genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Feltámasztanák a mamutokat, de ehhez génekre van szükség
Az iScience folyóiratban publikált tanulmány szerint az új eredmények hatással lehetnek a kihalt fajok feltámasztására irányuló nemzetközi erõfeszítésekre. A kutatást a stockholmi Paleogenetikai Központ, a Stockholmi Egyetem és a Svéd Természettudományi Múzeum együttmûködésében végezték.
Szenzációs felfedezés: azonosították a legendás magyar király földi maradványait
Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek elemzése révén - tájékoztatta a felsõoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
Elképesztõ felfedezés: meglehet a rákellenes csodaszer
Egy több mint 20 éven át tartó, világszerte csaknem 1000 résztvevõt érintõ vizsgálat fontos eredményre jutott: azok az emberek, akik olyan betegségben szenvednek, amely miatt nagyobb az esélyük bizonyos rákos megbetegedések kialakulására, több mint 60 százalékkal csökkenthetik egyes rákos megbetegedések kockázatát, ha egyszerûen több rezisztens keményítõt tesznek az étrendjükbe – ismerteti egy most megjelent kutatás eredményét a Science Alert magazin.
Van egy jó hírünk a sikertelenül fogyókúrázók számára
Régóta folyik a vita arról, hogy mi lehet az elhízás nagyobb okozója: a genetika vagy az a környezet, amelyben az emberek nevelkednek. A kérdés azért is fontos, mert az elhízás aránya megháromszorozódott az 1980-as évek óta. Ez viszont jóval gyorsabb, mint ahogy a genetikánk megváltozhatna. Ez a tudósok szerint arra utalhat, hogy az elhízásnak fontos környezeti eleme van.
Így térhet vissza az egyik legrettegettebb ráktípus
Sikerült leírni a vastagbélrák kemoterápia utáni kiújulásának mechanizmusát. A barcelonai Biomedicina Kutatóintézet munkatársai azonosítottak egy gént és egy specifikus sejtpopulációt, amely a vastagbélrák kiújulását irányítja, ezzel megnyitva az utat olyan új kezelések elõtt, amelyek célba vehetik és semlegesíthetik ezeket a sejtpopulációkat, drasztikusan javítva a kemoterápia hatékonyságát - olvasható az IFL Science cikkében.
Hamarosan akár 200 évig is elélhetünk: egy dán biológus elárulta a hosszú élet titkát
Mi az összefüggés az örök élet és a medúzák között?
Éjszakánként valóságos orgiákat rendeznek az arcunkon ezek a bizarr lények
Az emberi pórusokban élõ és éjszakánként az arcunkon párosodó mikroszkopikus atkák szokatlan életmódjuk miatt annyira leegyszerûsödnek, hogy hamarosan eggyé válhatnak az emberrel - derült ki egy új kutatásból.
Betegeskedõ kutya az angol bulldog
Kétszer annyi egészségügyi problémája van az angol bulldognak, mint más fajtához tartozó kutyáknak egy új tanulmány szerint.
Megtalálták az emberiség egyik legpusztítóbb járványának forrását
Az európai lakosságot a középkorban megtizedelõ pestisjárvány, a Fekete Halál Közép-Ázsiából, a mai Kirgizisztán területérõl indult el pusztító útjára - állítja egy kutatás, amely hétévszázados rejtélynek vet véget.
Túl vékony? Vasvári Vivien csak nevet a kritikusain
Vasvári Vivien az Instagram-oldalán indított kérdezz-felelek játékot a követõinek. Volt, aki azt kérdezte tõle, nem zavarja-e, hogy sokan beszólnak neki azért, mert nagyon vékony. Vivien frappáns választ adott.
- címkék:
- Vasvári Vivien
- genetika
- vékony
- Címkefelhõ »
Megvizsgálták a magyarok génjeit: megtalálták a legrégebbi õseinket
A ma élõ magyarok õsei több ezer éve folyamatosan jelen vannak a Kárpát-medencében – erre világított rá egy nemrégiben közölt kutatás, ami új módszerrel vizsgálta a térség ma és egykor élt népeinek genetikáját.
Megvizsgálták a honfoglaló magyarok génjeit, döbbenetes dolgot találtak
A magyarság eredetének kutatásában az eddigi legjelentõsebbnek számító tudományos szakcikket közöltek a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói az igen tekintélyes Current Biology szaklapban.
Genetikai ollóval szabták át a csótányok génállományát
A kutatók kifejlesztettek egy CRISPR-Cas9 alapú módszert a csótányok génjeinek szerkesztésére – adja hírül a Cell Reports Methods szakfolyóirat legfrissebb száma. Az eljárás általánosan alkalmazható lesz a rovarok körében.
