Újabb titkát tárta fel az emberi agy

Az emberi agyban a rácssejtek aktivitása összefügg a környezet méretével - állapította meg kutatók egy nemzetközi csoportja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara (ELTE PPK) szakembereinek részvételével.

Milliárdok jutnak agykutatásra

Hat és fél milliárd forintos támogatással folytatódhat a következő négy évben a nemzeti agykutatási program, amely 2013 és 2017 között 12 milliárdos támogatással indult - írta a Világgazdaság szerdai számában.

Kedvenc zenénket hallgatni az agyunknak olyan, mintha szeretkeznénk

Az agyunk ügyesen párhuzamot von a jó zene és a drogok, a szex, valamint a gaszronómiai élvezetek között. Van, akinél Mozart, másnál Nicki Minaj hallgatása ér fel egy szeretkezéssel.

A terhesség valóban és tartósan megváltoztatja a nők agyának működését

Ha csak MR-képeket látnánk különböző nők agyáról, akkor is pontosan meg tudnánk mondani, hogy melyikük terhes, és melyikük nem. Fantasztikus bizonyítékokat találtak a kutatók arra, hogy a terhesség több évre átszabja a nők agyát. Azaz csökkenti a szürkeállományuk egy részét.

Schumacher családja alapítványt hozhat létre

Webcímet és Twitter-fiókot jegyeztetett be Michael Schumacher irodája egy várhatóan hamarosan induló non-profit szervezet számára. A korábbi világbajnok számára fontos ügyekkel foglalkoznának.

Sokkal több a közös bennünk és a neutroncsillagokban, mint gondolnánk

Azt már korábban felfedezték, hogy a testünket alkotó atomok kimutathatóak voltak évmilliókkal ezelőtt keletkezett csillagokban, de a fizikusok most még szorosabb kapcsolatot találtak. Végső soron mindannyian csillagokból vagyunk. 

Az agya is olyan egyedi, mint az ujjlenyomata

Amerikai kutatók megállapították, hogy a fehérállományt alkotó idegpályák valójában az ujjlenyomatokohoz hasonlóan minden embernél különbözőek, és a genetikán kívül a múltbéli tapasztalatok is formálják. Ebből következik, hogy folyton változnak is, így azért agyszkennerekkel nem fogjuk igazolni magunkat a jövőben.

Vigyázzon, nem minden történt meg, amire emlékszik!

Mindenki érezte már azt a zavarba ejtő érzést, hogy valakit ismer valahonnan, de sehogy sem jut eszébe, hol és hogyan találkoztak. Néha pedig egészen banális helyzetekben villan be az agyunkba a déjà vu érzés: ez az egész egyszer már megtörtént velem. A kutatók szerint nem szabad elsőre bedőlni az ismerősségérzetnek, mert igazából két agyterület játékáról van szó. 

A majmok is tudatában vannak a saját gondolataiknak

Az amerikai Yale és Harvard Egyetem kutatói vadon élő makákókon tesztelték, hogy mennyire vannak tudatában saját gondolataiknak. Nagyon is tudják, hogy mit csinálnak. 

A nagyobb aggyal összefüggő új géneket találtak

Brit kutatók számos új kapcsolatot találtak egyes géncsaládok és az agyméret között. Ez teljesen új utakat nyithat meg az agyfejlődés és egyes betegségek, amilyen az időskori elbutulás megértését célzó kutatások előtt.

Ezért piszkálja annyi ember az orrát

Az agykutatóknak van egy lehetséges magyarázata a rossz szokásra. 

Rájöttek, hogy minek köszönhetjük az emlékeinket

Alvás közben a rövid távú memóriából úgynevezett agyi ritmusok töltik át az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. Ezeknek a ritmusoknak a keletkezéséért felelős agyterületet sikerült most azonosítania a Szegedei Tudományegyetem és az MTA kutatócsoportjának. 

Így dolgozza fel a kutyák agya az emberi beszédet

Magyar kutatók a világon elsőként vizsgálták, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet. Eredményeik azt mutatják, hogy a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk. A rangos Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutyák, akárcsak az emberek, a bal agyféltekéjük segítségével dolgozzák fel a szavak jelentését, míg az intonáció értelmezésére egy jobb féltekei területet használnak.

Miért van sokszor déjá vu érzésünk?

