedi Dóm
- gót
- leszármazottak
- román stílus
- párizsi világkiállítás
- Szent István lovasszobor
- Viener Bauhütte
- Műemlékek Országos Bizottsága
- Címkefelhő »
Amikor Magyarország volt Európa egyik legbefolyásosabb országa
Luxemburgi Zsigmond ötven éven át uralkodott Magyarországon. Uralmának első két évtizedét trónjának stabilizálásával töltötte, az 1410-es évektől viszont aktív szereplője volt az európai nagypolitikának.
Fizetünk, ha beledöglünk is
Az államadósság 23 éve vicsorog ránk a politikusok nyilatkozataiból, de már királyai, fejedelmei, kormányzói és főtitkárai is adósságba verték Magyarországot. És mi kiktől követelhetjük vissza a pénzünket? Mennyivel tartoznak a magyar államnak, van-e esélyünk a pénz behajtására, és mit lépett a kormány, amikor Észak-Korea ginszenggyökérben akart törleszteni?
Utoljára magyar király mondatott le pápát
Zsigmond magyar és német király volt a történelemben eddig az utolsó, aki el tudta érni, hogy egyszerre három pápát is letegyenek, s köztük a római pápa, XII. Gergely is lemondjon. Helyettük egy negyediket választottak meg. XVI. Benedek pápa lemondásáig ők voltak az utolsók, akik idő előtt távoztak a pápai trónusról.
Nyolc sávon a múltba
A századok során a német-római császárok számára a magyar politika pacifikálásának kulcskérdésévé az vált, hogy kiszorítsák az Árpád-ház sarjait a hatalomból, majd pedig megszabaduljanak az egykori királyok minden leszármazottjától. Milyen következményekkel járt, hogy törekvéseik nem arattak teljes sikert?
- 1