Ezek a gének váratlan történetet meséltek
Annak ellenére, hogy Uruguay a dél-amerikai kontinens keleti partján félúton helyezkedik el, az ország rövid története jól mutatja az európai konfliktusok összemosódását, amelyet a spanyol, brit és portugál hatalmak gyarmati érdekei alakítottak.
Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés
Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklõ hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élõ emberek életminõségének javításához.
Jobb minõségû gabonát ígér egy nemzetközi kutatás
Jobb minõségû búza elõállításának új módjáról számolt be egy ausztrál tudósok által vezetett nemzetközi tanulmány.
- címkék:
- gabona
- genetika
- búza
- fehérje
- táplálkozás
- Címkefelhõ »
6 fizikai tulajdonság, amelyet kizárólag édesapánktól örökölhetünk
Mulatságos azon tanakodni, hogy a születendõ gyermek milyen tulajdonságokat fog örökölni az édesanyjától és az édesapjától. Miben fog majd legjobban hasonlítani egyik-másik szülõjére? A nagyszülõk lehet, hogy már elõre megjósolják, hogy unokájuk az anyjuk nézését fogja örökölni, vagy hogy olyan magasra nõnek majd, mint az apjuk. Mi az igazság, és valójában mik azok a tulajdonságok, amelyeket a gyerekek csakis édesapjuktól örökölhetnek?
- címkék:
- egészség
- genetika
- öröklõdés
- magazin
- Címkefelhõ »
Ijesztõ felfedezést tettek a tudósok: ételeink átprogramozzák a génjeinket
Ha ételre gondolunk, rendszerint a kalória, az energia és a táplálék jut eszünkbe. A legújabb tanulmányok szerint azonban az ételnek ennél sokkal komplexebb szerepe van életünkben, ugyanis „kommunikál" a genomunkkal, vagyis a testünk funkcióit a sejtek szintjéig irányító genetikai tervrajzzal – ismertet egy meglepõ kutatást a Science Alert magazin.
A ma élõ magyarság õseinek Kárpát-medencei jelenléte több ezer éve folyamatos
172 õsi és ma élõ populáció új, 16.000 mitogenomból álló adatbázisát hozták létre, és vizsgálták ezek kapcsolatrendszerét mesterséges intelligencián alapuló módszerrel. Az új algoritmus minden haplocsoport-összefüggést felismer, függetlenül a korreláció hátterében álló folyamat idõpontjától.
A tökéletlenség a legcsodálatosabb dolog: emberek, a legkülönlegesebb külsõvel
Nézzétek meg a valaha született, legérdekesebb külsõvel rendelkezõ embereket.
- címkék:
- genetika
- galéria
- különleges
- Címkefelhõ »
Minden kék szem egyetlen közös õstõl származik?
A Koppenhágai Egyetem (UoC) kutatói szerint minden egyes kék szempár egyetlen közös õsre vezethetõ vissza, aki „spontán módon fejlesztette ki" ennek a szemszínnek a mutációját. Bár a kék a második leggyakoribb szemszín világszerte, még mindig viszonylag ritka, csak az emberek 8-10 százalékánál fordul elõ. A kutatások szerint az említett mutáció valamikor az elmúlt 6-10 évezred során terjedt el világszerte.
Feltárul a vámpírdenevérek véres titka
Kutatók kiderítették, hogyan képes a vámpírdenevér pusztán vérivással fedezni az energiaszükségleteit, és életben maradni.
Közzétették a teljes emberi génállományt
Közzétették az elsõ teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítõ információját.
- címkék:
- genetika
- gének
- génállomány
- gén
- Címkefelhõ »
A sáfrányt elõször a bronzkori Görögországban háziasíthatták
A sáfrányt, a világ egyik legdrágább fûszerét a jóféle sáfrány (Crocus sativus) virágaiból nyerik ki. A tudomány régóta tisztában van azzal, hogy évezredek óta termesztik a Földközi-tenger térségében. Arra azonban eddig nem találtak választ, hogy a növényt mikor és hol háziasították elõször õseink? Egy új tanulmány most erre ad egyfajta alternatívát.
Gyönyörû latin nõk, akiken nem fog az idõ
Az egész világ a lábaik elõtt hever, sikeresek, gazdagok és szépek. Legtöbben már rég családot alapítottak, mellette karrierjük továbbra is szárnyal. A következõ elõadókban – a hírnéven túl – a közös pont, hogy latin vér csörgedezik ereikben és irigykedve nézik õket – kortól és nemtõl függetlenül – hogy vajon mi állhat sikerük hátterében. Legtöbbjük már közel az ötvenhez, – vagy azon túl – mégsem látszik egy nappal sem öregebbnek, mint pályafutása elején. A jó genetikán túl, mindannyiuk életében fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás és rendszeres sport. A nem latin gyökerekkel rendelkezõ pályatársaik is tudatos és egészsséges ...