Sokáig azt gondolták a kutatók, hogy a déjá vu érzés az agyban keletkezett hamis emlékek miatt alakul ki bennünk. Egy új brit kutatás szerint azonban a déjá vu csak memória-ellenőrző eszköze az agyunknak, és érdemes még fiatalon kiélvezni a hatását, mert a memória romlásával egyre ritkábban lesz részünk benne. 

Most már hamis emlékeket is tudnak az agyunkba ültetni

Még elég sci-finek hangzik, pedig már a küszöbön van: japán kutatóknak sikerült teljesen hamis emlékeket beprogramozniuk a kísérleti alanyaik agyába. Mindezt ráadásul úgy tették, hogy pontosan meg sem mondták a résztvevőknek, hogyan befolyásolhatják saját emlékeiket – mégis működött a módszer.

Hologramként léphetünk a halhatatlanság ösvényére

Az nem vitás, hogy az emberiség, mióta világ a világ, vágyik a halhatatlanságra. Leggyakrabban a vallások foglalkoznak ezzel a témával. Világképük szerint testünk ugyan nem örök életű, lelkünk viszont az. Mi történik viszont akkor, ha a tudomány lehetővé teszi, hogy az idők végezetéig élhessünk? Ez az alapkoncepciója a digitális halhatatlanságnak. 

Csoda, hogy életben maradtam a stroke után

A stroke alattomosan támad, és senkit nem kímél: idősek és fiatalabbak egyaránt veszélyben lehetnek. A hazai szakemberek szerint a szélütés ma már népbetegségnek számít, évente 40-50 ezer eset történik, nagyon gyakran nem túlságosan kedvező kimenetellel. Hogyan változtathatja meg a stroke egy ember életét, és miként száll szembe az utóhatásokkal egy nemzetközileg is elismert magyar kutatónő?

Mindent megoszt a barátod a Facebookon? - Ez állhat a háttérben

Mindenki ismer néhány olyan embert, akik életük legintimebb részleteit is megosztják a Facebookon. Minden érzésüket és testi funkciójukat leírják, és a többiek sokszor nem értik, mi az oka ennek a kitárulkozásnak. Nos, a tudósok szerint létezik az agynak egy területe, amely ezekért a túlosztásokért felelős.

Agykárosodás és misztikus élmények

A történelem folyamán számos ember állította, hogy misztikus élményeket élt át, és gyakran olyan mély spirituális kapcsolat érzéséről számoltak be, amelyek örökre megváltoztatták életüket. Egy új kutatás szerint ezeket az élményeket egy agyterület hibás működése okozhatja.

Az emberi agy képlékenyebb, mint a csimpánzoké

A kutatók felfedezték, hogy az emberi agy sokkal fogékonyabban, képlékenyebben reagál a környezet alakító hatásaira, mint a csimpánzok agya.

Ez történik az agyban szakítás után

Amerikai kutatók feltérképezték, hogy egy fájdalmas szakítás az agy mely szektorait hozza mozgásba – kiderült, hogy ilyenkor hasonló folyamatok játszódnak le, mint amikor rózsaszín ködben úszunk a szerelemtől, csak ezúttal a fájdalmat érzékelő receptorok is mozgásba lendülnek.

Egyenként hallgatja le az idegsejteket a beinjekciózható mikroháló

Óriási segítséget adhat a stroke- és Alzheimer-betegek kezeléséhez az az új fejlesztés, amely az idegsejtek közé beépülve figyeli és akár stimulálja azok működését.

Így kommunikál egymással két agy

Lehetséges lesz-e valaha beszéd nélkül gondolatokat, sőt képességeket, érzéki benyomásokat átutaztatni egyik ember agyából a másikba? A Smithsonian cikke megvizsgálja, a sci-fik világához képest hol tartunk ma telepátia-ügyben.

Mozart jót tesz az agynak

Egyesek szerint a gyermekek okosabbak lesznek a klasszikusoktól, mások szerint ez csupán pszichológiai mítosz. Egy új, finn tanulmány célja az volt, hogy tisztázza ezt a kérdést.

Magyar kutatók megtalálták a bambulás idegpályáját

Az idegpálya eddig ismeretlen módon köti össze a mozgásért, a figyelemért és az öntudatért felelős agyközpontokat. Az optogenetikára épülő kutatás eredményeinek ismeretében kevésbé kell szégyenkeznünk, ha egyszer-egyszer elbambulunk. 

