2020.08.05. szerda
Krisztinaneutroncsillag
címke rss- kapcsolódó címkék:
- csillagászat
- világűr
- Univerzum
- NASA
- fekete lyuk
Gigantikus objektum született a két neutroncsillag egyesüléséből
2020. január 6-án jelentette be az American Astronomical Society, hogy a LIGO-Virgo kollaboráció újabb neutroncsillagok összeolvadását észlelte, amelyből egy szokatlanul nagy tömegű objektum keletkezett. A konzorciumban az ELTE Természettudományi Kar kutatói is tevékenyen részt vesznek, Dr. Frei Zsolt, az ELTE TTK Fizikai Intézet igazgatójának vezetésével.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ez a szupermasszív neutroncsillag nem kerülheti el a végzetét
A most felfedezett irdatlan sűrűségű neutroncsillag a határán táncol annak, hogy fekete lyukká váljon. Vajon hol lehet a fordulópont?
Az eddigi legnagyobb tömegű pulzárt fedezték fel csillagászok
A hivatalosan elismert eddigi legnagyobb tömegű, a Napnál mintegy 2,17-szer nehezebb neutroncsillagot fedeztek fel az amerikai Nyugat-Virginiai Egyetem csillagászai.
Megfigyelték, ahogy a fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot
Először figyelhették meg tudósok, amint egy feketelyuk "felfal" egy neutroncsillagot. A kozmikus esemény feltehetőleg mintegy 900 millió éve történhetett, de a Földön a LIGO és Virgo gravitációshullám-obszervatóriumok csak augusztus 14-én észlelték a jeleit - adta hírül a space.com hírportál.
Tudja-e, hogy a hanghullámoknak negatív tömege lehet?
A fizikusok szerint a hanghullámok negatív tömeget hordoznak, azaz antigravitácós hatásúak. Tavalyelőtt már létrehoztak antigravitációs hatású szuperfolyadékot, most pedig egy kutatócsoport szerint úgy tűnik, hogy a hanghullámok, amelyek körülvesznek bennünket, szintén ilyen hatással rendelkeznek.
Elállt a kutatók szava, mikor kiderült, mi villant fel az égen
Először sikerülhetett megfigyelni egy fekete lyuk születését.
Döbbenetes jelenségekről üzennek a gravitációs hullámok
Futótűzként járta be a világot a hír, amikor 2016 februárjában bejelentették, hogy kereken száz évvel Albert Einstein jóslata után, először sikerült bebizonyítani a téridő fodrozódását, azaz a gravitációs hullámok létét. Az elmúlt két évben újabb öt alkalommal üzent ismét az univerzum a műszerek által elfogott gravitációs hullámok útján. Az új felfedezések soha nem látott új perspektívát nyitnak a világegyetem eddig még alig ismert jelenségeinek elmélyültebb megértéséhez, amiről Frei Zsolt, az ELTE Széchenyi-díjas fizikusprofesszora és a gravitációs hullámok kutatásának nemzetközi hírű művelője exkluzívan nyilatkozott az Origónak.
- címkék:
- Frei Zsolt
- Albert Einstein
- megfigyelés
- energia
- LIGO
- gravitációs hullámok
- Univerzum
- fekete lyuk
- neutroncsillag
- objektum
- szupernóva-robbanás
- obszervatórium
- nehézelemek
- téridő görbület
- mikroszatellit
- háromszögelés
- galaxis-katalógus
- LIGO Scientific Collaboration
- ELTE Eötvös Gravitációs Kutatócsoport
- Címkefelhő »
Először sikerült valódi kísértetet rögzíteniük a kutatóknak
Minden minimálisan gondolkodni képes ember számára egyértelmű, hogy hétköznapi értelemben vett kísértetek nem léteznek. A világegyetem ellenben képes a laikus emberi szem számára mindenképpen különösnek tűnő fenoménokat produkálni. Ilyenfajta „szellemobjektumok” számos alkalommal megjelenhetnek az égbolton, legfeljebb csak a szemfüles kutatók veszik észre őket fejlett eszközeik segítségével. Éppen egy ilyen kozmikus fantom felbukkanását sikerült rögzítenie Casey Law csillagásznak, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársának. Felfedezéséről lapunknak is mesélt.
Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet
Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus főnyereményt: rövid időn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejű kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik őket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseiről a felfedezést tevő csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.
Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag
Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkező anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthető egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelű objektum olyan bivalyerős mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelőre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésről a Nature magazinban publikált tanulmány vezető szerzőjét kérdeztük.