Ez állhat a bõrrák kialakulásának hátterében
A bõrrák és egy sor más autoimmunbetegség között találtak genetikai kapcsolatot ausztrál kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- bõrrák
- melanoma
- Címkefelhõ »
Így változtatja meg a rendszeres testmozgás a sérülékeny Achilles-ínt
Az Achilles-ín szinte úgy mûködik, mint egy gumiszalag, amely összeköti a vádli izmait a sarokcsonttal. Bár tudjuk, hogy egyfajta rugóként dolgozik, amely energiát tárol és szabadít fel, miközben mozgatjuk a lábunkat, ám az még nem világos a tudósok elõtt, pontosan hogyan reagál az edzésre és az intenzív testmozgásra, ha egyáltalán reagál.
A klíma változásával szemben is ellenálló ez az új burgonyafajta
A burgonyafajtákat köztudottan nehéz nemesíteni, ám egy kutatás most ezt orvosolta. A Max Planck Növénynemesítési Kutatóintézet szakemberei a gumó teljes genomjának feltérképezésével megalapozták új burgonyafajták kialakítását, azok úgymond tökéletesítését.
- címkék:
- DNS
- genetika
- burgonya
- krumpli
- szekvenálás
- Címkefelhõ »
Liptai Claudia legutóbbi posztjából kiderült, hogy kire hasonlít Panka
Liptai Claudia nõnap alkalmából osztott meg egy fotót a család nõtagjairól, annak ellenére, hogy õ nem ünnepli ezt a napot.
Félek, hogy a hûtlenség benne van a véremben
Amióta csak az eszemet tudom, anya, a nagyi, sõt a dédi is elvált nõként élik vagy élték az életüket. Kisgyerekként sosem törõdtem azzal, hol van a dédipapa, vagy épp a nagyapám... Apa hiányát elõbb érzékeltem, de mivel szigorúan véve kéthetente más ült mellettem a reggelizõasztalunknál, nem firtattam a hollétét...
RNS-módosító mechanizmust térképeztek fel magyar kutatók
Ahogy az ékezetek a betûkön fontosak lehetnek egy szöveg megértéséhez, a nukleinsavak különbözõ módosulásai is jelentõs szerepet játszanak a genetikai információ dekódolásában. A DNS epigenetikai, vagyis a genetikai szekvenciát nem érintõ módosulásainak szerepe évtizedek óta széleskörûen tanulmányozott területnek számít, ugyanakkor az elmúlt évek rávilágítottak arra, hogy az RNS-nek is számos hasonló, úgynevezett epitranszkriptomikus módosulása szintén fontos biológiai szerepet tölt be. Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és aa ...
- címkék:
- magyar kutatók
- genetika
- ELKH
- RNS
- Címkefelhõ »
106 millió éves vírust találtak fosszilizálva a humán genomban
Egy a dinoszauruszok korában élt emlõs õseinket gyötrõ vírus maradványaira bukkantak a genomjainkban lappangva.
Genetikai másolatot akarnak készíteni Lengyelország egyik legöregebb fájáról
Erdészek genetikai másolatot akarnak készíteni Lengyelország egyik legöregebb, mintegy 700 éves tölgyfájáról.
- címkék:
- Lengyelország
- genetika
- fa
- Címkefelhõ »
DNS-elemzés leplezi le az illegális elefántcsont-kereskedelmet
Mindössze három nagy bûnözõi csoport felelõs az elefántagyarak nagy részének kicsempészéséért Afrikából - állapította meg egy új kutatás, amelyben az elefántagyarakból vett DNS-mintákat elemeztek.
- címkék:
- Afrika
- elefánt
- DNS
- genetika
- orvvadászat
- Címkefelhõ »
Én választok párt, vagy a testem?
Azt mondják, mindig a nõ választ, és ezt sokszor a férfiak is szívesen hangoztatják. Vajon tényleg így van? Én választottam a férjemet, netán õ engem? Egyáltalán, honnan vesszük, hogy az egymásra találásunk tudatos döntés eredménye?
Így érzékeljük a bûzös szagokat
A testszag és egyéb bûzök észlelésének mechanizmusát azonosították amerikai kutatók - írja a The Guardian.
- címkék:
- genetika
- szag
- receptor
- bûz
- Címkefelhõ »
Génmódosított sertések szívét használnák szervdonorként
Német tudósok még idén azt tervezik hogy klónoznak, majd genetikailag módosított sertéseket tenyésztenek, hogy azokat szívdonorként használják fel.