Az agyunk kikapcsol, ha hangosan beszélünk

Százötven éve ismerték fel az agy Broca-területét, az emberi beszéd és a hangok kiejtésének „parancsnoki központját”. A marylandi Johns Hopkins Egyetem és a UC Berkeley tudósai újabb kutatások alapján bizonyítani tudják, hogy az említett agyi rész kikapcsol, amikor hangosan beszélünk.

Pontosabb képet kaphatunk az agyról

Átadták Magyarország legkorszerűbb MR-készülékét az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. Az új készülékkel nem csak az agy szerkezete, de az agyi funkciók is vizsgálhatók, ami nagy segítséget nyújt a betegek kezelésében.

Agykutatásért kapta három tudós az idei orvosi Nobel-díjat

Az agykutatás területén elért eredményeiért három tudós, az amerikai-brit John O'Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. May-Britt Moser kisebb sokkot kapott, és még mindig nem ocsúdott fel abból a hírből, hogy - a bejelentés pillanatában éppen repülőn ülő - férjével, Edvard Moserrel és egykori tanárával, John O'Keefe kutatóval együtt neki ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

A pedofilok agyában fordítva működik egy létfontosságú kapcsoló

Az utóbbi években kiderült, hogy a pedofil emberek intelligenciahányadosa alacsonyabb az átlagosnál, sok balkezes van közöttük, és kevesebb idegrost van az agyukban. A legújabb kutatások szerint azonban az lehet a fő probléma, hogy egy alapvető fontosságú agyi kapcsoló éppen fordítva működik bennük.

Megbuherálták a legyek agyát

Amerikai kutatóknak sikerült lézersugár segítségével úgy módosítaniuk a legyek viselkedését, hogy azok bármilyen közeli tárgynak, például egy viaszgolyónak is udvarolni kezdtek.

Ki számít igazán okosnak?

Jonathan Rothberg genetikus-üzletember ambiciózus célt tűzött maga elé: sikeres matematikusok és elméleti fizikusok genetikai állományának vizsgálatával szeretné kideríteni a tehetségnek a DNS-ben rejlő kódját. Ez az Einstein-projekt.

Elképesztően sok pénzt kapnak az agykutatók. Mire jó ez?

Egymillió magyar életét keseríti meg a migrén, félmillióét a derékfájás, az epilepsziás betegek jóval nagyobb valószínűséggel lesznek öngyilkosok. A magyar agykutatók két év lobbizás után elérték, hogy a kormány 12 milliárd forinttal támogassa az idegrendszeri kutatásokat. A nemzeti agykutatási programtól valódi tudományos áttöréseket várnak.

Orbán az agykutatásban látja a magyar jövőt

Világelsőként hasonlították össze emberek és kutyák agyát magyar kutatók

Működés közben vizsgálták kutyák és emberek agyát magyar etológusok, és számos hasonlóságra bukkantak. A kutatók szerint részben ezek jelenthetik a magyarázatot arra, hogy miért működik olyan jól a kommunikáció, és miért olyan erős a szövetség a két faj között.

A felejtés még nem Alzheimer-kór

Egy fehérje, pontosabban annak hiánya tehető felelőssé az öregedéssel járó memóriazavarok kialakulásáért - állapították meg amerikai kutatók. Vizsgálatukból az is kiderült, hogy a memóriazavarok és az Alzheimer-kór kezelését nem szabad egy kalap alá venni, mert az előbbi folyamat jó eséllyel visszafordítható.

Miniatűr emberi agyakat építettek

A fejlődő emberi agyra emlékeztető háromdimenziós szövetet hozott létre egy nemzetközi kutatócsoport őssejtekből. Az önszerveződő miniagyak egyebek mellett fejlődési rendellenességek modellezésére is alkalmasak.

Meglepően aktív a haldokló agy

Egy új kutatás szerint közvetlenül a klinikai halál beállta után az agy igen intenzív tevékenységet folytat, ami alátámaszthatja a hirtelen szívmegálláson átesettek halálközei élményeinek valóságtartalmát.

Valóra vált az Emlékmás: hamis emléket ültettek egerekbe

Japán és amerikai kutatóknak sikerült hamis emlékképet beültetniük egerek agyába. A technika valószínűleg alkalmazható lesz embereknél is.

A férfi, akinek nem áll keresztben a szeme

Rendkívül ritka rendellenességgel született az a ma már 28 éves férfi, akinek agyában nem fejlődött ki az úgynevezett látóideg-kereszteződés, így a bal szemből érkező jeleket kizárólag a bal, míg a jobb szemből érkezőket a jobboldali látókéreg dolgozza fel.

MRI-vizsgálattal olvastak gondolatot

Az emlékek felidézéséhez és jövőbeli történések kikövetkeztetésére használt agyi terület árulkodik. A speciális, egyénekhez kötődő mintázatok elárulják, hogy éppen kire gondolunk.

Elindult Európa legerősebb számítógépe

Európa legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét, a JuQueent helyezték üzembe csütörtökön a németországi Jülichben. A szupergép fontos szerepet kap majd az Európai Unió agyszimulációs projektjében is.

A rohamnál is rosszabb a kiközösítés

Az epilepsziás gyerekek 80 százalékánál már teljesen kiiktathatók a rohamok, amelyeket egyébként a szülő segíthet kevésbé félelmetessé tenni. A kívülállók pedig azzal segíthetnek a legtöbbet, ha nem közösítik ki a beteg gyerekeket.

Vitatják a sztársebész mennyei utazását

A halál torkából visszatért emberek víziói nem azért hasonlóak, mert mindannyian a mennyországban tettek látogatást, hanem azért, mert az agy jellegzetes módon reagál a halálközeli élményre. Ez a lényege azoknak a kritikáknak, amelyek egy idegsebésznek a mennyországban tett állítólagos utazásáról szóló beszámolója nyomán születtek.

Agyvizsgálattal is kimutatható a magabiztosság

Brit kutatók felfedezték, hogyan méri fel az agy, mennyire megbízhatók a döntései. Az eredmények magyarázzák, hogy miért döntenek egyes emberek magabiztosabban, mint mások.

Így őrizhető meg az agy fiatalkori szerkezete

Az olyan szellemi tevékenységek, mint az olvasás, írás, a kártya- és táblajátékok segítenek megőrizni az idős emberek agyának szerkezeti épségét - ismertették tanulmányuk eredményét amerikai kutatók az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves tudományos ülésén.

Soha nem látott képek Einstein agyáról

A világ egyik legnagyobb zsenijének "jó agya volt, jó helyen és jó időben". Agyát a kutatók alaposan szétcincálták, és megállapították, hogy több pontban is jelentősen különbözött egy átlagos emberi agytól.

Lehallgatták, mit énekel az agy

Kínai kutatók nyugalmi állapotban lévő emberek agyhullámait vizsgáltak. A kétféle eszközzel rögzített agyhullámokat aztán remixelték, és zenévé alakították. Hallgassa meg!

Egy francia genetikus a világ legboldogabb embere

Az idegtudósok a valaha vizsgált legboldogabb embernek tartják azt a francia genetikust, aki több évtizede a Himalájában él buddhista szerzetesként. A szenzoros vizsgálatok szerint hosszú meditációs múltja agyát teljesen átalakította.

Másképp pihen a két agyfélteke

 Pihenéskor a jobb agyfélteke sokkal intenzívebb kommunikációt folytat, mint a bal, ami átértékelheti a bal félteke kitüntetett szerepét az agykutatásban.

Melyek a legfülsértőbb hangok?

A táblán csikorgó kréta zajára a hallásért felelős agyterület és az agy érzelmekért felelős régiója között megugrik a kommunikáció intenzitása, ezért találjuk fülsértőnek a hangot.

Áttörést hoz az új agymodell

Az idegtudomány egyik legnagyobb kihívása, hogy feltérképezze az idegsejtek között létrejövő szinaptikus kapcsolatokat. Egy új kutatási program résztvevői meghatározták az idegi kapcsolódásokat megszabó alapelveket.

Pár év zenetanulásból is hosszú távon profitál a gyerek

A néhány évig tartó gyerekkori zenetanulás hosszú távon is előnyös az agyműködésre - állapították meg amerikai Northwestern Egyetem kutatók. Az új eredmények szerint a zenetanulás hatékonyabbá teszi a figyelmet, illetve az összetett hangok feldolgozását, aminek a beszédértésben is fontos szerepe van.

Epilepsziás rohamokra keresnek gyógyírt magyar kutatók

Magyar kutatóknak állatkísérletekben sikerült koponyán kívül elvégzett elektromos ingerléssel megállítani az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusát. Eredményüket az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, az amerikai Science magazin augusztus 10-i számában ismertették.

Mi áll a szex közbeni fejfájás hátterében?

Egy 24 éves indiai fiatalember furcsa jelenségre lett figyelmes: két éven át valahányszor pornót nézett, olyan erős fejfájás tört rá, hogy sürgősen abba kellett hagynia az izgató képsorok tanulmányozását.