- címkék:
- genetika
- gén
- szívátültetés
- sertés
- szervdonor
- Címkefelhõ »
Két arccal születnek, és nagyon rövid ideig élnek: ilyen szörnyû rendellenesség a diprosopus
Szinte kétfejûnek tûnnek az ezzel a rettenetes születési rendellenességgel bíró újszülöttek, de ebben az esetben nem összenövõ sziámi ikrekrõl van szó, hanem egy hibásan mûködõ fehérje miatt duplázódnak meg bizonyos testrészek. A világ legritkább és legkülönlegesebb betegségeit bemutató sorozatunkban most a diprosopus következik.
- címkék:
- betegség
- genetika
- magazin
- arc
- rendellenesség
- Címkefelhõ »
Ez a génmódosított hal lehet a jövõ sztárétele
Kínai biológusok génszerkesztéssel olyan új széleskárászfélét tenyésztettek ki, amelyben nincsenek a fogyasztását megnehezítõ apró szálkák.
- címkék:
- genetika
- táplálkozás
- étel
- hal
- génmódosítás
- gén
- szálka
- Címkefelhõ »
A sünök miatt jött létre a rengeteg ember halálát okozó szuperbaktérium
A makacs kórházi fertõzések okozójaként ismert MRSA szuperbaktériumokról azt gondoltuk, biztosan az emberi antibiotikumhasználat nyomán evolváltak a közelmúltban. Erre most kiderült, hogy a sündisznók bõrén már legalább 200 éve ott vannak.
Magyar kutatók elemezték Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatait
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai, valamint Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek abban a széles körû nemzetközi összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai programban, amelynek keretében a kutatók az elmúlt években sikeresen elemezték közel 800 õskori humán egyén genomját.
Génmódosított sertésszívet ültettek emberbe
A világon elõször kapott ember genetikailag módosított sertésszívet, a beültetést az Egyesült Államokban végezték - írta a BBC hírportálja.
Kiderült, mik határozzák meg az ujjlenyomat formáját
A végtagok fejlõdéséért felelõs gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bõrért felelõs gének - állapították meg kínai kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- ujjlenyomat
- gén
- Címkefelhõ »
Bizarr, de szerethetõ: új fajtaként robbant be a farkasmacska
Amikor 2021 májusában egy macskatulajdonos megjelent az állatorvosnál egy szerinte nagyon beteg cicával, még mindenki értetlenül állt a furcsa szerzet elõtt. A cica elvesztette a szõrének nagy részét, soványnak és betegnek tûnt. Ám mint utóbb kiderült, az állat teljesen egészséges volt, a szakembernek épp csak egy farkasmacskával akadt dolga.
Készülhet oltás rák, elhízás, Alzheimer-kór, kopaszság ellen is - videó
Védõoltásokat terveznek krónikus, agresszív, genetikai hátterû betegségek ellen is, amelyek a terápiákban (ma még gyógyíthatatlannak tûnõ betegségek ellen) is használhatóak lehetnének – mondja dr. Kulcsár Andrea infektológus.
Lezárult a Pannon régió egyik legfontosabb kutatási programja
Lezárult a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, 1,9 milliárd forintos program, amely az Európai Unió és a magyar kormány 1,604 milliárd forintos támogatásával valósult meg - közölte a konzorciumvezetõ Törökszentmiklósi Mezõgazdasági Zrt. az MTI-vel hétfõn.
Félelmetes géneket azonosítottak
Az öngyilkosságra való hajlamnak igazolhatóan van örökletes komponense, amely független az együttesen fennálló pszichiátriai betegségektõl. Az öngyilkosságra hajlamosító genetikai variánsokat a 7. kromoszómán azonosították.
- címkék:
- depresszió
- öngyilkosság
- DNS
- genetika
- gén
- Címkefelhõ »
Genomszekvenálással azonosítottak egy évtizedekkel ezelõtt eltûnt férfit
DNS-kinyeréssel és genomszekvenálással azonosítottak egy évtizedekkel ezelõtt Alaszkában eltûnt férfit.
- címkék:
- DNS
- genetika
- genomszekvenálás
- Címkefelhõ »
Baktériumok gyárthatják az üzemanyagot a jövõben
A szorgos bacik cukorból zsírsavakat állítanak elõ, onnan pedig már csak egy kémiai ugrás az üzemanyag. Mivel a cukor fotoszintézisbõl származik, ami a szenet a légkörbõl köti meg, a folyamat karbonsemleges.
Ezért érzi nehezebben boldognak magát néhány ember
Az önsegítõ ipar virágzik, és úgy tûnik, hogy a pozitív pszichológia kutatása is fûti. Ugyanakkor a statisztikák szerint a szorongás, a depresszió és az önkárosítás aránya világszerte továbbra is szárnyal. Tehát a pszichológia fejlõdése ellenére boldogtalanságra vagyunk ítélve? Erre a kérdésre keresték a választ a kutatók.