Megfejtették, miért tudjuk kitalálni mások gondolatait

Nem kell ahhoz gondolatolvasónak lenni, hogy előre meg tudjuk jósolni egy másik ember várható döntéseit: agyunk két területe ugyanis mérlegeli azokat az előnyöket és kockázatokat, amelyekkel mások meghozott döntése jár.

Ma is rejtély, mi történik műtéti altatáskor

A műtéti altatás az agy viselkedése szempontjából jobban hasonlít a kómára, mint az alvásra - azzal az óriási különbséggel, hogy a valódi kómával ellentétben teljesen visszafordítható. Ám ha ezt tudnák a betegek, valószínűleg felugranának a hordágyról, és elfutnának.

Csak aludni kelnek fel az erdei kísértetek

A kutatók nemrég különös felfedezést tettek. A hideg vagy a táplálékhiány miatt hosszú időt nyugalmi állapotban töltő állatoknak igazi alvásra is szükségük van, különben elpusztulnak. A nyugalmi állapot és az alvás kapcsolatának megfejtése hozzájárulhat a nehéz orvosi beavatkozásokhoz vagy a hosszabb űrutazásokhoz szükséges emberi hibernáció megvalósításához is.

Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő

Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral képes volt megfogni és a szájához vinni egy kávés poharat.

Így módosítja a meditáció az agy szerkezetét

A meditációnak rövid távon főleg pszichés előnyei vannak, de hosszú távon már fizikai hatásai is megmutatkoznak. Egy új kutatás szerint a régóta meditálók agykérgének a tekervényezettsége markánsabb, mint a nem meditálóké, ami a kognitív teljesítményt jelez.

Először vizsgálták, mire gondol a kutya

Fülhallgatóval ellátott, hosszadalmas tréningen átesett kutyák agyán végeztek speciális MR-vizsgálatot amerikai kutatók. A kutyákat teljesen éber állapotban tolták be a gépbe, és percekig kellett mozdulatlanul feküdniük a nagy zajjal járó vizsgálat alatt.

A kokaint használók agya kétszer gyorsabban öregedik

Kétszer gyorsabban fogy a kokainfüggők szürkeállománya, mint amennyit az öregedéssel természetesen együtt járó agyszövetvesztés indokol - állapították meg a Cambridge-i Egyetem kutatói.

Az agymérethez és az intelligenciához köthető géneket találtak

Genetikai háttere is van az agyméretnek és az okosságnak - egy kétszáz kutatóból álló nemzetközi konzorcium az eddigi legnagyobb agytanulmányban olyan géneket tárt fel, amelyek a nagyobb agymérethez és intelligenciához köthetők.

Bemutatják Einstein agyának szeleteit Londonban

Pácolták, szárították, átfúrták, mumifikálták, darabolták, valamint szeletelték. A csütörtökön Londonban megnyíló Brains: The Mind as Matter című kiállítás, amelyen Einstein agya is látható, azt mutatja be, hogy a tudomány nevében mi mindent műveltek az évszázadok során az emberi koponyában található matériával.

Ez a történik a szerelmes ember agyában

A szerelem igazi "szívügy": heves szívdobogás, bizsergés, zsibbadás kíséri. Bár a szerelem jelképvilága is a szívhez kapcsolódik, az érzés kialakulásáért nem a szív, hanem az agyban lejátszódó kémiai folyamatok felelősek.

Szavakat olvastak ki az agyból

Agyba ültetett elektródák és egy számítógépes modell segítségével amerikai kutatóknak sikerült megfejteni, milyen szavakra gondolnak a kísérleti alanyok.

Túl sokat tudott, azért nem kapta meg a Nobelt

A huszadik század egyik legnagyobb hatású magyar tudósa és oktatója Szentágothai János agykutató volt. A professzor számos világhírű idegkutatót bocsátott útjára, munkásságának hatása a mai napig érződik a hazai és a nemzetközi agykutatásban.

Már egy zöld piramistól is rágyújtanának a dohányosok

Ahogy Pavlov kondicionált kutyái csorgatták nyálukat a csengőszóra, úgy éreznek vágyat a cigaretta után a dohányosok a cigireklámok láttán. A rotterdami Erasmus Egyetem kutatóinak azt is sikerült kimutatni, hogy a dohányzás iránti vágy teljesen semleges ingerekkel is kiváltható.

Feltárták a balkezesség egészségügyi kockázatait

A balkezeseket évszázadokon keresztül megbélyegezték és fogyatékosnak, csodabogárnak, vagy éppen az "ördög cimboráinak" titulálták. A legújabb kutatások szerencsére kezdik felismerni a kézhasználati preferencia tudományos jelentőségét, amely közelebb vihet az agyi kapcsolatok és egyes betegségek kialakulásának megértéséhez is.

Az első bizonyíték arra, hogy az erőszakos videojátékoktól megváltozik az agyműködés

Régóta folyik a vita arról, hogy az erőszakos videojátékok károsítják-e a felhasználók idegrendszerét, és a kérdés az Egyesült Államokban a legfelsőbb bíróságig is eljutott. Pár hete a tiszaújvárosi iskolai késelés kapcsán itthon is szomorú aktualitást kapott a téma, ám tudományos bizonyítékok az erőszakos számítógépes játékok hatásairól eddig sem itthon, sem külföldön nem születtek.

Így reagál az agy a meztelen test látványára

Egy finn kutatás eredményei szerint a ruhátlan testekről készült képeket az agy rövidebb idő alatt dolgozza fel, mint azokat, amelyeken felöltözött emberek láthatók.

Áttörés a robottechnikával segített agysebészetben

Áttörést értek el egy európai uniós finanszírozású program német, olasz, brit és izraeli kutató a robottechnikával segített idegsebészetben - jelentette be hétfőn brüsszeli közleményben az Európai Bizottság.

Igazolták, hogy a traumákra tényleg aludni kell

Amerikai kutatók agyi felvételekkel igazolták, hogy az alvás valóban segít feldolgozni a kellemetlen és traumatikus élményeket.

Mi a haszna, ha valaki színesnek látja a számokat?

A szinesztézia szó hallatán az embernek az irodalomórák jutnak eszébe, ahol gyakran szó esett erről a költői eszközről. A görög eredetű kifejezés azonban ennél sokkal bonyolultabb lelki jelenséget takar, amelynek lényege, hogy egy érzékszervi inger egy olyan másik "belső érzetet" aktivál, amelyhez nem társul önálló ingerforrás. A szinesztézia képességét birtoklók például illatokat látnak vagy színeket hallanak.

Ez történik az agyban meditáció közben

A meditációról azt tartják, hogy számos egészségügyi probléma megoldásában segíthet: támogathatja a rákkal folytatott küzdelmet, segítséget nyújthat a pikkelysömör megelőzésében, sőt a dohányzásról történő leszokásban is. Egy új kutatás szerint ennek hátterében az áll, hogy a gyakorlott meditálók ki tudják kapcsolni az agy bizonyos területeit.

Száloptikával gyógyíthatják a jövőben az agyat

Az embrionális őssejtekből származó emberi idegsejtek más élőlénybe, például egérbe beültetve képesek befolyásolni a gazda idegsejt-hálózatának működését, állítja egy új tanulmány.

A számítógépes játékosok agya eltér a többi emberétől

A számítógépes játékokat rendszeresen használóknak egyes agyterületei nagyobbak, mint azoké, akik nem, vagy csak ritkán játszanak ilyen játékokkal. Azt nem tudni, hogy a játéktól lesz-e nagyobb az agyuk, vagy pont fordítva, a nagyobb agyterület miatt játszanak többet.

Először filmezték le egy nő agyát orgazmus közben

Első alkalommal sikerült agyi képalkotó eljárás segítségével videót készíteni egy nő agyáról orgazmus közben.

Barbie baba testébe zárták kísérleti alanyaikat a kutatók

Svéd idegkutatók évek óta kísérleteznek azzal, hogyan érzékeli agyunk a testünket. Most sikerült létrehozniuk egy olyan illúziót, amelyben az önkéntes kísérleti alanyok egy műtestet - akár egy élettelen Barbie babáét, akár egy négyméteres óriásét - éreztek a magukénak.

Érdekes felfedezés a rövid távú memória működésével kapcsolatban

Egy 22 éves, születési oxigénhiány miatt csak fél hippokampusszal élő, emiatt amnéziában szenvedő nő vizsgálata során bebizonyosodott, hogy bár az új arcok vagy szavak megjegyzéséért felelős rövid távú memóriája ténylegesen sérült, érdekes módon mégis működik akkor, ha a nő az adott információval korábban már többször kapcsolatba kerülhetett.

Kiderült, miért nagyobb sok autista feje

Az autista gyerekek agyában jóval több idegsejt található egy bizonyos agyterületen, mint nem autista kortársaikéban - állítják amerikai kutatók egy kis mintaszámú vizsgálat alapján.

Vegetatív állapotúnak vélt betegekről derült ki, hogy tudatuknál vannak

Elektroenkefalográfiás készülék (EEG) segítségével sikerült megállapítaniuk kanadai orvosoknak, hogy véglegesen vegetatív állapotúnak diagnosztizált páciensek valójában tudatában voltak az őket körülvevő világnak. Korábban úgy vélték, hogy EEG-készülék eredményei kevésbé megbízhatóak, mint a mágneses rezonanciás vizsgálatok eredményei, ám ez utóbbi készülék és működtetése is sokkal drágább, mint az EEG-é, ezért sok kórházban nem áll rendelkezésre. A kanadai kutatók eredményeikről a The Lancet című orvosi folyóiratban számoltak be csütörtökön.

Újabb kutatási eredmény a halálközeli élményekről

Bár magyarázzák természettudományosan, spirituálisan és pszichológiai szempontból is, végső és biztos magyarázat még nem született a halálközeli élményekre. A skóciai Edinburgh-i Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint ezek az élmények az agyi folyamatok eredményei, és elsősorban a noradrenalin hormon idézi elő őket.

A belső órák összhangját zavarhatja meg az óraátállítás

A szervezet központi órája mellett számos szervnek, sejtnek van saját belső ritmusa. A tökéletes működéshez e perifériális óráknak szinkronban kell működniük a mesterórával. Óraátállításkor, többórás időeltolódáskor, váltott műszak során ez az összhang borulhat fel.

Kiolvashatók az álombéli mozgások alvó emberek agyából

Az alvás közbeni mozgás nem csupán egy vizuális élmény, az agy egyes mozgásért felelős területei valóban aktiválódnak, állapították meg német kutatók. A müncheni Max Planck Intézet szakemberei újfajta módszerrel tanulmányozták, mi történik az agyban alvás közben: tudatos álomba ringatták az alanyaikat a vizsgálatok alatt.

Kiderült, miért bontja meg az összehangolt agyműködést a kannabisz

A marihuánafogyasztás gyakran társul koncentrációzavarokkal és memóriaproblémákkal. Ezek hátterében egy új kutatás szerint az áll, hogy a megváltozott tudatállapot folytán az agyműködés pontatlanná és koordinálatlanná válik, és a skizofréniára emlékeztető idegrendszeri és viselkedési zavarok alakulnak ki.

Nő a gyengébb képességű, de szorgalmas középiskolások IQ-ja

A szakemberek egészen mostanáig úgy vélték, hogy az IQ-val kifejezett intellektuális kapacitás meglehetősen állandó az élet folyamán. Brit kutatók most megjelent tanulmánya szerint azonban a tinédzserek mentális képessége jelentős mértékben változhat pozitív és negatív irányba is.

Az agy elutasíthatja a negatív gondolatokat

Az emberi agy igen hatékony a jövőre vonatkozó jó hírek feldolgozásában, állapították meg brit kutatók. A szakemberek úgy vélik, ez lehet az egyik oka annak, hogy az optimisták még az ellentétes tények ismeretében is megőrzik pozitív szemléletmódjukat, és egyesek képesek bármilyen negatív lehetőséget gyakorlatilag teljesen kizárni.

Könnyebben elkel a kávéillatú lakás

Egy lakás könnyebben eladható, ha a nappaliban kávéillat terjeng, a női könnyek illata pedig csökkenti a férfi nemi vágyát. Az illatok számtalan helyzetben meghatározzák érzelmeinket és döntéseinket, noha ennek gyakran nem is vagyunk tudatában.

Még egy magyarázat a halálközeli élményekre

A halálközeli élményekről rengeteg beszámoló, vizsgálat és kutatási eredmény áll rendelkezésre, de még mindig nincs olyan elmélet, amelyet minden kutató elfogadna azok magyarázataként. A halálközeli élmények nemcsak a klinikai halál állapotában jelentkeznek - kiválthatják őket egyes műtéti altatószerek, bizonyos kábítószerek, de megtapasztalhatók akár meditációban is.

Tudatmódosító baktériumok találhatók az emberi bélflórában

A bélnyálkahártya felszínén többszáz féle baktérium él, amelyek hatással vannak élettani folyamatainkra és egészségünkre. Egy most megjelent tanulmány szerint a bélflórát alkotó baktériumok az agyban zajló kémiai folyamatok egyensúlyát is befolyásolják, így változást okozhatnak kedélyállapotunkban, viselkedésünkben.

Édes jobbra, keserű balra: előkerültek az ízérzék helyei az agyban

A különböző érzékek feldolgozása általában viszonylag nagy területeken és nem élesen elkülönülten történik az agykéregben. Ezért okozott nagy meglepetést és váltott ki élénk vitát a szakemberek körében az a legújabb felfedezés, hogy az egyes ízeket jól körülhatárolt helyeken érzékeljük az agykéregben - legalábbis erre utalnak az egereken végzett kísérletek.

A függőség inkább biológiai, mint lelki eredetű betegség az új kutatások szerint

Az új kutatások a függőséget inkább biológiai eredetű kórképnek, és kevésbé pszichés-szociális zavarnak tartják. Az Amerikai Addiktológiai Társaság új meghatározása szerint az addikció krónikus agyi rendellenesség, amelyben egyes agyterületek markánsan megváltoznak. Mit tudnak ma az idegtudományok a függőség kialakulásáról?

Megvan, hol ismeri fel az állatokat az agy

Emberek, állatok és épületek képét mutatták epilepsziás betegeknek amerikai kutatók, és figyelték, mely agyterületek jönnek ingerületbe a képek láttára. Legnagyobb meglepetésükre az állatok képeire az agy érzelmi reakciókért felelős központja mutatta a legerősebb reakciót.

Átalakul az apák agya, amikor gyerekük születik

Az állatokkal végzett kísérletek alapján nagyon valószínű, hogy az apák agya átalakul a gyerekük megszületése után: nemcsak új idegi kapcsolatok, hanem új idegsejtek is létrejönnek, amelyek pozitívan befolyásolják a babához való hozzáállást.

Kiderült, hogyan működik az ókor óta ismert érzékcsalódás - videó

Ha elindítjuk az alábbi videót, úgy látjuk, mintha az ábra közepén látható kék kör - mint a videó végén kiderül, Rockynak, a Rochesteri Egyetem kabalájának a sisakja - folyamatosan növekedne, illetve közeledne.

A rejtett agyra is szükség van a tanuláshoz

Agysejtjeinknek csak mintegy tizenöt százalékát alkotják az idegsejtek, a többi részt az úgynevezett gliasejtek teszik ki. A szakemberek között nagyon sokáig tartotta magát az a nézet, hogy ezek a sejtek csupán az agy szerkezetének kialakításában vesznek részt, ám a legutóbbi vizsgálatokból kiderült, hogy fontos szerepet játszanak a neuronok működésének szabályozásában és a tanulásban is.

Milyen ágyban alszunk a legmélyebben?

Felnőtt korában az ember gyakran akkor sem tud elaludni délután, ha megtehetné. Vakáció alatt érdemes kipróbálni, mennyivel könnyebben álomba merülünk egy lágyan ringatózó függőágyban. Svájci kutatók vizsgálatából most azt is megtudhatjuk, mi ennek az oka.

A fejlettebb gerincesekhez hasonló intelligenciájuk van a polipoknak

A lassú mozgású puhatestűeket általában nem tartjuk intelligenciabajnokoknak, és egy csiga vagy kagyló valóban nemigen tündököl az eszével. Akad azonban a puhatestűeknek egy csoportja, ahová olyan állatok tartoznak, amelyek értelmi képességei egyes kutatók szerint megközelítik a csimpánzokét.

Először készítettek háromdimenziós felvételeket az öntudatlan agyról

Első ízben sikerült filmre venni azokat az idegi folyamatokat, amelyek az agyban játszódnak le, amikor öntudatlanná válik. A brit kutatók egy újonnan kifejlesztett képalkotó berendezéssel háromdimenziós filmen örökítették meg, mi történik az agyban, amikor a műtétekhez használt altatószer hatni kezd.

Ne csak az agyunkat használjuk gondolkodáshoz!

Amikor egy problémát kell megoldanunk, nemcsak az agyunkat használjuk, hanem testünk többi részét is, és a mozgás, a gesztikulálás segítik a gondolkodási folyamatokat. Ugyanakkor ha nem mozoghatunk, az más, esetleg hatékonyabb stratégiák kieszelésére ösztönözhet - állapították meg a Wisconsini Egyetem pszichológusai.